Az én apámat ártatlanul elfogták, börtönbe zárták

                            "Az én apámat ártatlanul elfogták, börtönbe zárták, úgy összeverték, hogy a hasnyálmirigye szétszakadt, és nem kapott orvosi ellátást. Ennek következtében miután kiengedték, néhány napra rá meghalt. Sokáig nem éreztem mást, csak fájdalmat, gyűlöletet és keserűséget - mint fiatal fiú arról álmodoztam, hogyan álljak bosszút. Aztán rájöttem: kin is kellene bosszút állni tulajdonképpen...? A rendszeren? Hiszen apám valójában a mérhetetlen butaság, önzés és embertelenség áldozata lett. Nem egy ideológia ölte meg őt, hanem az embertelenség. És akkor rájöttem, hogy az embertelenséget, a sötétséget nem lehet erővel, agresszióval széttörni, szétdarabolni. Az egyetlen esélyünk, hogy lámpát gyújtsunk, fényt teremtsünk - és akkor megszűnik a sötétség." Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes

Akinek gyereke van

                                    "Akinek gyereke van, nem vénülhet meg, annak gondoskodni és idegeskedni kell." Móricz Zsigmond (1879-1942) - író, újságíró, szerkesztő

Fényes Adolf (1867-1945) - festményeiből

                                    Fényes Adolf  a kiegyezés évében, 1867-ben született Kecskeméten. Jogi tanulmányokat folytatott, amit félbehagyott és 1884-től 1887-ig a Mintarajziskolában Székely Bertalan és Greguss János növendéke lett. Weimarba költözött, ahol 1887–1890 között Max Thedytől tanult. 1891-ben Párizsban telepedett le, ahol a Julian Akadémia hallgatója lett. Mestere itt William-Adolphe Bouguereau volt. Párizsból visszatért két évre Weimarba, Max Thedyhez. Miután hazatért, 1894–1898 között Benczúr Gyula mesteriskoláját látogatta. Az 1900-as évet Olaszországban és Franciaországban töltötte. A Szolnoki Művésztelep alapító tagja. 1902-től minden nyarat Szolnokon töltött, ott alkotott.

Ahol gyűlölet, pusztító indulat van

                        "Ahol gyűlölet, pusztító indulat van, ott lehet ugyan, hogy igazság is van - de abból az igazságból én nem kérek. Az az igazság ugyanis olyan, mint az a leves, amely nagyon ízletes ugyan, de döglött legyek vannak benne." Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes

Szenzáció! - 106 év után került elő egy Csontváry-festmény

                        106 éve eltűnt Csontváry-festmény került elő. Az 1908-ban eltűnt festmény az Iskolai emlék Párizsból című munka, és az első vizsgálatok után szinte bizonyosan a világhírű művész alkotásáról van szó. Személyazonosságát felfedni nem kívánó tulajdonosa lelkes műgyűjtő, aki fáradhatatlanul keresi azokat a rejtett kincseket, amelyeknek eladója nincs tisztában, milyen érték birtokában is van. A most megvásárolt festményt is rögtön a vétel után bevizsgáltatta. Végvári Zsófia, a festményvizsgálati labor vezetője úgy fogalmazott, kimutatták, hogy a festék, amellyel a kép készült, a Csontváryra oly jellemző egyedi és különleges mixtúra. Az anyag a sok száz átvizsgált festő közül csak rá jellemző. A főállásban patikus Csontvárynak nem volt elég pénze megvenni a drága olajfestékeket, így minden létező anyagot összekevert, ami elérhető volt: a gácsi textilgyár festékeitől kezdve a patikában fellelhető terpentinen át egészen a kaolinig. Végvári szerint ezeket mind megtalálták a képen, amelynek a festéke a különleges, olajmentes anyaghasználattól pereg. Az Iskolai emlék Párizsból valószínűleg Isadora Duncant ábrázolja, aki vissza-visszatérő múzsája Csontvárynak, és alakja megjelenik a Szerelmesek találkozása és a Zarándoklás a Cédrushoz című festményen is. Az amerikai táncos alakja miatt feltételezhető, hogy a festmény 1898 körül vagy utána készült. Annyi bizonyos, hogy egy 1908-as kiállításon látható volt a kép, ezt követően azonban sorsáról semmit nem tudni. Hivatalosan 130-140 Csontváry-kép létezését tartja számon a szakma, de a termékeny festő életműve akár 300-400 darabos is lehetett. Csontváry ugyanis maga válogatta a festményeit, és a neki nem tetsző darabokat a gácsi patika padlására száműzte, így bármikor előkerülhetnek újabb és újabb remekművei.

Pólya Tibor (1886-1937) festményeiből

                            Tanulmányait a budapesti Iparművészeti Főiskolán kezdte, majd több évig Münchenben és Párizsban képezte magát. Nyarait mindeközben Szolnokon Fényes Adolf mellett töltötte. 1912 és 1919 között állandó tagjává vált a szolnoki művésztelepnek, ugyanakkor a kecskeméti művésztelepen is megfordult, ahol Iványi-Grünwald Béla mellett dolgozott. Pólya, aki 1920-ban a Szinyei Társaság egyik alapítója volt, néhány közéleti lap munkatársaként is tevékenykedett, mivel kiváló karikatúrákat készített. 1925 és 1928 többször megfordult az Egyesült Államokban. 1925-ben Kis képekben a nagy Amerikából címmel rajzos tudósításokban számolt be útjáról, majd 1928-ban a Kossuth-szobor leleplezésére érkező, ötszáz tagú magyar küldöttségről tájékoztatta az olvasókat.

Ima a nemzetért - a nemzeti összetartozásnak állított emlékművet Szürte magyarsága

                          2010-ben a Magyar Országgyűlés törvénybe iktatta, hogy június 4. a magyar összetartozás napja legyen. Idén immár ötödik alkalommal tartottak ünnepségeket Kárpátalja szerte is ennek a gondolatnak a jegyében. Ünnepi istentiszteleten emlékezett meg a magyarok összetartozásáról az ungvári járási Szürte és a környező települések magyarsága is. Majd a református templom kertjében leleplezték a helyi közösség által kigondolt, megtervezett és a szürtei Jankovics Zsolt által megalkotott nemzeti összetartozás emlékművét, amely az Ima a nemzetért nevet kapta.  

Csorba tó - Magas-Tátra - Felvidék

                        A Csorba tó a második legnagyobb tó a Tátra déli oldalán, a Szoliszkó-gerinc délkeleti vége alatti teraszon, a Furkota- és a Malompataki-völgy torkolata között, 1346 m tengerszint feletti magasságban. A tó mellett van a Csorbató nevű klimatikus gyógyhely (település). Nevét az alatta fekvő Csorba faluról kapta, amelynek határában fekszik. 1930-ban Miroslav Slavík javasolta, hogy nevezzék át Slovenské pleso-nak, azaz Szlovák-tónak, de javaslata nem talált visszhangra. kattints a képekre - érdemes!

Majkpusztai kamalduli kolostor és kastély - Oroszlány - Dunántúl

                        A Vértes-hegység északi részén fekvő Majk területét az Árpád-korban a Csák nemzetség kapta meg királyi adománybirtokként. Első okleveles említése 1235-ből való, amikor is a veszprémi esperességhez tartozó fiókegyházként említik. Okleveles adatok igazolják azt is, hogy már 1252 előtt fenn állt a majki premontrei prépostság, amelynek a patrónája a Nagyboldogasszony volt.   Az évszázadok során többször gazdát cserélt Majk területe és maga a prépostság is, amely a 16. század első felében a Vértes falvainak nagy részét feldúló, felégető, portyázó török csapatok útvonalába esett. 1727-ben gróf Esterházy József országbíró, Komárom megye főispánja vásárolta meg az 1200 hold területű, szántóföldből, szőlőből, rétből, legelőből, erdőből, halastóból, három malomból és a volt premontrei kolostor és templom romjaiból álló Majkpuszta területét. Ő volt az, aki majki birtokát 1733-ban a kamalduli szerzetesrendnek adományozta a remeteség megépítéséhez. A majki műemlékegyüttes Oroszlány külterületén található, valaha kamalduli szerzetesek éltek falai között, különálló kis cellaházakban.

Mikes Kelemen szülőfaluja - Zágon - Székelyföld - Erdély A Mikes-szobor

                          Mikes Kelemen (Zágon, 1690 – Rodostó, Törökország, 1761) II. Rákóczi Ferenc íródeákja, kamarása volt.