Nagypéntek - Magyar népszokások - Passió, fekete lakodalom, borsóvetés, virágpalántázás, sírgondozás
Nagypéntek - Magyar népszokások - Passió, fekete lakodalom, borsóvetés, virágpalántázás, sírgondozás
Nagypénteket ma is hallgatással, különös meghatottsággal, bensőséges átéléssel ünnepli népünk hívő rétege - a világnak van halottja e napon.
Teljes a csönd, a tűz kialszik, a tükröt fekete kendővel takarják le, az órát megállítják. Úgy járnak-kelnek, mintha kinek-kinek a saját házában lenne a mindenek halottja.
A csíki székelységnél "hosszúnap", az északi csángóknál "aszupéntek". Jézus Krisztus kereszthalálának és földbetételének napja.
E nap a gyász és a vezeklő szemlélődés ideje. A legtöbb helyen ilyenkor tartották a passiót: Jézus kínszenvedéséről, kereszthaláláról szóló játékot. A szent passió egyik része: Jézus temetése, virrasztása nagypéntek népi liturgiájának máig eleven része.
Helyi szokásoktól függően hol temetőben, hol templomban, hol pedig útszéli kereszteknél, esetleg egy-egy háznál napközben vagy az éjszakába is belenyúlva tartják.
A dunántúli Vasvár sajátos hagyománya a fekete lakodalom (gyászmenyegző). Nagypénteken egész éjszaka virrasztanak. Ilyenkor kerítenek sort a gyászmenyegző énekére is, amelytől az ájtatosság a nevét kapta.
A passió ösztönözte a szabadtéri kálváriák építését, de a "Szentgrádics"-ét is és a keresztek; keresztutak állítását.
Szentistván matyó faluban nagypéntek délután a stációkat fáklyafény mellett látogatták végig. Erdélyben Hétfalu evangélikus csángósága körében még a századfordulón is járta a templomban énekelt passió.
A nagypénteki templomi liturgiának máig egyik legjellegzetesebb mozzanata a János-passió anyanyelvi előadása. A szentsír, másként "Úr koporsója" (a dunántúli Csökölyben "Isten koporsója") sajátos hazai liturgikus fejlemény.
A szentsír eredetileg csak keresztből állott. Ezt födték be gyolccsal, miseruhával és stólával is, miseénekek kíséretében. Meghintették szenteltvízzel, s úgy füstölték meg, mint a temetésnél szokás. Követ helyeztek rá, lepecsételték, őrség vigyázta.
Manapság a nyitott koporsóba fektetett Krisztus-szobrot a benedekiek már nagycsütörtök este ravatalra helyezik, felvirágozzák és a hívek késő éjszakáig virrasztanak mellette.
Az Alföldön Csanádpalotán "jézuskatonának" nevezik a szentsír őrzőjét.
A moldvai Istensegíts székelyei a szentsír elé fektetett feszülethez térden csúszva közeledtek és úgy csókolták meg: pénzt és piros tojást tettek melléje.
Az alföldi zagyvarékasiak azt tartják: a nagypénteki káromkodás villámot csalogat. A dunántúli Csököly református asszonyai hófehérben, eltakart arccal "igazodtak fel" a nagypénteki gyászistentiszteletre.
Református hagyomány, hogy Partiumban Nagyszalontán az anyák e napon apró gyermekeiket elviszik a templomba, hogy a csöppségek hamarabb tanuljanak beszélni.
Nagypéntek vetőnap borsóra, palántázó alkalom: virágültető nap. Egykor e napon és nagyszombaton tilos volt a szántás, mivel Jézus teste ilyenkor a földben van. A falvak népe meglátogatta halottait, a temetőben sírokat gondozott.
kattints a képekre - érdemes!
2026. April 06. 00:00
Európa józanabbik fele, ébresztő!
Európa józanabbik fele, ébresztő!
A közelmúlt véres terrorcselekményein elég gyorsan "túlléptünk".
Most éppen a franciaoszági Nizzában gyílkolt meg három ártatlan embert a vallási gyűlölet.
Az utóbbi időben már megint nem volt "téma", a nem is oly régen történt szörnyűségek sorozata, miközben Európa népeinek életterét azóta is folyamatosan megszállják más kultúrájú, más hitű, más szokású, velünk ellenséges beállítottságú néptömegek.
Európa felelőtlen vezetői, önvédelmi képességét elvesztett társadalmai mindezt meg sem próbálják megakadályozni! Sőt, önként segítik ezt, az össztársadalmi öngyilkossági folyamatot.
A napjaink közönyös, lélektelen forgatókönyve a következő:
A tömeges áldozatokkal járó véres terrorcselekményeket követően az érintett ország vezetői részvét táviratok garmadáját kapják.
Egyperces néma felállással "adóznak" az elhunytakért a legkülönfélébb sóhivatalokban, álfontos intézmények ülésein.
Az áldozatokért, emlékükért, plüssmacik és virágok ezreit hordják hegyekbe a "tett" színhelyén, a mély együttérzés álságos kifejezéseként.
"Felelős" vezetők, és közemberek arról fecsegnek, hogy "minket nem lehet megfélemlíteni"...
És másnap minden ugyanúgy megy tovább, másnapra mindenki elfelejti a szörnyű halált halt szerencsétlen áldozatokat, másnaptól minden megy ugyanúgy tovább, mintha mi sem történt volna...
És másnap sem kerülnek börtönbe azok a kollaboráns európai vezetők, akik mindezen állapotokat előidézték, létrehozták, és a mai napig gerjesztik!
képp london - iszlám
2026. April 04. 00:00
Mi is a virágvasárnap?
Ma van virágvasárnap
De mi is a virágvasárnap?
A virágvasárnapi szertartással megkezdődik a nagyhét. Jézus Krisztussal bevonulunk a húsvéti misztériumot megelőző szent háromnap csendjébe.
Már a IV. század óta ismert, hogy a keresztények e napon megtartották az Úr bevonulásának körmenetét Jeruzsálemben, amely az Olajfák-hegyéről indult a város felé, miközben a nép pálma- és olajágakat lengetett.
A barkaszentelés, a virágvasárnapi körmenet és a passió dramatikus előadása a szentmisében a virágvasárnapi liturgia részei. Az ünnepi liturgiában a barkaszentelés és a körmenet során játszódik le előttünk virágvasárnap jelentős eseménye, Jézus bevonulása Jeruzsálembe.
A bevonulást megelőző első színhely az Olajfák hegye – az ágak (barkák) megszentelése; a másodiké az Olajfák hegyétől a Jeruzsálem kapujáig vezető út – a körmenet; a harmadiké pedig a szent város: az ott történtekre emlékezik a passió és a szentmise.
A virágvasárnapi körmenet hosszabb formája négy állomásból áll. Az első stáció az ágak megáldása és kiosztása. Az ágak kiosztásának jelképes értelme van: átvételével a hívő vértanúnak vallja magát, s alkalmassá válik arra, hogy Krisztust szenvedésében kövesse.
A második állomás az ágak leterítése, amely az evangéliumi szavakat jeleníti meg: “mások ágakat szedtek a fákról, s leterítették az útra”.
A harmadik stáció a ruhák leterítése, a negyedik a hódolat Krisztus Király előtt. A körmenetnek ez a hosszabb formája csak ajánlott, a legtöbb helyen azonban az egyszerűbb, rövidebb forma szerint zajlik a szertartás: az ágak megszentelése után a körmenet azonnal a szentélybe vonul.
2026. March 28. 00:00
Virágvasárnapi magyar népszokások - Barkaszentelés, kiszejárás, villőzés
Virágvasárnapi magyar népszokások - Barkaszentelés, kiszejárás, villőzés
Virágvasárnap Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékünnepe, húsvét előtti vasárnap. Már a 7. század óta pálmát szenteltek ezen a napon. Nálunk ezt a barka helyettesíti. A barkát a pap rendszerint a nagymise előtt szentelte meg, majd kiosztotta a híveknek.
A virágvasárnapi barkaszentelés egyházi eredetű népszokás ugyan, de a szentelt barkát felhasználták rontás ellen, gyógyításra, mennydörgés, villámlás elhárítására is. Sokfelé élt az a hiedelem, hogy a szentelt barkát nem szabad bevinni a házba, mert elszaporodnának a legyek és a bolhák; a tojásból nem kelne ki a csirke.
A zempléni falvakban azonban beviszik a szobába és a szentkép vagy a gerenda alatt tartják, hogy azután hamvazószerdán ennek a hamujával hamvazkodjanak.
A szentelt barkának az állattartásban jósló, varázsló, rontás elleni hatékonyságot tulajdonítottak. A földműveléssel kapcsolatosan is hatékonynak tartották, például a kert földjébe tűzik le, hogy elűzze onnan a férgeket.
A virágvasárnapot megelőző hetet sokfelé virághétnek nevezték és a névmágia miatt alkalmas időnek tartották a virágmagvak vetésére. Kalotaszegen virágvasárnap kimennek a fiatalok virágot szedni. Ez a szokás ma is él. Este egyikük házánál zenére táncolnak.
Nyitra, Hont, Nógrád, Pest és Heves megye egyes községeiben gyakorolták a kiszejárást, kiszehajtást, és ennél is szűkebb területen, a Nyitra megyei Zoboralján ismerték, sőt néhol még gyakorolják ma is a villőzés szokását. Zoboralján, egyes falvakban a két szokás összekapcsolódott, de a sorrendjük különbözhetett.
Például Béden előbb villőztek, azután vitték a kiszét, Bodokon azonban a kiszejárás után villőztek. A kisze többnyire menyecskének öltöztetett szalmabáb, melyet kici, kiszőce, kicevice, banya néven is emlegettek. A lányok énekszóval vitték végig a falun, majd a falu végén vízbe vetették vagy elégették. A bábu a különböző magyarázatok szerint a tél, a böjt, a betegség megszemélyesítője lehetett.
A kiszi szó egyébként korpából készült savanyúlevest, jellegzetes böjti ételt jelent. A kiszejárást a bábu elkészítése, ruhájának összeszedése előzte meg. Deménden farsangi menyecskeviseletet adtak rá, Menyhén az az évben férjhez ment menyecske ruháját. Őrhalom, Hugyag, Ipolyvarbó községekben azonban az volt a szokás, hogy a kiszére csúnya, rossz ruhákat aggattak és bekormozták.
Drégelypalánkon úgy hitték, hogy akik öltöztetik, még abban az esztendőben férjhez fognak menni. A kiszebábu mozgatásának, a falun való végigvitelének is jelentőséget tulajdonítottak.
Ipolyszécsénkén úgy vélték, hogy aki elsőnek felkapja, hamarosan férjhez megy, Ipolybalogon pedig az a hiedelem élt, hogy amelyik faluvégről viszik, onnan hamarosan férjhez mennek a lányok. Ha véletlenül visszafordult a bábu, Horvátiban, Tompán attól tartottak, hogy visszajön a betegség a faluba, Kelenyén ez esetben a jégesőtől féltek. A kiszebábu megsemmisítése szertartásosan ment végbe.
Levetkőztették, szétszedték, úgy dobták a vízbe vagy elégették, és akkor a tüzet körültáncolták. Ahol a kiszét vízbe vetették, a szalmából minden lány megragadott egy csomót, és például Menyhén a szalmacsomó elúszásából jósoltak a férjhezmenetelre. Felsőszemeréden, Honton, Horvátiban, Tompán a vizes szalmacsomóval dörgölték az arcukat, hogy ne legyenek szeplősek.
A kiszehajtás után a lányok feldíszített, villőnek nevezett fűzfaágakkal sorra járták a falut (zöldághordás). A felvidéki Alsóbodokon például az 1930-as években a szalmabábu kivitele után a lányok a mezőn fűzfaágakat tördeltek, azokat szalagokkal díszítették fel.
Megálltak mindegyik ház ablaka előtt és bekiáltották: „Van magoknak virágvasárnapjok?”
Ha azt felelték, hogy nincs – ami ritkán fordult elő –, tovább mentek, ha azt, hogy van, akkor énekelték a következő szöveget:
"Kijé, kijé ez a ház?
A jámbor emberé.
Benne van egy vetett ágy,
az mellett ringó bölcső,
Haj, villő!
Falu vígín selyemsátor,
Haj villő!
Jaj, de piros a mező,
de nem az ibolyától, hanem a rózsától.
Haj, villő!
Falu vígin selyemsátor,
Haj, villő!"
A zsérei lányok Felvidéken a villő-ágra hímes tojásokat is aggattak, és amikor megálltak a ház előtt, az ablakhoz emelték az ágat.
Menyhén a következő szöveget énekelték:
Ez ki háza, ki háza?
Jámbor Kovács Bélájé.
Villő, villő. Vállj meg kërëszt,
vállj meg, a ruzsás pallagon.
Villő, villő.
Hagy fonjam be sárhajam,
hagy vegyem rám gyócsingem.
Villő, villő.
kattints a képekre - érdemes!
2026. March 28. 00:00
A háttérhatalom valódi arca
A háttérhatalom valódi arca
Amikor a birodalmi Amerika meghatározó figurái és európai helytartói szövetségesi politikáról papolnak, az nem egyéb mint színjáték.
Amikor az USA az Európai Unió-val való érdekszövetséget szimulálja, az együttműködést hangsúlyozza, az nem egyéb, mint hazugság!
A valóság az, hogy az európai közösséget szét akarja robbantani bármi ároni: hogy ne létezzen másik, valóban befolyásos gazdasági, katonai, politikai nagyhatalom a világpolitikában.
Az USA abban érdekelt, hogy megakadályozza Európa alapvető érdekének megvalósítását: az eurázsiai gazdasági szövetség életre hívását Oroszországgal, és Kínával.
Az USA ezt több száz éve megakadályozza, ha kell világháborúkkal (lásd XX. század).
Ugyanis érdekei ellen való, egy konkurens szövetség, ami befolyásolhatja a világ népeinek manipulálását.
Erről szól Európa napjainkban is folyó gyengítése, ellehetetlenítése!
képp juju
2026. March 26. 00:00
Pósa Lajos: Verje meg az Isten
Verje meg az Isten
Verje meg az Isten,
Veretlen ne hagyja,
Ki magyar létére
Magát megtagadja.
Szabadságunk fáját
Fosztja-fosztogatja,
Leveleit, virágait
A viharnak adja.
Verje meg az Isten
Nem egyszer, de százszor
Ki magyar létére
Idegenhez pártol.
Ősi jussát önként
Idegennek dobja,
Kincseinket egy más fajnak
Kincstárába hordja.
Verje meg az Isten,
Minden kis dolgába;
Ki magyar létére
Egy más faj szolgája.
Mást érez s mást mond
Talpnyaló nyelvével.
Háromszínű lobogónkat
Ronggyá tépi széjjel.
Verje meg az Isten
Ki a magyart bántja,
Ki magyar létére
Száz örvénybe rántja.
Verje meg, verje meg
Minden haragjával!
Judászerű két kezének
Tüzes ostorával!
Pósa Lajos ( 1850-1914) - író, költő
2026. March 25. 00:00
ukrán háború - orosz indok, sérelem
Marta-Csilla Vass
Nem kellene talán megszólalni, ha nincsen képben! Már a 2. világháborúban is működő náci szervezet, amely ma is életben van, komoly befolyással és "érdekérvényesítéssel" rendelkezik, ma is az ukrán államra, és a hadseregre. Zelenszkij például azért nem mer semmi olyanba, egyezségbe belemenni, ami területekről való lemondást is tartalmaz, mert ezek még őt is kinyírnák. Nyíltan használhatják egyébként a hagyományos náci jelvényeiket, az tetoválás formájában a saját testükön is ott van. Vagy például amikor a németek tigris tankokat küldenek nekik, azonmód ráfestik azokra ezeket a gyalázatos cselekményeket tömeggyilkosságokat szimbolizáló jelvényüket. (százezer lengyelt öltek meg annakidején) És mindezen túl ez az ukrán rendszer, ez az ukrán állam, egy maffia-állam, amelynek az alapja az államilag intézményesített korrupció. Mindent ellopnak - még a fegyvereket is, amiket kapnak - és mindenki lop, aki "helyzetbe kerül". Ez nem orosz-pártiság, ezek a tények. 2014-től pontosan ilyen atrocitásokat csinált az ukrán állam, hadsereg a most oroszok által részben már megszállt orosz többségű területek ellen is.
Egyes kutatások szerint mintegy 10 ezer!!! oroszt gyilkoltak meg akkor. Ezt sokallta meg egyebek mellett az orosz állam. Persze ők megtehették, az erejükből adódóan. Mi magyarok "csak" egy ilyen főhajtással, gyertyákkal fejezhetjük ki tiltakozásunkat. Ha nem szólt volna, bölcs maradt volna, kedves!
2026. March 25. 00:00
Harry S. Truman
1940-ben mondta!
"Ha azt látjuk, hogy a németek győznek, az oroszokat kell segítenünk, ha azt, hogy az oroszok, akkor a németeket, hadd irtsák egymást."
Harry S. Truman (1884-1972) - aki, az USA 34. alelnöke, majd 33. elnöke volt (1945-1953)
Az amerikaiak még büszkék is az ilyen, és a hozzá hasonló cinikusan haszonelvű vezetőikre - miközben kifelé teljesen mást "papolnak" - kioktatandó az egész világot
Ez a “demokráciára és a humanizmusra épülő amerikai mentalitás” igazi arca – Ez az USA Európa-politikájának az eszenciája ma is.
"d:\Pictures\Képek-Archiv2\Harry S. Truman - Usa - amerika elnök.jpg"
2026. March 21. 00:00
Undorító, amit a saját hazájukkal, a népükkel művel az ukrán "elit"
Undorító, amit a saját hazájukkal, a népükkel művel az ukrán "elit"
Ők maguk és családtagjaik nagy ívben elkerülik a harcteret, mert "nem érnek rá" fegyverrel részt venni a "nagy honvédelemben", ugyanis minden idejüket és energiájukat leköti a korrupció, a lopás, hogy mindent elorozhassanak saját maguk számára, ami csak mozdítható, ami csak megszerezhető, lenyúlható.
Mindeközben a nép egyszerű fiai, naponta ezrével halnak meg a fronton ezeknek a hazaáruló politikája miatt!
"C:\Users\Mészáros László\OneDrive\Pictures\ass Undorító, amit a saját hazájukkal, a népükkel művel az ukrán elit.jpeg"
2026. February 28. 00:00
Mátyás király szülőháza Kolozsvárott - Erdély
Mátyás király szülőháza Kolozsvárott - Erdély
583 éve, 1443. február 23. megszületett Kolozsvárott Hunyadi Mátyás, Hunyadi János kormányzó és Szilágyi Erzsébet második fiú gyermeke, dicső és hős királyunk.
“Háromszor repült az korona az égbe,
Háromszor is szállt az Mátyás szép fejére.
Így lőn az országnak vitéz jó vezére,
Derék magyaroknak dicső fejedelme.”
Mátyás király szülőháza – Kolozsvár legrégebbi emeletes háza, az Óvárban található gótikus stílusú műemlék.
A magyarság kultikus épülte.
fotó: Takaró László
2026. February 24. 00:00