Pusztamaróti emlékhely - Nyergesújfalu - Dunántúl

                       

 

Pusztamaróti emlékhely - Nyergesújfalu - Dunántúl
 
A mohácsi csatavesztés (1526. augusztus 29.) után az országot dúló török seregek a Gerecse erdei között található Marót település térségében ütköztek a legnagyobb ellenállásba.
 
Az esztergomi érsek birtokánál összegyűlt menekülő tömeg szekértáborát végül a fővárosból hozott ágyúkkal sikerült megtörni, s mintegy 20-25000 áldozatot követelő vérengzést hajtottak végre a török hadak a területen.
 
Ennek a szörnyű pusztításnak állít emléket a fertőhomoki Kovács György(1948) szobrászművész által készített emlékmű.
 
kattints a képekre - érdemes!

2016. April 07. 00:00

Aggházy Gyula (1850-1919) festőművész képeiből

                            

Aggházy Gyula (1850-1919) festőművész képeiből

Festőművész, tanár, a müncheni naturalista művészeti irányzat egyik hazai képviselője. Anekdotikus naturalista zsánerképei közül sokat a Műcsarnokban állítottak ki, s nagy sikerrel.

Gyermekkorában a zenéhez és festészethez egyenlő mértékben vonzódott, egy ideig a Nemzeti Színház operai zenekarának hegedűse volt, de végül is 1869 és 1871 között festőnek tanult a bécsi, majd a müncheni akadémián.

1874-ben visszatért Szolnokra, ám még ugyanabban az évben Párizsban Munkácsy Mihály tanítványa lett.

1876-ban visszatért Magyarországra, idejét a szolnoki művésztelep és Budapest között osztotta meg.

Tanított az Iparművészeti Főiskolán, majd 1897-től a Képzőművészeti Főiskola tanára volt. Az 1880-as és az 1890-es években igen ismert és népszerű volt országszerte.

kattints a képekre - érdemes!

2016. April 04. 00:00

Koszta József (1861-1949) - festményeiből

                                   


Koszta József (1861-1949) festményeiből
 
Kezdetben a bécsi akadémián, majd Budapesten – a Mintarajziskolában és Benczúr mesteriskolájában – végezte tanulmányait, ahol Lotz Károly és Székely Bertalan növendéke volt.
 
1891-ben ösztöndíjasként Münchenben képezte magát; 1900-ban a francia fővárosban Mention Honorable-t nyert. 1899 és 1902 között Rómában, Párizsban és Nagybányán is dolgozott.
 
Első sikereit realista képeivel aratta, de az 1900-as évek elején ecsetkezelése oldottabbá, koloritja fénnyel telítettebbé vált.
 
1905-ben Fraknói-ösztöndíjat kapott, így újra európai tanulmányútra indulhatott. Sajátos formanyelve az 1910-es években alakult ki, ekkor már Szolnok környékén, majd a szentesi tanyavilágban élt.
 
A plein air festészet oldottabb szín- és formakezelését elhagyva művészetét a paraszti témák, az alföldi táj drámai ábrázolása, az erős fény-árnyék hatásokra épített, felfokozott színvilág, valamint az expresszív, realista formaadás jellemezte.
 
Az 1920-as évektől kezdve munkái szinte minden külföldön rendezett, jelentősebb kiállításon szerepeltek, és sajátos nemzeti karakterükkel nagy sikert arattak.
 
1937-ben a Szinyei Társaság tiszteletbeli tagjává választotta. Emlékét a nevét viselő múzeum őrzi Szentesen.
 
kattints a képekre - érdemes!

2016. April 03. 00:00

Gárdonyi Géza (1863-1922) - író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus

"Hogy tudnád, hogy mi az Isten, mikor azt sem tudod, hogy te magad mi vagy? És nem tudod, mi a világ."
 
Titkos napló - részlet
 
Gárdonyi Géza (1863-1922) - író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus

2016. April 03. 00:00

Növényi cserzésű fekete borjúbőr, férfi, kemény szárú, táncba való csizma - Erdély

Növényi cserzésű fekete borjúbőr, férfi, kemény szárú, táncba való csizma - Erdély
 
Növényi cserzésű fekete borjúbőr férfi csizma. Hátul varrott, kemény, görbe szárú, ványolt torkú, dupla szegezett talpú, talpán elől spiccvas.
 
Ívelt szárvégződésén borított madzagból fonott szíj, elöl gomb. Hátul a sarok felett minkét páron felszegzett bőr háromszög alakú rátét, az úgynevezett pintyu.
 
Kétfelől húzószalag található, X-alakú minta vonalvarrással felerősítve.
 
fotó Kallós Zoltán Alapítvány
 
kattints a képekre - érdemes!

2016. April 03. 00:00

kép: Lőw Immánuel - Nemes-Jeles László - Liu Shaolin Sándor

"A nemzet hű fiává nem a származás, nem a fajrokonság, hanem a rokon érzés, s a csatlakozó önfeláldozat avat. Nem a szívnek vére, hanem a szívnek verése"
 
Lőw Immánuel (1854-1944) -  főrabbi, orientalista, művelődéstörténeti író, botanikus
 
forrás: Őseink Hagyatékai, Örökségünk - Varga-Bíró Tamás
kép: Lőw Immánuel - Nemes-Jeles László - Liu Shaolin Sándor

2016. April 03. 00:00

Jókai a nőkről

                             


"Hisz a nőt úgy alkotta a természet, hogy az idegek uralkodjanak rajta. Csakhogy adott neki hozzá csoda lelkierőt, tűrni és titkolni a szenvedést."

Jókai Mór (1825-1904) - az írófejedelem

2016. April 02. 00:00

Római katolikus templom - Hévíz - Dunántúl

                           


Szentlélek templom - Hévíz - Dunántúl
 
A Szentlélek hét ajándékát jelképezi a hét torony az 1999. szeptemberében átadott modern katolikus templomon.
 
Az épületet Bocskay János építészmérnök tervezte. A belső tér legyező alakú, melyben az oltár körül félkörívben helyezkednek el a padok.
 
A fából faragott főoltár galambot ábrázol, melynek szívében helyezkedik el az oltáriszentség.
 
A mellékoltárok is galamb alakúak. A templom festett üvegablakai a város polgárainak adományaiból készültek.
 
kattints a képekre - érdemes!

2016. April 01. 00:00

Farkas utcai református templom - Kolozsvár - Erdély

                         

Farkas utcai református templom - Kolozsvár - Erdély

Frissítve: 2 perce
 
Farkas utcai református templom - Kolozsvár - Erdély

Hivatalos nevén: Belvárosi református templom - Kolozsvár híres gótikus műemléke. 

Az egyhajós, kereszthajó nélküli templom hatalmas támpilléreivel, nagy háromszöges oromfalával, erőt és nyugalmat árasztó egyszerűségével, zordon megjelenésével az erdélyi magyar gótika legjellegzetesebb példája. 

A köztudat az erdélyi református egyház főtemplomának tartja, mivel hagyományosan itt iktatták be a püspököket.

A templom építésére vonatkozó első dokumentum 1486. szeptember 9-ei keltezésű: Mátyás király rendeletére és Báthory István erdélyi vajda jóváhagyásával ekkor adományozta a városi tanács és Szabó Ambrus bíró a ferences testvéreknek a Szabók bástyája melletti területet. 

A munkálatok költségeit Mátyás király viselte. Mátyás halála után II. Ulászló támogatta anyagiakkal az építést: 1494. augusztus 24-ei oklevelében a tordai sókamarából háromszáz aranyforint értékű kősót rendelt a templom és kolostor javára. 

A Boldogságos Szűz Máriának szentelt templom 1503-ban már készen állt, orgonája 1534-ben készült. 

A reformátusok 1622-ben Bethlen Gábortól kapták meg az akkor romos templomot. Az újjáépítés csak I. Rákóczi György alatt, az 1638-as gyulafehérvári országgyűlés határozatára és a fejedelem anyagi támogatásával kezdődött el. 

Az épület előtt láthatjuk a Kolozsvári testvérpár, Márton és György Szent György-szobrát 1373-ból.

kattints a képekre - érdemes!

2016. April 01. 00:00

Aki erre a valóságra rányitotta a szemünket, úgy hívják: Jézus Krisztus

                       

 

Aki erre a valóságra rányitotta a szemünket, úgy hívják: Jézus Krisztus
 
"Isten léte evidens. Nézzen meg egy falevelet! Hogyan lehet ilyet tervezni? Szimmetrikus minden, s mégis egyedi. Milyen szellem az, amely mindezt fenntartja és kormányozza? Mert a rendszer működik.
 
Hacsak le nem téped a levelet, az örök törvények szerint nő meg. Jelen van egy állandóan megújuló, kreatív, felfoghatatlan színvonalú, befoghatatlan méretű világ, amely nem valahol van, hiszen én is belőle vagyok.
 
Meg mindenki, ahogy a kutya, a hernyó, a lepke, a felhő meg minden létező. Mindig fölfelé mutogatunk, amikor a Jóistenről beszélünk, ami mókás, mert közben Ausztráliában is fölfele mutogatnak, ami ugye épp az ellenkező irány. Pedig ha Istenről beszélünk, körbe kellene mutatni.
 
Ott van mindenben, bennünk is.
 
A szeretetben, amely a kapcsolatkeresés előszobája, egyben szülőszoba is: ott, és csak ott születik a megismerés.
Intellektuális megismerés ugyanis nem létezik. Abban benne van az ítélet, a tetszik-nem tetszik.
 
A szeretet az egyetlen hatékony megismerő erő. Amikor megszűnik a tetszik-nem tetszik kettőssége, és őszintén érdekel, amit, akit látsz, akkor vagy képes a megismerésére. Azaz, ha szereted.
 
Ez nem hit-, hanem ténykérdés. Annyira evidens, hogy én nem is hiszek. Csupán nem vagyok vak. Azt viszont, aki erre a valóságra rányitotta a szemünket, úgy hívják: Jézus Krisztus."
 
Makovecz Imre (1935-2011) - építész, közéleti személyiség
 
 

2016. April 01. 00:00
<< Első< ElőzőKövetkező> Utolsó>>

74. oldal/224