Kodály Zoltán mondta

"Kultúra annyi, mint tanulás; megszerezni, színvonalon tartani nehéz, elveszteni könnyű."

Kodály Zoltán (1882-1967) - háromszoros Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató

2016. April 15. 00:00

Kápolna a Bogát-hegyen (721 méter) - Csíkrákos - Székelyföld - Erdély

A Bogát-hegyen áll az 1725-ben épült kápolna, melyet a csíkszépvízi örmény katolikus püspök szentelt Szent Fülöp és Jakab apostolok tiszteletére.

Története szerint helyén bronzkori település volt. Később, a népvándorlás korában a kitünő megfigyelőponton vár állott, majd a letelepülő rákosiak itt építették fel templomukat, melynek pusztulása után az új templom Göröcsfalván kapott helyet.

A templom helyén kápolna épült, melyet 1574-ben Zabya Péter bővített. Ennek pusztulása után 1725-ben épült a mai kápolna.

kattints a képekre - érdemes!

2016. April 14. 00:00

Egyéb , Magyarok a Kárpát-medencében

Cserna-völgye - Bánság

A Cserna a Duna bal oldali mellékfolyója Bánságban Krassó-Szörény és Mehedinți megyében.

Neve a „fekete” jelentésű szláv szóból való. Maga a Cserna egy vízkeletből, a Godján-hegység egyik szurdokának fejénél tör elő. Nem sokkal lejjebb az Iván-völgyi-csúcs víztározója gyűjti össze a hegység déli oldalának patakjait, melyek egyike 2070 méteres magasságban ered.

Dél-délnyugati irányban, főként mészkőből álló, látványos képződményekben bővelkedő hegyek között, gyakran igen mély völgyben halad. Vízhozamának 54%-a felszín alatti vizekből származik.

Egy körülbelül 25 kilométeres szakaszon természetes határt alkot Mehedinți és Krassó-Szörény megye között, ez a szakasz 1920 előtt még a Magyar Királyság határa volt.

A Herkulesfürdő fölött épített, 87 hektáros Prisaca víztározó energiáját a város fölött öt kilométerrel egy vízerőmű hasznosítja.

Középső szakaszán partvidékének nagy része a Domogled–Cserna-völgy Nemzeti Parkhoz tartozik. Legfontosabb mellékvize a jobb oldali Belareka, amellyel Csernabesenyőnél egyesül.

Alsó szakasza mentén a rómaiak vízvezetéket építettek, amelyet 1739-ben helyreállítottak. Orsova fölött ömlik a Duna egy hosszan kinyúló öblébe.

kattints a képekre - érdemes!

2016. April 14. 00:00

Egyéb , Magyarok a Kárpát-medencében , Zöld világ

Bohacsek Ede (1889, Karánsebes - Bánság - 1915, Budapest) festőművész képeiből

Tanulmányait Budapesten végezte, s bár ösztönös alkotó volt, mégsem sorolható a naiv művészek közé.

Főkép törökbálinti tájképein érvényesítette nagy tehetségét, amelynek kifejlesztésében megakadályozta a halál.

Nagyon fiatalon, 28 évesen halt meg.

Érdekesen stilizált szentképeket is festett. 1917-ben Kassákék rendezték meg emlékkiállítását.

Életműve néhány olajképből és rajzokból áll csupán. Nagyobb részük tájkép.

kattints a képekre - érdemes!

2016. April 14. 00:00

Egyéb ,

Őshonos háziállataink - Magyar kendermagos tyúk

A magyar tyúk egyik változata a kendermagos. Kárpát-medence különböző magyar vidékein őshonos parlagi tyúkok tenyésztett változata, egyike a törvényileg védett baromfifajtáinknak.

Közép-Európa területére valószínűleg a kelták hozták be a házi tyúkot. A csekély számú lelet alapján feltételezik, hogy a honfoglaló magyarok valószínűleg Kelet-Európából hozták be magukkal a magyar parlagi csirke ősi változatát.

Ezek késői utódaiból alakultak ki a 19. század végén a ma védett csirkefajták. Kialakulásukban történelmünk folyamán szerepet játszott a tatárjárás idején hazánkba jutott nagy testű ázsiai fajta, majd a törökök által behozott balkáni, kis-ázsiai tyúkok.

Később a nyugatról betelepülő lakosság is hozta a saját, jól bevált fajtáit. Tenyésztése az 1890-es évek elején kezdődött Szolnokon a parlagi állomány kendermagos színű egyedeinek szelektálásával, nemesítésével.

Igen gyorsan kedvelt lett a tenyésztők között. Tollazata világos kékesszürke keskeny, fekete keresztsávokkal.

A kakasok színe világosabb. Az egész Kárpát-medencében elterjedt. Génmegőrző állománya van Hódmezővásárhelyen, Gödöllőn és Keszthelyen.

2016. April 13. 00:00

Egyéb , Zöld világ

Fátyol-vízesés - Szalajka-völgy - Szilvásvárad - Bükk-hegység - Északi-középhegység

A Fátyol-vízesés hazánk egyik leggyönyörűbb természeti csodája, egyúttal a Szalajka-völgy leghíresebb nevezetessége.

A gyönyörű környezet is pillanatok alatt elvarázsol, csak úgy, mint a helyi élővilág gazdagsága vagy a vízesés teraszai, melyeken fátyolszerűen leomolva csobog le a víz.

kattints a képekre - érdemes!

2016. April 13. 00:00

Egyéb , Zöld világ

Az Év Fája - 2014 - A gödöllői vadkörtefa matuzsálem

2014-ben a Mesebeli vén vackorfa, avagy a gödöllői magányos óriás története címmel nevezett fa nyerte, amely a gödöllői Szent István Egyetem botanikus kertjében áll.

A magányos óriás túlélte a dicső szabadságharcot, átvészelte a huszadik század vérzivataros éveit. A helyi legenda szerint Grassalkovich Antal gróf ültette, aki egy szerencsés kimenetelű vadászat után a sebzett vadkan elől egy vadkörtefán talált menedékre.

Hálája jeléül elrendelte, hogy gödöllői birtokán 1000 vadkörtét ültessenek a jeles fa tiszteletére. A huszadik század hajnalán még hét idős példány alatt pihentették a pásztorok nyájaikat, de napjainkban már csak egy túlélője maradt a sokadalomnak…

A sikeres isaszegi csata után nem meglepő, hogy a természethez, a növényekhez gyermekkora óta vonzódó Kossuth Lajos nem a nyüzsgő gödöllői főhadiszálláson, a kastélyban, hanem az akkor már terebélyes vadkörtefa alatt fogalmazta meg a Függetlenségi Nyilatkozatot.

kattints a képekre!

2016. April 13. 00:00

Egyéb , Zöld világ

Ligeti Antal (1823-1890) - festőművész munkáiból

Tanulmányait Szathmáry Papp Károlynál kezdte Kolozsváron. 1845-ben mestere tanácsára Itáliába utazott, ahol felkereste a legismertebb magyar tájképfestőt, idősebb Markó Károlyt.

1848-ban részt vett a szabadságharcban, majd a fegyverletételt követően Sopronban bujkált. Itt Hekler Antal néven festett arcképeket, mígnem mecénása, gróf Károlyi István segítségével lehetősége nyílt egy földközi-tengeri utazásra: bejárta Itáliát, Észak-Afrikát, Kis-Ázsiát, és a Szentföldön is hosszabb időt töltött.

Utazása során készített számos tájvázlata alapjául szolgált sok későbbi olajképének. 1861-ben felhagyott az utazásokkal, és a fővárosban telepedett le.

Akadémikus hangvételű tájképeivel rövidesen nagy sikereket aratott. Festményein – korábbi utazásainak színhelyei mellett – gyakran bukkannak fel hazai tájrészletek.

Aktívan részt vett a hazai művészeti élet szervezésében: 1868-ban a Nemzeti Múzeum képtárőre lett, és egyike volt a fiatal Munkácsy támogatóinak is.

kattints a képekre - érdemes!

2016. April 13. 00:00

Egyéb , A lapokból

Rakamazi hajfonatkorong pár - Turulmadaras régészeti lelet

A rakamazi hajfonatkorong párt egy helyi óvónő vitte be 1956 május elején a nyíregyházi múzeumba, hozzá pedig egyenest a túróci Tisza-parton való homokkitermelés közben lelt Árpád-kori sírleletekből került.

Magasan képzett szakmai és művészi adottságokkal rendelkező mester, vagy mesterek által készített ötvösmunkáról van szó.

A lányok egy, az asszonyok pedig két korongot viseltek a hajukban. Dienes István a „Honfoglaló magyarok” c. könyvében (Corvina, 1972) ezt írja: „A rakamazi korongpár tökéletes művészettel megkomponált ragadozó madara elkerülhetetlenül hozza emlékezetünkbe az altáji türkök sámánénekének fáradhatatlan égi madarát.

E csodálatos madárról – a Turulról – már Rasidu-d-Din feljegyzi, hogy egyetlen csapással kétszáz más madarat tud leteríteni. Ezért lett a félelmetes lény a hatalom jelképe a sztyeppei előkelők körében. Védencét e madár képes minden bajból kimenteni, s ártástól, rontástól megoltalmazni.

A rakamazi korong Turulja csőrében tarja az örökös jelképet, az életfa leveles ágát.”

A rakamazi turul azonban nem csupán a csőrében tart életfa-ágat, hanem a fejéből, azaz fülének meghosszabbításaként is palmettás ágak nőnek ki, ráadásul ugyanolyanok, mint a csőrében lévő.

Agyából tehát élet, gondolat sarjad, bemutatva, hogy itt egy magasrendű gondolatisággal rendelkező madarat látunk. Az életfa és a turul ilyen módon elválaszthatatlanul összefonódik egymással.

A kora középkorban az előkelő magyar asszonyok legszebb dísze volt a hajfonat végén csüngő díszes korongpár. Lehetséges, hogy éppen azért szerették asszonyaink a turulábrázolásokat, mert ezzel is szerették volna megjeleníteni leendő gyermekük esetleges kiválasztottságának reményét.

Mondhatni: a „szent megtermékenyülést” várták a madár közvetítésével, tehát Isten akaratából. A rakamazi turul karmaiban egy-egy fiókát tart, tehát két lelket szállít, két embernek visz tudást, két embergyermeknek ad kiválasztottságot.

Szinte kizárólag csak a nők viseltek állatábrázolásos ékszereket, ötvösmunkákat – a férfi entitáshoz a növényi ornamentika tartozott. A mai napig összesen egyetlen olyan tarsolylemezt ismerünk, amelyen állatábrázolás van.

Néhány férfi sírban is leltek hajfonatkorongot, de nem azért, mert ők azt viselték, hanem a feltételezések szerint gyászoló kedvesük tette melléjük, hiszen már nem várták az „áldott állapotot” – a szeretett férfi elvesztése után már nem volt kitől.

A turul tehát a lelket közvetíti, s ezzel lehet összefüggésben, ennek lehet továbbélése valamiképp a gyermeket hozó gólya is. Természetes, hogy nem az igazi gyermeket hozza, mármint nem testben.

Az új lelket hozza a madár, ahogy sok török népnél éppen a sasmadár.

kattints a képekre - érdemes!

2016. April 13. 00:00

Egyéb

Luther Márton (1483-1546) - a protestáns reformáció szellemi atyja

Luther Márton 1517. október 31-én a hagyomány szerint kiszegezte követeléseit és tanításait a wittenbergi vártemplom kapujára.

"Ha tudnám is, hogy holnap elpusztul a világ, még akkor is ültetnék egy almafát."

Luther Márton (1483-1546) - a protestáns reformáció szellemi atyja

2016. April 13. 00:00

Egyéb