Magyar emlékek a nagyvilágban - Teleki-vulkán - Kenya - Afrika
Magyar emlékek a nagyvilágban - Teleki-vulkán - Kenya - Afrika
Kelet-Afrika addig fehér ember nem járta tájait fedezte fel a világ és a tudomány számára a XIX. század nyolcvanas éveiben a kor ismert vadásza és utazója, gróf Teleki Sámuel (1845-1916).
Bár a világban sokfelé megfordult, 1887-1889-es afrikai útját a szaktudomány a felfedezések történetének kiemelkedő eseményeként tartja számon.
Utazása során hihetetlen megpróbáltatásokon, kalandokon ment keresztül, áthatolhatatlan erdőkkel, örvénylő folyókkal megküzdve, gyanakvó bennszülöttek bizalmát elnyerve járta be Kelet-Afrika vadonjait és szavannáit, mászta meg hegyeit.
Ő jutott fel elsőként az 5895 méter magas Kilimandzsárón a hóhatárig, és ő fedezte fel expedíciójával Kelet-Afrika két nagy sós tavát, a Stefánia-, illetve a Rudolf-tavat.
Az utóbbi partjától délre emelkedő tűzhányót útitársa – és útjának krónikása –, Höhnel Lajos pozsonyi születésű tengerésztiszt Telekiről nevezte el, a tengerszint felett 646 méterre emelkedő, működő vulkán azóta is a gróf nevét viseli.
Mintegy 3000 kilométeres útjának köszönhetően jelentősen zsugorodott a fehér folt, amely a térképeken az ismeretlen afrikai területeket jelölte. A földrajz mellett a néprajz is a legnagyobb felfedezők sorába helyezi Teleki Sámuelt.
kattints a képekre - érdemes!
2016. February 19. 00:00
Magyar szecesszió remekei - Róth Miksa (1865-1844) - üvegfestő és mozaik művész munkáiból
Magyar szecesszió remekei - Róth Miksa (1865-1844) - üvegfestő és mozaik művész munkáiból
Apja és nagyapja is üvegesként dolgozott. Apja műhelyében, majd külföldi tanulmányutakon sajátította el az üvegfestés mesterségét.
Önálló „üvegfestészeti műintézet”-ét 1885-ben alapította. „Róth Miksa Császári és Királyi Udvari Üvegfestő és Mozaik Művész Műintézete” 1939-ig működött.
1897-től üvegmozaik készítésével is foglakozott. Munkáját művészi szintre emelte, stílusát kezdetben a historizmus, majd a szecesszió és az art déco illetve ezek ötvözete jellemezte.
Számos hazai és külföldi elismerésben részesült: 1898-ban elsőként neki ítélték az Iparművészeti Állami Aranyérmet, az 1900-as párizsi világkiállításon ezüst, az 1902-es torinói és az 1904-ben St. Louis-i (USA) világkiállításon pedig aranyéremmel tüntették ki.
Idehaza megkapta a Ferenc József Rend lovagi fokozatát. A mozaikkészítés technikájának megújításáért az olasz király aranyérmét nyerte el.
Évtizedeken keresztül a Magyar Iparművészeti Társulat alelnöke (rövid ideig elnöke) volt, számos művész és művészetpártoló egyesületben tevékenykedett.
kattints a képekre - érdemes!
2016. February 19. 00:00
Magyar népviseletek - Mária -lányok viselete - Doroszló - Délvidék
Magyar népviseletek - Mária -lányok viselete - Doroszló - Délvidék
“Mária-lány csak az első áldozásban részesült, tiszta erkölcsű, vallásos, imádságos és rendszeresen templomba járó lány lehet.
A férjhezmenetelig, ő hordhatja a Mária-lány viseletet, amely a hagyományos doroszlói népviselet tiszta fehér változata.”
Áll Gellér Enikő doroszlói diáklány tanulmányában, melyet a TUDOK-diákköri konferenciára készített.
2016. February 18. 00:00
Magyar népi díszítések - Mezőségi hímzés - Erdély
Magyar népi díszítések - Mezőségi hímzés - Erdély
Az erdélyi Mezőség északi felében lakó magyar népcsoportok hímzései párna- és lepedővégeken, kis és nagy abroszokon és kendők végein találhatók. (Az öltözet darabjai közül a bőrruhák hímzettek.)
Kender- és pamutvászonra egyaránt varrták. Hímzőfonaluk a pamut, a szőr, a bolti gyapjúszál és a kendercérna. Túlnyomóan egy színnel dolgoztak: pirossal, bordóval, feketével, különleges rendeltetésű tárgyakon (amilyen a koporsófedő ruha) sárgával.
A kék-piros-fehér, kék-fehér, fekete-fehér ritkább, mint pl. a Maros mentén. A több szín helyett sokféle öltésforma fölhasználásával teszik változatossá a munkákat.
Itt is egymás mellett él párhuzamosan a szálszámolás után készült és a szabad rajzú munka. Az előbbit szálán varrott öltéssel, keresztöltéses és vagdalásos-lapos öltéses technikával készítik; az utóbbinál egyaránt éltek a lapos öltéssel, a száröltéssel, a Margit-öltéssel és a láncöltéssorral.
A láncöltéssel, esetleg száröltéssel keretezett Margit-öltéssorokat mezőségi öltésnek szokás nevezni.
kattints a képekre - érdemes!
2016. February 18. 00:00
Őshonos háziállataink - Magyar kutyafajták
Komondor, Kuvasz, Puli, Pumi, Mudi, Rövidszőrű magyar vizsla, Drótszőrű magyar vizsla, Erdélyi kopó, Magyar agár
2016. February 18. 00:00
Késő gótikus vízivár - Kistapolcsány - Felvidék
2016. February 16. 00:00
Magyar népi díszítések - Sióagárdi hímzés - Dunántúl
A Mezőföld déli csücskén, Tolna megyében fekszik Sióagárd. A hímzés alakulása a viselet fejlődésével követhető nyomon. Négy különválasztható szakaszra osztható: - az 1880-as években a legjellegzetesebb ruhadarabjuk a 6 szeles kendervászonból készült, apró redőkbe szedett ”korcospéntő” volt, melyet fehér díszítőöltéssel erősítettek össze. - az 1889-ből származó bevarrott ujjú, vállfoltos, pálhás női ing kendervászonból, majd gyolcsból készült, gazdagon hímezték fehér lyukhímzéssel. Lányok és fiatal asszonyok viselték pruszlikkal. - az 1908-ban gépi slingelt anyag jelent meg a faluban. Az első világháború után már színes fonállal is varrtak. - a viselet színesedése az 1920-30-as évekre tehető. Anyaga: Fehér sifon vagy vászon. Fonala: Gyöngyfonál, UC hímzőfonál, osztott hímző. Színezése: Piros, bordó, permetkék, sötétebb kék, sötétlila, parasztrózsaszín, narancsos sárga, sötét olajzöld Öltése: Lapos öltés, száröltés, borsólyuk, (a fehérhímzésnél lapos öltés, száröltés, huroköltés, lyukazás) Magyar Nyelv oldal
2016. February 16. 00:00
Öltöztetett Mária-szobor - Barokk római katolikus kegytemplom - Andocs - Dunántúl
Öltöztetett Mária-szobor - Barokk római katolikus kegytemplom - Andocs - Dunántúl
Andocs egykori középkori település plébániatemplomát az 1332-1337-es pápai tizedjegyzék említi először.
A templom 16. századi átépítése során kapta a terület egyik legszebb hálóboltozatos szentélyét, amely a kolostortemplom legfontosabb eleme.
Szentélyében található a 900 éves öltöztetett Mária szobor, a Fekete Madonna hasonmása.
kattints a képekre - érdemes!
2016. February 16. 00:00
Harris-héja vagy vörösszárnyú ölyv
Az anyag fotói a gödöllői Grassalkovich-kastély kertjében tartott bemutatón készültek. A világ minden táján alkalmazzák solymászat céljára. ezt a madarat, mert méretéhez képest igen erős, sebessége elfogadható, és ez az egyetlen faj, amelyik falkában, csoportosan is képes vadászni.
2016. February 16. 00:00
Vagy megvédjük magunkat, vagy eltűnünk - háború van!
Szokásos stílusában - megint fején találta szöget!
Vagy megvédjük magunkat, vagy eltűnünk - háború van!
"Ha Árpád bejött, és itt előtte volt valami, akkor azzal, hogy ő bejött, azzal az ittlévők eltűntek.
... És ha beáramlanak idegenek, akkor meg mi fogunk eltűnni.
Pozsonyi Ádám (1969) - író, publicista
2016. February 16. 00:00