A keleti nyitásról is tárgyalt Orbán Viktor az ASEAN főtitkárával
Orbán Viktor miniszterelnök szerda délelőtt a Külügyminisztériumban megbeszélést folytatott Szurin Picuvannal, a Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége (ASEAN) thai főtitkárával - közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
Tájékoztatása szerint: a tárgyaláson részt vett Martonyi János külügyminiszter, Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára, valamint Thaiföld budapesti nagykövete is. A magyar miniszterelnök egyértelművé tette, hogy a keleti nyitás politikája keretében Magyarország különös fontosságot tulajdonít a délkelet-ázsiai országokkal folytatott együttműködés dinamizálásának, amihez jó alapot adhat egy oktatási-tudományos együttműködés. A tárgyaló felek megállapodtak, hogy ennek érdekében átfogó ösztöndíj-programot fognak kidolgozni - zárul a közlemény
MTI - fidesz.hu
Az összmagyarság óriási erő, potenciál
Martonyi János külügyminiszter szerint diplomáciára minden körülmények között, feltétlenül szükség van, külképviseleti hálózatra a jelenlegi helyzetben minden országnak különösen nagy szüksége van, hiszen annak munkáját semmi más nem pótolja.
A tárcavezető az idei magyar nagyköveti értekezleten mondott beszédében, szerdán kifejtette, a külképviseletek a kormányt érő támadások kivédésben, elhárításában nagyon komoly szerepet játszottak. Különösen jól teljesítettek a diplomaták Bécsben, Berlinben, Londonban, Párizsban, Washingtonban és a szomszédos országokban - közölte, hozzáfűzve: az ázsiai külképviseletek pedig nagy szerepet játszottak a keleti nyitásban.Voltak olyan helyzetek, ahol "nagyon helyt kellett állni", és így tett például Marton Béla tripoli nagykövet is - emlékeztetett. Úgy vélte, jelenleg hasonló a helyzet Szíriában, "nem hősködésből, hanem azért vagyunk ott, mert szükség van ránk", és amíg a külképviselet el tudja végezni a munkáját, maradnak.
A miniszter a külképviseletek fontos feladatai között említette a honosítási kérelmek feldolgozását, mintegy 140 ezer kérelmet fogadtak be. Mint mondta, a kedvezményes honosítási lehetőség bevezetése nagy hatást gyakorolt a világ különböző részein élő magyarokra, rendkívüli mértékben növelte a magyar tudatosságot. Kiderült, hogy az összmagyarság óriási erő, potenciál - mutatott rá.
Arról is beszélt, hogy a válság feltehetően még jó ideig eltart, és végérvényessé tette, hogy globális rendszerben élünk, ahol óriási a kölcsönös függés. Bár a külső körülmények ezért nem mindig ideálisak és befolyásolhatók, a politikai felelősség mégis az adott állam kormányaira csapódik le - mondta. Kifejtette: a választópolgárok a saját életük alakulását nézik, amikor voksolnak, nem a külső tényezők alapján döntenek.
A válságot illetően úgy látja, az arra adott első válasz helyesnek tűnt: a kereslet ösztönzése mellett döntöttek az országok, és nem a másik rovására akarták megoldani a problémát, nem alakult ki protekcionista hullám. De nem készült fel Európa arra, hogy ez a keresletösztönzés adósságemelkedéssel jár, ráadásul a helyzetet egy specifikus európai probléma is súlyosbítja: alapvető eltérések vannak a gazdaságok versenyképessége között - mondta, hozzátéve: így előállt egy fenntarthatatlan helyzet: az államok által fizetendő hozamok nagyon eltérően alakulnak, és ezek eredményes közelítése nélkül nem lehetséges a megoldás.
Martonyi János arról is beszélt, hogy sikeres szomszédságpolitikára van szükség. Az elmúlt két év eredményes volt, és ha vannak is viták a szomszédos országokkal, ezeket kiegyensúlyozzák, sőt, meg is haladják a közös érdekek - fogalmazott. Megjegyezte: a magyar-román kapcsolatok nagyon jók voltak az elmúlt két évben, "a másik félnek" kell eldöntenie, hogy folytatni akarja-e ezt a tendenciát. Ha meg akarja tartani az eddigi barátságot, akkor ezt Magyarország viszonozza - közölte.
Az arab tavasz eseményeivel kapcsolatban azt emelte ki, hogy rendkívüli lehetőségei vannak a térségben a magyar külgazdaságnak, ráadásul az országokat érdeklik a magyar átalakítási tapasztalatok. Főként az oktatás révén megvannak a hagyományos kapcsolatok ezekkel az országokkal - emlékeztetett. Megjegyezte: átfogó ösztöndíjprogramot akarnak kidolgozni fejlődő országoknak, mivel az oktatás az egyik legversenyképesebb magyar exportcikk.
MTI
Orbán Viktor a nagyköveti értekezleten
A tehermegosztás politikája, igazságosabbá tétele nem fog eltűnni a magyar nemzetstratégiából, az a következő húsz év gazdasági rendszerének is része lesz, ezért az ország külképviselet-vezetőinek nem védekezniük kell, amikor erről kérdezik őket külföldön, hanem be kell mutatniuk a magyar értelmezési keretet. Mivel az ország sikere még nem átütő, nem nagy mellénnyel kell képviselni a magyar válságkezelést, de kellő öntudattal vissza kell verni azokat a kísérleteket, amelyek válságkezelésünk fontos elemeit kérdőjelezik meg mondta Orbán Viktor a nagyköveti értekezletenAzokat az - akár a IMF részéről felmerülő - esetleges igényeket is vissza kell utasítani, amelyek szerint a nyugdíjkifizetésekben megtakarítási lehetőségeket kellene keresni -folytatta. Mindenkinek biztosnak kell lennie abban, hogy amikor kikerül az aktív munkavállalók közül, nem kerül létbizonytalanságba - e nélkül ugyanis a magyar gazdasági és politikai rendszer instabillá válik.
Magyarország és általában Közép-Európa sokkal sikeresebben kezeli az európai gazdasági válságot, és keresi az abból kivezető utat, mint azok az országok, amelyek előidézték azt. Bár korábban azt reméltük, hogy gyors lefolyású lesz az euró válsága, úgy tűnik, elhúzódó jelenségről van szó. Fontos kérdés, hogy milyen teljesítményt nyújtunk annak a válságnak a kezelésben, amely nem tőlünk indult. A válságnak kezelésében Magyarország remekül teljesített.
A misszióvezetőknek a következő években is arra kell készülniük, hogy az euróválság meghatározó eleme marad az európai politikának. Az európai válságkezelést a felelősség áthárítása és a döntések eltolása jellemzi az évenként visszatérő belpolitikai megmérettetések miatt. Egy mondatot sem találni arra a problémára, miszerint a német gazdaság versenyképessége nagyságrendekkel meghaladja a vele közös pénzt használó országok szintjét, és így a német termékek óriási külkereskedelmi és fizetésimérleg-többletet hoznak létre Németország javára, déli államok rovására. A brüsszeli válságkezelési dokumentumban lehet olvasni bankunióról, politikai legitimációról, a jóisten tudja még, mi mindenről, amit mi a politikában úgy hívunk, Hold-stratégia.
A legnagyobb reményünk az, hogy a rossz európai válságkezelés nem húzza vissza Magyarországot, a magyar válságkezelés ugyanis más természetű, mint amit Európa választott, a magyar rövid távon is kecsegtet sikerrel, az európai pedig nem.
Emellett általában a közép-európai is sikeresebb válságkezelés, mint a nyugati, ugyanis a lengyelek, a csehek és a szlovákok kiugróan sikeresek, és Magyarországnak - bár kicsit csökkentsük az arcunk méretét és a mellkasunk térfogatát, mert az említett három országnak sikeresebb a válságkezelése - szintén jó esélye van rá, hogy csatlakozzon hozzájuk. A másik három állam jelenleg azért áll jobban, mint Magyarország, mert náluk alacsonyabb az államadósság, és ez szélesebb manőverezési lehetőségeket ad nekik.
Meg kell akadályozni, hogy az európai válságkezelés miatt az államadósság ismét növekedésnek induljon, mert ez a magyar érdekekkel szemben álló fejlemény lenne. Nyugat-Európa azért sikertelenebb a válságkezelésben, mert a pénzügyi válságra olyan rövid távú választ adott, amely hosszú távú válságot idézett elő: engedte az államadósság megnövelését.
Ha egy ország államadóssága 90 százalék felett van, az a reménytelen kategória; 70 százalék felett van a veszélyzóna, Magyarország itt áll. Az 50 százalék körüli vagy az az alatti államadósságszint a biztonságos. Magyarország továbbra sem engedhet abból a célból, hogy csökkentse az államadósságot. A magyar nemzeti érdekekkel szemben áll az az elképzelés, amely alapján az államadósság-növelés ismét bocsánatos bűn lehetne Európában.
Az országok vezetői nem engedhetik meg maguknak, hogy nemzetállami szinten is kifejlődjön a válság egy új szakasza, a vezetők és a vezetettek közötti bizalomhiány, amely Brüsszel és a nemzetállamok polgárainak viszonyában már megjelent.
A történelem kirúgta a hónunk alól azt az intellektuális mankót, amely úgy szólt, hogy ha a magyarok olyat tudnak csinálni, mint a nyugat-európaiak, akkor olyan sikeresek lesznek, mint ők. Nem attól lesz jó a magyar külpolitika, ha olyan, mint a nyugati, hanem akkor, ha jól szolgálja a nemzeti érdekeket. Ez az eddiginél sokkal kreatívabb, kevésbé sematikus munkát igényel a magyar külügyi állománytól.
A külképviselet-vezetők figyelmét egyúttal arra is felhívtuk, hogy súlyos bajok, konfliktusok, kudarcok adódnak abból, ha ők és a magyarországi kormányzat más-más kontextusban értelmezik munkájukat. Az természetesen nem várható el, hogy mindenki minden fontos dologról ugyanazt gondolja, de a kontextusnak, vagyis a kabinet és a külképviselet-vezetők értelmezési keretének azonosnak kell lennie. A magyar külügyi állomány nem veszítheti el erős önreflexiós képességét, de jó eredményt csak fegyelmezett katonákkal lehet elérni.
A válság magja az eurózónában van, és ott is kell rá megoldást találni. Akkor vagyunk jó európaiak, ha támogatjuk, hogy az eurózóna megtalálja a megoldást az euró problémáira.
Nagy vitára számítunk Brüsszellel amiatt, hogy nonprofittá alakítaná a kormány a rezsiszolgáltatásokat. Példaként említhetjük az energia továbbítását, szétosztását és az azzal való kereskedést, legalább lakossági körben.
Magyarország és az uniós intézmények között a nagy ügyeknél tervezett, előre látott és végiggondolt konfliktusok voltak, és ezért is nyertük meg őket.
A keleti nyitás és a nyugati integráció nem ellentétesek egymással. A keleti nyitásban csaknem minden nyugati ország előttünk jár, hiszen ott van pénz, fellendülés, versenyképesség, ezért nem lehet kimaradni ebből a trendből.
Bayer Zsolt: A betegek - Álláspont - (teljes cikk)
Ameddig tartott az olimpia, addig az olimpiát gyalázták.
Most, augusztus 20-a alkalmából ezt az ünnepet gyalázzák.
Balavány György kezdte – vele együtt kaptam meg a Szellemi Honvédelem díját Makoveczéktől, nagyon ideje lenne, hogy köszönettel visszaadja: „Talán így, ezredév távolából ideje lenne szembenézni azzal, hogy egy testvérgyilkos szadista fenevadat emlegetünk szentként – írja Balavány. S még hozzáteszi: – Augusztus huszadikán ünnepeljük azt a hazugságot, hogy milyen régi a keresztény magyar állam.”Balavány után a „sajtkészítők” nevű blogon olvashatjuk a következőket: „Pedig Szent István királyunk csak egy hataloméhes trónbitorló volt, aki önnön legitimációja érdekében (…) újszerű, és akkoriban korszerű jelképek sorával vette körül magát: koronával, kereszttel, megyésispánnal. – S persze ismeri sajtkészítő is a kötelező kört: – A romantikus mítosz, mely szerint egy ember, esetleg egy nemzedék képes megváltoztatni az ország, a nemzet, a közösség sorsát, egyszerűen nem igaz. A nagy emberek hamis legendája vérbeli XIX. századi ostobaság, amely Magyarországon sajnos ma is meghatározza némely politikai közösség működését.”
Ezek az emberek betegek. Ezért tudom az eszemmel, hogy nem is szabadna őket gyűlölni – de azért gyűlölöm őket, és meggyőződésem, hogy ha nem léteznének, valamivel egészségesebb, élhetőbb, szerethetőbb hely lenne ez a szintúgy beteg világ. De mivel keresztény ember vagyok, mélységes bűntudattal tölt el ez a meggyőződés, és a gyűlölet érzése, s e bűntudaton keresztül visszhangzik fülemben Csókai András igazsága: „Ezeket a szerencsétleneket nem jobbá kell verni, jobbá kell őket szeretni.”
Tudom, hogy ez az igazság. Csak sajnos én képtelen vagyok rá. De igyekszem – legalább annyira, hogy soha-soha ne keveredjek az újpogányok közé. Valószínűleg ez, és csak ez tartana vissza attól, hogy megüssem őket. Ezért, és csak ezért marad a csonttá soványodott tény: ezek a szerencsétlenek nem csak betegek, de végtelenül és barokkos túlzásokba menően ostobák is.
A fentebb idézet mondatokból egészen egyszerűen semmi sem igaz. István nem volt sem szadista, sem hataloméhes trónbitorló. Továbbá ő igenis választás előtt állt: Bizánc vagy Róma, kereszténység vagy ősi pogányság – tessék: Európa vagy Ázsia. Mindössze ennyi volt a választás őelőtte. És ő választott. S bizony keresztény államot alapított – s megteremtette egyszersmind a magyarság túlélését. A sajtkészítő álnév mögé bújó nyomorult pedig (aki álnevét feltételezhetően a zseniális Monty Python Brian élete című filmjéből kölcsönözte) mindössze a tudományos materializmus és a marxi történelemszemlélet vaskos, lábszagú hülyeségeit böfögi fel, amikor egyén és társadalom viszonyát és az egyén történelemátalakító képességét „elemzi”.
Egy súlyosan beteg kor súlyosan beteg termékei ők. S a kor betegsége éppen ott érhető tetten, hogy ezek a szerencsétlen nyomorultak megjelenhetnek a nyilvánosságban. Ortega tragikus igazsága és Julien Benda még tragikusabb igazsága összpontosul Balavány és a sajtkészítő létezésében.
Egy egészséges, vagy e mostaninál csak kicsit egészségesebb korban a paplan alatt játszanának önmagukkal ők, és a lehető legrosszabb esetben is csak tovaris Csikatilo válna belőlük. Ám ebben a korban ők véleményt nyilvánítanak, ráadásul nyilvánosan. Ez a megszokhatatlan, ez a tolerálhatatlan. S hogy mennyire az, játsszunk el egy pillanatra a gondolattal: minden, de tényleg minden megvalósul mindabból, amit ezek leírnak, akarnak, propagálnak.
Képzeljük el azt a világot, ahol Tóta W. szándéka szerint nincsen pénz élsportra, és lehetőleg megszűnik az olimpia. Ahol nem ünnep többé augusztus 20-a, ahol nincsenek szentek, s leginkább nincsenek legendák, mítoszok, mesék, babonák, hősök – ahol semmi sincs. Ahol nincs jó és rossz, mert objektíven és emberi elmével úgysem megítélhető, mi a jó és mi a rossz.
Képzeljük el az ő világukat, ahol nincsen Isten – még annyi sem, amennyi mostanra megmaradt. Képzeljük el egy pillanatra az ő szabadságukat, amely soha nem megvalósítható persze, hiszen szerintük a szabadságot állandóan tágítani kell. Képzeljük el, hogy nincsen állam, nincsen egyház, nincsen példakép, nincsen fegyelem, nincsen iskola, nincsen rend és nincsen szigor, nincsen nemzet és nincsen múlt. S leginkább történelem nincsen.
Nincsen hit és nincsen akarat. Nincsenek faji és nemi különbségek, nincsenek nemi szerepek. Nincsenek korlátok. Törvény sincsen. Család sincs. Nincs határ, hadsereg, vallás, nincsen dicsőség és szégyen. Bűn sincsen. És nincsen pátosz, nincs meghatódottság, nincsen romantika, szentimentalizmus – és nincsen egyetlenegy megfellebbezhetetlen igazság sem, ugyanis általában véve nincsen igazság egyáltalán. Csak ők vannak, a laptopjuk, és az ő vágyaik.
Képzeljük el azt a világot.
S ha elképzeltük, talán belátjuk, hogy mégis inkább őket kell nem létezővé varázsolni. A gyerekeink és az unokáink érdekében.
Hogy Szent István műve még ezer esztendeig fennmaradhasson. S hogy az emberiség fennmaradhasson – már ha ennek egyáltalán van valami értelme…
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
Hangold újra a házasságodat!
…legyetek egymáshoz jóságosak, irgalmasak, bocsássatok meg egymásnak… (Efezus 4:32)
Közel maradni egymáshoz a házasságban nem a sziporkázó beszélgetéseken, a közös érdeklődési körön vagy a hihetetlenül jó szexen múlik. Bármennyire jók is ezek a dolgok, a titok nyitja az egyszerű, hétköznapi, régi, de jól bevált udvariasság és kedvesség gyakorlása. Ez az, amit már kis korunkban megtanulunk, de elfeledkezünk róla, amikor túl elfoglaltak vagyunk: mint például a tisztelet, az érzékenység, a figyelmesség és a törődés. Ha a házasságodra már ráférne egy újrahangolás, kezdd ezzel a négy dologgal! Elõször gyakorold az „ölelés terápiát”! Amikor nézeteltéréseitek vannak, emlékezz erre: „A szívek akkor is egyetérthetnek, amikor a fejek nem”. Egy ölelés csodákat tud mûvelni. Amikor szeretettel és gondoskodóan érintjük meg egymást, a testünk olyan kémiai anyagokat termel, amelyek lenyugtatják indulatainkat, és erősítik a fizikai kötődést.
Isten tervezett minket ilyennek. Másodszor: ne feledkezz el a kis dolgokról! Ha mindennapi apró figyelmességeket építesz be a házasságodba, ezek késõbb nagy erõforrássá válnak; olyan ez, mint egy betétszámla, amibõl késõbb ki tudsz venni. Tehát gondolj olyan kedvességekre, aminek párod örülne, például segíts leszedni az asztalt evés után, vesd meg az ágyat, sétáltasd meg a kutyát vagy vidd ki a szemetet.
Harmadszor: figyelj a modorodra! Az, hogy már házas vagy, nem jelenti azt, hogy az alapvetõ udvariasságnak háttérbe kell szorulnia. A Biblia azt mondja: „legyetek egymáshoz jóságosak”.
Ez azt jelenti, hogy figyelmesen meghallgatod a másikat, és nem szakítod félbe, valamint gyakorolod az alapvetõ szókincset, mint: „Kérem”, „Köszönöm” és „Bocsánat”. Ez nem olyan bonyolult, mint az atomfizika vagy az űrkutatás, de működik!
Végül: dicsérjétek meg egymást! A házastársad nem gondolatolvasó. Ha valami jót gondolsz róla, mondd meg neki! Hideg, versengő világban élünk; ha valakitől, akinek a véleménye számít, azt halljuk, hogy szeret, hogy okosnak, vonzónak, szórakoztatónak tart, az valóban mindent jelent.
maiige.hu
Áldott napot mindenkinek!
Töhötöm
Kövér László - Augusztus 20
Nem pusztán egy jeles évforduló kapcsán jövünk össze ünnepelni, hanem ennél jóval többről van szó: néhány honfitársunk kiemelkedő tettei előtt és így végső soron a saját civilizációnk, saját gyökereink, saját múltunk előtt hajtunk fejet. részlet Kövér László házelnök augusztus 20-i beszédéből
Márai Sándor a hazaszeretetről, államról
Nevelhetünk-e valakit hazaszeretetre? Mintha azt mondanám: 'Korbáccsal és szöges ostorral kényszerítlek, hogy szeresd önmagadat.' A haza nemcsak föld és hegy, halott hősök, anyanyelv, őseink csontjai a temetőkben, kenyér és táj, nem.
A haza te vagy, szőröstül-bőröstül, testi és lelki mivoltodban; ő szült, ő temet el, őt éled és fejezed ki, mind a nyomorult, nagyszerű, lángoló és unalmas pillanatokban, melyek összesége életed alkotja. S életed a haza életének egy pillanata is.
Hazaszeretetre nem tudlak megtanítani: őrült az, aki önmagát tagadja. Hazád a történelmi mértékben megnagyított és időtlenített személyiség. A haza végzet, személyesen is. Nem fontos, 'szereted'-e, vagy sem. Egyek vagytok.
De úgy látom és tapasztalom, hogy te - szóval ünnepélyesen, írásban és a dobogókon - inkább az államszeretetről teszel bizonyságot és hitvallást.
A hazától ugyanis nem lehet várni semmit. A haza nem ad érdemrendet, sem állást, sem zsíros kenyeret. A haza csak van.
De az állam ad finom stallumot, csecse fityegőket szalonkabátodra, príma koncot, ha ügyesen szolgálod, ha füstölővel jársz körülötte, ha - férfiasan, kidüllesztett mellel - megvallod a világ előtt, hogy te szereted az államot, akkor is, ha kerékbe törnek. Általában nem törik ezért kerékbe az embert. Éppen ezért, minden államszeretet gyanús.
Aki az államot szereti, egy érdeket szeret. Aki a hazát szereti, egy végzetet szeret.
Gondolj erre, mikor hörögsz a dobogókon és melled vered.
Márai Sándor: Füves könyv
Romániában elbukott a szociálliberálisok kísérlete
A román alkotmánybíróság érvénytelennek nyilvánította a Traian Basescu államfő leváltásáról július 29-én megrendezett népszavazást.
A taláros testület döntése szerint Basescu visszatérhet az elnöki hivatalba, miután az alkotmánybírósági határozatot felolvassák a parlamentben. Az ülésről távozó alkotmánybírák úgy nyilatkoztak az újságíróknak, hogy a döntést kétharmados többséggel hozták meg. Ez azt jelenti, hogy a kilenc alkotmánybíró közül legalább hat az érvénytelenítés mellett foglalt állást.Az alkotmánybíróság – a döntésről kiadott sajtóközlemény szerint – megállapította, hogy a népszavazást szabályosan bonyolították le, valamint megerősítette a központi választási iroda által közölt végeredményt. Megállapította azt is, hogy a referendumon nem vett részt az állandó választói névjegyzékben szereplő állampolgárok legalább fele plusz egy fő, ami az érvényesség előfeltétele lett volna.
Attól a pillanattól, hogy az alkotmánybíróság határozata megjelenik a hivatalos közlönyben, megszűnik Crin Antonescu ideiglenes államfői mandátuma, Traian Basescu pedig visszatér az elnöki hivatalba.
Románia 18,3 millió választójoggal rendelkező állampolgára közül csaknem 8 és fél millió adta le voksát a népszavazáson, vagyis a választói névjegyzékben szereplők 46,24 százaléka. A részvevők 87,5 százaléka (7,4 millió) szavazott igennel és 11 százaléka (940 ezer) nemmel Traian Basescu leváltására. A felfüggesztett államfőt támogató ellenzéki Demokrata Liberális Párt bojkottálta a népszavazást, vagyis híveit arra buzdította, hogy ne vegyenek részt a referendumon.
A tanácskozás idején mintegy 200-an tüntettek az intézmény előtt, és azt követelték az alkotmánybíróságtól, hogy nyilvánítsa érvényesnek a referendumot.
Tudomásul veszi Crin Antonescu, a román Szociál-liberális Szövetség (USL) társelnöke az alkotmánybíróság döntését, ugyanakkor igazságtalannak tartja azt, és Basescut politikai értelemben törvénytelen államfőnek tekinti. Antonescu, aki másfél hónapon át töltötte be ideiglenesen az államfői posztot, azért tartja igazságtalannak a bírói testület határozatát, mert az figyelmen kívül hagyja a választók „valódi” többségét képező 8,5 millió ember véleményét. Antonescu szerint az alkotmánybíróságnak azért kellett volna érvényesnek nyilvánítania a népszavazást, mert legalább 2,5 millió állampolgárt nem kellett volna figyelembe venni az érvényességi küszöb megállapításakor.
Az egyik román hírtelevízió vasárnap még arról számolt be: hárommillió főt töröltek a választói névjegyzékből, a kabinet így akarta érvényessé tenni a népszavazást. Ez a lépés az utolsó dobása volt Victor Ponta szociálliberális miniszterelnöknek abban a játszmában, amelynek a célja az volt, hogy elmozdítsák a posztjáról Traian Basescut. A jobbközép államfő törvénytelennek tartotta a kormányzó román Szociálliberális Szövetség (USL) kezdeményezését. A román kormánynak augusztus 21-éig kellett elküldenie a választói névjegyzéket az alkotmánybírósághoz. A taláros testület korábban augusztus 31-ét szabta meg határidőként.
A magyarokat hibáztatták
A romániai népszavazás kapcsán az USL vezetői azonnal a magyarokat hibáztatták a referendum érvénytelensége kapcsán. Közben – mint azt megírtuk – egyértelműen látszik, hogy a székelyföldi megyéken kívül a magyarok lényegesen aktívabbak voltak a szavazáson, ami teljes mértékben cáfolja a szociálliberális kabinet rágalomhadjáratát a magyarság ellen.
Basescu megköszönte a magyaroknak
Basescu vasárnap Marosfőn megköszönte a magyaroknak a leváltásáról szervezett július végi népszavazáson tanúsított magatartásukat, amikor tömegesen távol maradtak az urnáktól. A két megyében volt a legalacsonyabb a részvételi arány. Basescu szerint a magyarok megértették, hogy a Szociálliberális Szövetség „törvénytelenül fejezte le az ország vezetőségét”.
mno.hu
fotó: kecskefeszek.hu
Zsidó, nem zsidó
Gomperz Tamás szerint Szegedi Csanádot a származása miatt diszkriminálják. Volt pártjában negatívan, a hitközségben pozitívan. Pedig ő erről az egészről nem tehet. Sem arról, hogy kik a felmenői, sem arról, hogy milyen öröklési szabályt állapítottak meg a középkorban. A rabbik nem ülnek le minden jöttment csirkefogóval lelkizni. Szegedi Csanád nem az erényei és nem a vétkei miatt kapott időpontot. Hanem azért, mert az anyja zsidó. Igaz, sem a vallása, sem az identitása nem az. Semmi, amit tudatosan választott. A választásai alapján ő minden csak nem zsidó. Egyedül a rabbiknak az. Meg a náciknak.
hvg.hu