Történelemhamisítás
A XX. századtól szinte emberöltőnként új hatalmi nációk érkeztek, s mindegyik új történelmet íratott. Természetesen a régi és az új történelemszemlélet hívei kölcsönösen történelemhamisítással vádolják egymást, így az a látszat keletkezik, hogy a történelem meghamisítása minden részletre kiterjedő, folyamatos tevékenység, melynek következményeként igaz, a valóságot tükröző történelem nincs is. Gondoljunk bele, a múlt században hányféle történelem volt, hányszor változott egyik napról a másikra ellenkező előjelűvé a múlt. Új történelmet írtak már a millenium idején, a világháborúra némileg átigazították. Mindezek ellenkezője lett igaz 1918 őszén, de az is mind hazugság lett 1919 márciusában.
1919 augusztusában újra kellett írni mindent, ahogy Trianon után mégegyszer. 1944 őszén ismét teljesen új történelmet követeltek, majd 1945-től kezdve mindent, ami addig volt, lenulláztak, s az elejétől újrakezdték az egészet. 1957-ben ismét. Majd 1990-ben azzal szembesültünk, hogy amit addig tudni véltünk, az nem igaz, viszont amit addig hazugságnak tudtunk, az nagyrészt az is maradt.
Ugró Miklós
Magyar Nemzet
A civil társadalom és liberális képviselői
Az a liberalizmus, amely idehaza lejáratta magát, "a tied az ország, magadnak építed" jelszavával együtt, az unióban és parlamentjében még erős bástyákkal, a médiában a befolyásolás, a piac- és közvélemény-kutatás feudális hatalmú szervezeteivel rendelkezik. Ezek egy irányba húzó működését tapasztaltuk meg az év első negyedében. És azt is - hallgatva a felszólalókat -, hogy a liberális képviselők eszménye a minden társadalmi függéstől - nyelvi, családi, nemzeti, vallási kötődéstől - lecsupaszított, absztrakt egyén. Tagadva a kollektívumokra hivatkozás jogát, lehetetlenné akarták tenni minden közösség önazonosítását. Mivel csak a lobbi- és foglalkozásbeli csoportok nyomásgyakorlását, illetve tüntetését ismerik, láthatóan meghökkentő volt számukra a januári békemenet.
Molnár szerint "a liberalizmus egyetlen értéket ismer el, a szabadságot, amely nyilvánvalóan üres érték, mivel saját tartalmának jóságától vagy gonoszságától függ". Azaz: mit ér a média szabadsága, ha a műsorok tartalma mérgezi a közösségi életet és a fiatalok világát?
Téves a liberalizmust hirdető képviselők feltételezése, hogy nem az ember, illetve a szenvedélyei, spekulációi, rejtett indítékai szítják a konfliktusokat, hanem az eszközök, például az államok önkénye. Látjuk-tapasztaljuk: az anonim befektetők pénzügyi érdekei nem különböznek a fáraók, hűbérurak vagy királyok érdekeitől.
S. Király Béla
Magyar Nemzet
Ötmilliárd
Most, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke három nyugdíjpénztár ellen is feljelentést tett, az embernek óhatatlanul beugrik, mekkora jajveszékelés kísérte tavaly a privát kasszák államosítását. Bár azóta már több társulat zsiványsága is napvilágra került, eddig semmiféle mea culpa nem érkezett a prüszkölők részéről, hallgatnak, mint egy eltűnt szőlészeti és borászati szakdolgozat.
Pilhál György
Magyar Nemzet
Tabusított nyolc év
Egyébiránt maga Mesterházy Attila pártelnök ismerte be, hogy voltak hibák a nyolc év alatt. Ez még akkor is értékelendő, ha a szóhasználat erősen emlékeztet a kádári „vannak még hibák, elvtársak” ál önkritikus fordulatra. A ballib mozgalmi szótár értelmében ő is elmúltnyolcévezett. A perdöntő mégis Lendvai Ildikó akkori pártelnök 2010. februári, választás előtti szenvedélyes védőbeszéde. Képes volt azt mondani: az ország büszke lehet az elmúlt nyolc év teljesítményére. Ha az idő tájt oly kedves volt a füleiknek a nyolc elszúrt esztendő emlegetése, most se savanyogjanak, ha szóba kerül.
Megyeri Dávid
Magyar Nemzet
A liberalizmus álarcai
Az egyik ilyen álarcos a gazdasági racionalitás és a szabadság képében jelentkezik. A lényege, hogy a korlátlan piaci szabadság címén az áruk és a tőke szabadon áramlik a világban, határok nélkül, korlátlanul. Így az országok, a nemzetállamok nem védhetik meg magukat, nem védhetik meg gazdaságukat, saját termelőiket és termékeiket, az áramlást a piac szabályozza, a piacot pedig a nemzetek feletti tőke és akik azt birtokolják. Nap nap után tapasztalhatjuk, hogy ez a tőke mennyivel erősebb, mint az állam, a kormányzat, sőt, mint maga a társadalom.
Bíró Zoltán
Magyar Hírlap
Drákói szigor szükséges drogügyben
A drog ugyanis Magyarország pestise. Drákói szigort kell alkalmazni ezen a téren, és nem csak a „kishalakat”, hanem a nagy dílereket is el kell kapni. Nem értek egyet a liberális véleményekkel, melyek szerint legalizálni kellene a könnyű drogokat, mert akkor a mostani negyven helyett fiatalok száz százaléka próbálná ki ezeket a szereket.
Varga István
Magyar Hírlap
Orbán Viktor a családról
A család a jövőhöz tartozik, ugyanis ha van család, vannak gyermekek, és ha vannak gyermekek, van jövő. Részlet Orbán Viktor a chicagói Szent István-templomban tartott beszédéből, 2012. május 20.
Pénzt vagy életet!
Magyarországnak nincsen semmi baja az európai országokkal és azok közösségével sem. Amivel baja van, az a végletes eladósodottsága és kiszolgáltatottsága. Magyarországot ma, mint még számos más országot is a világban, valójában az adósságfüggés nyomasztja a legjobban. Az ország szinte teljes személyi jövedelemadó-bevétele az adósságszolgálatra megy el. Már ennek a megfeleződése esetén is ezernyi gazdasági és társadalmi bajtól szabadulnánk meg.
Kövér Tibor
Magyar Hírlap
Ausztriában is jóval olcsóbban telefonálhatunk, mint itthon
Nem így gondolkoztak egy-két ciklussal korábban, és erre a szocialisták ma is emlékeztetnek minket. Amikor a telefonadó eltörlését ígérik, elsősorban ismét a cégek érdekeit képviselik. Azokét a társaságokét, amelyek az OECD kimutatásai szerint kiugróan magas, több tételnél szinte világbajnok tarifákat vezettek be Magyarországon. Olyan díjazást, amihez képest a szomszédos Ausztriában is jóval olcsóbban telefonálhatunk. Ezt sem árt tudnia annak, aki most ellenzékből szinte drukkol azért, hogy a szolgáltatók tovább emeljék az árakat.
Nánási Tamás
Magyar Nemzet
A piramis közepén
A kormány megalakulása óta nagyon is következetesen mondja, milyen utat választott, mire vállalkozott, mit miért csinál. Az ellenzék játéka, hogy gyakran értetlenséget színlel, torzítja, hamisítja a tényeket és a kormány érveit. A sajtó egy része a mindenáron szenzáció okán is beáll a sorba. És ne kerteljünk: az elmúlt két évben nagyon gyakran jelennek meg „sajtóhírek” mögött olyan érdekek, amelyeknek a kormány teljes lebénítása a célja - idehaza és külföldön egyaránt. Nem összeesküvés-elmélet ez, hanem tapasztalat.
Kovács Zoltán
Kormányzati kommunikációért felelős államtitkár
Magyar Nemzet