Elsöprő támogatás a Munkahelyvédelmi tervnek
A Századvég július második felében végzett közvélemény-kutatásának tanúsága szerint a témát ismerő és véleménnyel rendelkező állampolgárok jelentős többsége támogatja a munkahelyvédelmi akciótervet, összességében és egyes elemeinek tekintetében egyaránt. A kutatás eredményéről készített közlemény szerint a program közel összes vizsgált eleménél a válaszadók legalább háromnegyede vélekedett úgy, hogy a kormány által javasolt járulék- és adóteher-csökkentés szükséges, támogatásra érdemes intézkedés.
MTI
Matrózok Erdélyből
Nem sikerült a törvényeket és az alkotmányos rendet semmibe vevő román balliberális hatalom terve, hogy népi felhatalmazást kapjon a legrettegettebb politikai ellenfél, a jobbközép politikát képviselő Traian Basescu államfő jogtalan eltávolításához. Bár a szavazók egy tekintélyes hányada – mintegy negyven százaléka – fontosabbnak tartotta a korábbi megszorítások miatt büntetni Basescut, mint kiállni a demokratikus értékek, a jogállam mellett, a többség távol maradt az urnáktól, s ezáltal érvénytelenítette az elnök leváltását célzó népszavazást. Ez pedig óriási bukás a Victor Ponta miniszterelnök vezette kormánynak, hiszen az első, 2007-es próbálkozás után immár másodszor törik bele a szociáldemokraták és liberálisok bicskája a gyűlölt ellenség kiiktatásába.
Pataky István
Magyar Nemzet
Az erő forrása
Most vasárnap a vizes lepedő helyett a pezsgőt húzhattuk elő. Egy röpke hétvége elég volt ahhoz, hogy a teljes éremkollekciót begyűjtse a magyar küldöttség, boldogságot szerezve az egész nemzetnek. Nem kell már számolgatni a napokat. Elmondhatatlanul hiányoztak ezek a sikerek, mindannyiunknak szükségünk volt arra, hogy végigkövessük Szilágyi Áron hihetetlenül magabiztos, parádés vívását, a cselgáncsozó Ungvári Miklós menetelését és a szintén dzsúdós Csernoviczki Éva katarzisos bronzmeccsét. Sikerek, amelyek valamennyi magyar számára ugyanazt jelentik.
Mező Gábor
Magyar Hírlap
Ruskin Bond a demokráciáról
A demokrácia feltétele, hogy az emberek többsége becsületes legyen.
Ruskin Bond
Sarkosan fogalmazva
Ám a legnagyobb baj az lesz, hogy a miniszterelnök igazat mondott, és százmilliók titkos gondolatát mondta ki: az Európai Unió vezetése akkor is felelős a válságért, ha a sajátos intézményrendszer egyszerűen nem ismeri a felelősség fogalmát sem jogi, sem erkölcsi értelemben. A nemzeti kormányok belebukhatnak egy-egy rossz vagy népszerűtlen döntésbe, az unió vezetése azonban szent és sérthetetlen, minden törvényen felül áll, persze ezt már én teszem hozzá, a képviselők nem hívhatók vissza, még ha az őket delegáló pártok el is fogytak mögöttük, a bürokrácia pedig bevehetetlen, és labirintusokkal, kazamatákkal biztosítja saját védelmét, ahová vész esetén visszahúzódik, megfoghatatlanul, elérhetetlenül, vitára alkalmatlanul és képtelenül.
...Egészen biztos, hogy a sajtó ezt a beszédet Brüsszel és Európa elleni támadásnak fogja bélyegezni, pedig éppen az egyesült Európa féltése olvasható ki belőle, korrekcióra van sürgősen szükség, különben újra szétszakad apró darabokra a kontinens, amit igazán nem szeretnének mindazok, akik útlevél és vámhatárok nélkül utazhatnak.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
Nemzeti reneszánsz
Ez a válság alapvetően az egyre személytelenebb, saját bürokráciájába fulladó, a helyét és működőképes modelljét kereső Európai Unió válsága. Az európai egység megtört. Maga a gondolat mára dogmává vált, s a demokráciával együtt sokszor ideológiai bunkósbotként használják mindazok ellen, akik megpróbálnak a kánontól eltérő gondolatokkal előállni. Nem az egységet erősíti az sem, hogy az unió nyugati országaiban a közép-európaiakkal kapcsolatban évtizedek alatt kialakult gazdasági és szellemi fölény érzete tovább él.
Stier Gábor
Magyar Nemzet
Tehetetlen vagy védekező?
Nap mint nap arról értesül az ember a híreket ontó médiából, hogy egyre tehetetlenebb ő maga, de társadalma és állama is ismert vagy ismeretlen támadókkal, vélt vagy valós támadásokkal szemben. A múlt héten például arról értesülhettünk – egy brit elemzésből –, hogy az adóelkerülés mértéke mintegy huszonegyezermilliárd dollár, nagyjából az Egyesült Államok és Japán éves hazai össztermékének az értéke.
Bíró Zoltán
Magyar Hírlap
A lakosság támogatja a munkahelyvédelmi akciótervet
A témát ismerő és véleménnyel rendelkező állampolgárok jelentős többsége támogatja a kormány munkahelyvédelmi akciótervét összességében és egyes elemeinek tekintetében egyaránt - derül ki a Századvég közvélemény-kutatásából. A program közel összes vizsgált eleménél a válaszadók legalább háromnegyede vélekedett úgy, hogy a kormány által javasolt járulék- és adóteher-csökkentés szükséges, támogatásra érdemes intézkedés.2012. július elején ismertette a miniszterelnök a tízpontos munkahelyvédelmi akciótervet, amelynek rendelkezései a nehezebb munkaerő-piaci helyzetben lévők elhelyezkedését kívánja segíteni az adó- és járulékterhek csökkentése révén.
A munkahelyvédelmi akciótervről véleménnyel rendelkező állampolgárok egyértelmű többsége, 89 százaléka támogatja a csomagot. A program egyes elemeinek megítélése hasonlóan pozitív. A két legszélesebb körben támogatott intézkedés a kisvállalkozások, kisvállalatok számára nyújtott adóteher-csökkentés (87 százalék), valamint a munkába visszatérő kismamákat érintő munkáltatói járulék megszüntetése (83 százalék).
A válaszadók 80 százaléka véli úgy, hogy szükség van az 55 év feletti munkavállalók esetében a járulékcsökkentésre, 77 százalék szerint a 25 év alattiak körében is helytálló ez a támogatási forma.
A szakképesítéssel nem rendelkezőkre vonatkozó járulékcsökkentés osztja meg a leginkább a témában véleményt formáló válaszadókat, ugyanakkor ennél a kérdésnél is többségben vannak (66 százalék) azok, akik szerint helyes intézkedésről van szó.
Összességében a munkahelyvédelmi akciótervről és annak részleteiről is hasonlóképpen vélekednek a magukat jobboldalinak és középen állónak valló választópolgárok, valamint a politikai preferenciájukban bizonytalanok. Mindkét csoport esetében 90 százalék közeli arány támogatja a kormány intézkedéscsomagját. A baloldali választópolgárok az átlagnál kritikusabbak, ugyanakkor az ő esetükben is minden kérdésnél többségben vannak azok, akik egyetértenek az intézkedésekkel.
A pártpreferenciát figyelembe véve elmondható, hogy az MSZP és a Demokratikus Koalíció szavazóinak kivételével minden csoportnál meghaladja a 80 százalékot azok aránya, akik támogatják a kormány tervét, valamint a pártválasztásukban bizonytalanok is helyeslik azt - derül ki a Századvég július második felében, ezer ember megkérdezésével készített kutatásának eredményéből.
inforadio.hu
Európa vakon halad az összeomlás felé, figyelmeztetnek vezető közgazdászok
Az euró rendszer használhatatlanná vált és drasztikus változtatások hiányában a teljes összeomlás felé tart, „kiszámíthatatlan gazdasági veszteségeket és emberi szenvedést eredményezve,” figyelmeztetnek vezető közgazdászok.Európa „vakon halad a katasztrófa felé” figyelmeztet 17 szakértő, akik az elmúlt hetek során arra hívták fel a figyelmet, hogy „a fő adós országokban a helyzet drasztikusan romlott.”
„Az emberek egyre inkább azt érzik, hogy a jelenlegi válságnak soha nem lesz vége, semmi sem állíthatja meg a dominókat. Ennek véget kell vetni. Az utolsó dominó, Spanyolország, napokra van a likviditási válságtól,” mondják a közgazdászok. A szóban forgó szakértők között van a Német Közgazdászok Tanácsának két tagja és a London School of Economics két vezető euró szakértője is. Valamennyien az euró támogatói.
„A drámai helyzet okozója az eurózóna rendszer, ami jelen szerkezetében teljességgel működésképtelen. Az ok, a rendszer teljes összeomlása,” mondják a közgazdászok.
[Idők jelei: Azzal a különbséggel, hogy az összeomlást minden jel szerint eleve és szándékosan programozták a rendszerbe, hogy helyére idővel egy még nagyobb, totalitárius rendszer léphessen.]
„Valamennyi európai nemzet, amelyik részt vett a hibás rendszer tervezésében felelős a kialakult helyzet orvoslásáért. Közös válasz hiányában az euró megszűnése elkerülhetetlen,” írják az Új Gazdasági Gondolkodás Intézet számára közösen készített jelentésben.
A figyelmeztetés azután érkezett, hogy a spanyol fejlemények hatására veszélyes szintre emelkedtek az olasz hitelkiadások. Az olasz értékpapírok árfolyama mondhatni szabadesésben van, amióta egyértelművé vált, hogy a júniusi EU csúcs nem volt képes megtörni az omladozó bankok és szuverén államok közötti kölcsönhatást.
A válság gellert kapott és most Németország felé halad, ahol a júliusi PMI termelési index hároméves mélypontra esett. Ott tartunk, hogy már Németország hitelképességét is megkérdőjelezik.
Kedden az amerikai kötvényóriás PIMCO közölte, hogy folytatja a német kötvénypiacról történő kivonulását, miután a Moody’s negatívra rontotta Németország, Hollandia és Luxemburg AAA hitelbesorolásának kilátását. „További leminősítésre számítunk,” nyilatkozta a csoport.
A Moody’s arra figyelmeztet, hogy a görög kilépés, valamint a spanyol és olasz helyzet utóhatásai és a német bankok tetemes kitettsége a legrosszabb helyzetű eurózóna tagországokban „sokkot eredményezhetnek” Németországban. A figyelmeztetés nem volt azonnali hatással a német hitelpiacokra.
A Moody’s az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (ESFS), tehát Európa mentőalapjának kilátását is stabilról negatívra rontotta.
A 17 szakértő szerint a bajt egy végső hitelező intézmény létrehozásával lehetne azonnal orvosolni, ami ütközőként szolgálna a kötvénypiacok számára. Ezt az EKB mobilizálásával vagy az Európai Stabilitási Mechanizmus bankká alakításával lehetne elérni, hogy az így kölcsönt vehessen fel az Európai Központi Banktól.
A javaslat a Német Szakértői Tanács által felvázolt terven alapul. Minden ország a Maastrichti 60%-os GDP arányos adósságplafon feletti adóssága összegével járulna hozzá az alaphoz. Minden ország maga felelne saját adósságáért, de azért lehetősége lenne kölcsönt felvenni közös kötvények formájában. Más szóval Németország hitelkártyájával fizetné a hiányzó összeget.
Az adósságot 20 év alatt kellene visszafizetni, ami alatt minden ország köteles lenne valuta, arany és egyéb tartalékokat képezni a veszteségek fedezetére. Ez a fiskális unió ellentéte: az eurózóna visszatérne a fiskális szuverenitáshoz és mivel a kötelezettségek rögzítettek lennének, az alap pedig önkiegyenlítő, a felállás nem lenne ellentétben a német alkotmánnyal.
A szerzők szerint egy ilyen lépés „megváltoztatná a játékot”. Igaz, hogy Németországnak sokba kerülne, de még mindig nagyságrendekkel kevesebbe, mint minden más alternatíva esetén. A Német Szakértői Tanács szerint az ország 3000 milliárd eurós kárt könyvelne el, amennyiben a monetáris unió szétesik. Ezt az összeget az euró-szkeptikusok igencsak vitatják.
A keményvonalas német politikusoknak szánt burkolt kritikaként, a szakértők elmondták, hogy a válság gyökere az elmúlt évtized féktelen tőkeáramlásai okozta fellendülés-válság hullámvasút, nem pedig gondatlan nemzetek kötelességmulasztó viselkedése volt. „Az egyes országok ellen kimért büntetések mértéke nem tükrözi hűen a büntetést elszenvedő nemzetek felelősségének arányát,” írják.
Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a jelenlegi irányvonal fenntarthatatlan. Az egyre mélyülő válság „alapjaiban rázza meg a deficittel küzdő országok egész társadalmi szerkezetét”.
Mivel a megoldásnak még csak az árnyéka sem látható, a negatív hatás mind az adós, mind pedig a hitelező országokban érezhető. A kérdés csupán az, hogy az északi vagy a déli államoknál telik be a pohár először.
Telegraph.co.uk
Márai Sándor hazánkról
Nem az a csoda, hogy Magyarország olyan, amilyen; az a csoda, hogy van. De azért ne sajnáljuk magunkat. Ehhez a történelmi sorshoz, amely alakított bennünket, mi is hozzáadtuk a magunkét: kígyóembert csak abból lehet csinálni, akinek elég puhák és hajlékonyak a csontjai. Minden más csont törik. Márai Sándor