A jó "rosszak" és rossz "rosszak"

Bíró Zoltán szerint ideje lenne egyszer s mindenkorra leszámolni azzal, hogy vannak megbocsáthatatlan és büntetendő sértések, és vannak megbocsáthatók és büntethetetlenek, vannak sérthetők és sérthetetlenek e fenemód civilizált nyugati társadalmakban. Az sem lenne utolsó dolog, ha az elemzések szólnának végre a kiváltó okokról is, például az országok kizsákmányolásáról, az energiahordozókért folyó világméretű küzdelemről, a gátlástalan fegyverkereskedelemről, a belügyekbe való folyamatos beavatkozásról. És arról a régi gyakorlatról, hogy a gyarmatosító szempontjából vannak jó és rossz diktátorok, és a rosszak azok, akik nem akarnak a gyarmatosítók kedvében járni. Meddig tartható fent az az álságos nyugati liberális demokrácia, amely ilyen provokációkat és aljasságokat eltűr, miközben más esetekben még a vélemény kinyilvánítását is bünteti? Magyar Hírlap

2012. September 24. 14:44

Csak érdekegyesítéssel lehetünk sikeres nemzet

Kossuth Lajos nemcsak az érdekérvényesítés, hanem az érdekegyesítés szószólója és megtestesítője is volt, az 1848-ban általa kovácsolt társadalmi összefogás, az emberek közös akarata, támogatása és egyetértése nélkül ma sem lehet sikeres nemzet a magyar - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető államtitkár Cegléden. Lázár János a Kossuth Lajos ceglédi toborzóbeszédének emlékére tartott rendezvényen hangsúlyozta: mi gyakran tele vagyunk panasszal, reménytelenséggel, de Kossuth a mostaninál jóval nagyobb áldozatvállalást kért és kapott az emberektől. Hozzátette, hogy sokan veszteségként élik meg az elmúlt két évtized történéseit, miközben az 1848-as hősökre és a szabadságharc utáni időkre gondolva az általunk meghozott áldozatok csekélynek tűnnek. Kossuth Lajos volt az első politikus az országban, aki nemcsak a "pesti úri környezetben", hanem vidéken, így Cegléden is képes volt szót érteni az emberekkel - mondta az államtitkár. Lázár János kiemelte: minden népnek vannak közös pontok az emlékezetében. A magyarságnak 1848 tavasza az első ilyen, meghatározó, közös emlék, ekkor született meg ugyanis a magyar szabadság - tette hozzá. A politikus történelmünknek e korszakát felidézve azt mondta: a ceglédiek büszkék lehetnek városukra és elődeikre, azokra az emberekre, akik Kossuth idejében vagy azt követően a szenvedést, sőt a halált is vállalták hazájukért. Lázár János külön méltatta azt a száztagú ceglédi küldöttséget, amelynek tagjai Torinóba utazva 1877-ben az önkéntes száműzetésben élő Kossuthot arra kérték: térjen haza és legyen Cegléd képviselője. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár köszöntőjének elmondása után részt vett a Pest megyei város díszpolgári címeinek átadásán és a Szabadság téri református templom előtt tartott honosítási ceremónián. A XVII. Kossuth-toborzó péntektől vasárnapig tartó rendezvénysorozatának ez utóbbi eseményén Cegléd határon túli testvértelepülései közül Gyergyószentmiklósról 53 székely magyar tett ünnepélyes állampolgársági esküt. MTI, fidesz.hu

2012. September 24. 14:31

Számos európai országban van regisztráció

Európa számos országában létezik ez a gyakorlat, és hazánkban - a mostani rendszerhez képest – ez annyi változást jelentene, hogy a választói névjegyzéket nem az állam, hanem maguk a választópolgárok állítják össze – jelentette ki Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselő az előzetes regisztrációról. A mögöttünk hagyott két és fél év után azok a vádak, hogy valami nem jogállami, nem demokratikus, azok semmi más nem jelentenek, minthogy a baloldali ellenzéki pártok nem tudnak maradéktalanul azonosulni egy javaslattal – jelentette ki Gulyás Gergely. A fideszes országgyűlési képviselő az előzetes regisztrációról szólva elmondta, Európa számos országában létezik ez a gyakorlat, és hazánkban - a mostani rendszerhez képest – ez annyi változást jelentene, hogy a választói névjegyzéket nem az állam, hanem maguk a választópolgárok állítják össze. Felhívta a figyelmet arra, hogy a regisztrációra még az ellenzéki pártok szerint is szükség van két esetben, és üdvös egy esetben. Az egyik, ahol feltétlenül szükség van rá, az a határon túli magyar választópolgárok ügye, akik 2014-től kezdve szavazhatnak, a másik ilyen pedig a nemzetiségi listákra szavazó választópolgárok csoportja. Szintén üdvös azokban az esetekben, amikor valakinek van magyarországi lakóhelye, de tartósan külföldön tartózkodik – sorolta Gulyás. A politikus szólt a választókerületi beosztásról is, szavai szerint voltak 25 ezres és 75 ezres választókörzetek is. Csepelen ugyanannyi választópolgár két mandátumról döntött, mint a II. kerületben egy, mert 1989-ben még az utolsó kommunista kormány döntött a választókerületi beosztásról – jegyezte meg. Ezek után, most létrejön egy olyan rendszer, ahol a Velencei Bizottság szigorú ajánlásainak megfelelően a legnagyobb különbség az 15 százalék két szavazókör között a 300 helyett, és utána mi kapjuk azokat a vádakat, hogy alkotmányos alapjogot sért az új választójogi rendszer – fejtette ki az ellenzéki kritikákra reagálva. hirtv.hu-fidesz.hu

2012. September 24. 14:21

Orbán Viktor sajtótájékoztatója Vilniusban

A litvánok nem tudják, milyen szerencsések, ők ugyanis szabadok, és nehéz elképzelniük egy olyan sorsot - ilyen a magyaroké -, amelyik nem szabad. A 2010-es kormányváltáskor Magyarországon 80 százalék felett volt a GDP-hez mért államadósság, ami már közel van az adósrabszolgasághoz. Litvánia 38 százalékos mértékű államadóssága maga a szabadság - mondta Orbán Viktor Vilniusban tartott sajtótájékoztatóján. Mi naponta folytatunk egyfajta szabadságharcot - folytatta -  hogy le tudjuk hozni az államadósságot az 50 százalék alá, ahol már biztonságban érezheti magát az ember. Ha a Jóisten megengedi, hogy még egy-két évig dolgozzunk Magyarországon, akkor mi is csatlakozni fogunk az alacsony adóssággal rendelkező közép-európaiak családjához. Magyarország ugyanazon az ösvényen szeretne haladni, mint amelyen a litvánok. Ma nem könnyű Közép-Európában az élet, az emberek ugyanis sokat küzdenek a megélhetésért, de a napi gondok perspektíváján túl legyünk tudatában annak, hogy mi Európa leendő sikerövezetéhez tartozunk. Közép-Európa egy fantasztikus évtized előtt áll, bár ez a litván gazdaság számain ma még jobban látszik, mint a magyarén. Mi szeretnénk olyan gazdasági növekedést, mint a litván, de Magyarország még a recesszió ellen küzd, nem a magas növekedésért. Az energiabiztonság kérdésében egy húron pendül a két ország: mi is nukleáris fejlesztésben gondolkodunk. A litván és a magyar nép XX. századi szenvedéstörténete szinte azonos, a különbség talán annyi, hogy a litvánok azon kevés nép közé tartoznak, amelyeknek nehezebb volt a XX. századi történelme, mint Magyarországé. A litván nép is elveszítette - ma éppen ennek van emléknapja – a velük együtt élő zsidó közösség javarészét, mint ahogy mi, magyarok is elveszítettük, Litvánia is ugyanúgy elveszítette a függetlenségét, mint Magyarország, és Litvániát is megtaposta a kommunizmus, mint Magyarországot, de az ő országuk még ráadásul a Szovjetunió részévé is vált, ami nehezebb sors, mint a mienk volt. Köszönetet mondtunk azért, hogy az elmúlt két év nagyon nehéz európai vitáiban a litvánok mindig a magyarok mellett álltak. Köszönjük a barátságot, a segítséget és a szolidaritást. patriotaeuropa.hu  

2012. September 24. 13:58

Költöző madarak a Kárpát-medencében

[gallery]

2012. September 24. 12:47

Az ülésen elmondhatják, miért csökkentették a béreket

2008-ban az MSZP és a Gyurcsány-kabinet kötött egy megszorításokon alapuló IMF-megállapodást. A közvéleményt nem tájékoztatták arról, hogy az IMF-nek megígérték a nyugdíjak csökkentését, a pedagógusok, az orvosok, az ápolónők és a köztisztviselők bérének csökkentését, az általános értékalapú ingatlanadót, és további, a magyar családokat sújtó megszorításokat - emlékeztet Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője közleményében.   Mint írja: 2008-ban az ország nem tudta, hogy mit ígért és mit nem ígért meg az MSZP és a Gyurcsány-kabinet az IMF-nek. A Fidesz Országgyűlési Képviselőcsoportja és Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt hetekben a nyilvánosság előtt is világossá tette, hogy Magyarország milyen IMF-megállapodást nem akar. "Nem támogatjuk a nyugdíjcsökkentést, a bércsökkentést, az ingatlanadót és a megszorításokat! Nem a 2008-hoz hasonló megszorító, hanem új, növekedést támogató IMF-megállapodásra van szükség" - húzza alá a Fidesz frakcióvezetője. Ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy jövő szerdán a gazdasági bizottság előtt módjuk lesz részletesen tárgyalni a 2008-as, megszorításokon alapuló IMF-megállapodásról. Az ülésen Simor András MNB-elnök és Domokos László ÁSZ-elnök tájékoztatóját követően a szocialisták elmondhatják, miért csökkentették a nyugdíjakat és a béreket, miért vezettek be ingatlanadót, miért hajtottak végre súlyos megszorításokat 2008-2009-ben. Ezen a bizottsági ülésen szívesen látják Szekeres Imre és Mesterházy Attila képviselőket is, akik magyarázatot adhatnak arra, hogy miniszterként és frakcióvezetőként miért szavazták meg a nyugdíjak és a bérek csökkentését, az ingatlanadót és a többi megszorítást. Rogán Antal kiemeli: a gazdasági bizottság következő ülésén, október 1-jén, a tárgyaló delegáció tagjaként szívesen tájékoztatja az ellenzék képviselőit és a nyilvánosságot arról, hogy milyen IMF-megállapodást szeretne kötni a jelenlegi magyar kormány, és mit foglal magában a Nemzetközi Valutaalapnak és az Európai Bizottságnak levél formájában megküldött magyar álláspont.  MTI/OS 

2012. September 23. 22:56

Magyarország egy gazdasági és társadalmi siker küszöbén áll

Orbán Viktor szerint Magyarország egy gazdasági és társadalmi siker küszöbén áll, mert egyszerre képes csökkenteni az államadósságot, növelni a versenyképességet, és egyre több a munkából élők száma. A miniszterelnök erről pénteken a Kereszténydemokrata Internacionálé vezetőségi ülésén beszélt, Rómában. A kormányfő beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarország a gazdasági válságot és az abból származó társadalmi kihívásokat jobban kezeli, mint sok más ország. "Egy rendkívül széles társadalmi támogatás és nemzeti konzultáció után sikerült az ország keresztény hagyományaiból táplálkozó, modern, XXI. századi, új alaptörvényt elfogadnunk, amely az előttünk álló korszakokban biztos alapot ad Magyarország számára" - idézte a miniszterelnök szavait Szijjártó Péter  államtitkár. Azt is elmondta, hogy Orbán Viktor Rómában részt vett egy munkaebéden, amely "mini EU-csúcsnak" is nevezhető, mert azon jelen volt a magyar kormányfő mellett az olasz, a spanyol, az ír és a görög miniszterelnök, akik az eurózónát sújtó gazdasági válságot tárgyalták meg.  MTI, patriotaeuropa.hu

2012. September 23. 22:40

Amíg a hercegprímás élt, léte a nemzet megtartó ereje volt

A kormányfő kereszténydemokrata helyettese szerint Mindszenty József példája olyan erőt adott, ami nagyban segítette az emigrációban a magyarság, a nemzeti identitás megtartását, és az asszimilációtól való megmenekülését jelentette nemzedékeknek. Semjén Zsolt a Magyarok lelkiismerete - Mindszenty József címmel rendezett nemzetközi konferencián azt mondta, amíg a hercegprímás élt, léte a nemzet megtartó ereje volt, egy olyan iránytű volt, amely a magyarság erkölcsi megmaradását, önbecsülését, jövőjét jelentette.A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke szerint Mindszenty József nem beleszólt a politikába, és nem anakronizmus volt az alkotmányos álláspontja, állampolgári kötelességét teljesítette. Ez politikai értelemben, két megszállás után és alatt maga volt a remény alternatívája - állapította meg. Semjén Zsolt szerint Magyarország új alaptörvénye rehabilitálta Mindszenty József alkotmányos felfogását. MTI, fidesz.hu

2012. September 23. 22:26

Ha mindenki hallgat, valakinek akkor is szólnia kell

Mindszenty József mindig szót emelt az igazságért és a szabadságért - jelentette ki a köztársasági elnök a néhai hercegprímás életéről a Terror Háza Múzeumban tartott nemzetközi konferencián. Áder János azt mondta, Mindszenty József minden tőle telhetőt megtett embertársaiért, az elesettekért és a kitaszítottakért, kompromisszumok nélkül vette vállára a haza becsületével járó felelősség minden terhét. A hercegprímás emberi példája, szellemi-erkölcsi hagyatéka méltó arra, hogy történelmi emlékezetünkben való méltó elhelyezését a nemzet legkomolyabb erkölcsi ügyei között tartsuk számon - hangoztatta az államfő.Áder János rámutatott: a jó példák csak akkor találhatnak követőkre, ha "ismertté, felmutathatóvá, elfogadhatóvá és vonzóvá" teszik őket, csak az ilyen példákon keresztül érthető meg, hogy "ha mindenki hallgat, valakinek akkor is szólnia kell". Azt mondta, Mindszenty neve, munkássága máig sem kapta meg a méltó helyet a közéletben és a közgondolkodásban, nem kapta meg a teljesítményének kijáró figyelmet. Mindszenty igaz ember volt, méghozzá a szó legigazabb értelmében - hangsúlyozta az államfő. Hozzátette, hogy szabad ember is volt, a legszabadabb azok közül, akik "a sokféle rabságot hozó XX. században" lelki vagy politikai vezetők voltak. Egy volt a kevesek közül, akik nem a hatalom kényszerének engedelmeskedve, hanem szabad akaratukból cselekedtek - értékelte. Emlékeztetett, a hercegprímás az emberpróbáló időkben is kitartott hazája becsülete és egyháza igazsága mellett, nemzetét sohasem árulta el, "sem tettben, sem gondolatban". Nem volt "világmegváltó gondolatok rabja, sem hordozója", de mindig kimondta, amit helyesnek gondolt - idézte fel. Áder János szavai szerint diktatúrák idején szabadnak lenni annyit tesz: az emberség, a hazafiság, a lelkiismeret parancsát követni, és eszerint cselekedni. Mindszenty szabadságszerető polgárként viselkedett akkor is, amikor veszprémi püspökként a nyilasuralom zsidó deportálásaival helyezkedett szembe - közölte, hozzáfűzve: így tett akkor is, amikor a nép oldalára állt a kegyetlen, "embert, Istent nem kímélő" kommunista diktatúrával szemben. Mindszenty József alakja eggyé vált a magyarság sorsával, a szabadsággal és minden igaz emberrel - jelentette ki. Hangsúlyozta, élete, életműve a magyarokban "sérthetetlen egységben marad fenn a végtelen időben". MTI,  fidesz.hu

2012. September 23. 22:14

Az emberi jogi bíróságnak erkölcsileg megalapozott döntéseket kell hoznia

A magyar hatóságoknak végre kell hajtaniuk az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott ítéletet, amelyben kártérítési kötelezettséget írtak elő a vörös csillag használatának büntetőjogi szankcionálása miatt - erősítette meg újságírók előtt Kövér László Strasbourgban. Az Országgyűlés elnöke előzőleg, az Európa Tanácshoz (ET) tartozó országok parlamenti elnökeinek konferenciáján elhangzott beszédében erkölcsileg elfogadhatatlannak nevezte az ítéletet.Utóbb újságíróknak nyilatkozva azt mondta: ha ebből esetleg valakik üzletet csinálnának, akkor "nem nagyon lesz más megoldásunk, mint vagy vég nélkül kell fizetünk ..., vagy pedig felülvizsgáljuk az ide vonatkozó törvényhelyeket, és úgy, ahogy van, hatályon kívül helyezzük, kivesszük a büntető törvénykönyvből mind az egyik, mind a másik diktatúrára vonatkozó preventív szabályunkat". Kövér László hozzászólása azon eszmecsere során hangzott el, amelyet az Emberi Jogok Európai Bíróságának jövőjéről, illetve a nemzeti parlamenteknek e strasbourgi bírósági fórummal kapcsolatos szerepéről folytattak az ET-országok parlamenti elnökei. A magyar házelnök úgy vélekedett, hogy az ET égisze alatt működő európai emberi jogi bíróság az ítélettel kettős mércét alkalmazott, hiszen egymástól eltérő megítélést érvényesített az egyes önkényuralmi jelképek tekintetében. Idézte Václav Havelnek - mint fogalmazott, a rendszerváltozás szimbolikus alakjává nemesült politikusnak -, azt a kijelentését, miszerint nincs különbség a horogkereszt és a sarló és kalapács között. "Ha az európai emberi jogi bíróság olyan ítéleteket akar hozni, amit elfogadnak őszintén minden tagállamban, nem csupán kötelezettségként a nemzetközi egyezményhez való csatlakozás miatt, akkor erkölcsileg megalapozott döntéseket kell hoznia a jövőben" - mondta a házelnök az újságíróknak adott nyilatkozatában. A téma tavasszal került ismét napirendre, miután - a magyar állam fellebbezésének elutasításával - jogerőre emelkedett a strasbourgi bíróság ítélete a Magyarországi Munkáspárt 2006 korábbi elnökének, Fratanolo Jánosnak az ügyében, és ez az államot 4000 euró kártérítés és 2400 euró perköltség megfizetésére kötelezte. Az Országgyűlés júliusban határozatban is kinyilvánította, hogy nem ért egyet a strasbourgi bíróság ítéletével, és kitart az önkényuralmi jelképek használatának szankcionálása mellett. A parlament akkor döntött arról is, hogy a magyar államra kirótt kártérítést és perköltséget a pártok költségvetési támogatásából fizetik ki. MTI

2012. September 23. 20:31
<< Első< ElőzőKövetkező> Utolsó>>

731. oldal/866