Egyik oldalról népszerűséget, másik oldalról gyűlöletet vált ki minden durva általánosítás, bárkit vagy bármit átkozzon is a publicista. Ha azt akarja, hogy sokan olvassák a cikkét, ezt az utat kell követnie, mert idézni, magyarázni és félremagyarázni fogják, esetleg be is perlik, ettől kezdve még többen keresik goromba cikkeit. A különböző népekkel, népcsoportokkal, kisebbségekkel, vallásokkal, pártokkal kapcsolatos ellenérzések és indulatok szítása és ébrentartása politikailag és erkölcsileg sem korrekt, és következményeit tekintve súlyos felelősség még akkor is, ha „hirtelen felindulásból” ír valaki, mint mostanában oly sokan teszik.
Voltaképpen a legbiztosabb és legkockázatmentesebb „siker” a magyarság becsmérlésével, ócsárlásával, kigúnyolásával érhető el, mert valamilyen téveszme folytán úgy vélik, a többségi nemzetet szapulni nem bűn, inkább érdem, a bátorság és a liberális gondolkodás jele, hiszen a felsőbbrendű ember, az európai polgár néz le a magasból erre az elmaradott, öntelt, lusta, civakodó népségre, amely minden reformot elutasít, és nem képes „felzárkózni” sem a szocializmus, sem a kapitalizmus nemes eszméihez és rendjéhez.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
Ha bízunk magunkban, megértjük a folyamatokat, amelyekben élünk, képesek vagyunk kidolgozni a megoldásokat, és képesek vagyunk megszervezni magunkat ennek érdekében, akkor az az előnyünk, ami ma a válságkezelésben a nyugatiakkal szemben rendelkezésünkre áll, megmarad, és óriási lépést tettünk a siker irányába.
Részlet Orbán Viktor a 23. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján tartott előadásából, 2012. július 28.
Tálas Péter szerint a nemzetközi közösség bizonyos szereplői nagyon érdekeltek voltak abban, hogy Dél-Szudán önálló legyen, mivel ott nyersanyaglelőhelyek találhatók. Az ellenpélda a kurdok esete. Szinte biztos, hogy az elkövetkező tizenvalahány évben nem lesz önálló államuk, annyira nem érdekeltek ebben a meghatározó környező hatalmak.
Népszabadság
Szerkesztői megjegyzés: undorító
Révész Sándor szerint nem tehetünk úgy, mintha a kormánytöbbségnek már sikerült volna fölszámolni az igazságszolgáltatás függetlenségét. Senkiről nem tudunk, akit hamis vádakkal börtönre ítéltek volna. A bíróságok nem táncolnak úgy, ahogy fütyülnek nékik, van szakmai önbecsülés is. Van a jogi szakmáknak bizonyos önjárásuk, belső logikájuk és értékrendjük. „Miközben az intézményes garanciák visszaállításáért dörömbölünk, bizonyos bizalmat is éreztetnünk kellene az igazságszolgáltatásban rejtőző autonóm szakmai lelkiismeret iránt”.
Népszabadság
Boros Imre szerint 2008-ban hazánknak valóban csak készenléti IMF-megállapodás járt, hiszen a fizetési mérlegben tátongó lyuk keletkezett, kölcsönt már drágán sem adtak nekünk, gyakorlatilag csődbe került az ország. Most viszont távolról sincs készenléti helyzet, mert a fizetési mérlegünk pozitív, a költségvetés hiánya pedig belül van a háromszázalékos határon. Az Orbán-kormánynak nem „gyorskölcsönre” van szüksége, hanem az intézkedéseit megtorló, ismétlődő spekulatív piaci támadások miatt fordult az IMF-hez, szeretne ugyanis egyfajta biztonsági hálót tudni maga alatt. Az is világos, hogy a piac bosszút akart állni azért a gazdaságpolitikáért, amely bevonta a közteherviselésbe a hazánkban működő külföldi cégeket. Hazánk nehéz tárgyalásokra számíthat. Az IMF, a hitelhez kapcsolt feltételrendszert úgy akarja kialakítani, hogy a kormány szüntesse meg a külföldi tőkét érintő új adókat, és azokat a hazai tőkét s a hazai lakosságot sújtó új terhekkel helyettesítse.
Magyar Hírlap
Farkas Flórián, az ÖRÖ elnöke szerint az elmúlt egy évben többet értek el a cigány integráció területén, mint az előző korszak nyolc éve alatt. Példaként említette az európai romastratégiát, a segélyből élés világának felszámolását, továbbá azt, hogy tízezreket vontak be a munka világába a közmunkaprogram keretében, és több mint száz tehetséges roma fiatal került be a roma szakkollégiumokba. Emellett ezer roma asszonyt képeznek ki szociális munkásnak.Orbán Viktor szerint nem igazak azokaz állítások, amelyek szerint a magyarok segélyből akarnak megélni. Világossá kell tenni, hogy a bűnözésből nem lehet megélni. Nem engedhető meg, hogy munkaképes emberek segélyből éljenek. A közeljövő lehetséges foglalkoztatási formái között szóba kerültek a foglalkoztatási, illetve szociális szövetkezetek.
Magyar Nemzet
A polgári magyar kormány intézkedéseivel megvédte az országot és annak sérülékeny részét a görög úttól. ...Az eddigi eredményeket az IMF-megállapodás által biztosított védőháló csak felerősíti és biztosítja. Amíg az eurózóna országaiban aránytalanul nőnek a terhek és romlanak a kilátások, addig nálunk működik egy, a terheket széles körben terítő megosztás, és van oka reményre. A teherviselés ugyanis elviselhetőbb, ha azt igazságosnak tartják. Az erősebb vállak viseljenek nagyobb terhet, a helyben megtermelt pénz (vásárlóerő) nagyobb része pedig maradjon helyben. Egyszerű szabályok, amelyek nálunk már kezdenek beépülni a közgondolkodásba. Ha két évvel a kormányváltás után még nem is élünk úgy, mint az osztrákok, ám 22 évvel a rendszerváltás után végre elkezdjük azokat a rendszereket építeni, amelyek az általunk csodált országokat gazdaggá és sikeressé tették.
Kiszelly Zoltán
Magyar Nemzet
Az olimpiákra alapvetően kétféle náció küldte, küldi el komoly szándékkal fiait, lányait. Az egyik, általános jólétéből és (test)kultúrája magas fokából adódóan azzal: menjetek, ünnepeljetek, játsszatok egy jót a nagyvilággal. A másik, befelé és kifelé feszítő, állandó bizonyítási kényszerében azzal: harcoljatok és győzzetek! Természetesen minden jelentős nemzetközi sportviadalon fellelhető e kettősség, aminek leglátványosabb példáját az 1998-as labdarúgó vb Egyesült Államok–Irán mérkőzésén éltem meg, Lyonban. A közel-keletiek szakrális zászlókkal és hangulattól támogatva, elképesztő eltökéltséggel vetették magukat a küzdelembe, az amerikaiak egyik játékosa, Alexi Lalas ezzel szemben megjegyezte: „Ha a világbékéhez az irániak győzelme szükséges, akkor már inkább fociban nyerjenek.” Nyertek is, az utolsó percekben 0-1-ről 2-1-re fordítva, mert nekik sokkal többet ért és jelentett a siker, mint az ellenfélnek. Ebben a szellemben készültek az olimpiára a szocialista tömb sportolói is, különösen a szovjetek, a keletnémetek, a kubaiak, valamivel később a kínaiak. Nem véletlen, hogy általában jóval több első helyezést szereztek, mint másodikat; mert aki képes volt az ezüstre, az addig hajszolta magát – illetve addig hajszolták –, míg arany nem lett belőle.
Ne tagadjuk, ide tartoztunk mi is. De már nem ide tartozunk. Oda viszont még nem, hogy az általánosan fejlett magyar szabadidő- és élsport automatikusan nevelje ki a maga gondtalan klasszisait. Hogy akkor mégis hol állunk? A kettő között, valahol félúton. Már Pekingben is ott voltunk, és ötvöztük a két kategória hátrányait. Londonban megtehetnénk ezt az előnyökkel. Hisz attól, hogy az olimpia Magyarországon is visszavedlett sporteseménnyé, még mindig sokkal felemelőbb nyerni, mint veszíteni.
Különben is, boldogabb időkben és tájakon az olimpiai győzelem sohasem eszköz, hanem a legnemesebb cél.
Ballai Attila
Magyar Nemzet
A legutóbbi alvilági kapcsolatok miatt letartóztatott rendőrtiszteket nem kevesebbel gyanúsítják, mint hogy kenőpénzért a szervezett alvilág egyik vezetője gazdasági érdekeinek megfelelően irányították a hatáskörükbe tartozó rendőri egységeket. Ennél lejjebb aligha lehet zülleszteni a bűnüldöző hatóságokat. Az olasz maffia elleni több évtizedes küzdelemből a magyar politikai elitnek le kell vonnia az egyetlen lehetséges tanulságot: egységes politikai akarat, elszántság nélkül esélyünk sincs arra, hogy demokratikus berendezkedésünket megvédjük, közbiztonságunkat megerősítsük, ha a szervezett bűnözéstől nem leszünk képesek megvédeni a bűnüldöző hatóságok szervezeteit, a nemzetbiztonságunkért dolgozó hivatalokat, az igazságszolgáltatást, a törvényhozást és a végrehajtó politikai hatalom szervezeteit. A mostani eljárást vezető nyomozók elleni életveszélyes fenyegetések jól jelzik, a szervezett alvilág elevenébe vágott bele a Pintér vezette bűnüldöző hatóság.
Torkos Matild
Magyar Nemzet
Bevezetjük az előzetes választási feliratkozást az országgyűlési választásoknál, erről a szeptemberben kezdődő ülésszakon dönt a parlament. A külhoni magyarok esetében a levélben szavazás általánossá tételét tartjuk ésszerű megoldásnak. Magyarországon eddig az állam választói névjegyzéket állított össze és saját adatbázisából indult ki. Ezt most megfordítjuk, így aki a választásokon részt akar venni, annak fel kell iratkoznia, és ha ezt megteszi, akkor a jelöltállítás első pillanatától kezdve minden információt, ajánlási lehetőséget megkap. Aki pedig nem akar részt venni, az kívül marad ezen, és őt nem fogjuk zargatni választási akciókkal, az nem fog szórólapot vagy kopogtatócédulát kapni. A nagy vita inkább azon van, hogy azok esetében, akik feliratkoztak, kötelezővé tegyük-e a részvételt. A feliratkozás több hónapig tart majd, mindenki tudni fog róla, és könnyű lesz megoldani ezt a feladatot. Ha valaki az ország számára egyik legfontosabb döntésben részt kíván venni, akkor annyit igazán megtehet, hogy a maga részéről a szándékot jelzi. A feliratkozás alapján jóval a választások előtt tudni fogjuk, hogy a magyar választópolgárok hány százaléka dönt úgy, hogy részt vesz a szavazáson - mondta a miniszterelnök a vele készített interjúban.
Erről a parlamentnek határoznia kell folytatta - mert úgy fair, hogy a választások előtt több mint egy évvel minden részletszabályt mindenki pontosan ismerhessen.
A külhoni magyarok esetében azért van szükség a feliratkozásra, hogy egyáltalán létrejöjjön a választói névjegyzék. Ésszerű megoldásnak tartjuk a levélben történő szavazás általánossá tételét a magyar államhatáron kívül.
Meg fogjuk védeni a munkahelyeket, és ennek a fedezete a tranzakciós adó. Ha valamiért ez így nem lehetséges, akkor másképpen oldjuk meg, de a célokból nem engedünk. A csütörtökön lezárult kéthetes konzultációsorozat megbeszélésein is mindenki a munkahelyvédelmi akciótervet tette az első helyre, ebben a kérdésben nemzeti egység van.
Ami a tranzakciós illeték bevezetését illeti, eddig minden újszerű lépést ellenállás fogadott, az ebből fakadó vitát viszont általában megnyeri a magyar kormány. Így volt a bankadó és a válságadók esetében is, amely azóta sok uniós országban bevett eszköz. Az unióban évek óta beszélnek a tranzakciós adóról, csak nincs erő annak bevezetéséhez. Nekünk van erőnk, bevezettük, persze, hogy az első reakció a negatív módon érintett világ részéről elutasító, és megpróbálnak minket feltartóztatni. Meglátjuk.
Megközelítésbeli különbség van a nemzetközi pénzügyi szervezetek és a magyar kormány gondolkodása között. Ez helyes, mert ők a pénzért felelősek, mi pedig több mint 10 millió magyarért. Abban a tekintetben, hogy mit kell tenni, a várakozásokhoz képes sokkal nagyobb egyetértés van.
Az IMF-fel való kapcsolat nem érzelmi kérdés, van, amikor tud segíteni az IMF, van, amikor nem. 2010-ben nem tudott, mert sosem járult volna hozzá a multikat terhelő adók és a bankadó bevezetéséhez, valamint a nyugdíjrendszer átalakításához. Az IMF általában mindent helytelenít, amit mi méltányos közteherviselésnek gondolunk, és azt mondja, ha jól megy a bankoknak, akkor jól megy az egész gazdaságnak, de ha ilyen egyszerű volna az élet, akkor nemzeti kormányokra nem is lenne szükség.
A kéthetes konzultációsorozat alatt tárgyalópartnereinktől alternatív megoldásokat, érdekes szakmai felvetéseket kaptunk, de a kormányzás irányának megváltoztatásáról szó sem volt. Vannak kormányok, amelyek azt szeretik hallani, hogy „minden nagyon jó, minden nagyon szép, mindennel meg vagyok elégedve”, azonban minket kiver a víz, ha ezt halljuk.
Az ország tele van gondokkal és bajokkal, így az, hogy kritika van egy megbeszélésen, azt jelzi, hogy az emberek nem veszítették el a realitásérzéküket. A kéthetes konzultáció állomásainak kiválasztását megelőzően is találkoztunk azokkal, akikkel most újra konzultáltunk, és ezeknek a találkozóknak az volt a céljuk, hogy a kormányzás félidejében megnézzük, mit végeztünk két év alatt. Átfogóan 60 százalékosnak látjuk a vállalások teljesítését országosan.