Vár a Börzsöny belsejében - Nógrád - Északi-középhegység

                      A nógrádi vár az Ipoly folyó által félkörívbe fogott Börzsöny belsejében megbújó Nógrád község névadó vára, amely a környező vidékből hatvan méterre kimagasodó, nagy területű fennsíkot koronázza. A 11. század várépítkezéseinek megfelelően fagerendákból alkotott, kazettás szerkezetű, majd földdel töltött várfalak jelentették a védelem erejét. Így épülhetett a nógrádi ispánsági vár is. Az évszázadokon át királyi kézben lévő birtokot Árpád-házi IV. (Kun) László adományozta a váci püspökségnek. A fennsík egyik sarkában – mély szárazárokkal elkerítve – létesült a belsővár, melynek jelenleg igen csonka maradványokban látható épületeit a 15. század második felében emeltette Báthory Miklós váci püspök. Ebben az időszakban készült el az a nagyméretű, három emelet magas öregtorony is, melynek csonkja messziről jellegzetessé teszi a nógrádi várromot.

Beszédes József (Magyarkanizsa, Délvidék, 1787 - Dunaföldvár, 1852) vízépítő mérnök

                                    Beszédes József (Magyarkanizsa, Délvidék,1787 -  Dunaföldvár, 1852) vízépítő mérnök, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Kidolgozta egy Kolozsvártól Gratzig hajózható csatorna építésének tervét. 1836-ban a Helytartótanácshoz beterjesztette a Sebes-Körös és a Berettyó mocsárainak kiszárítására vonatkozó elképzeléseit. Széchenyi Istvánnal elhajózott a Dunán Galatzig, és onnét Konstantinápolyba. Megszervezte a reformkor nagy vízügyi átalakítási munkálatait. Széchenyi István kezdeményezésére az országgyűlés 1840-ben törvényt hozott a Beszédes által elképzelt Duna–Tisza-csatorna építéséről. Bár a kivitelezésre egy részvénytársaság alakult, a tervet ért támadások miatt a tőke megvonta támogatását, így a csatorna építése lekerült a napirendről. Beszédes vasúti mérnökként is működött, a linz-budweisi lóvasút és a Magyar Középponti Vasút építésében is részt vett. Sokat tett a magyar nyelvű műszaki irodalom megalapozásáért. Dunaföldváron temették el.

Szent László plébániatemplom - Kőbánya - Budapest

                                    Kőbánya legismertebb nevezetessége a Szent László téren álló Szent László-templom. A templom 1894 és 1899 között épült Lechner Ödön tervei alapján eklektikus-szecessziós stílusban: a tervező a román, a gótikus, a reneszánsz, a barokk, a perzsa és a magyar népi stílusokat ötvözte, s így született meg egy egységes templom. Háromhajós, kereszthajós bazilikás felépítésű, egy nagy toronnyal és két kis toronnyal rendelkezik.

A "Csodálatos Székelyföld" közönség szavazatai alapján nyertes fotók - 2013

Ferences templom és kolostor - Székelyudvarhely - Székelyföld - Erdély

                          Az 1728-79 között épült templom és a kolostor a barokk és a klasszicizmus közötti átmeneti korszak stílusjegyeit ötvözi. A két torony közötti kapubejárat reneszánsz stílusú. A templom 36 m hosszú, 17 m széles, belső magassága 14 m. Keleti tornyában két harang lakik.

Dávid Júlia (1961) - festőművész - Marosvásárhely - Székelyföld - Erdély

                              Dávid Júlia 1961-ben született Marosvásárhelyen. 1981-től a Kolozsvári Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt, iparművészeti szakon diplomázott. Szőnyeg- és jelmeztervezőként egyaránt dolgozott. 1989-től törökországi korszaka indult: üvegfestészettel és dekorálással foglalkozott. 1996-ban lett a marosvásárhelyi Innovációs Központ tervezője. Budapesten éppúgy volt kiállítása, mint Marosvásárhelyen, Isztambulban, Kovásznán, Kanadában vagy Szegeden  Erdélyt élő múzeumként tartja számon: népi hagyományait,  csak rá jellemző kultúráját, őszinteségét és sokszínűségét tartja  a legtöbbre. Az erdélyi a honfoglalás előtti korszakból eredő török motívumok, a törökös mentalitás lelhető fel munkáiban. Ezek faragásokban, szőttesekben, bútorokban, a szűcs- és bőrdíszművészetben egyaránt reprezentálódnak.                

Szent István napi búcsú Hargitafürdőn - 2012. augusztus 19. Székelyföld - Erdély

Székelyszentlélek - Székelyföld - Erdély

                                A Felső-Nyikó-mente egyik legrégibb települése Farkaslaka mellett, Székelyudvarhelytől 10 kilométerre északnyugatra fekszik. 1333-ban Sancto Spiritu néven említik először. Területe ősidők óta lakott. 2005-ben egy hirtelen jött felhőszakadást óriási tömegű áradások követtek, elöntve több települést is – összesen 16 emberi áldozatot követelt az  árvíz. A tragédia áldozatainak emlékét egy emlékmű viseli Székelyszentlélek falujában.

Emléktáblák a Nagytemplom falán - Kecskemét - Alföld

Mint az szép híves patakra

                              "Mint az szép híves patakra Az szarvas kivánkozik, Lelkem úgy óhajt Uramra, És hozzá fohászkodik. Tehozzád, én Istenem, Szomjúhozik én lelkem, Vajjon színed eleiben Mikor jutok, élő Isten?" Szenci Molnár Albert - XLII. zsoltár  - részlet Szenczi Molnár Albert (Szenc, 1574– Kolozsvár, 1639) - nyelvtudós, filozófus, zsoltárköltő, egyházi író, műfordító