Őshonos háziállataink - Magyar lúd

                 

 

Őshonos háziállataink - Magyar lúd
 
A magyar lúd a házi lúd egy fajtája. Magyarország védett háziállatai közé tartozik.
 
Sima tollú és fodros tollú változatban tenyésztik. A lúd szinonimája a közismert liba elnevezés.
 
Egykorú források szerint a házi libák után már a 11. és 12. században egyházi tizedet kellett fizetni. Ekkor az ország minden területén elterjedt a parlagi változata, amelynek ősei valószínűleg Görögország felől érkeztek.
 
Ebből az állományból alakultak ki a magyar lúd színváltozatai és tájfajtái. A Léva-vidéki lúd a kitűnő minőségű húsáról és májáról volt nevezetes, a makói a májméretéről.
 
A XX. század elején a magyar parlagi lúd nemesítésére külhoni fajtákat hoztak be az országba. Végül a mai változat a parlagi fajta és e külföldi fajták keresztezéséből jött létre.
 
kattints a képekre - érdemes!

2016. May 28. 00:00

Palóc falu egykori utcaképe

                         

Malonyai Dezső: A magyar nép művészete - 5. kötet

A palócok művészete

Kiadó: Franklin Társulat -  Budapest, 1922. -

15. tábla

2016. May 28. 00:00

Lotz Károly (1833-1904) festményeiből

A  női alak, forma, a test tökéletessége Lotz Károly (1833-1904) festészetében
 
A külföldön töltött gyermekkor után Marastoni Jakab festőiskolájában kezdte tanulmányait 1848-ban. Később Weber Henrik mellett képezte magát, majd 1852-ben beiratkozott Karl Rahl bécsi festőiskolájába. 
 
Az 1850-es években a bécsi mester mellett számos fal- és mennyezetkép kivitelezésében vett részt. Rendszeres résztvevője volt a bécsi és pesti kiállításoknak, melyeken elsősorban romantikus hangvételű népi életképekkel szerepelt. 
 
Alkotásai sikeresek voltak, közülük több sokszorosításban is megjelent. Eközben murális feladatokon is dolgozott, többek között a Vigadó, a Magyar Nemzeti Múzeum, az Operaház és az Akadémia belső díszítésén. 
 
A dualizmus korának egyik legkeresettebb dekorátora volt. Stílusa az 1880-as évektől megváltozott, a reneszánsz formajegyekből építkező modora oldottabbá, könnyedebbé vált. 
 
Késői munkáit barokkos hatás jellemezte, sőt ekkor készült alkotásain már a modern művészeti áramlatok, a plein air és a szecesszió stílusjegyei is felfedezhetők. 
 
Festészetében a női alak, forma, a test tökéletessége, de maga a nőiség nagyon fontos, mi több meghatározó téma volt.
 
kattints a képekre - érdemes!

                     

2016. May 28. 00:00

Őshonos háziállataink - Kárpáti borzderes - Erdély

Őshonos háziállataink - Kárpáti borzderes - Erdély
 
A fajta a Kárpátok karéjában és a hegylábi területeken alakult ki.
 
A fajta eredete a homályba vész. A mai formáját az 1800-as évek közepére-végére nyerte el. A Kárpátokban jelenlévő mokány, riska, busa marhát svájci borzderes fajtájú szarvasmarhákkal keresztezték, mely az eddig viszonylag heterogén állománynak egységes külsőt kölcsönzött.
 
Használatán a svájci borzderessel történt keresztezés nem sokat változtatott. Megtartotta primitív ősi jellegét, csak a tejtermelésén javított.
 
Az időjárás viszontagságaival szemben ellenálló, rideg tartásra alkalmas. A kárpáti borzderes fajta a Kárpát-medencében őshonosnak tekinthető.
 
Hármas hasznú (tej,hús), valamint igavonásra is használják. Az dőjárás viszontagságaival szemben ellenálló, rideg tartásra alkalmas.
 
A borzderes könnyen kezelhető szarvasmarha, a Kárpátok néhány eldugott településén még a mai napig végeznek ilyen munkát.
 
Kis testű, de nem kelti csökött állat benyomását. Marmagassága 110 -135 cm.
 
Színe a fajtára jellemző, nem egységes, barna és szürke szőrszálak keveréke (jellegzetes deres szín).
 
Az állatok nagy része rigó szájú, mely a száj és az orr körül húzódó fehér sávot jelenti.
 
kattints a képekre - érdemes!

2016. May 25. 00:00

Mikszáth csak egy van - egy igaz és őszinte sóhajtása

                                 

 

"Istenem, de nehéz okos embernek lenni!"

Mikszáth Kálmán (1847-1910)- író, országgyűlési képviselő

2016. May 24. 00:00

Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Rubik Ernő (1944)

                                     

 

Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Rubik Ernő (1944)
 
Építész, tárgytervező. Több logikai játék alkotója, a leghíresebb a világhírű Rubik kocka vagy Bűvös kocka (1974), melynek kedvelői versenyeket, világbajnokságokat szerveznek.
 
A Bűvös-kocka az egyik leghíresebb magyar találmány, bevonult a New York-i Modern Művészetek Múzeumába is.

2016. May 22. 00:00

Markó András (1824-1895) festőművész képeiből

 

                  

Markó András (1824-1895) festőművész alkotásaiból
 
Tájképfestő. Atyja, Markó Károly (1791-1860) tanítványa. 1851-től Bécsben, Karl Rahlnál fejezte be stúdiumait.
 
Főként az osztrák fővárosban és Itáliában dolgozott, ahol elsősorban táj- és életképeket festett.
 
Piktúrája a romantika stílusjegyeit hordozza magán.
A Magyar Nemzeti Galéria őrzi több alkotását: Kecskepásztor; Jézus Pétert az egyház fejévé teszi; Vízhordó lányok.
 
kattints a képekre - érdemes!

2016. May 22. 00:00

Az élet fontos dolgai nem azok, amiket általában fontosaknak tartunk - Wass Albert

 
"Az élet fontos dolgai nem azok, amiket általában fontosaknak tartunk. Pénz, pálya, haladás, siker, munka: ha arról van szó, hogy megtaláljuk magunkat ebben a világban s érdemesnek ítéljük a benne létezést, akkor ezek mind nagyon aprócska dolgok. 
 
Az érzések és a hangulatok fontosak, melyek lelkünket színezik s a lelkünkön keresztül a világot is, melyben élünk."
 
Wass Albert (1908 - 1998) - író, költő

2016. May 22. 00:00

Evangélikus nagytemplom - Békéscsaba - Alföld

 

Evangélikus nagytemplom - Békéscsaba - Alföld 

Békéscsaba városközpontjában egymástól alig 15 méterre két evangélikus templom áll: a nagytemplom és a kistemplom. 

A nagytemplom Európa legnagyobb evangélikus temploma, illetve a második legnagyobb magyarországi protestáns templom, nála csak a Debreceni Nagytemplom nagyobb. 

A 18. század végére a békéscsabai evangélikusok annyira megszaporodtak, hogy „kinőtték” a kistemplomot. A gyülekezet heves viták után úgy döntött, hogy megtartják a régi templom is, az újat pedig azzal szemben építik fel. 

kattints a képekre - érdemes!

2016. May 22. 00:00

Makovecz Imre épületei

                         

 

Makovecz Imre (1935-2011) alkotásaiból
 
Makovecz Imre (1935-2011) – Kossuth-díjas magyar építész, a magyar organikus építészet egyik képviselője.
A Magyar Művészeti Akadémia alapítója, örökös tiszteletbeli elnöke. Kiváló gondolkodó – közéleti személyiség.
 
„A magyar szerves építészet feladata, hogy szolgálja az Európai Közép ezoterikus létét.” (Makovecz Imre - 1985)
 
„Kezdettől azt az egy épületet szerettem volna megépíteni, amely az emberiség kezdete előtt már állt.” (Makovecz Imre - 2002)

2016. May 21. 00:00
<< Első< ElőzőKövetkező> Utolsó>>

69. oldal/224