Székelykeresztúr Székelyudvarhelytől 26 kilométerre nyugatra, a Gagy és a Fehér-Nyikó vizének a Nagy-Küküllőbe torkollásánál fekszik.
A városban található a Gyárfás kúria. A helyi hagyományok szerint a XVII. században a Wesselényi család építtette, majd a Bethlen és a Kemény családoknak volt az udvarházuk, a hozzátartozó birtokkal együtt. Ezt vették meg Gyárfásék.
Ide érkezett meg Bem tábornok kíséretében a fehéregyházi csatában hősi halált halt Zeyk Domokos és Petőfi Sándor, akik 1849. Július 30-ról 31-re virradó éjszakán a ház akkori gazdájának, Varga Zsigmondnak a vendégei voltak. Itt töltötte tehát Petőfi utolsó éjszakáját.
Fertőszéleskút mezőváros az Őrvidéken a Kismartoni járásban.
A falu közepén látható a Török-torony a 17. század második felében épült. A 32 méter magas toronyból messze lehetett látni a környező síkságon és időben lehetett jelezni közeledő ellenséget.
Harangja a veszélyre figyelmeztetett. 1681-ben a Szent Koronát is őrizték benne. Itt látható Őrvidék legrégibb toronyórája is.
Az aljában börtön volt. Ma múzeum van benne. A toronnyal szembeni vendéglő épületében szállt meg Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1619-ben bécsi hadjárata során. A torony mellett látható a város kalodája.
Ászár Komárom-Esztergom megye bakonyaljai részen található, az Ászár–Neszmélyi borvidéken. Közvetlen szomszédja Kisbér.
Jászai Mari emlékét őrző állandó kiállítás abban a házban nyílt meg, ahol született, vagy ahogy naplójában írta: “1850-ben voltam kénytelen megérkezni e földre, ebben a zord formában, mely én vagyok.”
A felújított épületet és kiállítást 2006. április 13.-án nyitották meg. 105 évvel azelőtt ugyanis ezen a napon választották a művésznőt a Nemzeti Színház örökös tagjává.
A kerület legnagyobb temploma. Stílusa eklektikus, háromhajós, kereszthajó elrendezésű műemlék templom, a homlokzata előtt toronnyal. Ybl Miklós építtette 1867 és 1879 között, a francia román stílushoz igazodva.
Előtte egy 1822-ben épült, de az 1838-as pesti árvízben megrongálódott templom állt a helyén. 1879. április 24-én szentelték fel.
A magyaros ételeket kínáló csárda épülete Csete György és Sánta Gábor építészek munkája. Balatonszentgyörgy határában a 76-os főút mentén található. Érdekesség, és egyfajta hagyományőrzés, hogy a csárda mellett szezonidőben, magyar szürke marha gulyát tartanak.
A Masat–1 (a Magyar és satellite szavakból képzett szó - ejtsd: maszat) az első teljesen magyar építésű műhold. A mintegy 1 kilogramm tömegű, 10 centiméter élhosszú kocka formájú technológiai pikoműholdat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen fejlesztették. Magyar idő szerint 2012. február 13-án 11 órakor indították útnak, több más hold társaságában, az ESA új Vega hordozórakétájának első küldetésén, a Francia Guyana-i Kourou melletti űrközpontból. A műholdon helyet kapott egy VGA-felbontású kamera is.
A cél az volt, hogy egy 10 cm-es élhosszúságú kockába integráljanak egy olyan 1 kg tömegű rendszert, mely képes túlélni a felbocsátáskori rázkódást, alkalmazkodik a szélsőséges környezethez (pl. széles hőmérsékleti tartomány, vákuum), a Földtől 2000 km magasságban legalább 3 hétig képes működni és folyamatosan kommunikálni a földi vezérlőállomással.
Az utolsó pillanatban kiderült, hogy még van hely egy kis tömegű kamera elhelyezésére a műholdban Miután a műhold elvégezte alapfeladatait és sikerrel átvészelte a 2012 március eleji napvihart, az üzemelő csapat elkészítette az első sikeres képeket a Földről.
A kis magyar műhold sokszorosan túlteljesíti a konstruktőrök legmerészebb álmait is: a mai napig működik, és szolgáltatja a földi központnak a legkülönfélébb tudományokban felhasználható adatokat.
Erődített református templomát 1270-ben V. István építtette. A 14. és a 15. században gótikus stílusban felújították. 1524-ben a reformátusoké lett. 1657. február 17-én II. Rákóczi György az országgyűlést megelőző istentiszteletet tartotta itt, az országgyűlés a városházán volt, ahol elhatározták a lengyel hadjáratot. 1717-ben a tatárok gyújtották fel, 1790-ben állították helyre. A templomot 1970-ben újították fel. Fa harangtornya 18. századi, a templomot védőtornyos fal övezi.
A templomhajó famennyezete népies díszítésű, geometrikus és ornamentális motívumok, színes madarak díszítik. A mennyezetet 1789-ben a Nyitra megyéből származó Váli Antal festette. Erre utal a rajta látható latin nyelvű felirat, ami magyarul így hangzik:
"A Nyitra megyei Valdból való nemes Váli Antal 47 éves korában festette az egész mennyezetet, 1789 augusztusában fejezte be."
A templom kertjében állították fel az elsők között Kárpátalján azt a gyönyörű kopjafát, amely az 1944 novemberében elhurcolt magyar férfiak emlékműve.
Már februárban megjelennek a legkorábbi virágok, sokszor még a hó alól kibújva.
A csetneki csipke története a 20. század elejére nyúlik vissza. A Szontagh nővérek egy – az európai divatnak megfelelő – csipke készítési kultúrát honosítottak meg a településen. Így alakult ki a gömöri vert csipke mellett egy sajátos motívumvilágú csipkekészítési technika.
A Szontagh nővérek több évtizedes előkészület után 1905-ben hozták létre háziiparukat, amely az ír horgolt csipke készítésének hagyományain alapult. Az úrikisasszonyok a tervezéstől a készítésen át az értékesítésig tökéletesen kiegészítették egymást. Gyermekeik nem lévén, halálukig anyai szeretettel egyengették a csetneki csipke sorsát, amely sok tervezés és áldozatvállalás után vált igazi magyar csipkévé.
A Szontagh testvérek nem elégedtek meg az ír csipke készítési módszerének átvételével, ezért a magyar úri hímzés formáival gazdagították a motívumkincset.
1907-re már 192 rajz csipkeváltozata készült el. Legfontosabb elemeik a karika, a cseresznye, a bajuszka, a cakkos kör, a kis és szárnyas gránátalma, a cakkos tulipán, a levél és a nagy zárt rózsa lettek.
A kezdetben horgolással hálózott felületek helyébe a sokkal légiesebb csipkeöltés vagy varrás lépett. A csetneki csipke méltán vált messze földön híressé.
Székelymuzsna Székelyudvarhelytől 27 kilométerre délnyugatra az Erdő-és a Csörgő-patak közti magasabb dombháton fekszik, a Székelyföld peremfaluja. Közigazgatásilag Székelyderzshez tartozik, melytől 6 kilométerre nyugatra található.
Régi temploma 1283-ban már megvolt, ez valószínűleg a mai Szentegyháza nevű dűlőben állott. Mai református temploma a 15. században épüt, 1642-ben az unitáriusok kapták meg, de 1647-től újra a reformátusoké lett.