Madarász Viktor (1830-1917) festményeiből
Madarász Viktor (1830-1917) festményeiből
Madarász Viktor a legnagyobb magyar történeti festők egyike és a hazai romantika egyik legjelentősebb alkotója.
A Gömör vármegyei vashámor tulajdonos Madarász családnak régi, a Rákóczi-szabadságharcig visszanyúló forradalmi hagyományai voltak. Amikor 1848-ban kitört a szabadságharc, az iglói, pécsi, majd pozsonyi jogi tanulmányokat folytató Viktor és fivére, András is továbbvitte a családi hagyományt. Részt vett a szabadságharcban, 49-ben már hadnagyi rangban szolgált.
1853-ban a bécsi akadémia előkészítő évfolyamán, majd 1855-ig a történeti-festészeti szakosztályon volt hallgató, és Ferdinand Waldmüller magániskolájában is tanult. Ekkoriban készültek első történelmi tablói, amelyeket 1855-től láthatott a nagyközönség.
A Kuruc és labanc című festmény hatalmas sikert aratott. 1856-tól kezdve Léon Cogniet párizsi műtermében és az École des beaux arts-ban tanulta ki az akadémikus-romantikus stílust.
Leginkább Paul Delaroche történelmi festészete hatott rá. Párizsban, 1859 folyamán születtek meg legnagyobb művei: (Hunyadi László siratása, Zách Felicián és Zrínyi Ilona Munkács várában). 1864-ben készült el a Zrínyi és Frangepán a bécsújhelyi börtönben, 1868-ban a Dobozi és hitvese és a Dózsa népe címet viselő kompozíció.
Ez volt művészetének csúcsidőszaka, a Hunyadi László siratása képéért az 1861-es párizsi Szalonon aranyéremmel jutalmazták. 1870-ben tért vissza Magyarországra, de a hazai kritika ellenségesen viszonyult franciás stílusához. Szinte elfeledetten hunyt el 1917-ben.
kattints a képekre - érdemes!
2016. March 22. 00:00
Mintha közel nyolcvan év elteltével semmi nem változott volna
Mintha közel nyolcvan év elteltével semmi nem változott volna
"A népek gyilkos versengésének vagyunk tanúi és egyben megélői. A népeket meghatározó természetes különbözőségek ellentétekké, az ellentétek pedig természetellenes gyűlölködéssé fajultak s félelmetesen kavarognak az emberiség feje fölött meggyűlt viharfelhők.
A légkör iszonyatos nyomása alatt riadtan figyelnek a népek, még a hangosak is.
Senki sem tudhatja, mi lesz, ebből a világvajúdásból mi születik meg.
De egy bizonyos: akár bekövetkeznek a készülő katasztrófák, akár győz a békés belátás, a mostani kavargásból a jövőbe csak azok a népek menthetik át életüket, amelyek munkába tudják állítani összes szellemi és erkölcsi erőiket.
Vajon lesz-e a magyar népnek Széchenyi-lelkületű értelmisége, amelyik ezt belátja és a történelem szándékát erős markolással és lázas munkával az élet irányába fordítja?!
1937
Márton Áron (1896-1980) – az erdélyi katolikus egyház püspöke
2016. March 21. 00:00
Thorma János (1870-1937) festőművész képeiből
Thorma János (1870-1937) festőművész képeiből
Thorma János a nagybányai művésztelep alapítója és egyik jellegzetes mestere, életművén több stílusirány követhető nyomon, a naturalizmus, a történelmi festészet, a romantikus realizmus és a sajátos nagybányai posztimpresszionizmus.
A Mintarajziskolában Székely Bertalan volt a mestere, majd 1888-ban Münchenben Hollósy Simon köréhez kapcsolódott.
1891-ben festette első jeles képét, a Szenvedőket, a képen megmutatkozik finom naturalizmusa.
1892-ben Párizsban tanult a Julian Akadémián.
kattints a képekre - érdemes!
2016. March 21. 00:00
Míves Tojás Múzeum - Zengővárkony - Dunántúl
Míves Tojás Múzeum - Zengővárkony - Dunántúl
A Míves Tojás Gyűjtemény az ország első, és Európában is ritkaságnak számító állandó hímestojás-kiállítása.
A gyűjtemény darabjai 19 ország 55 tájegységéből származnak. Dr. Nienhaus Rózsa magángyűjtő több mint 5000 darabos míves tojás gyűjteményéből mintegy 3000 darabot adott át az állandó kiállítás céljára.
A vitrinekben közel 2100 alkotás látható, a további mintegy 900 díszített tojás a fióktárlókba került. A gyűjtemény darabjait 160 ismert és több ismeretlen tojásdíszítő több mint 30 különféle technikával készítette.
Sok a viaszlevonatos, de van számos berzselt, batikolt, maratott, karcolt díszítmény is.
A gyűjtemény különleges darabja Charlton Carina német tojásdíszítő A Himnusz dallama egy strucctojás felületén című munkája, amelyet a magyar millennium alkalmából készített.
Egyedi Horváth Józsefné több mint 30 éves, karcolt technikával készült Isten Báránya nevű hímes tojása is. A jellegzetesen magyar díszítő módszerrel - patkolással illetve vasalással - készült dísztojásegyüttes Kuris Lajos alkotása.
Érdekesek a szalmarátétes, drótozott, patkolt vagy lószőrrel applikált darabok. Különleges a leheletfinomságú csipkére emlékeztető áttört tojások mintázata.
A múzeumban helyet kapott számos iparművészeti alkotás is, amelyek különféle anyagúak (fa, ásvány, kő, üveg), és a tojásforma felhasználásával készült kompozíciók.
A legszebb darabokról képeslapok illetve másodpéldányok vásárolhatók a helyszínen, de az otthoni tojásfestéshez is kínál egységcsomagot és képes albumot a múzeum.
A múzeum 2007-ben, a látogatók szavazatai alapján elnyerte az év Vendégbarát Múzeuma díjat.
kattints a képekre - érdemes!
2016. March 21. 00:00
Csak a gyenge szereti önmagát, az erős egész nemzetet hordoz szívében!
"Csak a gyenge szereti önmagát, az erős egész nemzetet hordoz szívében!"
Széchenyi István (1791-1860) - polihisztor, politikus, író, közgazdász, a Batthyány-kormány minisztere
2016. March 14. 00:00
Mégis elültetném az almafámat
"Még ha biztosan tudnám is, hogy a Föld holnap darabjaira hullik, mégis elültetném az almafámat."
Luther Márton (1483-1546) - a protestáns reformáció szellemi atyja, lelkész, reformátor; Ágoston-rendi szerzetesként lett teológus és professzor, a wittenbergi egyetem bibliatanára
2016. March 13. 00:00
M. S. Mester - Keresztvitel - Selmecbánya - Felvidék - 1506
M S mester, (M. S. mester) a késő középkori magyarországi festészet legkiválóbb mestere. Személyéről a monogramon kívül szinte semmit sem tudunk. Egy újabban felfedezett 1507-es selmecbányai oklevél alapján csaknem biztos, hogy M. S. egy Sebestyén nevű, valószínűleg magyar festő volt, akinek művészete Schongauer, Dürer és főként Grünewald stílusával rokon.
2016. March 12. 00:00
Hungarikumok - Zsolnay porcelán - Díszedény - Csalikorsó - 1880
Hungarikumok - Zsolnay porcelán - Díszedény - Csalikorsó - 1880
De mi is az a csalikorsó? Olyan vicces, furfangos edény, melynek célja nem a praktikusság, hanem sokkal inkább a vendégek megtréfálása és a fazekasmester ügyességének bizonyítása.
A fenti képeken rögtön feltűnik, hogy bizony ebből a korsóból nem lehet egykönnyen kiönteni a benne levő folyadékot!
A nyakán levő lyukakból mindenfelé folyik a bor vagy pálinka, csak a poharakba vagy a szomjas ember szájába nem!
Pedig az lenne a feladat, hogy igyuk ki a benne levő nedűt.
"Csalikorsó vagyok,
Jó bort tartogatok,
Aki megtalálja lyukamat,
Megihatja boromat."
szól a népi rigmus.
Bizony, a rejtély titka az elsőre csak funkciótlan díszeknek tűnő, a nyélen és a szájon található "rügyek". Más kancsókon is találhatók ilyenek, sőt, néha tényleg ezekből lehet inni.
Az ilyen kancsók nagy részének az a titka, hogy bizonyos lyukakat az ujjainkkal be kell fogni és így valamelyik szabadon maradón keresztül ki lehet szívni a korsó tartalmát.
Nem szabad megdönteni, mert akkor vagy leöntjük magunkat vagy a belül található titkos járat a levegőbe kerül. Sokszor egy kéz nem is elég a művelethez, olyan távol helyezkednek el a befogandó lyukak, hogy mindkét kéz ujjaira szükség van.
2016. March 12. 00:00
Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Semmelweis Ignác (1818 – 1865) - Az anyák megmentője
Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Semmelweis Ignác (1818 – 1865) - Az anyák megmentője
A lelkiismeretesség, a kötelességtudás és az önzetlenség mintaképe. Pénzszerzés, dicsőség vágya sosem vezérelte. Éjjel-nappal a szenvedők rendelkezésére állt.
Jó megfigyelőképessége és tapasztalatai, valamint a statisztikai adatok helyes értelmezése alapján Semmelweis lényegében az antiszeptikus (fertőzést megelőző) eljárást vezette be a kórházi szülészetben, ezzel jelentősen csökkentetve a gyermekágyi láz okozta halálozási arányt.
Megfigyelte, hogy a klórvizes kézmosás megszünteti a boncolás utáni hullaszagot. Osztályán előírta a klórvizes kézmosást, jóllehet a kórokozó baktériumokat még nem ismerte.
Szerencsére a klóros víz a kézre tapadt baktériumokat is elölte. Módszerének elterjesztése érdekében szélmalomharcot vívott az akkori orvostársadalom tekintélyes képviselőivel.
Ragaszkodott a kórtermek rendszeres takarításához, szellőztetéséhez, napoztatásához és a gyakori ágyhuzatcseréhez. A takarékossági szempont kerekedett felül, a szennyes ágynemű rendszeres cseréi miatt elbocsátották.
Eljárását sajnos így mások nem is alkalmazták. Hasznossága csak a kórokozók felfedezésével nyert bizonyítást.
Ma világszerte a legnagyobb hatású egykori orvosok között tartják számon.
kattints a képekre!
2016. March 10. 00:00
Undi Mariska (1877-1959) festőművész munkáiból
Undi Mariska (1877-1959) festőművész munkáiból
Frissítve: 2 másodperce
Undi Mariska (1877-1959) festőművész munkáiból
Hat gyerekes győri családból származott, édesanyja figyelt fel lánya tehetségére, és ezért eladták a házukat, hogy Budapestre költözhessenek, ahol a kislány megfelelő oktatásban részesülhet.
Ugyanígy gondoskodott többi gyermeke taníttatásáról, a család minden vagyonát erre költötte.
Mariska a budapesti Képzőművészeti Akadémián Székely Bertalan tanítványaként (regionális érdekesség a festő szadai műhelye) tanult.
Itt ismerkedett meg Kriesch Laurával, a festő Körösfői-Kriesch Aladár testvérével, s rajta keresztül került kapcsolatba a gödöllői művészteleppel.
1904-ben Angliába és Franciaországba ment tanulmányútra, az angol Art Nouveau és az Arts and Crafts mozgalom nagy hatással volt rá, később Nagybányán tökéletesítette festészetét.
A gödöllőiek tevékenységével Körösfői munkáit látva ismerkedett meg, s korai korszakára nagy hatással volt a műhelyhez fűződő szoros kapcsolata. Ekkor ébredt föl népművészeti érdeklődése; székely motívumokat gyűjtött, melyek rajzokként és tanulmányokban, elemzésekben is napvilágot láttak.
1913-ban kinevezték a fővárosi Iparrajziskola tanárává.
Undi Mariska független művész volt, aki szinte minden műfajban felvette a versenyt a Gödöllői művésztelep vezető mestereivel.
Falképeket festett, üvegfestményeket, kiváló enteriőröket, játékokat tervezett. A gödöllői művésztelephez tartozott, szőnyeget is tervezett a műhely számára.
Saját műhelyét 1924-ben nyitotta meg Magna Ungaria néven. Érdekelte a népművészet, gyűjtőutakat tett Matyófölfön, Kalotaszegen és a Sárközben, a magyar népi hímzésekről Magyar hímvarró művészet címen könyvet adott ki 160 rajzzal és 107 fényképpel (1934), a tízkötetes Magyar Kincsesláda című sorozatában pedig népművészeti gyűjteményét adta közre (1937), amelynek köteteiben igyekezett megőrizni a népművészet eredeti technikáit és a feledésbe merült régi motívumokat.
Egyik legnagyobb megbízatása a budapesti Tűzoltó utcai kórház és a Dózsa György úti Népszálló freskóinak és faliképeinek elkészítése volt. (1919 és 1911).
Meseillusztrációi közül kiemelkedik a Régen c. mesekönyv, de több tankönyvet is illusztrált.
Az 1930-as években folytatta néprajzi gyűjtő tevékenységét és pedagógia munkásságát. Művészeti hagyatékát a Gödöllői Városi Múzeum 1995-ben vásárolta meg.
kattints a képekre - érdemes!
Hat gyerekes győri családból származott, édesanyja figyelt fel lánya tehetségére, és ezért eladták a házukat, hogy Budapestre költözhessenek, ahol a kislány megfelelő oktatásban részesülhet.
Ugyanígy gondoskodott többi gyermeke taníttatásáról, a család minden vagyonát erre költötte.
Mariska a budapesti Képzőművészeti Akadémián Székely Bertalan tanítványaként (regionális érdekesség a festő szadai műhelye) tanult.
Itt ismerkedett meg Kriesch Laurával, a festő Körösfői-Kriesch Aladár testvérével, s rajta keresztül került kapcsolatba a gödöllői művészteleppel.
1904-ben Angliába és Franciaországba ment tanulmányútra, az angol Art Nouveau és az Arts and Crafts mozgalom nagy hatással volt rá, később Nagybányán tökéletesítette festészetét.
A gödöllőiek tevékenységével Körösfői munkáit látva ismerkedett meg, s korai korszakára nagy hatással volt a műhelyhez fűződő szoros kapcsolata. Ekkor ébredt föl népművészeti érdeklődése; székely motívumokat gyűjtött, melyek rajzokként és tanulmányokban, elemzésekben is napvilágot láttak.
1913-ban kinevezték a fővárosi Iparrajziskola tanárává.
Undi Mariska független művész volt, aki szinte minden műfajban felvette a versenyt a Gödöllői művésztelep vezető mestereivel.
Falképeket festett, üvegfestményeket, kiváló enteriőröket, játékokat tervezett. A gödöllői művésztelephez tartozott, szőnyeget is tervezett a műhely számára.
Saját műhelyét 1924-ben nyitotta meg Magna Ungaria néven. Érdekelte a népművészet, gyűjtőutakat tett Matyófölfön, Kalotaszegen és a Sárközben, a magyar népi hímzésekről Magyar hímvarró művészet címen könyvet adott ki 160 rajzzal és 107 fényképpel (1934), a tízkötetes Magyar Kincsesláda című sorozatában pedig népművészeti gyűjteményét adta közre (1937), amelynek köteteiben igyekezett megőrizni a népművészet eredeti technikáit és a feledésbe merült régi motívumokat.
Egyik legnagyobb megbízatása a budapesti Tűzoltó utcai kórház és a Dózsa György úti Népszálló freskóinak és faliképeinek elkészítése volt. (1919 és 1911).
Meseillusztrációi közül kiemelkedik a Régen c. mesekönyv, de több tankönyvet is illusztrált.
Az 1930-as években folytatta néprajzi gyűjtő tevékenységét és pedagógia munkásságát. Művészeti hagyatékát a Gödöllői Városi Múzeum 1995-ben vásárolta meg.
kattints a képekre - érdemes!
2016. March 10. 00:00
Egyéb
,