Rudnay Gyula (1878-1957) festményeiből
Rudnay Gyula (1878-1957) festményeiből
Pályája elején Hollósy Simon tanítványa volt Münchenben és Nagybányán. 1903-ban Párizsban képezte tovább magát.
Ekkor fordult a népélet tanulmányozása és a realizmus felé. Sajátos, nemzeti stílusú művészetet kívánt létrehozni
Művészetére Goya és Munkácsy volt erőteljes hatással. A világos és sötét színekre épített mély tónusú képein.
Az alföldi iskola egyik jeles képviselője, aki Munkácsy Mihály realizmusát, a nagybányai iskola plein air stílusát vitte tovább egyesítve posztimpresszionista elemekkel.
Egyik legjelesebb képviselője a posztnagybányai stílusnak. Híres képei közül: Bohémek, Nagbábonyi utca, Csipkekendős nő, Menekülő asszony, Pihenő nő, Barnás táj, Dombos táj, Szüreti mulatság.
kattints a képekre - érdemes!
2016. March 31. 00:00
Petrich András (1765-1842) festőművész és illusztrátor munkáiból
Petrich András (1765-1842) festőművész és illusztrátor munkáiból
2016. March 31. 00:00
Első világháborús emlékmű - Gödöllő - Északi-középhegység
A gödöllői Grassalkovich kastély melletti parkban álló első világháborús emlékmű felirata: Magyarnak lenni annyi, mint büszkébben tűrni másnál!
2016. March 30. 00:00
Vízimalom - Túristvándi – Alföld
Vízimalom - Túristvándi – Alföld
Túristvándi község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati kistérségben található.
A település nevének első említése 1142-ből való, Túr néven, majd 1181-ből származik a következő írott adat.
Az Istvándi nevet birtokosáról, a Kölcsei nemzetség egyik tagjáról kapta. Ekkor a cégényi monostor területéhez tartozott a település.
A 18. században épült, ma is működőképes vízimalom ipartörténeti műemlék. A Túr folyóra épült két malomkerékkel ellátott, fából épített, zsindellyel fedett malomépületben malomtörténeti kiállítás működik.
kattints a képekre - érdemes!
2016. March 30. 00:00
Wagner Nándor (1922-1997) szobrász talán legismertebb műve a Filozófiai Kert, a világvallások reprezentánsaival a Gellérthegyen - Budapest
Wagner Nándor (1922-1997) szobrász talán legismertebb műve a Filozófiai Kert, a világvallások reprezentánsaival a Gellérthegyen - Budapest.
A szoborcsoport tagjai: Ábrahám, Ehnaton, Jézus, Buddha, Lao-ce egy körív öt pontján, valamint Assisi Szent Ferenc, Bódhidharma, Gandhi, egy, a körhöz kapcsolódó egyenlő oldalú háromszög oldalán.
kattints a képekre - érdemes!
2016. March 27. 00:00
Magyar lófajták - Magyar hidegvérű
Magyar lófajták - Magyar hidegvérű ló
A magyar hidegvérű a Magyarországon törvényileg védett lófajták közé tartozik. A hidegvérű ló erősen eltér melegvérű társaitól. Erősebb a csontozata, nagyobb az izomtömege, lassabb a mozgása; egészében hidegebb, hűvösebb a vérmérséklete.
Hidegvérű lovak valószínűleg már a honfoglalás korában is éltek a Kárpát-medencében, de nagyobb mértékű elterjedésük az 1880-as évekre tehető.
Kereskedés révén kerültek a Kárpát-medencébe hidegvérűek Ausztriából. Két tájfajta alakult ki, Vas megyében a nagyobb termetű pinkafői, Zala megyében a kitartóbb muraközi ló terjedt el.
A szervezett tenyésztés csak a 1913-ban elején indult meg - Belga hidegvérűekkel keresztezték az állományt, így javították a küllemi hibákat. A második világháború után az igásállomány pótlására Belgiumból és Franciaországból hoztak ardenni méneket, amelyeket kereszteztek a legjobb típusú kancákkal.
Az első törzstenyészet Szentegáton alakult meg 1952-ben. A fajtakialakító keresztezés nyomán jött létre a magyar hidegvérű, amely 1953-ban államilag elismert fajta lett.
A magyar hidegvérű lovat kizárólag munkalónak tenyésztették. Így alakult ki a nagy testtömegű, de szilárd szervezetű, mozgékony, hosszabb távra is jól ügető magyar hidegvérű fajta.
Jóindulatú, barátkozó természetű, tanulékony. Bottal mért marmagassága méneknél 153-165 cm, kancáknál 150-160 cm. Színe lehet pej, szürke, sárga, fekete és a deres szín különböző változatai.
2016. March 26. 00:00
Magyar olimpiai aranyérmeseink – Papp László (1926-2003) – Háromszoros olimpiai aranyérmesünk – Ökölvívás
Ma lenne 90 éves Papp Laci
Magyar olimpiai aranyérmeseink – Papp László (1926-2003) – Háromszoros olimpiai aranyérmesünk – Ökölvívás
arany érem - 1948 - London
arany érem - 1952 - Helsinki
arany érem - 1956 - Melbourne
A mai napig büszkék vagyunk a kiváló sportemberre
Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok!
2016. March 25. 00:00
Madarász Viktor (1830-1917) festményeiből
Madarász Viktor (1830-1917) festményeiből
Madarász Viktor a legnagyobb magyar történeti festők egyike és a hazai romantika egyik legjelentősebb alkotója.
A Gömör vármegyei vashámor tulajdonos Madarász családnak régi, a Rákóczi-szabadságharcig visszanyúló forradalmi hagyományai voltak. Amikor 1848-ban kitört a szabadságharc, az iglói, pécsi, majd pozsonyi jogi tanulmányokat folytató Viktor és fivére, András is továbbvitte a családi hagyományt. Részt vett a szabadságharcban, 49-ben már hadnagyi rangban szolgált.
1853-ban a bécsi akadémia előkészítő évfolyamán, majd 1855-ig a történeti-festészeti szakosztályon volt hallgató, és Ferdinand Waldmüller magániskolájában is tanult. Ekkoriban készültek első történelmi tablói, amelyeket 1855-től láthatott a nagyközönség.
A Kuruc és labanc című festmény hatalmas sikert aratott. 1856-tól kezdve Léon Cogniet párizsi műtermében és az École des beaux arts-ban tanulta ki az akadémikus-romantikus stílust.
Leginkább Paul Delaroche történelmi festészete hatott rá. Párizsban, 1859 folyamán születtek meg legnagyobb művei: (Hunyadi László siratása, Zách Felicián és Zrínyi Ilona Munkács várában). 1864-ben készült el a Zrínyi és Frangepán a bécsújhelyi börtönben, 1868-ban a Dobozi és hitvese és a Dózsa népe címet viselő kompozíció.
Ez volt művészetének csúcsidőszaka, a Hunyadi László siratása képéért az 1861-es párizsi Szalonon aranyéremmel jutalmazták. 1870-ben tért vissza Magyarországra, de a hazai kritika ellenségesen viszonyult franciás stílusához. Szinte elfeledetten hunyt el 1917-ben.
kattints a képekre - érdemes!
2016. March 22. 00:00
Mintha közel nyolcvan év elteltével semmi nem változott volna
Mintha közel nyolcvan év elteltével semmi nem változott volna
"A népek gyilkos versengésének vagyunk tanúi és egyben megélői. A népeket meghatározó természetes különbözőségek ellentétekké, az ellentétek pedig természetellenes gyűlölködéssé fajultak s félelmetesen kavarognak az emberiség feje fölött meggyűlt viharfelhők.
A légkör iszonyatos nyomása alatt riadtan figyelnek a népek, még a hangosak is.
Senki sem tudhatja, mi lesz, ebből a világvajúdásból mi születik meg.
De egy bizonyos: akár bekövetkeznek a készülő katasztrófák, akár győz a békés belátás, a mostani kavargásból a jövőbe csak azok a népek menthetik át életüket, amelyek munkába tudják állítani összes szellemi és erkölcsi erőiket.
Vajon lesz-e a magyar népnek Széchenyi-lelkületű értelmisége, amelyik ezt belátja és a történelem szándékát erős markolással és lázas munkával az élet irányába fordítja?!
Márton Áron (1896-1980) – az erdélyi katolikus egyház püspöke
2016. March 21. 00:00
Thorma János (1870-1937) festőművész képeiből
Thorma János (1870-1937) festőművész képeiből
Thorma János a nagybányai művésztelep alapítója és egyik jellegzetes mestere, életművén több stílusirány követhető nyomon, a naturalizmus, a történelmi festészet, a romantikus realizmus és a sajátos nagybányai posztimpresszionizmus.
A Mintarajziskolában Székely Bertalan volt a mestere, majd 1888-ban Münchenben Hollósy Simon köréhez kapcsolódott.
1891-ben festette első jeles képét, a Szenvedőket, a képen megmutatkozik finom naturalizmusa.
1892-ben Párizsban tanult a Julian Akadémián.
kattints a képekre - érdemes!
2016. March 21. 00:00