Pozitív irányba alakul a hazánkról alkotott kép

Ezen a héten különösen sok olyan cikk jelent meg, ami szerint külföldi kis- és középvállalkozások elégedettek Magyarországon. Osztrák, cseh lapok is írtak erről - jelentette ki Kumin Ferenc. Pozitív irányba alakul a külföldi sajtóban a Magyarországról alkotott kép, de vannak pozitív és negatív példák is bőségesen – folytatta Kumin Ferenc. A nemzetközi sajtókapcsolatokért felelős helyettes államtitkár továbbá közölte: „rengeteget cikkezik a világsajtó, persze nem olyan intenzíven, mint a csúcsidőszakokban”. A helyettes államtitkár beszámolt arról, hogy ezen a héten különösen sok olyan cikk jelent meg, ami szerint külföldi kis- és középvállalkozások elégedettek Magyarországon. Osztrák, cseh lapok is írtak erről – tette hozzá. Kumin kitért arra, hogy ezen a héten egy nagy beruházás dominálhatja a híreket, mégpedig a szentgotthárdi Opel-csarnok átadása. „Fontos látni, hogy nem csak ezen a szinten van egyfajta elégedettség, nyitás, bővítési szándék külföldiek részéről, hanem egy sokkal kisebb gazdasági méretben is” – mondta. A Der Standard a ceglédi konfliktusról írt, kiemelve, hogy „400 neonáci skandálta, mocskos cigányok”. Erről Kumin Ferenc elmondta: valószínűleg az történt az újságíróval, hogy találkozni akart a romagárda vezetőjével, de nem jött össze a találkozó, s ilyen esetben beindulhat az újságíró fantáziája. „Az a probléma, ha valaki külföldről ír egy cikket, sokkal könnyebben el tud rugaszkodni a valóságtól” – közölte. Hozzátette: hamis képet sugall ez a cikk. Kumin Ferenc leszögezte: „van még teendők, ha meg akarjuk előzni, hogy torzító cikkek megjelenjenek Magyarországról”.   hirado.hu- fidesz.hu

Sarkosan fogalmazva

Amire a nép vágyik, az tényleg a Jó Állam, a konszolidáció, a gyarapodás, a maradék függetlenség megtartása és növelése, vagyis egy ésszerű, működőképes rendszer, amely nem kényszeríti adósságcsapdába sem a társadalmat, sem az egyént. ...Most már – néhány, szellemileg kihívásokkal küzdő embertől eltekintve – mindenki látja, a balliberális politikai és gazdasági felső tízezer nemcsak a népet csapta be, hanem saját ideológiáját is elárulta, megtagadta, nyilván merő szociális érzékenységből. Így aztán gyerekjáték lesz Róna Péter eszmetársait legyőzni. Szentmihályi Szabó Péter  Magyar Hírlap

Zavar

Határozott zavar érződik a Gyurcsány-brigád háza tájáról. Egyik pillanatban még lelkesen éhezik a vezérkar a Parlament előtt, a pártelnök lánglelkű beszéddel zárja az éhkoppot, s bojkottot hirdet a készülő választójogi törvény ellen. Aztán a másik pillanatban (még el sem ül a közvélemény kacagása) már ahhoz keres ideológiát a párt, miért farolt ki mellőle a körüludvarolt MSZP. Valamiféle kuszaság veszi körül a gyurcsányi csapatot, maga a vezér is zaklatottnak látszik, szemében megfejthetetlen küldetéstudat, hangjában el-elcsukló harsonaszó. Gagyog, s ragyog... A hírnévvel sem könnyű megbirkózni. Pilhál György  Magyar Nemzet

Orbán Viktor beszéde az Opel új motorgyárának avatóján

Az Opel új szentgotthárdi motorgyárával Magyarország újabb lépést tett abba az irányba, hogy Közép-Kelet-Európa egyik autóipari központja legyen. Szentgotthárd ezzel az üzemmel Európa egyik motorgyártó központjává válik -mondta Orbán Viktor Opel új motorgyárának avatóján.Hozzá tette: az új motorgyár átadása reménykeltő irányt mutat a bajban lévő, válsággal küzdő Európának is, ugyanis a kontinenst éppen Németország és Közép-Európa egyre mélyülő együttműködése fogja kimenteni a bajból. A motorgyár 800 új munkahelyet teremt az üzemben, a magyar beszállítókon keresztül pedig akár további több ezret. Több száz magyar családnak biztos lett a jövője ezzel a beruházással, ez nagy dolog, hiszen Európában ma gyárakat zárnak be, munkásokat bocsátanak el, ezért köszönet és elismerés az Opel-gyárnak, hogy úgy döntött, dacára az európai válságnak, Magyarországon nem gyárbezárás lesz, nem elbocsátás, nem leépítés, hanem a világ egyik legmodernebb gyárát építjük fel közösen. Magyarország mindig is nagy tisztelettel fogadta azokat a befektetőket, akik nemcsak gyors hasznot akartak zsebre vágni, hanem itt akartak maradni, és hosszú távra rendezkedtek be az együttműködésre. A magyarok szeretik az Opelt, amely megbecsüli a magyar munkásokat, ezért mi is megbecsüljük az Opelt. A kabinet éppen azzal a szívet-lelket beleadó és szorgalmas hozzáállással szeretné Magyarországot továbbépíteni, amit az Opel a mai napig képvisel. Mi is hiszünk abban, hogy nemcsak a németek lehetnek sikeresek, mi is sikeressé válhatunk, ha lesz erőnk folytatni a válsággal szembeni küzdelmet. Magyarország azonban csak akkor veheti sikerrel az akadályokat, ha bővíti gazdasági mozgásterét, ehhez pedig gyárakra, üzemekre, sok ezer új munkahelyre és dolgozó magyarokra van szükség. Ma 220 ezer olyan ember van az országban, aki két évvel ezelőtt még munka helyett segélyből élt. Magyarország megújításához az új munkahelyeken keresztül vezet az út, és ez az ünnepélyes gyáravató és ez a nagyszerű üzem fontos állomás ezen az úton. A szabaddá vált Magyarország egyik jelképes pillanata volt, amikor 1992-ben Antall József akkori miniszterelnök az első magyar Opel Astra kormányához ült. patriotaeuropa.hu  

Bayer Zsolt: Piacgazdaság - Álláspont - (teljes cikk)

A cseh állam százmillió eurós támogatást nyújt a cseh állami légitársaságnak. Az Európai Bizottság megvizsgálta az ügyletet, és rendben találta. A cseh állami légitársaság hozzájuthat az állami támogatáshoz. S ezzel a döntésével az Európai Bizottság egyszersmind jóváhagyta azt a 2,5 milliárd koronás támogatást is, amelyet a cseh állam még 2009-ben nyújtott a cseh állami légitársaságnak.Ugyanez az Európai Bizottság 2012. január 9-én, hétfőn a következő döntést hozta: mivel a magyar állam tiltott állami támogatásokat juttatott a Malévnak 2007 és 2010 között, a magyar nemzeti légitársaságnak „vissza kell fizetnie a jogtalanul juttatott állami támogatást”. Ez az összeg 88 milliárd forint volt. Scheiring Gábor akkor a blogjában mindjárt idézte is a legfontosabb tudnivalót: „A Bán, S. Szabó & Partners ügyvédi iroda szerint például egy esetleges csőd esetén sem fogja eltűrni az Európai Bizottság, hogy nem vagy késlekedve hajtsa végre a Malév a tiltott állami támogatások visszafizetését ….” És nem tűrte el. A Malév pedig megszűnt. Azért ilyenkor talán azok is eltöprengenek egy pillanatra, akik ájultan rajonganak az unióért és a piacgazdaságért. Akik szerint nincs jobb szabályozó, mint a „szabad” piac, s nincsen fontosabb az életünkben, mint a dereguláció, privatizáció, liberalizáció szentháromsága. Éppen a minap írtam, de megismétlem: ez a „szabad” piac intézte el a magyar cukorgyártást, amikor helyt adva a brazilok követelésének, drasztikusan csökkentette az európai cukorkvótát. (Csendben jegyzem meg, micsoda drabális, otromba baromság ez az egész kvótarendszer…) A duma közben az volt, hogy majd jön az olcsó cukor. Jött. Tavaly dupla áron érkezett hozzánk a cukor - miközben a gazemberek gondoskodtak arról is, hogy idehaza soha többé ne lehessen cukrot gyártani, ugyanis ledózerolták a gyárakat. Ez a szabad piac – őszerintük. És persze a szabad piac az is, amikor a csehek támogathatják a saját légitársaságukat, mi, magyarok pedig nem tehetjük ugyanezt. S önmagában tragikomédia, hogy az állam mit támogathat és mit nem. Itt fordul önmaga paródiájába az egész rothadó rendszer. A szemünk előtt, csak már a kérdéseket sem tudjuk feltenni. Például azt, hogy a szent piacgazdaság nevében általánosságban tiltják, hogy az állam támogassa saját vállalatait, s ugyanezen szent piacgazdaság nevében elvárják, hogy az állam támogasson magáncégeket. (Minden, Magyarországra – vagy bárhova? - települő multi állami támogatást kap, továbbá adómentességet vagy adókedvezményt.) Ha a bankok csődbe mennek - Barroso szerint azért, mert a pénzügyi szféra felelőtlen! -, akkor azonnal az államokhoz fordulnak, hogy az adófizetők pénzén konszolidálják őket. Minden haszon magánzsebekbe vándorol, minden veszteséget az államok állnak, az adófizetők pénzéből. Azon adófizetők pénzéből, akiket aztán idehaza előszeretettel bélyegeznek antiliberálisnak, antiszemitának, unióellenesnek. Önmagán messze túlmutató jelentősége van az Európai Bizottság döntésének, amellyel lehetővé tette a cseheknek azt, amit minekünk megtiltott. Önmagán messze túlmutató jelentősége van mindannak, ami napjainkban történik az unióban. És mindezek fényében kell eltöprengenünk azon, mit is jelentene számunkra, ha még szorosabbra fűznénk a kapcsolatokat, és ha létrejönne a fiskális unió. Aki eddig nem értette, mit is jelentett januárban az a mondat, hogy NEM LESZÜNK GYARMAT, az most már igazán észbe kaphatna. És belevéshetné agyába a régi, ósdinak tűnő, ám annál inkább megfellebbezhetetlen igazságot: gyáva népnek nincs hazája. Bayer Zsolt  

Szeged - Alföld

[gallery]

Kastélyok a Kárpát-medencében - I.

[gallery]

Megfelelő szakmai tudás esetén, a magyarok versenyképesek

Mészáros György, a Nemzeti Innovációs Hivatal elnöke szerint a magyar kormány időben felismerte, hogy a K+F és az innováció az egyik legfontosabb kitörési pont, és az Európai Unió is eddig soha nem látott mennyiségű forrást, 87 milliárd eurót különített el erre a célra a 2014-2020-as periódusra. Ahol rendelkezésre áll a megfelelő szakmai tudás, ott a magyarok versenyképesek és ezt a hazai beszállítók révén a kormány is támogatja. Már nem agyelszívásról, hanem a magyar kutatók által külföldön megszerzett tudományos ismeretek visszahozásáról, hazai hasznosításáról van szó. Magyar Nemzet

Róna Péter szerint a húsz éve Európával kialkudott felzárkózási pálya megbukott. Alapvetően téves, de legalábbis 30-40 éve bizonyosan túlhaladott az a máig működő közgazdasági alaptétel, hogy a külföldi tőkére, az olcsó magyarországi munkaerőre építi a gazdaságot szigorú, az inflációt visszafogó monetáris politika mellett. Ebből a modellből alacsony hozzáadott érték, kevés szellemi tartalom következik, ez zsákutca. A kiút az állami milliárdok átcsoportosítása, a humántőke, vagyis a szellem fejlesztésének radikális felfuttatása. Róna második tétele az energiagazdálkodás. A kőbe vésett munkahelyvédelmi akcióterv nagy marhaság, 300 milliárd forintja az energiagazdálkodásban évente 160-180 ezer munkahelyet hozna létre. (Somogyi Hírlap) - Köllő János szerint nehezen érthető, hogy miért vonatkozik a járulékcsökkentés a meglévő munkahelyekre is. Egy ilyen program olyan munkahelyeket támogat tömegével, amiket a munkáltatóknak eszük ágában sincs megszüntetni. Nagymértékű járulékkedvezménynek inkább csak a létszámfelvételnél és olyan részpiacok esetében van létjogosultsága, ahol valami – például a minimálbér – akadályozza a piac működését. A képzetlen, tartós munkanélkülieké például egy ilyen részpiac, de esetükben már régóta létezik ilyen jellegű kedvezmény. (hvg.hu)  

Lesz végre újra magyar tulajdonú bank!

Visszavásárolhatja a Takarékbank 38 százalékos tulajdonrészét a német DZ takarékbanktól a magyar állam. A kelet-közép-európai térség valamennyi államában a miénknél jóval alacsonyabb a külföldi tulajdonú a bankok aránya. A világranglistán így felmért 137 ország közül hátulról a hatodik (!) helyet foglaljuk el. Magyar Nemzet