Őshonos háziállataink - Kárpáti borzderes - Erdély
Őshonos háziállataink - Kárpáti borzderes - Erdély
A fajta a Kárpátok karéjában és a hegylábi területeken alakult ki.
A fajta eredete a homályba vész. A mai formáját az 1800-as évek közepére-végére nyerte el. A Kárpátokban jelenlévő mokány, riska, busa marhát svájci borzderes fajtájú szarvasmarhákkal keresztezték, mely az eddig viszonylag heterogén állománynak egységes külsőt kölcsönzött.
Használatán a svájci borzderessel történt keresztezés nem sokat változtatott. Megtartotta primitív ősi jellegét, csak a tejtermelésén javított.
Az időjárás viszontagságaival szemben ellenálló, rideg tartásra alkalmas. A kárpáti borzderes fajta a Kárpát-medencében őshonosnak tekinthető.
Hármas hasznú (tej,hús), valamint igavonásra is használják. Az dőjárás viszontagságaival szemben ellenálló, rideg tartásra alkalmas.
A borzderes könnyen kezelhető szarvasmarha, a Kárpátok néhány eldugott településén még a mai napig végeznek ilyen munkát.
Kis testű, de nem kelti csökött állat benyomását. Marmagassága 110 -135 cm.
Színe a fajtára jellemző, nem egységes, barna és szürke szőrszálak keveréke (jellegzetes deres szín).
Az állatok nagy része rigó szájú, mely a száj és az orr körül húzódó fehér sávot jelenti.
kattints a képekre - érdemes!
2016. May 25. 00:00
Mikszáth csak egy van - egy igaz és őszinte sóhajtása
"Istenem, de nehéz okos embernek lenni!"
Mikszáth Kálmán (1847-1910)- író, országgyűlési képviselő
2016. May 24. 00:00
Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Rubik Ernő (1944)
Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Rubik Ernő (1944)
Építész, tárgytervező. Több logikai játék alkotója, a leghíresebb a világhírű Rubik kocka vagy Bűvös kocka (1974), melynek kedvelői versenyeket, világbajnokságokat szerveznek.
A Bűvös-kocka az egyik leghíresebb magyar találmány, bevonult a New York-i Modern Művészetek Múzeumába is.
2016. May 22. 00:00
Markó András (1824-1895) festőművész képeiből
Markó András (1824-1895) festőművész alkotásaiból
Tájképfestő. Atyja, Markó Károly (1791-1860) tanítványa. 1851-től Bécsben, Karl Rahlnál fejezte be stúdiumait.
Főként az osztrák fővárosban és Itáliában dolgozott, ahol elsősorban táj- és életképeket festett.
Piktúrája a romantika stílusjegyeit hordozza magán.
A Magyar Nemzeti Galéria őrzi több alkotását: Kecskepásztor; Jézus Pétert az egyház fejévé teszi; Vízhordó lányok.
kattints a képekre - érdemes!
2016. May 22. 00:00
Az élet fontos dolgai nem azok, amiket általában fontosaknak tartunk - Wass Albert
"Az élet fontos dolgai nem azok, amiket általában fontosaknak tartunk. Pénz, pálya, haladás, siker, munka: ha arról van szó, hogy megtaláljuk magunkat ebben a világban s érdemesnek ítéljük a benne létezést, akkor ezek mind nagyon aprócska dolgok.
Az érzések és a hangulatok fontosak, melyek lelkünket színezik s a lelkünkön keresztül a világot is, melyben élünk."
Wass Albert (1908 - 1998) - író, költő
2016. May 22. 00:00
Evangélikus nagytemplom - Békéscsaba - Alföld
2016. May 22. 00:00
Makovecz Imre épületei
Makovecz Imre (1935-2011) alkotásaiból
Makovecz Imre (1935-2011) – Kossuth-díjas magyar építész, a magyar organikus építészet egyik képviselője.
A Magyar Művészeti Akadémia alapítója, örökös tiszteletbeli elnöke. Kiváló gondolkodó – közéleti személyiség.
„A magyar szerves építészet feladata, hogy szolgálja az Európai Közép ezoterikus létét.” (Makovecz Imre - 1985)
„Kezdettől azt az egy épületet szerettem volna megépíteni, amely az emberiség kezdete előtt már állt.” (Makovecz Imre - 2002)
2016. May 21. 00:00
Magyar szecesszió építészeti alkotásai - Gellért Szálló és Gyógyfürdő
Magyar szecesszió építészeti alkotásai - Gellért Szálló és Gyógyfürdő
1912–1918-ban épült. Az elkészült Gellért fürdő a főváros első luxus kategóriájú létesítménye volt, akkoriban Európa legkorszerűbb gyógyfürdőjének számított.
A fürdőhöz ekkor harmincágyas kórház is tartozott. Az akkori Európában is kuriózumnak számító hullám strandfürdő később, 1926-27-ben épült az épülethez, a fürdő korábbi parkja területén.
1934-ben pezsgőfürdővel bővült. Az épületegyüttes késő szecessziós alkotás, kupolái barokkos vonalvezetésűek. A fürdő főbejárata a Kelenhegyi út felől közelíthető meg, az íves kapu két oldalán Róna József szoborcsoportja látható, mely a gyógyulást jelképezi.
kattints a képekre - érdemes!
2016. May 20. 00:00
Pósa Lajos - Anyám intése
Pósa Lajos - Anyám intése
El ne add az ősi házat,
El ne add az ősi telket,
Hol a csűrön késő őszig
Gólyamadár kelepelget!
Ha elfáradsz a világban:
Gyere haza megpihenni,
Az öreg fák árnyékában
Szép időkre emlékezni!
Rád nevet, mint hajdanában
A cseresznye, piros alma;
Gyermek leszel újra, fiam,
S belefogsz egy régi dalba.
Szántófölded kenyeret ád,
Az a föld a kalásztermő!
Friss vizet a csörgő patak
Tüzelőnek fát az erdő.
El-elsétálsz a mosolygó
Virágok közt andalogva...
Ugy-e, fiam, hozol majd ki
Egy-egy szálat a síromra?
Gyümölcsfáid oltogatod,
Tisztogatod, nyesegeted,
Ablak alatt a kis kertben
Az utakat rendezgeted.
El ne add az ősi házat,
El ne add az ősi telket,
Hol a csűrön késő őszig
Gólyamadár kelepelget!
fotó: anyám anya, konyha
2016. May 18. 00:00
Pünkösdi magyar népszokások - Pünkösdi királyválasztás
Pünkösdi magyar népszokások - Pünkösdi királyválasztás
A legjellegzetesebb pünkösdi népszokások egyike az ügyességpróbával egybekötött pünkösdi királyválasztás:
A pünkösdi király vagy királyné választás Európa-szerte elterjedt szokás volt. A pünkösdi királyválasztásról a középkor óta vannak adataink.
Versengés útján választották (lóverseny, bikafékezés, bothúzás, kakasütés), hogy a falu legényi közül ki az az egy, aki egy évig ingyen (vagyis a falu költségére) ihat a kocsmában.
A közmondás is ismert: „Rövid, mint a pünkösdi királyság.”
A cím különös előjogokkal járt. Büszke viselője ingyen ihatott a falu kocsmájában, külön meghívás nélkül részt vehetett a lakodalmakon, mulatságokban, kortársai kötelessége volt minden ellenszolgáltatás nélkül őrizni a jószágait. A szokásnak Jókai Mór Egy magyar nábob című regényében is emléket állít.
Pünkösdkor a legények, fiatal férfiak erőt, ügyességet, gyorsaságot követelő versengés keretében döntötték el, ki közöttük a legrátermettebb.
A többnyire lóversennyel vagy más ügyességi próbával választott pünkösdi király hatalma maximum egy évig tartott.
kattints a képekre – érdemes!
2016. May 16. 00:00