A nagy áruházláncokban is főleg a kiírás szerint magyar terméket választják az emberek, és ugyanezért nagy a piacok forgalma is. Nem holmi idegenellenesség van ebben, hanem célszerű felismerés, nem feltétlenül hazaszeretet, hanem normális önvédelem. Ez nem hungarikum, de 2010 óta sok kormányzati munka is fekszik abban, hogy a „fogyasztók” végre, sok évtized után kezdik újra megbecsülni azt, ami itthon terem és készül, pusztán egészségvédelmi okból is.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
Naivan még sajnálhatjuk is a szocikat, hogy húsz éve nem tudják magukról a liberálisokat levakarni, de valószínűbb, hogy abban reménykednek: Bajnai gazdái hálásak lesznek nekik. Az MSZP roncsautójára a kormánygyűlölő táborból megpróbált felkapaszkodni a DK-t vezető Gyurcsány, a frissen alakult Liberálisok vezére, Fodor Gábor és nem sokkal korábban az MSZDP-t kiprivatizáló Schmuck Andor. Őket azonban a szocik "Saját pártot mindenkinek!" felkiáltással rövid úton lelökték, megértetve velük: a roncsderbin saját járgányaikkal, a hátsó rajtkockából kell indulniuk.
Zsolnay Miklós
Magyar Nemzet
A betanítás célja az lehetett, hogy a banki dolgozók előtt is elleplezzék a pénzpiaci szörnyszülöttben elrejtett közönséges csalást. Azt mondták ugyanis a dolgozónak, hogy ő egy „devizahitelt” kezel, ezért így kell számolnia.
Miután azonban a svájci frankos nyilvántartásban „benne marad” a hamis tízfrankos egyenleg, a forint pedig ugye meggyengült tíz százalékkal, az adós százforintos tartozása észrevétlenül, leplezett formában száztíz forintra nő. Ezt még a könyvvizsgáló elől is ügyesen elrejtik, hiszen a forintegyenleget belső technikai számlán tartják csak nyilván, azt pedig nem látja a könyvvizsgáló. Összefoglalva: a virtuális svájci frankos játék pénzből így lesz valóságos, kikövetelt forinttartozás. Éppen ez okozza azt a bizonyos minimum háromezermilliárdos átverést, s a törlesztőrészletek brutális mértékű elszabadulását.
Bán Károly
Magyar Hírlap
Egy felvétellel állt elő a HVG. A felvételhez írt cikk címe: „Itt a bizonyíték a csalásra: pénzért és tűzifáért szavaztak Baján.” Ha megnézi valaki a kilencperces felvételt, azonnal gyanús lesz néhány dolog. Mindenekelőtt az, hogy a felvétel nyilvánvalóan nem titokban készült. A felvételt egy mobiltelefonnal készíti valaki, aki ott van a társaságban.
Hogy honnan lehet ezt tudni? A kép minőségéből, a kép mozgásából, továbbá abból, hogy a „legütősebb” részeknél a „kamera” ráközelít (zoomol) a „látnivalóra”. Így például amikor a főszereplő előveszi a pénzt a belső zsebéből, akkor a felvétel készítője ügyesen ráfókuszál a pénzre, nehogy a rossz minőség miatt esetleg ne látszódjék pontosan minden.
Mindebből következik a másik kérdés: miképpen lehetséges mindez? Bizony… A felvételen szereplők egyike a következőket mondja: „Cigányok vagyunk, de ennyire nem vagyunk hülyék.” Jó, akkor induljunk ki ebből: egy cigány ember érkezik egy szintúgy cigányokból álló társasághoz, és nekifog megvásárolni a szavazataikat. Pénzt ígér, tűzifát ígér, majd elő is veszi a pénzt, leteszi az asztalra, előtte gondosan megszámolja. Bűncselekményt követ el. S közben mindvégig ott egy ember, aki teljesen nyíltan rögzíti az eseményeket. Kérdés: lehet-e egy cigány vagy egy nem cigány ennyire hülye? Érdemes eltöprengeni ezen…
De nézzük tovább: a kilencperces felvétel alatt minden elhangzik, aminek „el kell hangoznia”. Az embernek kifejezetten olyan érzése támad, mintha az ellenérdekelt fél kívánsága szerint történne minden. Elhangzik „Róbert”, „Csaba”, „Szilveszter” neve, vagyis minden fideszesé, aki fontos. Elhangoznak az ígért pénzösszegek és egyéb juttatások, visszamenőlegesen is. Elhangzik, hogy amúgy a cigányok inkább Teket Melindára szavaznának, „de hát kell a pénz”. Elhangzik, hogy a „Robi” majd elintézi, ne kapcsolják ki a villanyt. Elhangzik, hogy a pénzt a „Robi küldte”, a „Csaba küldte”. Majd a pénz is előkerül a maga valóságában, és a kamera rajta van, gondosan. Ez így kicsit több, mint tökéletes. Ez így több, mint gyanús.
S aztán még egy kérdés: ki a felvétel készítője? Nyilvánvaló, hogy a bűncselekményben részt vevők ismerik őt. De ki ő? S a felvétel miért nem a megismételt választás előtt került elő? Hiszen akkor minden másképpen alakult (alakulhatott) volna.
Mi volt a célja a bűncselekmény elkövetőinek (a vesztegetőnek és a megvesztegetetteknek) azzal, hogy nyilvánosságra hozták az önmagukat is leleplező anyagot? És miért a választás után majdnem egy héttel?
S ki a megvesztegető?
Nos, őt Gilián Róbertnek hívják. Zsigó Róbert polgármester életében nem találkozott, nem beszélt vele. S hogyan kerül a 32. szavazókör választóihoz, amikor amúgy Baja Bajaszentistván nevű kerületében lakik, ami a város északi szélén van, míg a kérdéses szavazókör délen…
S még egy fontos – talán a legfontosabb – kérdés: miért tesz úgy Gilián Róbert a felvételen, mintha ő érkezne valahová, egy társasághoz, akik őrá várnak? Mert a felvétel szerint ez történik. Gilián érkezik, belép egy szobába, lekezel mindenkivel, majd leül, és nekifog megvesztegetni.
A felvétel végén pedig azt mondja, „nem is akarok tovább zavarni”, és elköszön, elmegy. Igen ám, de Gilián Facebook-oldaláról kiderül, hogy a felvétel Gilián saját lakásában készült! Még a kislánya is rajta van! Szóval Giliánéknál az a szokás, hogy a vendégek fogadják a házigazdát, majd a házigazda elköszön tőlük, és távozik. Miért van szükség erre a színjátékra?
Valószínűleg azért, mert egy színjátékkal állunk szemben. És nagyon úgy tűnik, hogy az előttünk álló kampányban ez lesz az egyik csodafegyverük a gazembereknek. Papcsák Ferenc zuglói polgármester esetében már találkozhattunk ezzel, igaz, még „csak” hangfelvétel formájában. És most íme, Baján előkerült a másik, csalást „bizonyító” felvétel.
Ha igaz, amit sejteni vélünk, akkor viszont a rendszerváltás óta a legnagyobb, legocsmányabb gazemberséggel és csalással állunk szemben. Ez pedig innentől kezdve világbotrány. S akik ebben benne vannak, azokat börtönbe kell vinni, de azonnal. Legyenek bár ellenzéki politikusok, aktivisták, vagy éppen rohadék újságírók, akik csak alkalmazzák és „kipróbálják a technikákat”.
És ha úgy van, ahogy sejtjük, akkor nem úszhatja meg sem a HVG, sem az Index, sem a többi szemét orgánum. És a végére csak egy kérdés marad: tényleg nem szégyellitek magatokat, gazemberek?
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
A művelt osztrák erre könnyezni kezd, máris megérti, amit szegény, üldözött rendező a végére tartogat: „elveszett a szabadság”. Az csupán a véletlen műve, hogy a balliberális ellenzék az élet minden területére kiterjesztve ugyanezt ismételgeti itthon és külföldön, az óriáskígyó sértettségével és bosszúvágyával, ha a farkára lépnek. A mondandó világos: ha nem balliberális kormány regnál, akkor tombol az önkény, mindenki retteg, kialszik a szabadság fáklyája. Kevesebb a pénz, a kultúrmaffiát érzékeny veszteség éri, meg kell menteni a magyarokat a keresztény világképtől és a nemzet megmaradása szempontjából hasznos művészettől.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
Orbán rendkívüli választói támogatottság révén lett kormányfő, pártját a választások közeledtével még mindig kiugró mértékben támogatják, és igen nagy az esélye, hogy újraválasztják. A magyar miniszterelnök "romaszalámival" való lenácizása ezért egyben a választók, illetve egyben a magyarok lenácizása is. De még külön a romáké is! Mert hát ott vannak a kormányt támogató, a kormánypártokkal együttműködő roma szervezetek és - főleg - a kormánypártra szavazó roma választópolgárok, kiknek létezéséről az osztrák művészeknek valószínűleg fogalmuk sincs.
Löffler Tibor
Magyar Nemzet
A posztkádári és a posztmodern kultúra lefedte a sokáig egyedül üdvözítőnek feltüntetett globális piacgazdaság igényeit. Az európai mainstream megformázta hazai képviseletét. A válság azonban feltette a kérdést, hogy (jó)létünk kizárólagos mércéje továbbra is a fogyasztási javak megszerzése legyen-e, amellyel együtt jár az individuális szabadságélmény mindent maga alá temető ethosza, vagy újra hangsúlyosabb szerephez jusson a munka, a hit, a család és a nemzet.
Borókai Gábor
Heti Válasz
A liberálisok azt képzelik, hogy a demokrácia eleve azonos a liberális elvárásokkal, holott nem az, mert a demokrácia csupán lehetőséget ad a kormányzás különféle értelmezésére. Végül, sokan képtelenek megkülönböztetni a demokráciát annak minőségi kritériumaitól. Primitíven kifejezve, ha nem én vagyok hatalmon, akkor nincs demokrácia. Arisztotelész szerint a demokráciának számos formája létezik, pedig ő még nem volt rákényszerítve választani jobb- vagy baloldal között.
Lánczi András
Heti Válasz
Hatszáz képviselői hely sem lenne elég ahhoz, hogy kedvenceik bejussanak az Országgyűlésbe, de most még a háromszáznyolcvanhat hely is a felére csökken. Ez a tülekedés lehet az oka, hogy egyre vadabb kijelentések hangzanak el a röpke médiafigyelem felkeltése céljából, és a politikai süllyesztőből kikecmergő figurák megpróbálják elhitetni magukról, hogy teljesen megújultak, régi, megszűnt vagy elhagyott pártjukhoz semmi közük, színre lépésük egyetlen oka a magyar demokrácia megmentése és a közjó lankadatlan szolgálata.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
Egymást figyelő újságírók. Száz lehallgatott telefonvonal az egyik legnagyobb globális szerkesztőségben. Elhallgattatott sajtóforrások. Megfélemlített szerkesztők. Az információhoz egyre nehezebben hozzáférő sajtómunkások. Komolyan aggódhatunk az amerikai sajtószabadság miatt.
… Hol van mosta Freedom House, amely egyébként az egyik legjobb besorolást adta az amerikai sajtószabadságnak?
Merre néz az Amnesty International?
Csak azért kérdezzük, mert ezek a szervezetek is egyszerre léptek fel Magyarországgal szemben az új médiatörvény kapcsán 2011 elején. Mit kaptunk a Klubrádió állítólagos elhallgattatásáért? A frekvenciáért még a most hallgató Clinton asszony is aggódott, pedig nem volt oka rá: a csatorna azóta is zavartalanul működik.
Szabó Anna
Magyar Nemzet