Az ember csak akkor lehet igazán ember, ha képes önmagát felülmúlni.
"Az ember csak akkor lehet igazán ember, ha képes önmagát felülmúlni."
Átlépni a remény küszöbén - részlet
Szent II. János Pál pápa - Eredeti nevén Karol Józef Wojtyła (1920-2005)
A totális világuralomra törő globális gazdasági és pénzhatalom nem most kezdte ocsmány tevékenységét
John Fitzgerald Kennedy (1917-1963) - amerikai elnök egy beszédében elmondta, hogy
„Van egy terv ebben az országban, hogy minden férfit, nőt és gyermeket rabszolgaságba döntsenek. Mielőtt elhagyom ezt a magas és megtisztelő pozíciót, szeretném leleplezni ezt a tervet.”
Nem kerülhetett rá sor - hét nap múlva, 1963. november 22-én Dallasban megölték.
Mindenki a világ megváltoztatásán gondolkodik
"Mindenki a világ megváltoztatásán gondolkodik, de senki sem gondolkodik saját maga megváltoztatásán."
Lev Nyikolajevics Tolsztoj (1828-1910) - orosz író, filozófus
A falun kívüli dombon festői képe van
"A falun kívüli dombon festői képe van e várfallal övezett, középkori, római katolikus templomnak. ”
Keöpeczi Sebestyén József (1878-1964) - heraldikus, címerfestő, genealógus
A jó szó, a szép beszéd
"A jó szó, a szép beszéd és a meleg tekintet gyógyszer a szív számára"
Papp Lajos (1948) – orvos, szívsebész, író
Ma van Mindenszentek ünnepe
Az ünnep a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, vagyis valamennyi megdicsőült léleké, akikről sokaságuk miatt a kalendárium külön, név szerint nem emlékezhet meg. Keleten minden vértanúról megemlékezve már 380-ban megülték ezt az ünnepet. A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápának köszönhetően került be, aki miután megkapta a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont, 609. május 13-án Mária és az Összes Vértanúk tiszteletére szentelte fel. III. Gergely pápa (731–741) kiszélesítette az ünneplendők körét, a „Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek” emléknapjává tette mindenszentek ünnepét. November 1-jére IV. Gergely pápa (827–844) döntése értelmében került az ünnep. Az ezt követő halottak napja fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való általános megemlékezés napjává. A protestánsok istentiszteleteiken szintén halottaikért imádkoznak. Az ünnephez kapcsolódó általános szokás a sírok feldíszítése és a halottakért való gyertyagyújtás. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi. Magyarország egyes vidékein szokás volt e napon harangoztatni a család halottaiért, máshol ételt ajándékoztak a szegényeknek. Sokan úgy tartották, hogy a halottak ezen az éjszakán kikelnek sírjaikból, így a családi lakomán nekik is terítettek, és minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy eligazodjanak a házban. forrás: magyarkurir.hu, MTI, mno
Önismeret nélkül a világ homályban marad
"Önismeret nélkül a világ homályban marad. A legnagyobb önismeretre pedig a fájdalom tanítja meg az embert, mert átháríthatatlan."
Csoóri Sándor (1930) - költő, író
Ne keress olyasmit, amit Isten elrejtett a szemed elől
"...Ne keress olyasmit, amit Isten elrejtett a szemed elől. Az ember mindent megtud idejében, és senki sem hal meg korábban egy perccel, avagy későbben egy perccel, mint ahogy az ideje szól. Eredj haza, végezd a dolgodat, s igyekezz tiszta lenni és becsületes, mert azoknak könnyebb a halál..."
Funtineli Boszorkány - részlet
Wass Albert (1908-1998) - író és költő
Isten nem veszi el az üveggyöngyeidet
"Isten nem veszi el az üveggyöngyeidet, magad dobod el, mint szerelmes a boldog ölelésben a ruháját, mert boldog nászban fölösleges minden holmi."
Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes