Árpád-kori templomaink - Szent Mihály római katolikus érseki székesegyház - Gyulafehérvár - Erdély
Árpád-kori templomaink - Szent Mihály római katolikus érseki székesegyház - Gyulafehérvár - Erdély
A gyulafehérvári érseki székesegyház a Szent István király által alapított erdélyi püspökség, majd az 1991-ben érseki tartomány rangjára emelt egyházmegye székhelye.
1991 óta az épület a Gyulafehérvár történelmi központja helyszín részeként a Világörökség javaslati listáján szerepel.
Hunyadi János kormányzó, a nagy törökverő hadvezér és Bocskai István erdélyi fejedelem síremléke is a székesegyházban található.
Az erdélyi püspökség alapítását 1009-ben a pápai legátus látogatásakor véglegesítette a király. Az ókeresztény bazilikák mintájára felépített templom háromhajós volt, főhajója széles, félköríves apszisban zárult.
Ez az első székesegyház valószínűleg a Vata-féle pogánylázadáskor pusztult el. 2011-ben az ásatásokat végző román régésznő kijelentette, hogy ez Erdély legrégebbi temploma.
A második székesegyházat Szent László király idejében kezdték el építeni. A homlokzati részt két torony ékesítette, melyek a mai tornyok második emeletéig értek. A templomból több részlet a mai napig megmaradt, ilyenek a kereszthajók homlokívei, a diadalív, a mellékszentélyek félköríves záródásai és a mellékapszisok keskeny ablakai.
Ebből a templomból származik a sekrestye, a hosszhajó keleti része, az északi előcsarnok és a fejedelmi kapu. A templom a tatárjáráskor pusztult el, amikor az ide menekült lakosságra rágyújtották, boltozatai beszakadtak és a hajók találkozásánál épített központi torony leomlott.
Visszaépítették a kereszthajó és szentély első négyzetét, melyhez karcsú kora gótikus szentélyt építettek. Alig fejeződött be az újjáépítés, amikor 1277-ben a szászok feldúlták és felgyújtották a templomot, miután ismét nagy anyagi áldozatokkal állították helyre.
1439-ben egy török betörés alkalmával a templom ismét károkat szenvedett. Az ekkori helyreállításhoz az esztergomi érsek mellett Hunyadi János is hozzájárult, akinek a nevéhez a szentély gótikus stílusú meghosszabbítása fűződik.
Ő építtette a díszes nyugati főkaput és a két torony közé épített erkélyt, melyet később háromszögű oromfallal zártak le. A nagy hadvezér ekkor hagyta meg, hogy őt is a templomba temessék el.
kattints a képekre - érdemes!
2016. February 23. 00:00
Magyar színházépületek a Kárpát-medencében - Az egykori Városi Színház épülete - Pozsony - Felvidék
Magyar színházépületek a Kárpát-medencében - Az egykori Városi Színház épülete - Pozsony - Felvidék
Pozsony legszebb neo-reneszánsz épülete, az egykori Városi Színház 1886-ban épült, az 1776-ban alapított Rendi Színház helyén, Fellner Ferdinánd és Helmer Henrik bécsi építészek tervei alapján.
A színházat a Bánk bán díszelőadásával nyitották meg 1886-ban . A díszelőadáson részt vett a teljes magyar kormány, Tisza Kálmán miniszterelnökkel.
Az ünnepségen Jókai Mór is jelen volt (Lidércfény címmel „prológot” írt ez alkalomra), Erkel Ferenc pedig személyesen vezényelte a Magyar Királyi Opera előadását.
A homlokzaton látható mellszobrokból Katona Józsefé erre az eseményre emlékeztet; a további brüsztökön Liszt Ferenc, Mozart (helyén korábban Kölcsey szobra volt), Goethe, és Shakespeare látható.
A színház előtt áll Tilgner Viktor pozsonyi szobrász Ganümédesz kútja. Zeusz madár alakjában elragadja a szép fiatal Ganümédesz királyfit és felviszi az Olymposzra az istenek gyönyörködtetésére.
kattints a képekre - érdemes!
2016. February 23. 00:00
Gondoljuk végig a szavak valódi tartalmát!
Humorsarok :D :D
Gondoljuk végig a szavak valódi tartalmát!
DK = Demokratikus Koalíció
Magának a "demokratikus" kifejezésnek és tartalomnak a meggyalázása az, hogy ennek pártocskának egyáltalán a nevében szerepel.
A "koalícióról" nem is beszélve: ez a Gyurcsány féle "koalíció", ugyanis nem több, kisebb, nagyobb politikai erőből, szervezetből állt össze - amit a koalíció kifejezés takar - hanem osztódással jött létre.
A szétszakadt MSZP kisebbik része, elnevezte magát koalíciónak, és persze demokratikusnak.
Azt mondhatnánk, vicces - ha nem az ország, nem a nemzet, nem a demokrácia teljes megalázása lenne ez a történet is!
Ennyi erővel elnevezhetnék a pártocskájukat Demokratikus Kalifátusnak is - az sem lenne kevésbé morbid - és az is DK. :D :(
fotó: Humorsarok Gondoljuk végig a szavak valódi tartalmát - DK Demokratikus Koalíció
2016. February 23. 00:00
Őshonos háziállataink - Magyar parlagi kecske
Őshonos háziállataink - Magyar parlagi kecske
Honfoglaló elődeink a vándorlásuk során kecskét is magukkal hoztak és az itt élő népek kecskéivel történő keresztezéséből alakult ki az őshonos kecskénk.
Parlaginak nevezik, hiszen nem céltudatos tenyésztői munka eredményeképpen jött létre. A kecsketenyésztésre sokáig rányomta bélyegét az előítélet, a kecsketartást korlátozó rendszabályok.
A 18. században törvénybe foglalták, hogy csak szegény ember tarthat kecskét, vagy az, aki egészségileg rá van szorulva a kecsketej jótékony hatására.
Ezért nevezték a szegény ember tehenének. A törvényi tiltásnak az oka valószínűleg a kecske rendkívüli falánkságában keresendő, hiszen minden növényi eredetű táplálékot megeszik, és ha nagyon elszaporodik, rendkívüli károkat okozhat.
kattints a képekre - érdemes!
2016. February 22. 00:00
Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Puskás Tivadar (1844-1893)
[
Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Puskás Tivadar (1844-1893)
Puskás egy ideig Edison munkatársaként is dolgozott, és az ő ötlete volt a telefonközpont bevezetése (1877).
A központ kapcsolótábláján kötik azután össze az egyik telefontulajdonos vezetékét egy másik előfizetőével. Puskás 1878-ban Bostonban megvalósította az első ilyen telefonközpontot.
Majd 1879-ben a párizsi világkiállításon bemutatta találmányát, és az itt aratott siker nyomán kapott megbízást Párizs telefonközpontjának létrehozására.
A budapesti telefonközpont (a világon negyedikként) 1881 május 1-én kezdte meg működését. 1893 február 15-én szólalt meg a világon először a telefonhírmondó, ez a vezetékes hír- és műsorközlő berendezés, mely naponta már műsort is közvetített.
Zseniális találmánya sikerútját már nem élhette meg, mert fiatalon, 1893 március 16-án, 49 éves korában meghalt, magával víve sok-sok tervét, amelyeket - mint az előzőt is - elsősorban a magyarságnak szánta.
Az ő "Beszélő Újságja" adta hírül halálhírét.
kattints a képekre!
2016. February 22. 00:00
Árpád-kori templomaink - Görög katolikus körtemplom – Gerény – Kárpátalja
A kárpátaljai középkori templomok egyik kiemelkedő példánya a gerényi rotunda. A körtemplomot valószínűleg a XI. században építették, és a XV. században alakították át. Ekkor épült hozzá egy téglalap alapú hajó. A templom külseje dísztelen, csak néhány román-kori ablak található rajta. Érdekessége, hogy a kör alakú épületnek belül egy hatszög mentén hat félköríves fülkéje van. Felbecsülhetetlen értéke a templombelsőt díszítő középkori freskókban rejlik. Az 1360-as években festett freskókat Drugeth György készítette itáliai mesterekkel. A festmények újszövetségi jeleneteket ábrázolnak: az Angyali üdvözlet, a Háromkirályok látogatása, a Betlehemi gyermekgyilkosságok, a Menekülés Egyiptomba, az Utolsó vacsora, Jézus Pilátus előtt, Jézus a keresztfán, Jézus feltámadása jelenetei láthatóak.
2016. February 22. 00:00
Hungarikumok - Magyar rajzfilm - Magyar népmesék sorozat – Kiskondás
Hungarikumok - Magyar rajzfilm - Magyar népmesék sorozat – Kiskondás
kattints a Videóra és a képekre - érdemes!
http://www.mesek.tv/magyar-nepmesek/magyar-nepmesek-kiskondas.html
2016. February 21. 00:00
Régi magyar filmcsillagok - Ajtay Andor - (Fogaras,1903 – Budapest,1975)
1927-ben végzett Rákosi Szidi színiiskolájában. A Szegedi Városi Színházban kezdte pályáját, majd, a Vígszínházhoz, 1943-ban a Nemzeti Színház szerződöttt. 1945-ben a Fővárosi Operettszínházhoz került, ahol rendezett is. 1951-től 1959-ig a Magyar Néphadsereg Színháza (ma Vígszínház) tagja volt, 1956-tól 1959-ig rendezett is. 1959 és 1963 között a Jókai Színház, 1963 és 1972 között a Madách Színház tagja volt. A háború előtt több emlékezetes filmalakítása a mai napig lehetővé teszi, csodálhassuk káprázatos személyiségét, kiváló színészi képességeit.
2016. February 19. 00:00
Gyilkos tó és legendája - Hagymás-hegység - Székelyföld - Erdély
Gyilkos tó és legendája - Hagymás-hegység - Székelyföld - Erdély
1837-ben (amely rendkívül csapadékos év volt) a keletre emelkedő Gyilkoskő (1401 méter) oldalából az agyagos lejtőtörmelék kellően megázva hegyomlásként zúdult alá és elgátolta a Békás-patak vizét, amelynek fő táplálói a Vereskő, a Hagymás, Likas és a Cohárd patakok voltak.
Tehát nedves lejtőmozgás következtében alakult ki a földtani-földrajzi irodalomban ismeretes természetes elgátolású tó vagy torlasztó.
Mások a tó keletkezését az 1838. január 11.-i földrengéssel hozzák kapcsolatba. A hegyomlás után megindult a mészkőréteg aprózódása, mely nagy mennyiségű agyaggal keveredett. Ennek vízzáró hatásaként rövidesen megszűnt a folyóvíz szivárgása és így fokozatosan kialakult a torlasztó.
Régi neve Veres-tó. Az egykori völgyet borító fenyőerdő maradványai, megkövesedett rönkjei, csonkjai még ma is kiállnak a tó vizéből. A vasoxidos, meszes víz konzerválta a fák csonkjait. A tó felülete szép időben visszatükrözi a partok vörös mészkőszikláit. A torlasztó véglegesen 1838 nyarára alakult ki.
Ekkor vízállása magasabb volt és kb. 1 km rel hosszabban felnyúlt a Hagymás-patak völgyébe. A hagyomány szerint a "gyilkos" elnevezés onnan ered, hogy a katasztrófa idején pásztorok legeltették juhaikat a lejtőkön, amikor hirtelen elnyelte őket a föld.
Más vélekedés szerint a fenyőerdőt "gyilkolta meg" és "ma a vízből kimeredező csonkok, mint valamely székely község elhagyott temetőjének koradó kopjafái figyelmeztetik a vándort a mulandóságra.
A Kis-Cohárd hegység tömegének tükröződése a tó vizében számos festőt ihletett alkotásra.
A Gyilkos-tó a Nagyhagymás-hegycsoport szerves része: a Kis-Cohárd (1352 m) és a Nagy-Cohárd (1507 m) valamint a Gyilkoskő (1381 m illetve 1406 m) között terül el.
Jellemző, hogy a mészkő-rétegösszlet ÉK-i irányban megdőlt, így a hegycsúcsok DNY-i oldalai meredekebbek.
kattints a képekre . érdemes!
2016. February 19. 00:00
A magyar nyelvről
A magyar nyelvről
"Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság, és emellett szorgosan kerül minden közönségest, kiejtésbeli nehézséget és szabálytalanságot."
N. Erbersberg XIX. századi osztrák tudós
2016. February 19. 00:00