Braun Róbert függetlensége
Figyelemre méltó, hogy a jegybank függetlenségének kérdése bel- és külpiaci vonatkozásban kizárólag csak akkor kavar vitát, amikor hazánkban jobboldali kormány van, akkor viszont mindig. Baloldali kormány esetén nincs nyugati kritika sem. Amit baloldalról javasolnak, az rendben van, de ha ugyanaz jobboldalról is szóba kerül, kiújul a „függetlenségi” háború.
...Az álságos jegybanki függetlenség rabicfalán ütött hatalmas rést Braun Róbert elnöki főtanácsadó esete, akiről kiderült, hogy a jegybankból való távozása előtt már egy évvel hivatalosan csatlakozott a „haladó erőkhöz”, azaz belépett az MSZP-be, ami köztudottan nem más, mint egy parlamenti politikai párt. (Egyébként 1,8 millió forintos fizetést hagyott ott a politikai karrierért.) Aki pedig párttag, az nem független.
Boros Imre
Magyar Hírlap
Stefka István: Lakiteleki örökség - Álláspont - (teljes cikk)
Összenő, ami összetartozik. Orbán Viktor akkor emlékeztetett a Parlamentben erre az alapigazságra, amikor a magát antikommunistának nevező SZDSZ 1994-ben politikai házasságot kötött az országgyűlési választás győztesével, az MSZMP utódpártjával, az MSZP-vel. Akkor, megdöbbenésének hangot adva, sok száz jó szándékú és átvert liberális hagyta ott a szabad demokrata pártot. A liberálisok hajója ekkor kapott léket, süllyedni kezdett, a párt pedig fokozatosan elvesztette hitelességét a tömegek előtt, végül 2010-re az SZDSZ lenullázta magát, s ki is szorult a politikai életből.
Orbán Viktor miniszterelnök a hét végén a lakiteleki találkozó 25. évfordulója alkalmából szervezett összejövetelen beszédében ismét szóba hozta, hogy „összenő, ami összetartozik”. Igaz, más összefüggésben. Most először jelentette ki nagy nyilvánosság előtt a kormányfő, hogy a Magyar Demokrata Fórum és a Fidesz útja mára összeért. Mint hangsúlyozta: „…bennünket összeköt a magyarság felemelkedésének hite”. Nyilván a lakiteleki eszmeiséget továbbvivő, történelmi MDF-re gondolt.
Miért fontos a magyar jobboldal számára ez az állásfoglalás? Azért, mert a viszonylag távolról, a liberális világból érkező fiatal demokraták csaknem két évtized alatt végleg eljutottak a népben, nemzetben, a magyarság történelmének egységében gondolkodók világába, és átvették Lakitelek szellemi örökségét, üzeneteit, amelyeket át is vezettek a politikai gyakorlatukba.
A jobboldal politikai jogfolytonossága így adott lett, nem beszélhetünk törésről, függetlenül attól, hogy belső és külső balliberális erők szétverték az eredeti MDF-et. Orbán politikája ötvözi az 1848-as hagyományokkal rendelkező magyar szabadelvűséget a népi, nemzeti, polgári konzervativizmussal. Ilyen szerencsés találkozásra száz éve nem volt példa.
Mit is szögezett le nyilatkozatában 1987. szeptember 27-én a magyar szellemi élet több mint másfél száz tagja Lakiteleken? A többi között azt, hogy: „A magyarság történelmének egyik súlyos válságába sodródott. Népmozgalmi erejében megroppant, önhitében és tartásában megrendült, kohéziójának kapcsai tragikusan meglazultak, önismerete megdöbbentően hiányos. Összeomlással fenyegető gazdasági válságnak néz elébe. A magyar etnikumot példátlan széttagoltság sújtja. Nemzetünknek nincs közösen vállalható jövőképe.”
Majd úgy folytatódott a nyilatkozat, hogy közmegegyezés szükséges, csak társadalmi összefogással, annak részvételével lehet megoldani a válságot. Ezt a nyilatkozatot akár 2010-ben is kiadhatták volna, a választások előtt is, a nyolc évig tartó szocialista-szabaddemokrata hatalomgyakorlás idején, amely gazdaságilag, politikailag és morálisan csaknem kivéreztette hazánkat. A Fidesz–KDNP pártszövetség pontosan azért kapta a választóktól a kétharmados bizalmat, hogy kivezesse a válságból, s talpra állítsa az országot.
Nem véletlen, hogy Orbán Viktor és sokan mások magukénak érzik a lakiteleki sátrat, és a találkozó szellemiségét, még ha fizikailag nem is voltak ott. Áder János viszont ott volt, nem véletlenül jelentette ki köztársasági elnökünk, hogy éppen az volt a sátor történelmi érdeme, hogy a résztvevők nem engedték magukat lebeszélni arról, hogy hazájuk javára cselekedjenek. S ez a tanulság a mának is szól, hogy nem szabad feladni. Még ha az konfrontációval és veszélyekkel is jár.
Hit és bátorság kellett a huszonöt évvel ezelőtti jelenléthez. Börtönre, elhallgattatásra számíthattak az ellenállók, az írók szilenciumot kaptak, ha szembeszálltak a hatalommal vagy kritizálták a rendszert. Ott, a lakiteleki sátorban fogalmazták meg először, hogy Kádárnak mennie kell. Dénes János ötvenhatos elítélt ezzel a kijelentésével akkor is a szabadságát kockáztatta.
A lakiteleki örökség a Fidesz jelenlegi politikájával is egybevág: továbbra is cél Magyarország mozgásterének növelése, gazdasági és politikai függetlenségünk megteremtése, megőrzése, s egyáltalán az, hogy az ország kezébe vehesse a saját sorsát.
Stefka István
Magyar Hírlap
A nagy tanítómester
Az ENSZ 1991-ben nyilvánította október 1-jét az idősek világnapjává. Ma körülbelül 600-700 millió hatvan év feletti ember él a világon, számuk húsz év alatt akár meg is kétszereződhet.
...Az idősek jó közérzetének és kondíciójának fenntartásához nemcsak anyagiakra, hanem hozzáértő, az empátia mellett megfelelő felkészültséggel és szakismerettel rendelkező gondozókra, az emberek szükségleteihez igazodó gondozóhálózatokra is szükség van. Csak egy összehangolt, humánus és szakértelmet is képviselő megközelítés segíthet, hogy az idősek derűvel, energiájuk mozgósításával, aktívan és társadalmi integráltságban, s elfogadottságban éljenek. Az öregkor annak a bölcsességnek az ideje, amely a tapasztalat gyümölcse, hiszen „az idő nagy tanítómester”.
Farkas Péter
Magyar Hírlap
Az európai demokráciát illetően valami sántít - Lapszemle
Az Európai Bizottság, amely a Malév esetében nem engedélyezte, a cseh állami légitársaság esetében jóváhagyta a cseh állam által még 2009-ban nyújtott a 2,5 milliárd koronás állami támogatást. Bayer Zsolt szerint tragikomédia, hogy az állam mit támogathat, és mit nem.
A szent piacgazdaság nevében általánosságban tiltják, hogy az állam támogassa saját vállalatait, s ugyanezen szent piacgazdaság nevében elvárják, hogy az állam támogasson magáncégeket. (Minden, Magyarországra – vagy bárhova? – települő multi állami támogatást kap, továbbá adómentességet vagy adókedvezményt.)
Ha a bankok csődbe mennek – Barroso szerint azért, mert a pénzügyi szféra felelőtlen! -, akkor azonnal az államokhoz fordulnak, hogy az adófizetők pénzén konszolidálják őket. Minden haszon magánzsebekbe vándorol, minden veszteséget az államok állnak, az adófizetők pénzéből.
Magyar Hírlap
Közvélemény-kutatások szerint bár az európaiak 80 százaléka ellenzi a föderális Európát, az Európai Parlamentben és az európai pártokban mégis a föderáció hívei vannak túlnyomó többségben, ami Lóránt Károly szerint arra utal, hogy az európai demokráciát illetően valami sántít.
Magyar Nemzet
Az MNB téves kamatpolitikája több ezermilliárd forintjába került az országnak - Lapszemle
Csernok Attila szerint az elmúlt években a nemzeti bank téves kamatpolitikája több ezermilliárd forintjába került az országnak. Az MNB az „egekben” tartotta a jegybanki alapkamatot, ettől százmilliárdokkal nőtt a költségvetés hiánya. A magas kamat jól jött a befektetőknek, nőtt a forint iránti kereslet és – gyenge, sérülékeny gazdaságban, árfolyam-manipuláció hatására – „erős” lett a forint.
Ez nekünk külföldön piacvesztést okozott, belföldön tisztességtelen előnyt biztosított az importnak. Magyar vállalatok sora ment tönkre, növelve a munkanélküliek számát. Dánia, az Egyesült Királyság, Norvégia, Svájc, Svédország ésszerűen működő európai országok. Köztük Norvégia és Svájc nem tagja az Európai Uniónak, a másik három benne van, ám nem tagja az eurózónának. Mert ők gondolkodnak. Nálunk meg üres dogmákba ragadt, önjelölt „szakértők” sürgetik a belépést az eurózónába.
Népszava
Bogár László szerint ahhoz, hogy megállapítsuk, a hazai alapkamat túl magas, elég szétnéznünk a régiónkban; Csehországban például 0,75 százalék. Hiába más a két gazdaság helyzete, ekkora ordító különbségre nincs magyarázat. Jelen helyzetben a leghelyesebb stratégia az lenne, ha a monetáris tanács kisebb lépésekben araszolgatna lefelé.
Magyar Nemzet
Londonban, a Bank of America - Merrill Lynch bankcsoport globális piacelemzői úgy vélekedtek, hogy a magyar kormánynak a Nemzetközi Valutaalappal kapcsolatos "viszonylag békülékeny álláspontja" és a gyenge reálgazdasági helyzet lehetőséget teremt egy újabb kamatcsökkentésre. A prognózis szerint az MNB-alapkamat a jelenlegi 6,5 százalékról az idei év végére 6 százalékig csökkenhet.
hvg.hu
Gárgyán Eszter szerint IMF-megállapodás nélkül – ha a külső környezet kedvező marad – folytatódik a 25 bázispontos vágások sorozata, év végéig 6,0 százalékig süllyedhet a ráta.
Napi Gazdaság
Boros Imre szerint legalább 5,5 százalékra csökkentett jegybanki alapkamat kellene ahhoz, hogy ne fékezze tovább a hazai gazdasági növekedést. A válság hatására a világ számos országában alacsonyabb szinten áll az alapkamat, mint az inflációs ráta. Hazánk számára követendő példa az eurózóna és a cseh gazdaság, ahol mélyen a fogyasztói árnövekedés mértéke alatt van az alapkamat szintje.
Magyar Nemzet
A monetáris tanács egyik külső tagja neve elhallgatása mellett elmondta: egy százalékpontnyi csökkentésre lát mozgásteret az IMF-EU megállapodást közvetlenül megelőző időszakban, és további egy százalékpontos enyhítést tart lehetségesnek az egyezség megszületése után.
Magyar Nemzet
Orbán Viktor interjúja a szegedma.hu-nak
Magyarország ma erősebb, mint volt, és nincs senkinek kiszolgáltatva. Minden gondot meg tudunk oldani egyedül, saját erőből, még a pénzügyi és gazdasági bajokat is. Az IMF-hitel nyilvánvalóan sokat segítene, mert súlyos válság gyötri Európát, és újabb válsághullám közeledik, ami negatív hatással lesz Magyarországra is. Könnyebb lenne kivédenünk, ha lenne mögöttünk egy biztonsági háló. Anélkül is sikerülni fog, csak több energiával, drágábban - mondta a miniszterelnök az online lapnak.
Csak egy jó megállapodás előnyös az ország számára, rossz nem jöhet szóba. Nem fogadható el, hogy csökkentsük a nyugdíjakat, a béreket, a gyermekek után járó támogatásokat, vagy embereket bocsássunk el - folytatta.
2008-ban a szocialisták már aláírtak egy rossz, hazánk számára kedvezőtlen megállapodást, mi nem fogunk. Válságkezelésben jobban teljesítünk, mint a legtöbb uniós tagállam. Miközben egész Európában nyugdíjcsökkentés van és leépítik a családtámogatási rendszereket, addig Magyarországon sikerült a kormánynak megőrizni a nyugdíjak reálértékét, meghosszabbítottuk a gyest és a gyedet, valamint bevezettük a gyermekek után járó adókedvezményt.
Miközben Európa csaknem minden országában csökken a munkában állók száma, Magyarországon az elmúlt két év alatt több mint százezerrel nőtt. Kétszázezer olyan ember van, aki korábban segélyből élt, most pedig Start-munkából tartja fenn magát és családját.
Természetesen nincs olyan, hogy egy országban csak jó dolgok történnek, de előbb-utóbb Magyarországon is meghaladja majd a jó dolgok száma a rosszakét. Mára sikerült felgyorsítani az európai források kiáramlását a gazdaságba és sikerült az államadósságot a GDP-hez mért több mint 80 százalékról 77 százalék alá csökkenteni.
Míg azonban ezek mérhető adatok, addig az ország erkölcsi állapotára csak közvetett ráhatása van a kormánynak. Ez alapvetően az embereken múlik.
Számukra az emberek a legfontosabbak, nem a kormányzat vagy éppen az önkormányzatok önmagukban. A kormány tiszta viszonyokat teremt: az egészségügy és az oktatás az államé, és amely feladatokat az önkormányzatok jól tudnak ellátni, azokat végezzék el továbbra is. Ha valaki vállal egy feladatot, lássa el saját forrásaiból, az önkormányzatoknak saját bevételeiken keresztül lehetőségük nyílik erre. Állami feladatot is csak így lehet ellátni.
A szegedi lézer-kutatóközpont projektje késésben van, vizsgálja a kabinet, hogyan tudna segíteni. Ki akarjuk deríteni, ki a felelős azért, hogy ilyen lassan haladnak az ügyek, és mit lehet tenni a felgyorsításért.
A nem látvány-csapatsportágak szövetségeinek vezetői két héten belül leteszik elénk a sportáguk távlati, nyolc-tizenkét éves fejlesztési programját, amit a Magyar Olimpiai Bizottsággal együttműködve meg is fogunk valósítani.
patriotaeuropa.hu
Európa szégyenfoltja, hogy nem törölték még el a Benes-dekrétumok egy részét
Európa szégyenfoltjának nevezte Berényi József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke egy konferencián, hogy nem törölték még el a Benes-dekrétumok szlovákiai magyarokat és németeket kollektív bűnösséggel sújtó részét.
A Hogyan tovább felvidéki magyarság? című budapesti tanácskozáson Berényi József arról beszélt: jó, hogy az Európai Parlament petíciós szakbizottságában vetődött fel nemrégiben a "súlyosan amorális, diszkriminatív jogszabályok eltávolításáról" szóló kérdés, mert szerinte szlovák-magyar kétoldalú tárgyalásokkal ezt nem lehet megoldani.
A Hunnia Baráti Kör rendezvényén Berényi József örvendetesnek mondta azt is, hogy a szlovák kormánytól írásban kért szakvéleményt a benesi dekrétumok vonatkozó részeiről az Európai Parlament petíciós szakbizottsága, "mert ez emberjogi kérdés". Rámutatott: az EU-ban "a szavak szintjén ugyan kimondják, hogy egy egész népet nem lehet kollektíven bűnösnek tekinteni", Szlovákiában ennek ellenére érvényben vannak az erről szóló jogszabályok.
Szerinte "jelentős előrelépés történt, de nagyon messze van még az út vége". Hozzátette: Szlovákiában azt vizsgálják, hogy milyen mértékben befolyásolja az ország integritását, ha eltörlik a szlovákiai magyarokat és németeket sújtó dekrétumokat. Berényi József úgy látja, a szlovák kormányzat "nagy erőket sorakoztat majd fel" a dekrétumok érvényben tartására.
Bugár Béla, a felvidéki Most-Híd párt elnöke közölte: nem a szlovák állam jogfolytonosságát kérdőjelezik meg akkor, amikor a Benes-dekrétumok egyes pontjainak eltörlését követelik. Elmondta, a szlovák kormányzat nem akarja, hogy az összes dekrétumot eltöröljék, de ezt a magyarok sem akarják. Meglátása szerint van készség a jelenlegi szlovák kormány részéről a kérdés megtárgyalására, ezért "most kellene tárgyalni" velük. Megjegyezte, a mostani szlovák kormány másként, toleránsabban gondolkodik a kettős állampolgárság kérdéséről is, mint elődje.
Duray Miklós felvidéki író nagy eredménynek tartotta, hogy sikerült megtárgyalni a Benes-dekrétumoknak a magyar és német közösségeket sújtó vonatkozásait az Európai Parlament petíciós szakbizottságában. Véleménye szerint a továbblépés akkor lehetséges, "ha mi is egységesen megfogalmazzuk az akaratunkat, (...) és nem egymás alatt vágjuk a fát". Megállapította: a dekrétum vonatkozó részeinek eltörlése politikai kérdés, ezért "politikai helyzetet kell teremteni" az arról való tárgyalásra.
Haraszti Attila, a nemzetpolitikai államtitkárság kapcsolattartási főosztályának helyettes vezetője megnyitó beszédében elmondta: a kollektív bűnösség elve szemben áll minden emberi jogi normával. Úgy fogalmazott: "célunk, hogy a magyar közösségek minél többször dönthessenek az őket érintő kérdésekben". Megjegyezte, Magyarország soha nem fog elfogadni olyan intézkedéseket, amelyek ellentétesek az emberi jogokkal és a magyar közösségek érdekeivel.
Mészáros Alajos, a Magyar Közösség Pártja felvidéki európai uniós parlamenti képviselője arról beszélt: ahhoz, hogy ez az ügy az Európai Parlament plenáris ülésére kerüljön, "nagy összefogásra van szükség". Hozzátette: az EU-ban "a kisebbségvédelem gyerekcipőben jár", pedig az unió 499 milliós lakosságából 40 millió történelmi kisebbségi státuszban él.
Fehér Csaba felvidéki történész rámutatott: a magyar társadalom sincs mindig tisztában a Benes-dekrétumok lényegével, ezért a felvidéki magyar civil szervezetek a magyar közösségeket előadásokkal, kiállításokkal tájékoztatják erről. Mindent megtesznek ugyanakkor annak érdekében is, hogy vagyoni kárpótlásban is részesüljenek a dekrétumok miatt kárvallott magyarok - mondta.
Feszty Zsolt, a Te Ügyed Kör Polgári Társulás elnöke úgy fogalmazott: a magyaroknak elsősorban a szlováksággal kell megegyezniük a Benes-dekrétumok ügyében.
MTI, fidesz.hu
Magyar nemzetpolitika a gyarapodás jegyében
A kormány megalakulása óta vallja és következetesen érvényesíti azt az egységes politikai akaratot, amit úgy hívunk a magyar nemzeti közösségek határokon átívelő újraegyesítése. A világ magyarságának lelki közössége csak úgy állítható helyre, ha legfontosabb lépésnek a külhoni magyarság és az anyaországi magyarok közötti bizalom helyreállítását jelöljük meg. Nemzetpolitikai elveinket, céljainkat, illetve az ezekre épülő programokat és intézkedéseket ennek a kiemelt feladatnak a szolgálatába állítottuk.
Répás Zsuzsanna
Magyar Nemzet