Kamotsay István (1967) - Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805) szobra - Dunaalmás - Dunántúl
Nincs változás! Már Karinthy Frigyes idején is így működött a világ – már akkor is csak álom volt az igazságosság érvényesülése, és csak elméletben létezett már akkor is a demokrácia a világban
A diktatúra és a demokrácia között az a különbség, hogy a diktatúrában az egyik ember legyőzi, megalázza és kizsákmányolja a másikat. A demokráciában a másik ember teszi ugyanezt az egyikkel.
Karinthy Frigyes (1887-1938) - író, költő, humorista
Állj, eddig és ne tovább! - Felhívás!
Ötven, magát értelmiséginek mondó osztrák és német, szakmájukat tekintve filozófus, publicista, zenész, tudós, képzőművész és költő kiáltványban buzdítja Európa polgárait a magyar kormány megdöntésére.
Lázadást szítanak, Magyarországot a kontinens "rothadó gócának" nevezik. Mint írják, a magyar népet fel kell szabadítani, az Orbán-kormány egyre fasizálódó uralma alól.
A kiáltványt a marxista nézeteiről elhíresült dramaturg, Klaus Pierwass szövegezte, melyben a szélsőbaloldali és a balliberális nézetek egybefonódnak. Íme, újra összenőtt, ami összetartozik: az internacionalizmus és a globalista kozmopolitizmus.
A leginkább árulkodó mondat a kiáltványban az, amikor arról írnak, „az Orbán-kormány zavartalanul jobboldali rezsimmé alakítja át az államot.” Igen, itt a lényeg: az európai közvélemény e főgurujai, felkent véleménymondói számára a „jobboldaliság” főbenjáró bűn. Ezek a hölgyek és urak semmit sem értettek meg a demokráciából!
Túl e kiáltványon, immáron nyilvánvaló, hogy erőfitogtatás kezdődött egy Európa-uniós nemzet ellen, ahol a kezdeményezők többek között az Európai Unió Parlamentjében ülő baloldali, szélsőbalos és liberális képviselők.
Állj, eddig és ne tovább!
Az Európai Bizottság, a Tanács és a Parlament rossz úton jár. Saját felelősségükről kívánják elterelni a figyelmet. Az évek óta elhúzódó gazdasági válság kialakulásában elszámolni valójuk van. Magyarország pellengérre állítása a lényegről történő figyelem elterelés. Bizony, elégtelenre vizsgáztak, itt az ideje az Unió teljes szerkezetének átalakítására.
A régi uniós tagállamok pénztőkései nyomorba döntötték Közép-Kelet és Dél-Európa polgárait. A válság egyre mélyül és talán az utolsó csepp a tengerben Ciprus, ahol az uniós vezetés már a magánvagyonok egy részét is elvette.
Az IMF és az Európai Központi Bank által vezérelt erőszakos hitelnyújtási cunami és annak feltételrendszere az érintett országok gyarmatosítását, polgárainak elszegényítését jelenti.
Magyarország ebből nem kér. Keservesen, de saját erőből fogunk kilábalni a ránk erőltetett adósságból. Példát szeretnénk mutatni arról, hogy hogyan lehet újabb adósságok elkerülésével a nehézségeket vállalva, de szabadnak maradni.
Ez rémiszti meg a multinacionális cégek és bankok gazdáit.
A hajánál előrángatott magyar ügyek, amelyeknek nagy többsége a hazai bukott politikusok és külföldi elv-barátaik hazugságain alapulnak, eltörpülnek a valós uniós gondok mellett.
Kettős mércét állítanak és provokálnak bennünket, az Unió egyenrangú tagjait, akik e közösségben békében, saját erőből vállalták fel a válságból történő kilábalást.
Kijelentjük, hogy csakis az igaz érveket fogadjuk el és párbeszéd alapján azokat az Európai Unió szabályai szerint figyelembe is vesszük.
Most arra kényszerülünk, hogy a keresztény Európa gyökereiből táplálkozva, hazánk védelme érdekében meghirdessük nemzetünk szellemi honvédelmét.
Szólítunk minden közéleti gondolkodó magyar embert, értelmiségit, a tudomány embereit, de minden a nemzetéért felelősséget érző hazafit, hogy tömörüljünk egységbe azért, hogy a hasonló megnyilvánulásokra békés eszközökkel, tényekkel, igaz érvekkel tudjunk reagálni.
A Civil Összefogás Fórum és a Patrióta Európa Mozgalom, valamint a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány várja a szellemi honvédelemben részt venni akarókat. A pártérdekeket kiszolgáló hazudozókat tükör elé kell állítanunk. Meg kell védenünk a tiszta és demokratikus választásokon kialakult, a polgárok többségének véleményét tükröző politikai akaratot, meg kell védenünk azt a legitim módon megválasztott kormányzatot, amely a demokratikus, jogállami normák betartásával működik immáron harmadik éve.
Vagyis, meg kell védenünk a demokráciát Európa baloldali-balliberális véleményvezéreitől, mindenkitől, aki kétségbe vonja egy EU-s ország jogát a szabadságra és a nemzeti szuverenitásra!
A fentiek szerint meghirdetjük a szellemi honvédelmet, amelyhez a "Békemenet" civil kurázsin alapuló erejét is csatlakoztatjuk.
Várjuk a jelentkezéseket a következő címre várjuk: info@civilosszefogas.hu (Jelentkező neve, elérhetősége feltüntetésével, és a " Patrióta Európa Mozgalom" megjelöléssel) Figyelem! Amennyiben a rákattintásnál a e-mail cím bármelyik magánhangzójára esetleg ékezet kerülne, azt kérjük korrigálni szíveskedjenek - levenni az ékezetet a küldés előtt! Érthetetlen központi rendszerhiba miatt pl. az "a" betűre ékezet kerülhet!!!
CÖF alapító szóvivői
CÖKA kuratóriuma
Patrióta Európa Mozgalom alapítója
M. S. mester Kálvária - kb. 1500-1510
M S mester, (M. S. mester) a késő középkori magyarországi festészet legkiválóbb mestere. Személyéről a monogramon kívül szinte semmit sem tudunk.
Egy újabban felfedezett 1507-es selmecbányai oklevél alapján csaknem biztos, hogy M. S. egy Sebestyén nevű, valószínűleg magyar festő volt, akinek művészete Schongauer, Dürer és főként Grünewald stílusával rokon.
Mészáros László: Örökségül – Levél utódaimnak nemzetről, hazáról, a turulmadárról…
ÖSSZETARTOZUNK – Örökségül – 7. rész Kedves Barátaink! Az elmúlt hetekben új sorozatot indítottunk Mészáros László, mozgalmunk alapítója, Összetartozunk című, 2010-ben megjelent kötetének írásaiból, azok részleteiből. Nagyon sokan kérték ezt tőlünk, valószínűleg azért mert a Patrióta Európa Mozgalom által is felvállalt és hirdetett értékekről szól maga a könyv is. Fogadják szeretettel a hetedik írásrészletet! Kérjük, osszák meg! – szerkesztőség – kála A haza, ahol élünk A legközvetlenebb haza, amellyel naponta szembesülsz, a város, ahol élsz: Kecskemét. Naponta jársz-kelsz utcáin, az egykori Piacz téren, mely mára sok kisebb- nagyobb térből álló gyönyörűség lett, az ország egyik legszebb főtere. Jársz a kövein, azt a levegőt lélegzed be, melyet annak idején Petőfi Sándor is szívott, amikor kis nebulóként városunkban, a mai Luther udvar helyén állott evangélikus iskolában tanulta a betűvetést, vagy amikor fiatal felnőttként itt írta halhatatlan versét, a Jövendölés címűt. Vagy ha éppen ebből az irányból a nagypostára igyekszel, milyen természetes, hogy az impozáns, klasszicista Ókollégium mellett haladsz el naponta, ahová Jókai Mór járt jogi akadémiára, aki azt vallotta később, hogy „itt lett belőlem magyar író”. Mi, kecskemétiek így jutunk el a postára, ha ott van dolgunk….Azon a téren keresztül, amely a magyarság igazi arcát, a békére való vágyakozást, a humanizmust, az egymás iránti megértést jelképezi. Mert épületeiben tárgyiasulva ott áll a tolerancia: katolikus, református, izraelita, evangélikus, görögkeleti templom karéjában pompázik a Szabadság tér, a szabadság tere. Egy kis területen ennyi felekezet, ennyiféle érték! De nem kell innen messzire mennünk, csupán a tér másik szegletébe, ahol annak idején Kossuth toborozta a szabadságharchoz katonáit, ahol ma a híres kecskeméti Kossuth-szobor áll, vele szemközt pedig Lechner és Pártos pompázatos palotája, a Városháza, a magyar szecesszió egyik különleges remeke díszeleg. Előtte, a kis parkban, az egyik bokor mellett fekszik az a ketté hasított sziklatömb, amely nagy szülöttünk, Kecskemét város egykori főügyésze, a Bánk bán szerzője, Katona József halálának helyszínén állít emléket a nagy drámaírónak. Azon a helyen hasadt meg a szíve. Mi pedig mellette elhaladva megyünk intézni az adóbevallásunkat Városházára … Nem hátborzongató ez a folytonosság múltunkkal, nagyjainkkal? Micsoda lehetőség és micsoda felelősség! A Városháza mellett áll a Nagytemplom, ahol másik hatalmasságunkat, Kodály Zoltánt keresztelték 1882-ben. Azt a később tudós-zeneszerzővé lett Kodályt, aki a hazafiság mintaképe és etalonja a szememben, aki bebizonyította, hogy a népzene egyenértékű a beszélt anyanyelvvel, vagyis az anyanyelv része. Ne feledjétek: ha a nemzet nemzetként való megmaradásának az alapfeltétele a nyelvének megőrzése, akkor ez a zenéjére, sőt a táncaira is igaz, mert ezek együtt az identitásunk alappillérei. Kodály élete, nemzetben való gondolkodása mindannyiunk számára mintául kell, hogy szolgáljon. Nemcsak nagyszerű zeneszerzőként érdemel az utókortól megbecsülést és tiszteletet, hanem államférfiakat megszégyenítő nemzetstratégiai látásmódja, a nemzet iránti elkötelezettsége okán is a magyarság legnagyobbjai között a helye. Ezt jól jegyezzétek meg! Egy igazi hazafi számon tartja, mi több, olvassa őt, hogy megértse, hogyan gondolkodik a nemzetének problémáira érzékeny értelmiségi, aki a nemzeti sorskérdésekre válaszokat is képes adni. Ugye, milyen nagyszerű ilyen hazában, ilyen városban élni? Ebben a környezetben, ilyen hagyományokkal él a családunk nap mint nap. A család pedig a fundamentum: minden egészséges társadalomnak, nemzetnek a legfontosabb alkotóeleme. Ha a családi kisközösség élete, helyzete stabil, akkor van esélyünk arra, hogy a társadalom is működőképessé váljék, a nemzet pedig egészséges és életerős legyen. Úgy kell élnetek, hogy olyan családotok legyen, melyben az általam fentebb leírtak a legfontosabb értékek. Úgy kell élnetek, hogy ezek az értékek a természetesség erejével rendezzék minden cselekedeteteket, egész gondolkodásotokat. Életeteket ezek határozzák meg! S ha már így van, vagy majdan így lészen, saját család alapításával s az értékek szem előtt tartásával komoly lépést tesztek a nemzet megmaradásáért, a haza boldogulásáért. Ha így tesztek, akkor a legjobb módon végeztétek el, amit Rátok rótt a sors. Akkor Ti nem csupán a dolgok, az események elszenvedői lesztek, hanem mint cselekvő, tudatos hazafiak, alakítójává is váltok életeteknek, hazátoknak. S akkor joggal fohászkodhattok az Úrhoz: Isten, áldd meg a magyart Jó kedvvel, bőséggel, Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel; Kecskeméten, 2008 őszén Édesapátok, Nagyapátok Részlet, Mészáros László: Összetartozunk című kötetének, Örökségül című írásából Vége új írással folytatjuk!
Mészáros László: Örökségül – Levél utódaimnak nemzetről, hazáról, a turulmadárról…
ÖSSZETARTOZUNK – Örökségül – 6. rész Kedves Barátaink! Az elmúlt hetekben új sorozatot indítottunk Mészáros László, mozgalmunk alapítója, Összetartozunk című, 2010-ben megjelent kötetének írásaiból, azok részleteiből. Nagyon sokan kérték ezt tőlünk, valószínűleg azért mert a Patrióta Európa Mozgalom által is felvállalt és hirdetett értékekről szól maga a könyv is. Fogadják szeretettel a hatodik írásrészletet! Kérjük, osszák meg! – szerkesztőség – kála Édes haza, édes anyanyelv A hungarikumok: magyar életünket meghatározó tárgyak, fogalmak, jelképek - nemzetünk, történetünk, életünk lenyomatai. A haza megannyi részecskéje, darabja. Most a legfontosabbról, az egyes számú hungarikumról, Európa nyelvi térképének a közepén található szigetről, a magyar nyelvről szeretnék szót ejteni. A kőszikláról, nemzeti létünk alapjáról. Két évvel ezelőtt szerkesztettük Szőcs Gézával Kiáltás című kötetünket (alcíme Üzenet az utódoknak), melynek előszavában egy levelet írtam gyermekeimnek, unokáimnak nemzetről, hazáról, jelképeinkről Örökségül címmel. A második hungarikumokkal foglalkozó konferenciához kapcsolódóan ebből idézek fel egy a magyar nyelvről szóló részletet: Ha a nemzet összetartó elemeit kutatnánk, nyilván a nyelv lenne az első a sorban. Az édes anyanyelv – az édesanya-nyelv. A magyarság számára a nyelv alapkérdés: a kultúráját is ez adja, a lelkét is ez határozza meg. Mivel álnok, igazságtalan békediktátumok szétszabdalták országunkat, mi, magyarok immár egy „kulturális nemzet” vagyunk, ahol a legfőbb értékünk éppen a nemzet kohézióját jelentő anyanyelv. Őrizzétek, mint az életet adó lángot! 
Nyelvünk a legfontosabb közösségképző erőnk, a múltunk, az identitásunk, de a jövőnk záloga is, és nemzeti tudatunk közvetítője. A nyelvünk nem elválaszt másoktól, inkább erőssé, méltóvá teszi nemzetünket az önálló életre, s így megtartja azt a világ számára. Jól jegyezzétek meg: Kárpát-hazánkban csak úgy, s csak akkor van létjogosultsága a magyarnak, ha nyelvét megtartva erős nemzet marad. Csak így lehet méltó, hogy más népek fiaival: szerbekkel, románokkal, szlovákokkal, ruszinokkal, cigányokkal, horvátokkal együtt belakja a közös kárpáti hont. Amelyik világban magyart a magyartól államhatárok választanak el, ahol más népek jogot formálhatnak arra, hogy magyarokat a szülőföldjükön másod-, sőt harmadrendű polgárokká fokozzanak le, ott közös hazánk az édes anyanyelvünk, ott jogaink visszaszerzéséért folytatott küzdelmeink elsőrendű célja az anyanyelv védelme, a kulturális autonómia kiharcolása. Ne felejtsétek el, hogy csak magyarul „izzik a galagonya, izzik a galagonya ruhája”, miközben minden más nemzet fia is pontosan tudja, hogy a galagonyabokor ősszel piroslik. Nyelvünk végtelen gazdagsága a nagy lehetőségünk, hogy szépen élhessük meg összetartozásunkat egymással, más népekkel, a világgal, a természettel. A nyelv a közvetítője annak, ahogyan élünk, ahogyan gondolkodunk. A nyelv - nemzeti lelkünk tükre. A ránk zúduló kultúrmocsok világában a tisztán beszélt, őrzött nyelv az egyetlen kincsünk, a tiszta forrás. Abban a globalizált világban, amelyben a minden értéket, minden tradíciót szétrágó gondolkodásmód, életideál, beszédmód a meghatározó, ott életet adó oázis, a nemzetet megtartó erő csak az a nyelv lehet, amelyen a költő ilyen hexametereket vethetett papírra: Roskad a kásás hó, cseperészget a bádogeresz már, elfeketült kupacokban a jég elalél, tovatűnik, buggyan a lé, a csatorna felé fodorul, csereg, árad. Illan a könnyü derű, belereszket az égi magasság s boldog vágy veti ingét pírral a reggeli tájra. Ezzel a gyönyörű anyanyelvvel lehet s kell nemzetet menteni, megtartani, őrizni. Részlet, Mészáros László: Összetartozunk című kötetének, Örökségül című írásából Ez a részlet elhangzott a Parlament épületében is a 2010. január 23-án megtartott Hungarikum konferencián Folytatjuk!