Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Bíró László (1899 -1985)
Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Bíró László (1899 -1985)
A magyar feltalálók világraszóló sikereinek egyik jelképes alakja. Eredetileg újságíró volt Budapesten.
Golyóstoll találmányára egy véletlen vezette. Saját előadása szerint egy íróasztalon felborult a tintásüveg és az ott tartott apró golyók végigszaladtak a tintán, nyomot rajzolva.
Ez adta az ötletet, hogy először egy nagyméretű toll hegyeként alkalmazzon golyót, amit ládaszignáló tollnak használt. Az 1931. évi Budapesti Nemzetközi Vásáron ezt bemutatta, később kisebb méretben írótollnak is alkalmazta.
Angol nyelven ma is biro pennek vagy rövidítve bironnak nevezik a golyóstollat, illetve a találmányán alapuló védett márkát.
Bíró László volt hipnotizőr, grafológus, autóversenyző, biztosítási ügynök és vámügyintéző, foglalkozott festészettel, szobrászattal is.
Találmányai az egész világon ismertté tették: a golyóstollon kívül, az autókba építhető automata sebességváltó is nevéhez fűződik.
kattints a képekre - érdemes!
2016. March 07. 00:00
Őshonos háziállataink - Magyar parlagi kacsa
Őshonos háziállataink - Magyar parlagi kacsa
A XX. század elején a magyar parlagi kacsát már ősi magyar fajtaként említik. A vízközeli falusi, tanyasi gazdaságok egyik legfontosabb baromfiféléje volt. A tájegységeknek kialakultak a saját típusaik. A leggyakoribb a fehér szín volt. A "színes", vagyis a tarka, vadas színű kacsa kisebb rangúnak számított, pedig ez a fajtaváltozat őrizte meg leginkább a magyar kacsa ősi formáját. Állománya erősen lecsökkent, Erdélyben és az alföldi tanyákon találhatóak kisebb állományai. 2004 óta a magyar kacsa a védett háziállataink közé tartozik.
kattints a képekre - érdemes!
2016. March 07. 00:00
Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Mihály Dénes (1894-1953)
Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Mihály Dénes (1894-1953)
1929-ben először a világon, mozgó televíziós közvetítést adott. A televíziós készülékek gyártására vállalatot alapított.
1935-ben E. H. Traub fizikussal továbbfejlesztette rendszerét, ez volt a forgótükrös, kis kapacitású Kerr-cellával, mint fényrelével dolgozó Mihály-Traub-féle vevőkészülék.
Ő tekinthető a mai értelemben vett hangosfilm feltalálójának is. Hangosfilmje egyrészt 35 mm szélességű normálfilm-szalagra készült, másrészt technikailag jó hangrögzítést biztosított.
2016. March 07. 00:00
Őshonos háziállataink - Magyar agár
Őshonos háziállataink - Magyar agár
Őshonos háziállataink - Magyar agár
A ma élő agárfajták közös őse az egyiptomi agár, melynek létezéséről már az i. e. 3. évezredből vannak bizonyítékok.
A magyarok valószínűleg már a honfoglalás előtt is ismertek és használtak a vadászaton agárhoz hasonló kutyákat, amelyek a látásukra és a gyorsaságukra támaszkodtak az állatok üldözésekor.
Első emlékeink Szent István korából származnak. A későbbi korokban is divatos és előkelő tevékenység volt az agarászat, többek között Hunyadi Mátyás is szenvedélyesen űzte a vadászatnak ezt az ágát. A török hódoltság idején keleti jellegű agarak kerültek hazánkba, melyek keveredtek az itteni állománnyal.
Az agarászat a török kor után is kedvelt szórakozás maradt, az aranykor a 18. és a 19. században volt, de igazán ismert kutyafajtává Széchenyi István tevékenysége nyomán vált.
Az 1840-es években egymás után alakultak az agarászegyletek. Az angol agártól erősebb csontozata, (szélesebb) karakteresebb feje, nagyobb füle különbözteti meg. Erős, gyors, kitartó, a híresebb rokonától eltérően megállja a helyét mostoha talajviszonyok között is.
Nagyobb vadakat párban gyűr le, de néhány agár a vaddisznót is képes legyőzni. Szaglása bár jó, de nem (annyira) kifinomult, mivel a vadászathoz nem is volt rá szüksége. Szemre/szemmel vadászik.
Minden agárszínben előfordulhat, de a kék (szürke), barna és fekete-cser színek nem elfogadottak.
Az angol agártól még a némileg nagyobb termete, büszke tartása, elegáns megjelenése elkülöníti. Az angol agár a magyar agár mellett egy tömzsibb atlétának tűnik.
Jellemében is más, míg az angol agár igen emberközpontú, teljesen alárendeli magát neki, addig a magyar agár kegyeit külön el kell nyerni. Nem megfelelő bánásmód esetén szökőssé is válhat, amit nehéz megakadályozni, mivel két méteres kerítés felett érintés nélkül repül át, a pórázát pedig másodpercek alatt el tudja rágni!
Értelmes, nyílt természetű, barátságos, ámde távolságtartó agár. Tartása nem kíván semmi különlegességet, rövid szőre miatt lakásban, velünk is élhet. Sőt, az igazi helye a szobában, a kanapén van, ahogy azt az évszázadokon át nyújtott kimagasló teljesítményével, eredményeivel kiérdemelte és meg is kapta.
Éber, személy - és házőrzőösztöne fejlett, de ez nem vezethet oda, hogy agresszív, harapós legyen.
kattints a képekre - érdemes!
A ma élő agárfajták közös őse az egyiptomi agár, melynek létezéséről már az i. e. 3. évezredből vannak bizonyítékok.
A magyarok valószínűleg már a honfoglalás előtt is ismertek és használtak a vadászaton agárhoz hasonló kutyákat, amelyek a látásukra és a gyorsaságukra támaszkodtak az állatok üldözésekor.
Első emlékeink Szent István korából származnak. A későbbi korokban is divatos és előkelő tevékenység volt az agarászat, többek között Hunyadi Mátyás is szenvedélyesen űzte a vadászatnak ezt az ágát. A török hódoltság idején keleti jellegű agarak kerültek hazánkba, melyek keveredtek az itteni állománnyal.
Az agarászat a török kor után is kedvelt szórakozás maradt, az aranykor a 18. és a 19. században volt, de igazán ismert kutyafajtává Széchenyi István tevékenysége nyomán vált.
Az 1840-es években egymás után alakultak az agarászegyletek. Az angol agártól erősebb csontozata, (szélesebb) karakteresebb feje, nagyobb füle különbözteti meg. Erős, gyors, kitartó, a híresebb rokonától eltérően megállja a helyét mostoha talajviszonyok között is.
Nagyobb vadakat párban gyűr le, de néhány agár a vaddisznót is képes legyőzni. Szaglása bár jó, de nem (annyira) kifinomult, mivel a vadászathoz nem is volt rá szüksége. Szemre/szemmel vadászik.
Minden agárszínben előfordulhat, de a kék (szürke), barna és fekete-cser színek nem elfogadottak.
Az angol agártól még a némileg nagyobb termete, büszke tartása, elegáns megjelenése elkülöníti. Az angol agár a magyar agár mellett egy tömzsibb atlétának tűnik.
Jellemében is más, míg az angol agár igen emberközpontú, teljesen alárendeli magát neki, addig a magyar agár kegyeit külön el kell nyerni. Nem megfelelő bánásmód esetén szökőssé is válhat, amit nehéz megakadályozni, mivel két méteres kerítés felett érintés nélkül repül át, a pórázát pedig másodpercek alatt el tudja rágni!
Értelmes, nyílt természetű, barátságos, ámde távolságtartó agár. Tartása nem kíván semmi különlegességet, rövid szőre miatt lakásban, velünk is élhet. Sőt, az igazi helye a szobában, a kanapén van, ahogy azt az évszázadokon át nyújtott kimagasló teljesítményével, eredményeivel kiérdemelte és meg is kapta.
Éber, személy - és házőrzőösztöne fejlett, de ez nem vezethet oda, hogy agresszív, harapós legyen.
kattints a képekre - érdemes!
2016. March 05. 00:00
Március
Március
"Lúdbőrzik nézd a tócsa, vad,
vidám, kamaszfiús
szellőkkel jár a fák alatt,
s zajong a március.
A fázós rügy nem bujt ki még,
hálót se sző a pók,
de futnak már a kiscsibék,
sárgás aranygolyók."
Naptár című vers - részlet
Radnóti Miklós (1909-1944) - költő
2016. March 05. 00:00
Az élet és az igazság
A gyökere az igazságban van
"Mert van valami a világban és a világ fölött, amit megváltoztatni úgysem lehet, sem tűzzel, sem vérrel, sem gyűlölettel.
És ez az élet törvénye, aminek gyökere az igazságban van."
Wass Albert (1908-1998) - író költő
2016. March 01. 00:00
A hazánkat, és a hozzánk hasonló sorsú nemzeteket kioktató újgyarmatosítóknak ajánljuk az ókori bölcs szavait!
"Könnyű annak, kit baj nem ért, a szenvedőt a biztos partról bölcs szavakkal inteni."
Aiszkhülosz (kr.e. 525-kr.e. 456) - görög tragédiaköltő, a „tragédia atyja”
2016. February 29. 00:00
Szerinte itt a tavasz - Megérkezett a nógrádi Őrhalomba az első fehér gólya
Szerinte itt a tavasz - Megérkezett a nógrádi Őrhalomba az első fehér gólya
Az az igazság, hogy kezdjük unni a sötétet, a hideget, az ünnepek is elmúltak már, így egyre inkább elegünk kezd lenni a télből. Napok óta melegebb az időjárás, beköszöntött az tavasz télen.
Persze a kutya nem eszi meg a telet, de akkor is egyre közelebb vagyunk a valódi tavaszhoz.
Így érezheti ezt az fehér gólya is, amelyik hosszú vándorlását követően hazaérkezett Őrhalomba. "Személyesen" hirdette, hogy szerinte itt a tavasz.
Csaknem 16 ezer kilométert tesz meg kóborlásokkal együtt egy fehér gólya míg Afrikába eljut, és ugyanannyit, mikor hazajön.
kattints a képekre - érdemes
2016. February 28. 00:00
Őshonos háziállataink - Magyar tarka szarvasmarha
A XIX. század végén tenyésztették ki a magyar szürke marhából, elsősorban a szimentáli marhával történő keresztezés révén. A magyar tarka marha egyesíti a kultúrfajták termelő képességét és a parlagi fajták nagy ellenálló képességét. Kitűnő kettős hasznosítású (hús, tej) fajta.
2016. February 27. 00:00
Pásztor János (1881-1945) Fahonvéd - Hódmezővásárhely - Alföld
Pásztor János (1881-1945) - Fahonvéd - Hódmezővásárhely - Alföld
A szobrot az I. világháború negyedik évében készítette Pásztor János szobrászművész. Külön megrendelés nélkül kifaragta és Hódmezővásárhely városának ajándékozta.
A Nagy Háborúban értelmetlenül elesett honvédeknek állít emléket. Ezt az alkotást tekinthetjük az első ilyen jellegű emlékműnek. A városi hősi emlékmű felállítását megelőző időben a szobrot rendszeresen kivitték a Kossuth térre, ahol háttérül szolgált a hősökről történt városi megemlékezésekhez.
A szobor eredeti helyét a városháza lépcsőházában Pásztor János jelölte ki. Itt is volt egészen az 1950-es évekig. Ekkor átszállították a múzeumba. 1956-ban visszakerült eredeti helyére, 1958-ban újra visszavitték a múzeumba. 1990-ben ismét visszakerült az eredeti helyére, a városházára, ahol jelenleg is megtekinthető.
kattints a képekre - érdemes!
2016. February 27. 00:00