Nem véletlen, hogy nem a biciklisták ellen voltak progromok
Ungváry Krisztián abszurdumnak tartja azokat a balos megközelítéseket, amelyek szerint Magyarország a harmincas-negyvenes években „utolsó csatlós” lett volna. A keresztény középosztály az, amely egykor gyalázatosan leszerepelt. A Heti Válasz érdeklődésére, hogy olyat is ki lehet-e jelenteni, hogy 1919-ben a zsidóság leszerepelt, Ungváry nemmel válaszol, nem tagadja ugyanakkor, hogy a zsidóságnak volt szerepe a kommunistává válásban, az antiszemitizmus mögött tehát „racionális tapasztalat áll”. Ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy „mivel racionális tapasztalat áll mögötte”, az antiszemitizmus „jogos”. Csupán arról van szó, hogy nem véletlen, hogy nem a biciklisták ellen voltak progromok.” Bayer Zsolt szerint szegény Ungváry még nem tudja, igazat szólt, és be is fog törni a feje. De, ha már Csurka Trianonról szóló A hatodik koporsójában mindenképpen keresünk valami „zsidó vonalat”, akkor jó, ha tudjuk: Csurka arról mer beszélni, amiről Ungváry a fentiekben. Minden más: politikai célzatú hisztéria és gyűlöletszimfónia.
Magyar Hírlap
Hitelezés, termelés helyett, spekuláció
Nagy Vajda Zsuzsa szerint a pénzügyi rendszer nem képes szabályozni önmagát, hanem egyre jobban elhatalmasodik a reálgazdaság felett, és jó úton halad afelé, hogy feleméssze azt. Egyre kevésbé éri meg termelni, javakat előállítani – s ez főképp annak köszönhető, hogy a bankok felhagytak hagyományos hitelezési szerepükkel, helyette a pénz mozgatásából élnek. A globális nagybankok tevékenységének döntő hányadát a spekulácó teszi ki. Egyes felmérések szerint a világ GDP-jének hetvenszeresét forgatják ilyen módon, bármilyen hozzáadott érték előállítása nélkül. A világ befolyásosabb pénzintézetei maguk szolgáltattak bizonyítékot arra, hogy a pénzügyi ágazat kulcsszereplői összejátszanak, miért feltételeznénk, hogy nem ugyanez történik az állampapírok hozamainak, vagy egy-egy ország kockázati felárainak megállapításánál?
Magyar Nemzet
New York és Conennenciut amerikai szövetségi állam főügyésze hét nagybankot idézett be meghallgatásra a Libor manipulálásának gyanúja miatt.
Világ Gazdaság
Nyitás keletre
Az új magyar külpolitika helyesen ismerte fel, hogy komolyan kell tárgyalni Moszkvával is, Pekinggel is, a szélesebb értelemben vett közép-ázsiai térség, az arab világ országaival. Naivitás azt várni, hogy már holnap ők lesznek a második láb. Következetes és nem hangulat váltó gesztusokkal – politikaiakkal, kulturálisokkal és kölcsönös gazdaságiakkal – azonban elérhetjük, hogy akár már belátható időn belül legyen mankónk, ha a válság újabb dúló vihara zúdul ránk.
Máté T. Gyula
Magyar Hírlap
Arcul csapott áldozatok
Csakhogy különös cikkeket olvasni manapság a hazai baloldali és liberális sajtóban. Egyes szerzők igyekeznek különbséget tenni például a náci és a bolsevik diktatúra között. Méghozzá különös okfejtéssel, amely szerint a náci diktatúra eleve elvetemült volt, és rosszat akart. A bolsevik viszont jót akart, még akkor is, ha forradalmi hevületében maga is megdöbbent azon, hogy mennyi emberáldozaton, kivégzésen és likvidáláson, mekkora terrorhullámokon át vezet az út odáig. Ma már ott tartunk, hogy a baloldali sajtóban olyan szegénylázadásként jelent meg a Kun-féle Tanácsköztársaság emléke, amely az írás szerzője szerint komoly figyelmeztetés lehet a mai kormány számára is. Másutt pedig arról olvashattunk, hogy az 1956-os forradalom is a diktatúra és a tömeggyilkosság képét öltötte, hogy a zsidóüldözésről már ne is beszéljünk.
Mi folyik itt? Lemondtak volna a civilizáció alapvető értékeiről azok a politikai körök, amelyek eddig mindig is a humanizmus iránti elkötelezettségükkel dicsekedtek? Vagy íme, mindent felülíró mértékben nyilvánul meg megint a balliberális oldal kettős mércéje? Netán egy új, már megálmodott, bosszúszerű, balos diktatúrának akarnak megágyazni ezek a legitimációs kísérletek?
Szégyenteljes arcul csapása ez az áldozatoknak.
Sinkovics Ferenc
Magyar Hírlap
Áldás vagy átok?
A kívánatos út azonban ma járhatatlan. A hazai állatállomány takarmányozásához pedig a legrosszabb körülmények esetén (nagyon gyászos kukoricatermés) is lenne elegendő gabona. Tőzsde nélkül azonban kimaradna „a nemzetközi piac által indokolt” áremelkedés, amelynek a hasznát amúgy is a tőzsdei forgalmazó cégek – többnyire külföldiek – viszik el az élőállat-importőrökhöz hasonlóan. Elmaradna a spekulatív áremelkedés tovagyűrűző hatása is. Mindenki jól járna: a gabonatermelő, a tápkeverő, a tenyésztő, a húsfeldolgozó és a fogyasztó egyaránt. Ma ezek veszítenek, de a gabonatőzsdések és az élőállat-importőrök nyernek. Gabonatőzsde nélkül viszont ők lennének ránk utalva, és nem fordítva.
Boros Imre
Magyar Hírlap
Több lábon - Álláspont - (teljes cikk)
Orbán Viktor tegnap nem sok új hívet szerzett magának Brüsszelben. Sőt azok körében sem emelkedhetett komolyabban a népszerűségi indexe, akik idehaza már a pálinkát is euroatlanti mintás bögréből isszák – gyakorta erre cserélve a korábbi sarló-kalapácsos bádogfülűt.
Pedig a miniszterelnök a nagykövetek előtt mindössze elmondta, hogy mi van. Mi megy, s mi az, ami nem. Mit kell képviselniük Magyarország érdekében, s mi az, ami elfogadhatatlan.Nem megy például, hogy kimegyünk Nyugatra, körbenézünk, nagyot európázunk, aztán a Mariahilfer Strasse lázában égve idehaza mindent úgy csinálunk, ahogy ők mondják, tanácsolják, kérik... s hát igen, akad egyéb befejezése is ennek a mondatnak.
Nem megy, mert tetszik vagy sem, a válságra kitalált „összeurópai megoldás” van, akinek jó, s van, akinek nem. Nemcsak azért, mert különböző gazdasági helyzetű országok vannak, hanem azért, mert a nagyobbak minden fenntartás nélkül fizettetik meg a kisebbekkel saját prosperitásukat.
Ne finomkodjunk: Németországról van szó.
Ez nem azért van, mert Angela Merkelben a gügyögő nagymama mögött rejtőzik egy kisbajuszú kobold-én is, hanem mert a német gazdaság érdekét ez szolgálja.
Németország tőkeereje, versenyképessége össze sem mérhető az
uniós tagok zömével, tud olcsóbban termelni, képes konkurenst félreállítani, árujának piacot teremteni. Példának talán elég egy magyarországi szupermarket kínálatát megnézni, gagyitól az elitig.
Tény természetesen: a magyar GDP-ben éppen az itt termelő német autógyártók a meghatározók, s a kölcsönös kereskedelmi kapocs miatt ha Berlinnek jól megy, mi sem vagyunk rosszul. De igaz az is, hogy láttunk már a Távol-Kelet felé dübörgő, addig mozdíthatatlannak ígért gyártósorokat Közép-Európában.
A lényeg azonban az, hogy az uniós válságkezelési módszer pillanatnyilag kizárólag az eurózónára, azon belül is kiemelten Németországra és a dél-európaiakra van szabva. Ez nem a mi bulink, ez számunkra rossz recept. Ha rászorulunk, az azt jelenti, hogy a végletekig eladósodtunk, ki vagyunk terítve, ki vagyunk szolgáltatva. Úgy, mint most a görögök és holnap a spanyolok.
S itt egy pillanatra álljunk meg!
Mielőbb bárki új politikai kliséket próbálna kreálni a fentiekre: senki sem vonja kétségbe uniós tagságunkat, Magyarország európai elkötelezettségét. S ha Kovács László szocialista exkülügyérnél a magyarok többsége talán már kisebb lelkesedéssel teszi félre a reggelit, ha a trombita a „nyugati világ értékrendjének megvédésére” szólít, a NATO-tagság nem kérdéses.
Ezek a „féltő felvetések” is akkor kerülnek elő rendszerint, amikor kicsit kilépünk a brüsszeli sorból, amikor számunkra kényelmesebben váltunk lépést.
S főleg akkor, amikor előkerül Oroszország és Kína, tágabb értelemben a keleti nyitás kérdése. Az, hogy Magyarország gazdaságilag több lábra álljon.
Kérem, tényleg a helyén értsék: nyugati szövetségeseink nem euroatlanti integrációnkat féltik, ők a keleti piacokat féltik tőlünk.
Berlintől Párizsig nem attól tartanak, hogy orosz és kínai cégek jelennek meg az unió keleti végein. Őket az zavarja, hogy ezeket a rubel- és jüanmilliárdokat nem náluk fektetik be. Ezt meg is lehet érteni, hiszen szép dolog a szövetség, de azért mindenki elsősorban a saját érdekeit nézi. Ez így helyes.
Nem Washingtont cseréljük Moszkvára, netán Brüsszelt Pekingre, hanem kiegészítjük az egyiket a másikkal. Ismétlem: ezt teszik ők is.
Talán nem a véletlen műve, hogy máig nincs kézzelfogható uniós Oroszország- és Kína-politika. A nagyok, saját érdekeiket féltve, nem hagyják, hogy közös alku legyen, aztán megsértődnek, s kitagadással fenyegetnek, amikor a kicsik a saját üzlet intézésébe kezdenek.
Az új magyar külpolitika helyesen ismerte fel, hogy komolyan kell tárgyalni Moszkvával is, Pekinggel is, a szélesebb értelemben vett közép-ázsiai térség, az arab világ országaival. Naivitás azt várni, hogy már holnap ők lesznek a második láb. Következetes és nem hangulatváltó gesztusokkal – politikaiakkal, kulturálisokkal és kölcsönös gazdaságiakkal – azonban elérhetjük, hogy akár már belátható időn belül legyen mankónk, ha a válság újabb dúló vihara zúdul ránk. A szép keleti szókép után zárásként egy vulgárisabb: azt a mankót már az előtt sokan ki akarják majd rúgni a hónunk alól, mielőtt megkapnánk.
Külföldön is, idehaza is.
Máté T. Gyula
Magyar Hírlap
Pert vesztettek magyar holokausztáldozatok az USA-ban
Pert vesztettek magyar holokausztáldozatok szerdán az Egyesült Államokban avval kapcsolatban, hogy perelhetik-e valamely amerikai bíróságon az OTP és az MKB bankot. A felperesek azzal vádolják a bankokat, hogy bűnrészesei és felbujtói voltak a náci népirtásnak, amelyben elpusztítottak hatmillió európai zsidót - jelentette a Bloomberg hírügynökség.A chicagói fellebbviteli bíróság szerint az amerikai bíróságoknak azért nincs joghatóságuk az ügyben, mert a pénzintézeteknek nincs elegendő kapcsolódásuk az Egyesült Államokhoz.
"A döntés, természetesen, nem akadályozza meg a felpereseket abban, hogy más fórumon keressenek jogorvoslatot, de ezeket az alpereseket amerikai szövetségi bíróságokon nem támadhatják" - írta az indoklásban David Hamilton bíró, a döntést egyhangúlag meghozó háromtagú bírói tanács nevében.
Az OTP Bank és az MKB Bank javára hozott ítélet mellett a fellebbviteli bíróság szerdán még két olyan keresetről is döntött, amelyeket magyar holokausztáldozatok vagy örököseik által indított perekben nyújtottak be. A holokausztáldozatok a gyűjtőperben 75 milliárd dollár kártérítést követelnek a szóban forgó ügyekben.
A chicagói bírói tanács megsemmisítette egy alsóbb fokú bíróság ítéletét, amellyel az visszadobta a Magyar Nemzeti Bank és a MÁV arra vonatkozó beadványát, hogy a külföldi szuverén intézmények sérthetetlenségéről szóló törvény alapján ez az alsóbb fokú bíróság utasítsa el magyar holokausztáldozatok keresetét.
A fellebbviteli bíróság azonban magukat a követeléseket nem utasította el, hanem visszautalta az alsóbb fokú bíróságnak azzal, hogy az vizsgálja meg: a felperes holokausztáldozatok kimerítették-e magyarországi jogorvoslati lehetőségeiket, valamint, hogy a MÁV-nak elég erős kereskedelmi kapcsolata van-e az Egyesült Államokkal ahhoz, hogy amerikai bíróság ítélkezhessen a vállalattal kapcsolatos bármely ügyben.
A harmadik ítéletben a fellebbviteli bíróság eljárási okokra hivatkozva elutasította az Erste Group AG bankcsoport fellebbezését. A bécsi központú bank egy olyan alsóbb fokú döntést kérdőjelezett meg, amelyben az illető bíróság megtagadta egy kereset elutasítását. Az Erste banktól kártérítést követelő utóbbi keresetet is holokausztáldozatok nyújtották be az alsóbb fokú bíróságnak, a bank pedig kérte a bíróságot, hogy utasítsa el azt. Az alsóbb fokú bíróság tehát az elutasításra vonatkozó kérést utasította el.
Robert Pavich, a felperesek ügyvédje közölte: bár még nem nézte át alaposan mind a három ítéletet, elégedetten veszi tudomásul az Erste bankkal kapcsolatosat. Arra a kérdésre, hogy fordul-e más ország bíróságához az OTP és az MKB bankkal szembeni követeléssel, azt mondta: "Ha lesz beadvány, akkor Magyarország az egyik olyan ország, amely komolyan szóba jöhet".
Az áldozatok kontra OTP-MKB-ügyben a felperesek 2011. januári módosított keresetük szerint csoportstátust követelnek maguknak, valamint legalább 2 milliárd dollár vagyon kár megtérítését, plusz ezen összeg kamatait 1944-ig visszamenőleg (így jön ki a mai áron 75 milliárd dolláros követelés).
MTI
Alkotmánymenet Kassán
A kettős állampolgárság intézményét szorgalmazó munkacsoport tagjai menetet szerveznek az Alkotmánybíróság épülete elé szeptember 1-jén, a Szlovák Alkotmány napján. Alább a csoport felhívását tesszük közzé."Tisztelettel értesítünk minden polgárt, aki felelősséget érez a demokrácia és az alkotmányosság vívmányainak megőrzése és kiteljesedése iránt, vagy csak egyszerűen egy olyan államban szeretne élni, ahol a jogbiztonság nem csak hangzatos szólam, hanem a jogállamiság egyik alappillére is, hogy szombaton, szeptember 1-jén, Szlovákia Alkotmányának napján Kassán menetet szervezünk az Alkotmánybíróság épülete elé alkotmányos jogaink védelme és megbecsülése érdekében.
A szlovákiai állampolgársági törvény alkotmányellenes módosítása következtében ez idáig közel háromszáz polgár veszítette el szlovák állampolgárságát, köztük többen kifejezett akaratuk ellenére. Az Alkotmány közismert passzusa kimondja: „akarata ellenére senki nem fosztható meg szlovák állampolgárságától". A kettős állampolgárság újbóli lehetővé tételéért megalakult petíciós bizottság mintegy húszezer aláírással ellátott ívet adott le a Belügyminisztériumnak. Az elmúlt napokban azt kaptuk válaszul, hogy a törvény alkotmányosságának vagy alkotmányellenességének megállapítására kizárólag az Alkotmánybíróság jogosult. Ezért döntöttünk úgy, hogy alkotmányos követeléseinknek a tavalyi szeptember 1-i nagygyűléssel ellentétben nem Komáromban, hanem Kassán, az Alkotmánybíróság székhelyén adunk hangot.
A menet 14.30-kor indul a Szent Erzsébet Dóm elől, ahonnan utunk a Fő utcán át az Alkotmánybíróság épülete elé vezet. 15.00-kor egy csendes, méltóságteljes tüntetés veszi kezdetét a taláros testület székhelye előtt, mellyel azt szeretnénk kifejezni, hogy az Alkotmánybíróság legyen valóban az Alkotmány őre, és ne késlekedjék az állampolgársági törvény alkotmányellenes módosításának semmissé nyilvánításával.
A méltóságteljesség érdekében kérünk mindenkit, hogy pártok, szervezetek jelképeit ábrázoló zászlókat, jelvényeket és transzparenseket ne hozzanak, valamint egyenruhát ne viseljenek, ellenben amennyiben tehetik, a menet során, illetve az Alkotmánybíróság előtt az Alkotmány egy-egy példányának vagy említett szakaszának magasba emelésével tegyék hangsúlyosabbá, és emeljék ki közös megmozdulásunk lényegét.
Emeljük fel hangunkat minden polgártársunkért, akit egy a közös Európa szellemiségével ellentétes jogszabály megfosztott állampolgárságától, vallja magát bármilyen nemzetiségűnek, és egy békés menet keretében álljunk ki alkotmányos jogainkért.
Nagy szeretettel várunk mindenkit! Csatlakozzanak az alkotmánymenethez!" - áll a kettős állampolgárság intézményét szorgalmazó munkacsoport tagjai által jegyzett, 2012. augusztus 22-én Léván kelt felhívásban.
Felvidék.ma