Sarkosan fogalmazva
Azt mondja Horváth Csaba, hogy Tarlós István megbukott, adja vissza Budapestet olyan állapotban, ahogyan átvette. E remek ötletre rímel Mesterházy Attila, aki Hoffmann Rózsa leváltására szólította fel a miniszterelnököt....Képzeljük el, milyen szép lenne minden, ha Horváth Csaba lenne a főpolgármester, és ott folytatná, ahol a boldog emlékezetű Demszky abbahagyta! Aztán képzeljük el Hiller Istvánt az oktatásügy élén, vagy még inkább a feledhetetlen Magyar Bálintot, ők aztán visszaállítanák a teljes tanszabadságot és önkormányzatiságot, kiseprűznék a gonosz államot és a még gonoszabb egyházat mindenhonnan, és évente legalább öt-ötezer jogászt és közgazdászt képeznének, akik európaivá és versenyképessé tennék ismét ezt az erkölcstannal kábított, központilag agymosott magyar ugart.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
Rendellenes üzenet
Az Angliában versenyző paralimpikonok nap mint nap bebizonyítják, hogy máshogy is lehet, hogy van élet, mégpedig teljes élet a veszteségeken túl is. Nemet mondva az önsajnálatnak. Igazi sportembereket láthatunk ezekben a napokban, olyan embereket, akik teljesen érthetően rosszul vannak a „mozgássérült”, vagy éppen a „rendellenes” szavaktól. Nap mint nap bebizonyítják, hogy ezek túlzó, értelmetlen kifejezések, még akkor is, ha a riporterek már a kérdéseikkel is megkülönböztetik őket az „épektől”. Mire fel? Döntőjük iramát elnézve, a paralimpikon úszónők nevetve lehagynának minket, épeket a medencében, hiába adnánk bele mindent. Ahogyan asztaliteniszben is kikapnánk a hétfőn aranyérmet nyert Pálos Pétertől.
Talán nem is ártana egy-egy ilyen bemutató versenyt szervezni, legalább a miheztartás végett. Hogy lássuk, mi, átlagpolgárok mire jutnánk a köznyelv által csak „nyomorékoknak” becézett honfitársaink ellen. Gyanítom, hogy nem a mi kezünket emelnék a magasba a bírók. Ez az elképzelt barátságos verseny valami hasonlót üzenne, mint a paralimpia. Azt, hogy a sport, a mozgás kiszakíthat minket a letargiából, egyenlővé tehet, és felemelhet.
Mező Gábor
Magyar Hírlap
Györgyi Kálmán: barátságosan fogadta a szakma az új büntető kódexet
Barátságos és türelmes az új büntető törvénykönyv (Btk.) szakmai fogadtatása - mondta Györgyi Kálmán volt legfőbb ügyész Budapesten azon a konferencián, melyet a jövő nyáron hatályba lépő kódex alkalmazásának megkönnyítéséért rendezett a Hvg-Orac Kiadó. Györgyi Kálmán kiemelte: a hatályos büntetőjog egy tekintélyes része tovább él változatlan formában, vagy kisebb módosításokkal. Ennek örülni kell, hiszen ez is azt jelzi, hogy a megalkotók nem akarták a jól bevált megoldásokat felforgatni - mondta Györgyi Kálmán, aki megjegyezte azt is: egyetlen magyar kormányprogramban sem szerepelt még ilyen "részletes, lendületes" kriminálpolitika.
Erős igazságszolgáltatás nélkül nincs erős állam
Erős és képzett büntetés-végrehajtás nélkül nincs erős igazságszolgáltatás, és erős igazságszolgáltatás nélkül nincs erős állam - mondta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kedden Budapesten a büntetés-végrehajtási szervezet napja alkalmából rendezett ünnepi állománygyűlésen.Kontrát Károly - Pintér Sándor belügyminiszter szavait is tolmácsolva - köszönetet mondott a területen dolgozóknak, és arról beszélt, hogy a büntetés-végrehajtás olyan speciális munka, amelynek végzőitől magas szintű erkölcsi felelősséget, érték- és normakövetést várnak el. Az államtitkár szerint a területen tapasztalható évtizedes lemaradások után alapvető változásokra van szükség a büntetés-végrehajtásban. Hozzátette, az ehhez szükséges jogszabályi és szervezeti feltételeket az elmúlt két évben megteremtették, és már több jelentős fejlesztést, beruházást is indítottak. Ezek között említette az új baracskai péküzemet, a Budapesten átadott faipari gépsort, valamint az eszközvásárlást a balassagyarmati cipőgyárnál.
A kormányzat eddigi fontosabb lépései között említette - az arra alkalmas fogvatartottak számára - a kötelező munkavégzést, ami szavai szerint fontos lépcsőfoka az elítéltek társadalomba való későbbi visszailleszkedésének. A kitűzött célok között említette a büntetés-végrehajtási intézetek önellátóvá alakítását. Azt hangoztatta, hogy a cél olyan, egységes irányítás alatt álló rendészeti igazgatás kialakítása, amely maximálisan kihasználja a területek együttműködési lehetőségeit a bűnözés visszaszorítása érdekében.
MTI-fidesz.hu
Gyurcsány velünk van
Ami biztos: mint falat kenyér, hiányzik a sajtó az eleven embernek. Az, hogy írjanak róla, foglalkozzanak vele; bánja is ő, dicsérik vagy szidják - a lényeg, hogy benne legyen a médiában.
Pilhál György
Magyar Nemzet
Változó idők és emberek
Azt minden józanul gondolkodó ember tudomásul veszi, hogy változnak az idők és változnak az emberek is, olykor egy nemzedéknyi idő alatt többször is. Vannak azonban az életünknek egyéb törvényei is, melyek a változások közepette bizonyos normák megtartását követelik. Így például a változó időkkel együtt változó emberek esetében a mértéktartás és a jó ízlés elemi követelménye is idetartozik. Nem újdonság, hogy a magukat szocialistának mondó balliberális párt tagjaira mintha ezek az elemi követelmények nem lennének érvényesek. A szocialisták igyekeznek úgy tenni, mintha a múltat csakugyan végképp eltörölték volna, már ami a saját múltjukat illeti, és most nap mint nap úgy emelkedhetnének ki történelmük pártállami diktatúrájának hol vérvörös, hol rózsaszínű habjaiból, mint megújult és makulátlan sellők, akik itt a demokráciát őrzik.
Bíró Zoltán
Magyar Hírlap
A hódmezővásárhelyi választás tanulságai
A szocialista párt retorikájában ugyan erősödésként tünteti fel vasárnap elért eredményét, jelöltjük valójában csak annyi szavazatot gyűjtött, mint a két évvel ezelőtti voksolás két baloldali jelöltje együttvéve. Noha az LMP és a DK sem állított jelöltet, ez mégsem eredményezte az MSZP indulójának nagyobb támogatottságát, ami azt mutatja, hogy egy esetleges ellenzéki szövetségkötés után sem adódnának össze egyértelműen a különböző szimpátiájú szavazók voksai.
Lánczi Tamás
MTI
Amerikai história - Álláspont - (teljes cikk)
Szentmihályi Szabó Péter egyszer arról morfondírozott, hogy hiába élt egy ideig az Egyesült Államokban, ma sem képes választ adni a látszólag egyszerű kérdésre: mi a különbség republikánusok és demokraták között? Az alapos gyanút, amely szerint a mindenkori elnökválasztás mögött valami csinos egypártrendszerféle húzódna, tengernyi szakirodalommal sem tudták kiverni az emberek fejéből. Az enyémből sem.A magyar jobboldal régi magyarázata, hogy a demokraták végső soron balosok, a republikánusok pedig jobbosok volnának, az amerikai belpolitika tartományában értelmezhetetlen. Nixon idején talán még lett volna értelme efféle szétválasztásoknak, de a neokon befolyással, vásári patriotizmussal, háborús megalomániával és sötét demagógiával megvert Bush-kormányzat ideológiája aligha volt az, amit Európában megfontolva haladásnak, hagyománytiszteletnek szokás nevezni.
Mondjuk azt, hogy létezik két klub: a piros és a kék, vagy a kerek és a négyszögletes, teljesen mindegy. Bárki is győzzön az elnökválasztáson, a lényeget, az amerikai „demokratikus intézményrendszert”, vagyis a országot igazgatók hatalmi monopóliumát továbbra sem veszélyezteti semmi.
Erre a néhány végletesen leegyszerűsített, mégis eligazítónak szánt mondatra azért ragadtattam magam, mert valamelyik éjjel megnéztem a republikánus konvenciót a világhálón. Láttam Mitt Romney elnökjelöltet, akivel feltehetőleg évek óta tréningeznek a szakemberek: mondandója éppen annyira spontán és kiszámíthatatlan, mint a költöző madarak évenkénti délre repülése. Nem tréfálok: láthatóan szóról szóra bemagolta negyvenperces szövegét.
Láttam a fülig mosoly Paul Ryan alelnökjelöltet, akinek a törtetés, a rókaság és a mesterkéltség minimális emberismeret mellett is ordító alaptulajdonsága. Szegény Clint Eastwood is ott volt, és élete legrosszabb fellépésén makogott hosszan egy üres széknek. A „nagy kérdésekről”, vagyis a szükséges tennivalókról – alapfokú angolsággal, óvodás szinten fogalmazva, amire a közönség miatt bizonnyal szükség is volt – olyan szaftos részleteket tudtunk meg a konvención, mint egy: az amerikai összetartó nép, de ha valaki nem jól teszi a dolgát, nosza, keressünk másikat a helyére, kettő: vannak régi, nagy amerikai értékek, három: Paul Ryan szereti a mamáját, négy: a választók segítségével együtt tehetnek valamit Amerikáért, öt: Isten áldja meg Neil Armstrongot.
Azonkívül – pironkodva írom le – láttam a hallgatóság soraiban egy máskülönben elegáns, sötét öltönyös embert, sárga (!) baseballsapkával a fején.
Szóval én tudom, hogy ez itt Amerika, megy a pörgés ezerrel, azt is tudom, hogy show nélkül ott még cukrot sem vesznek, mindent értek, de hadd jegyezzem meg halkan, hogy az az ország, amely Jeffersontól Reaganig mégiscsak adott eredeti figurákat az emberi nemzetnek, most Paul Ryant kínálja a kollekcióból. A túloldal pedig Joe Bident. Pompás lehetőségek, tényleg.
Elgondolkodott már azon valaki, hogy ha Romney elnök lesz, olyan figurák járkálnak majd be hozzá, mint Pat Robertson tiszteletes, a 700-as klubból? Aki szerint minden arab született bűnöző, aki 2007-re példátlan terrorhullámot jósolt hazájában (persze nem jött be), és akinek – saját bevallása szerint – az Úr személyesen panaszkodott Obama elnökről? És a dollárbarát Robertson még csak hagyján, de képzeljük csak el, hogy Perle és Wolfowitz után most miféle figurák tologathatják kedvenc bábuikat mindkét oldalon.
Ha komolyan vesszük Romney eddigi kampányszövegeit, akkor a világ máris készülhet a háborúra. A déli baptisták, a texasi olajbárók, a Tea Party és a többiek célkeresztjében máris felsejlik Irán…
De legyünk méltányosak: most valóban nem könnyű a választás. Van a rossz és a még rosszabb. A jellegtelen és a még jellegtelenebb. A gazdag és a még gazdagabb.
Bárcsak ne lenne semmi közünk ehhez az egészhez, de az a helyzet az, hogy szó szerint az életünk függ tőle.
Szentesi Zöldi László
Budapest jogszerűen járt el
Az MNO birtokába került hivatalos levél szerint Azerbajdzsán ígéretet tett, hogy Safarov a legsúlyosabb büntetést kapja hazájában. Az azerbajdzsáni igazságügyi minisztérium magyar társszarvének elküldött levelében nemzetközi megállapodásokra hivatkozva biztosítékot vállalnak, hogy Safarov Azerbajdzsánban folytatja büntetését az ítélet bármiféle megváltoztatása vagy újabb bírósági tárgyalás nélkül.
Magyar Nemzet
Sokan vagyunk és elegen
Az utóbbi napok, hetek történései Erdélyben ismét bebizonyították: a magyar közösség legjobb és leghatásosabb nemzetpolitikai partnere a román állam. Bizony. Hiszen minden olyan alkalomkor, amikor éppen erőt venne rajtunk a kollektív tudathasadás, és önmagunk ellen fordulnánk: megjelenik „a” román hatalom, és szinte menetrendszerűen hoz egy-egy olyan intézkedést, ami rögvest egységbe kovácsolja az erdélyi magyarságot.
György Attila
Magyar Hírlap