Félidőben
Két év kormányzási öröksége, hogy el kellett takarítani az itt hagyott szociális és pénzügyi romokat, végig kellett gondolni Magyarország és az IMF nem éppen gyümölcsöző kapcsolatát, vissza kellett szorítani az államadósságot és az MSZP-SZDSZ által létrehozott költségvetési hiányt hétről három százalékra kellett lefaragni. Nem vitás: a valutaalappal a 2008-as rossz helyett jó megállapodást kell kötni. Ehhez megvannak a feltételek. A kormányfő úgy látja: jelenleg a jobboldalnak nincs alternatívája, csak a jobboldal tudja sikeressé tenni Magyarországot és leküzdeni a válságot.
Stefka István
Magyar Hírlap
Orbán Viktor napirend előtti felszólalása
A dolgok a kormány elképzelései szerint alakulnak: százezreket szabadítottunk ki a devizahitelezés fogságából; bevezettük az arányos, teljesítményösztönző, családi alapú adózást, és - a KDNP javaslatai alapján - folytatjuk is annak kiépítését; továbbá a válság előtti szintre szorítottuk vissza a munkanélküliséget, a munkahelyvédelmi akciótervet pedig bárki bármit mond, végig fogjuk vinni.A kérdés az, hogy ha a dolgok így, a tervek szerint alakulnak, mi szüksége van az országnak egy IMF-megállapodásra. Magyarországnak saját problémái miatt nincs szüksége az IMF-megállapodásra, mert stabilan állunk a lábunkon, a magunk problémáit saját erőből is meg tudjuk oldani.
Az országnak az Európai Unió problémái miatt van szüksége egy biztosításihitel-megállapodásra, Magyarország ugyanis így védheti meg magát az Európát nyomasztó betegségtől.
Az unió jelenleg inkább a probléma forrása, nem pedig a megoldás, Magyarország azért nem tud kilábalni a problémáiból, mert visszahúz bennünket az eurózóna válsága.
Amiben Magyarország előrelépett, az is azért sikerült, mert tudatosan mást csináltunk, másképp és más döntéseket hoztunk, mint azok, akik a válságot okozták, és láthatólag nem is boldogulnak vele azóta sem.
Számunkra előnyös lenne egy megállapodás, akarunk is megállapodást kötni, de csak jót. Rosszat már kötöttünk. Magyarországnak nincs szüksége egy MSZP-típusú megszorításokhoz vezető megállapodásra az IMF-fel és az Európai Unióval, az ország ugyanis ma erősebb, mint 2008-ban volt, nagyobb a mozgástere.
A magyar államkötvényeket túljegyzik, a pénzpiac működik, az ország kereke, bár nagy erőfeszítés árán, de forog, ezért Magyarországnak nem kell elfogadnia egy a 2008-ashoz hasonló megállapodást.
Magyarország csak akkor lehet sikeres, ha növeli autonómiáját, erősíti az önálló döntéshozási képességét.
A kormány alternatív IMF/EU-tárgyalási javaslatának kidolgozása előtt tanulni kell a korábbi hibákból, le kell vonni a 2008-as megállapodás tapasztalatait: a következő kormányülésnek ezért ez lesz az egyik fontos napirendi pontja, a kabinet javaslatának alapja a munkahelyvédelmi akcióterv támogatása lesz.
Az IMF követelései megegyeznek a négy évvel ezelőttivel. Biztosak lehetnek benne, hogy az IMF ma pontosan azt követeli tőlünk, mint amit a szocialistáktól követelt. A valutaalap ugyanúgy a költségvetési kiadások visszafogását várja el, mint négy évvel ezelőtt, és követeli azt a hatszázmilliárdos - most a számok mások ugyan - nagy pénzügyi csomagot, amit a szocialisták az IMF-hitelből a bankoknak átadtak. Ne várják tőlünk, hogy olyan dokumentumot hozzunk nyilvánosságra, amit nem mi vagy a kormányunk írt.
Magyarországnak biztonságihitel-megállapodásra van szüksége a valutaalappal, és ha azt elfogadható feltételekkel nyújtják nekünk, akkor érdemes megfontolnunk, hogy milyen áron vesszük ezt igénybe ahelyett, hogy mezítelenül ott állnánk a várható, nagy tavaszi világgazdasági viharokban.
Látszik, hogy remegve várják a baloldalon a megszorításokat, ezzel azonban összekeverik saját politikai érdekeiket az ország érdekeivel. Az ország érdeke, hogy a kormány bebizonyítsa: jobban tudjuk csinálni, mint ők.
Bár az elmúlt két évben sokat tettünk - és értünk is el eredményeket - annak érdekében, hogy az embereket megvédjük az uzsorahitelektől, az erőfölényükkel visszaélő pénzintézetektől, a bankok gyakorta tapasztalt kíméletlenségétől, még mindig sok a dokumentálható állampolgári sérelem. Ezért azt javasoltuk, hogy angol mintára Magyarország is állítsa fel a pénzügyi ombudsman, vagyis pénzügyi szószóló intézményét az emberek védelmében.
Magyarországnak is fel kell készülnie a fenyegető élelmiszer-árrobbanásra - amely nyomában társadalmi nyugtalanság, feszültség, sőt konfliktusok alakulhatnak ki a világ különböző pontjain -, ezért az ősz során a gazdasági és vidékfejlesztési tárca külön munkacsoportja készíti fel a magyar nemzetgazdaságot a jövő év tavaszán várható nehéz világhelyzetre.
A parlament előtt álló feladatok közé tartozik az új választási eljárási törvény, amely alkalmazkodni fog ahhoz a tényhez, hogy a magyar világnemzet lett. Feladat az alaptörvényben lefektetett szabadság és felelősség eszmei-elvi alapján álló új polgári törvénykönyv; valamint az új földtörvény is, amely a termelést, a munkát, a munkahelyteremtést szolgálja majd, kielégíti a magyar földművesek százéves életigényét, és megvethető vele egy új, modern, gazdaközpontú mezőgazdaság birtokrendszerének alapja.
Az ősz feladata a szociális adókedvezményre, munkahelyteremtésre, államadósság-csökkentésre és kézben tartott pénzügyekre épülő, jövő évi költségvetés elfogadása is. Folytatódik továbbá az új magyar államrendszer kiépítése, az igazságszolgáltatás reformja, az egészségügy és az oktatás újjászervezése, és befejeződik a rendőrség átszervezése is. Október 1-jétől magyar katonák biztosítják a kabuli nemzetközi reptér védelmét.
Most sem ígérhetjük, hogy az év végére már olyan államunk lesz, amely teljes egészében megfelel a magyar életigényeknek, és a magyar észjárás szerint működik, de azt ígérhetjük, hogy ezen ülésszak végére már közel leszünk hozzá, és a 2013/14-es tanév megnyitójával végére is érünk az új magyar államszervezet teljes kiépítésének.
2012 őszén saját magunkat kell legyőznünk, vagyis az országnak le kell győznie kishitűségét, azt a belénk plántált gondolatot, miszerint ha magyar vagy, úgysem lehetsz sikeres, ha ide születtél, nem boldogulhatsz, legfeljebb, ha elmész innen.
Illúzió azt hinni, hogy a fogyasztás nőni fog a közeljövőben, a magyarok ugyanis, okulva az elmúlt tíz évből, óvatosak, nem akarnak hitelből fogyasztani, inkább szabadulnának az adósságtól. Az országnak is az a jó, ha az adósságban fuldokló családok ki tudnak menekülni a hiteleikből. Pozitívum, hogy minden korábbinál több, 770 milliárd forint értékű állampapír van magyarok kezében, és ez az összeg el fogja érni az ezermilliárdot is.
Fontos dolog, hogy a középosztály - miután rendezte az adósságát - ismét el tudjon kezdeni fogyasztani. Ezért azt a Matolcsy-féle gazdaságpolitikát, ami egyszerre próbálja kimenekíteni az embereket az adósságból, és próbál második lépésként vásárlóerőt létrehozni, helyesnek tartjuk és követni szeretnénk.
Az LMP nem játszik tiszta lapokkal, amikor arról beszél, hogy korrupció van egyes közbeszerzéseknél. Az LMP ahelyett, hogy az igazságszolgáltatáshoz fordulna, politikai hecckampányt folytat, aminek egyetlen haszonélvezője van: a külföldiek. Mondhatnak amit akarnak, mindannyian tudjuk: az LMP mögött a külföldiek vannak, ki akarják szorítani a magyarokat, hogy a külföldiek elvihessék a közbeszerzéseket. Ezért mi csak labancpártnak tartjuk őket.
Elutasítjuk a Jobbiknak a műveltségi cenzus bevezetésére vonatkozó javaslatát.
Visszautasítjuk azt az MSZP-s feltételezést, hogy a kormány pénzügyi érdekből döntött Ramil Safarov átadásáról. Ugyanakkor nem vagyunk meglepve, hogy ezt előhozzák, mert ki mint él, úgy ítél. A magyarországi joggyakorlat az volt és az is marad, hogy ha valakit itt egy bűncselekményért elítélnek, és hazája kéri, a büntetés végrehajtását átengedik. Eddig is mindig ezt tettük, ezután is ezt fogjuk tenni, ha a nemzetközi jognak megfelelő hivatalos dokumentumok megszületnek. A kiadatási ügyben összkormányzati egyeztetés volt, számba vettük a nemzetközi jogi és diplomáciai szempontokat, és végül arra jutottunk: az az igazságos döntés, ha folytatjuk az említett joggyakorlatot.
patriotaeuropa.hu
Módszeresen csaltak a romániai népszavazáson
Módszeresen csaltak Romániában a választási bizottságok az államfő leváltásáról rendezett július 29-i népszavazáson, és helyenként a voksok 5-15 százaléka hamis volt – állította Daniel Morar, a korrupcióellenes ügyészség (DNA) főügyésze egy televíziós interjúban, a Mediafax hírügynökség hétfői jelentése szerint.Morar beszámolt arról, hogy az ügyészség öt megyében nyomoz, és mindegyikben tucatnyi választási bizottság munkáját ellenőrizte. „Voltak olyan falusi körzetek, ahol napközben 600, este nyolc és 11 óra között pedig 400 ember szavazott. Fizikai lehetetlenség, hogy fél percnél rövidebb idő alatt adta le mindenki a voksát” – hozta fel példaként a DNA vezetője.
Morar beszámolt arról is, hogy sok helyütt tucatnyi név mellett szerepelt egyazon aláírás, a mozgóurnát pedig napközben is kiküldték, holott azt a voksolás megkezdése előtt kellett volna igényelni és az adott körzetben nem regisztráltak ilyen kérést.
Már korábban kiderült, hogy „halottak is szavaztak” a Traian Basescu elnök leváltásáról rendezett népszavazáson, az államügyészség szerint egyértelmű, hogy a referendumot manipulálták.
„Szellemek voksoltak, nem létező személyi igazolvánnyal, olyanok nevében adtak le voksokat szülőfalujukban, akik külföldön dolgoznak, vagy akik Afganisztánban teljesítenek katonai szolgálatot. „Halottak” is voksoltak és olyanok, akik börtönbüntetésüket töltik más településeken” – sorolta az ügyészségi vezető a Realitatea hírtelevíziónak adott interjúban.
Morar rámutatott, hogy a korrupcióellenes ügyészség nem a választási csalásokat vizsgálja – ez nem tartozik a hatáskörébe –, hanem azokat az eseteket, amikor a döntéshozók, befolyásukkal visszaélve, csalásra kényszerítették a választási bizottságok tagjait. A főügyész szerint ilyen esetekre utal az is, hogy feltűnően hasonlóak a csalások, vagyis módszeresen csaltak a népszavazáson, bizonyos „minták” szerint.
A DNA vezetője cáfolta azt a kormánypárti vádat, miszerint voksukért hurcolja meg az ügyészség az embereket, és üldözi azokat, akik a kampányban mozgósítottak. Morar rámutatott, nem érdekli az ügyészséget, hogyan szavaztak az emberek, vagy részt vettek-e a referendumon, hanem a csalásokat és a mögöttük álló korrupciós cselekményeket akarja felderíteni.
A DNA szerdán befolyással üzérkedés gyanújával bűnvádi eljárást indított Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára ellen. Dragneát azzal gyanúsítja az ügyészség, hogy politikusi befolyását felhasználva csalásra bujtotta fel a választási bizottságok tagjait az államfő leváltásáról rendezett népszavazáson, az érvényességi küszöböt meghaladó részvétel elérése érdekében. Victor Ponta román miniszterelnök csütörtökön feljelentette magát a korrupcióellenes ügyészségen, hogy kifejezze szolidaritását Liviu Dragneával.
Alkotmánymódosítással csökkentené a mindenkori államfő belpolitikai szerepét Victor Ponta választási győzelme esetén egy vasárnapi osztrák lapnak adott interjúja szerint. Ismert, Romániában december 9-én rendezik meg a parlamenti választásokat.
Dan Voiculescu politikus-üzletember pedig még augusztus végén közölte, lehetségesnek és törvényesnek tartja Basescu újbóli felfüggesztését. A kormányban részt vevő Konzervatív Párt alapító tagja újabb népszavazással próbálná eltávolítani Basescut.
Magyar Nemzet
A mezőgazdaság vezetheti ki hazánkat a válságból
Budai Gyula szerint a jelenleg tapasztalható európai válságból a mezőgazdaság vezetheti ki Magyarországot.
"Magyarország egy hagyományosan mezőgazdasági ország. Magyarországot, abból a válságból amelyet ma Európában tapasztalhatunk a mezőgazdaság vezetheti ki" - mondta a vidékfejlesztési tárca államtitkára.A politikus hangsúlyozta: a magyar vidék erejét a gazdák jelentették a múltban és napjainkban is. Ők az élő bizonyítékai annak, hogy a magyar vidék erős és a magyar vidék büszke a hagyományaira.
A géptalálkozó muzeális traktorok, autók és motorkerékpárok színpompás felvonulásával vette kezdetét, illetve az érdeklődők előadásokat hallhatnak a hazai mezőgazdasági gépgyártás történetéről.
MTI-fidesz.hu
Berlin: Magyarország jóhiszeműen járt el
A német kormány szerint a magyar kormány jóhiszeműen járt el az örmény katonatársa 2004-es budapesti meggyilkolásáért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt azeri katonatiszt, Ramil Safarov kiadatása ügyében - derül ki a német külügyminisztérium állásfoglalásából, amelyet szombaton egy német civil szervezet közölt a honlapján.A népirtások feltárásáért küzdő Arbeitsgruppe Anerkennung - Gegen Genozid, für Völkerverständigung e.V. (Elismerés munkacsoport - Egyesület a népirtás ellen és a népek közötti megértésért) elnevezésű civil szervezet az azeri kiadatási üggyel összefüggésben állásfoglalást kért a német külügyminisztériumtól.
Thorsten Hutter, a tárca közép-európai osztályának vezetője írásbeli válaszában kifejtette: a német kormány Catherine Ashtonnal, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével együtt "nagyon aggódik" Ilham Aliyev azeri elnök döntése miatt, amellyel Ramil Safarovot kegyelemben részesítette és kitüntette.
MTI-fidesz.hu
Irán kontra ENSZ BT
Mahmúd Ahmedinezsád, iráni vezető bírálta az ENSZ Biztonsági Tanácsának szerinte „nyílt diktatúráját”. „Az ENSZ BT struktúrája irracionális, igazságtalan és teljesen antidemokratikus”. „A világ vezérlőtermét néhány nyugati ország diktatúrája ellenőrzi”. A legfőbb vallási vezető azért is élesen elítélte a nyugati országokat, mert Izrael „bűnei felett szemet hunynak”. „Palesztina a palesztinoké, s folytatódó megszállása nagy igazságtalanság és a világbékét fenyegető veszély”.
Magyar Hírlap
Letartóztatták a véreskezű Biszku Bélát
Hétfőn őrizetbe vették és gyanúsítottként kihallgatták Biszku Bélát az 1956-os forradalom megtorlását követő cselekmények miatt – jelentette be Ibolya Tibor megbízott fővárosi főügyész hétfőn Budapesten. Az eljáró ügyészek több lőszert találtak a lakásban, de jelen pillanatban a gyanúsítás tárgyát ezek nem képezik.A rendszerváltás utáni magyar büntető igazságszolgáltatás jelentős mérföldkőhöz érkezett – mondta el Ibolya. Hétfőn őrizetbe vették és gyanúsítottként kihallgatták Biszku Bélát az 1956-os forradalom megtorlását követő cselekmények miatt – jelentette be a megbízott főügyész.
Biszku nem tett vallomást, a meghatalmazott védő részt vehetett a meghallgatáson. Biszku házi őrizetbe vételére indítványt tett az ügyészség – mondta Ibolya. A Biszku elleni gyanúsítás eleme az 1956 december 6-i nyugati téri és a december 8-i salgótarjáni sortűz elrendelésében játszott szerepe – hangsúlyozta az ügyész. A gyanúsítás lényege, hogy a karhatalmat irányító ideiglenes intéző bizottság utasításokat adott a polgári lakosság elleni megtorlásokra.
Az eljáró ügyészek több lőszert találtak a lakásban, de jelen pillanatban a gyanúsítás tárgyát ezek nem képezik, de ha nem rendelkezett engedéllyel, akkor eljárás indulhat ellene – jelentette be a fővárosi főügyész. Ibolya emlékeztetett arra, hogy Biszku korábban gyakran vadászott.
„Kevesellte a fizikai megsemmisítések számát”
Biszku Béla keményvonalas kommunista politikus belügyminiszterként az 1956-os forradalmat követő kádári megtorlás motorja volt. A rendszerváltást követően neve akkor került újra reflektorfénybe, amikor két éve Skrabski Fruzsina és Novák Tamás filmet készítettek Biszkuval, szembesítve őt például azzal a dokumentummal, amelyben „kevesellte a fizikai megsemmisítések számát”.
Az egykori belügyér először letiltatta a film bemutatóját arra hivatkozva, hogy az olyan felvételeket tartalmazott, amelyeken nem közszereplőként szerepel. A Bűn és büntetlenség inspirálta azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében a „a magyar történelem szempontjából kiemelkedően fontos dokumentumfilmek és történelmi dokumentumok nyilvánosságra hozatala ne legyen minden esetben kizárható a személyiségi jogokra való hivatkozással”.
Később Biszku interjút adott a Duna Televíziónak, amelynek nyomán Szilágyi György jobbikos képviselő feljelentést tett az egykori belügyér ellen, a kommunizmus bűneinek tagadása miatt.
Lex Biszku
Az ügy kapcsán, Gellért Ádám nemzetközi jogász javaslatai alapján készült el az úgynevezett lex Biszku is, amely „az emberiesség elleni bűncselekmények el nem évülésének kimondásával lehetővé tenné az '56 utáni megtorlások politikai megrendelőinek és az igazságszolgáltatás szereplőinek büntetőjogi felelősségre vonását”.
Biszku Béla tudott a legfiatalabb '56-os mártír, Mansfeld Péter letartóztatásáról és kivégzéséről. Ez azokból az iratokból derül ki, amit Mansfeld Péter öccse, László kért ki a levéltárból. Mansfeld Péter és társai 1958-as letartóztatásának jegyzőkönyvében négy név szerepelt, akiknek meg kell küldeni a dokumentumot, köztük az első: „Biszku elvtárs”.
Magyar Nemzet
Lapszemle cigány ügyben
Önkéntes alapon, ingyenesen vethetnék alá magukat a sterilizálásnak azok a rossz szociális helyzetben élő nők, akik már négy gyermeket szültek, vagy csak hármat, de elmúltak harmincöt évesek. Ezt javasolja Lucia Nicholsonová volt szlovák munka- és családügyi államtitkár, a liberális Szabadság és Szolidaritás parlamenti képviselője.
Népszabadság
Vivien Reding, az európai bizottság alelnöke szerint meg kell akadályozni, hogy 12 éves roma lányok gyereket szüljenek, és hogy az iskola helyett az utcákat járják. A sikeres integráció egyik feltétel a többségi társadalom normáinak elfogadása. „Abban biztosnak kell lennünk, hogy ahelyett, hogy az utcákon lófrálnának, munkában vannak, és hasznos részévé válnak a társadalomnak és a népnek”
Magyar Nemzet
Nem talált kivetnivalót Reding a romák kitoloncolásában. Az illegális romatelepekben valóban tarthatatlan állapotok uralkodtak, a francia hatóságok pedig bírósági döntés alapján jártak el. Tiszteletben tartották az eseti kivizsgálás kérelmet, nem tömeges intézkedések voltak.
Népszava