Vissza a zűrzavarba - avagy az MSZP "programokat" gyárt
Alapkérdés ugyanis, hogy MSZP-program nem készülhet „orbánviktorozás” nélkül. És az is, hogy a szocialisták – (jog)elődeikhez hasonlóan – jelszavakba csomagolják a tennivalókat. Távoli álmokat kergetnek, amelyek meghaladják, felülmúlják az eddigieket. Az, hogy közben valójában mi történik, mellékes, a lényeg az „esélyegyenlőség”, a „progresszió”, a „kompetencia” – ezektől a hívószavaktól persze a normális embernek feláll a szőr a hátán.
Mert a legtöbben „csak” rendet és nyugalmat szeretnének az iskolákban. S valami effélére vállalkozott a Hoffmann Rózsa vezette oktatásirányítás is. Az államtitkár és munkatársai ráadásul menet közben szembesülhettek azzal, hogy a gondok sokkal nagyobbak és mélyebbek, mint gondolták. Rendet tenni, építkezni köztudottan sokkal nehezebb, mint a liberalizmus nevében elvetni az osztályzást, a számonkérést, mellőzni a fegyelmet, kiiktatni az értékeket és a tudást.
Pintér Balázs
Magyar Hírlap, Patrióta Európa Mozgalom
Orbán Viktor nyilatkozata a „Kohézió barátai” országcsoport brüsszeli csúcstalálkozóján
A kohéziós, vagyis a fejletlenebb térségek felzárkóztatását szolgáló uniós támogatás eddigi összegét meg kell védeni.
A találkozón a kohéziós támogatási főösszeg csökkentésének elutasításán túlmenően egyetértés volt abban is, hogy a kohéziós támogatási pénzek jobb felhasználása - amit a gazdagabb EU-országok kérnek számon - nem vezethet felesleges bürokráciához. A „kohézió barátai” amellett vannak, hogy tartsák fenn az uniós társfinanszírozás 85 százalékos arányát, az áfaelszámolás szabályozását pedig ne változtassák meg.
Ezek azok a legfőbb pontok, amelyekben az országcsoport valamennyi tagja egyetért, a további részletkérdésekben már nincs akkora egyetértés, hogy feltétlenül együtt tudjanak maradni, mindenkinek meg kell tehát vívnia a saját harcát is.
Mind a szakszervezetek, mind a munkaadók osztják azt az álláspontot, hogy ha az előző hét évben volt valami jó az unióban, akkor az az volt, hogy a kohézión keresztül munkahelyeket és gazdasági növekedést tudott elérni olyan országokban, ahol erre egyébként önerőből nem lettek volna képesek. Ezt a képességet nem elveszíteni kell, hanem megerősíteni. Az egyetlen bevált eszköztől akarnak lemondani azok, akik vissza akarják vágni az összegeket.
Védhetetlen álláspont, hogy a legkevésbé fejlett uniós régióktól pénzt akarnak elvenni, miközben a fejlettebb régiók közül jó néhánynak megemelnék a támogatását, emellett pedig a növelnék az unión kívüli országok támogatását.
Miért van az, hogy Szabolcs-Szatmár megyétől pénzt veszünk el, Afrikának meg adunk?
A pillanatnyi hadijelentés nem néz ki jól, hiszen a jelenlegi előterjesztések alapján Magyarország 30 százalékkal kapna kevesebb kohéziós pénzt 2014 és 2020 között, mint 2007 és 2013 között.
Ugyanakkor érzékelhető a hangulatváltozás Magyarország körül, az Európai Bizottság 2012-re és 2013-ra vonatkozó gazdasági előrejelzése ugyanis jelentős mértékben megnövelte az ország tekintélyét.
Magyarország abban az ötös csoportban van, amely képes a következő évben csökkenteni az államadósságát, úgy, hogy már idén is csökkentette, és a csökkentés aránya Magyarországon a legnagyobb.
Brüsszel jövőre gazdasági növekedést jósol Magyarországon, még ha alacsonyabbat is, mint ahogy azt a magyar kormány várja.
Magyarországnak most, a pénzügyi konszolidáció megvalósítása után arra kell választ találnia, hogy miként lehet több munkahelyet létrehozni alacsony európai növekedés mellett.
Ami a „kohézió barátai” által együttesen vallott fő pontok egyikét, az uniós társfinanszírozás 85 százalékos arányának a megőrzését illeti, van olyan javaslat, amely szerint ezt 75 százalékra kellene csökkenteni. Ez Magyarországnak rossz lenne, és ha az önerőt így 15 százalékról 25 százalékra kellene emelni, akkor az lenne a magyar igény, hogy az a pénz, amit így pótlólagosan elköltenénk a magyar költségvetésből - tehát ami a kohéziós beruházások 10 százaléka lenne -, az ne számítson be a 3 százalékon maximált költségvetési hiányba.
Orbán Viktor
miniszterelnök
Szeressétek egymást - ilyen egyszerű!
Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást. (János 13:35)
Mielőtt Andrew Jackson az Egyesült Államok elnöke lett volna, Tennessee állam nemzetőrségének tábornoka volt. Az 1812-es háború idején katonái egymással verekedtek és marakodtak, ezért összehívta őket, és ezt mondta: Uraim, emlékeztetném önöket, hogy az ellenség arra van!" Mind jól tennénk, ha emlékeznénk erre.
Könnyű szeretni Istent mindazért, amit Ő tett értünk; sokkal nehezebb szeretni azokat, akikkel együtt kell élnünk. Egy elismert bibliatanító mondta: Ha még mindig elveszett volnék, egy dolog volna, ami távol tartana Krisztustól... a keresztyének egymás iránti viselkedése... gyermekkoromban, ha veszekedés támadt... édesapám mindig ezt mondta: »Lehet, hogy vannak nézeteltérések ebben a házban, de ne feledjétek, egy család vagyunk. Ha a testvérednek szüksége van rád... gondoskodj róla... szeresd... szurkolj neki!«
Minden, amit tudnunk kell, megtalálható ebben a két versben: Semmit ne tegyetek önzésből, se hiú dicsőségvágyból, hanem alázattal különbnek tartsátok egymást magatoknál; és senki se a maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokét is" (Filippi 2:3-4).
Másként fogalmazva: Gondolj a másikra, ne légy önző! Ez úgy hangzik, mintha egy óvó néni mondaná egy csoport óvodásnak - pedig mennyi felnőtt problémát meg lehetne oldani, ha ez lenne kapcsolataink mozgatója! Mennyi házaspár között állnának helyre a dolgok! Jézus azt mondta: Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást. Még a halála előtti órákban is így imádkozott: ...hogy mindnyájan egy szív és egy lélek legyenek..." (János 17:21 TM).
maiige.hu
Áldott estét mindenkinek!
Töhötöm
Mi lehet egy erkölcstelen hazaáruló erkölcsi kötelessége?
Bokros Lajost sem hagyta hidegen a kormány leváltásáért zászlót bontó "demokraták" kürtszava. A legendás csomagkészítő minap az ATV-ben kijelentette, bár egyelőre nincs saját pártja, okvetlenül indulni fog a 2014-es választáson, ezt egyenesen erkölcsi kötelességének tekinti, plusz híveinek is tartozik ennyivel.
Pilhál György
Magyar Nemzet, Patrióta Európa Mozgalom
Orbán Viktor az arab-magyar fórumon
Az a kihívás, ami előtt ma az európai emberek állnak, az a feladat, amit meg kell oldaniuk a kontinens országainak - köztük Magyarországnak is -, az legalább annyira megdolgoztatja az európai politikusok szürkeállományát, mint a 22 évvel ezelőtti átmenet megtervezése, kiharcolása, és végrehajtása.
Orbán Viktor a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) és az Egyesült Arab Kamara (GUCCIAAC) által közösen szervezett fórumon 2012. november 12.
MTI, Patrióta Európa Mozgalom
A családnak nincs alternatívája
A családnak nincs alternatívája: ha nincs család, nincs normális társadalmi élet, és nincs magyar jövő sem.
Harrach Péter
Magyar Nemzet
Föl föl ti rabjai a Földnek - úgyis egyre szegényebbek lesztek - a bankok meg hagy gazdagodjanak tovább!
Ha tényleg ezt akarták, akkor elégedettek lehetnek, akik az Internacionálét éneklik: nemzetközivé lett a világ. Nem egészen úgy, ahogyan eredetileg elképzelték, mert a szegények és gazdagok közötti ellentét megmaradt, viszont a globalizmus kísértete már mindenütt jelen van, nélküle nincs élet ezen a bolygón.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
Drága demokrácia
Ez a korai kampány célja: a nemzeti erőket felőrölni a választásokig. Ám odáig csak eljutott már ez a nép a korábbi tapasztalatokból okulva, hogy ezt még rosszkedvében is megakadályozza.
Bíró Zoltán
Magyar Hírlap
Beszéljünk tudatosan, beszéljünk tudatosan magyarul - közönségtalálkozó a felvidéki Búcson
A XIII. Katona Mihály Napok keretében a szép számmal megjelent hallgatóság találkozhatott az 1956 óta Svájcban élő Gyimóthy Gábor költővel, műfordítóval, természettudóssal és nem utolsó sorban ipari formatervezővel.
„Beszéljünk tudatosan, beszéljünk tudatosan magyarul" címmel tartott rendkívül érdekes és elgondolkodtató előadást. Megtudtuk beszél németül, angolul, olaszul, franciául, és jó ismerője a latin, a spanyol és az orosz nyelvnek is. Ő fordította magyarra a Max und Moritz című gyermekkönyvet. De a nagy szerelem az az anyanyelve – a magyar.
Gyimóthy úr évente három-négy alkalommal jön Magyarországra és fájdalommal tapasztalja, hogy a magyar nyelv egyre romlik, silányodik. Ezért elhatározta, hogy „nyelvőrző hadjáratot" indít és ennek egyik állomása volt Búcs (Felvidék), ahol a költő verseit adták elő az alapiskola tanulói. A nyelvekkel való foglalkozás eredményeként beleszeretett a saját anyanyelvébe és elkezdetett verseket írni.
Első verses kötetét 1999-ben Tillárom-versek címmel adta ki. Azt követte egy madarakról szóló könyve, majd három magyar nyelvű szójátékvers gyűjtemény és egy német-angol-francia-nyelvű. Továbbá megjelent két gyerekeknek szóló könyve, a Találós-madár-mozaik és A kacsalábon forgó vár, ugyancsak a madarakról szóló verses kötet. Versei, szójátékai utánozhatatlanul szellemesek, ötletesek, humorosak, fordulatosak, ugyanakkor tanulságosak is.
Elemző összehasonlítást végzett más nyelvekkel, aminek a végkicsengése az, hogy a magyar nem akármilyen nyelv, vétek veszni hagyni. Szinte csoda, hogy az évszázadok során a köznép át tudta menteni a német és latin ellenében.
Nyelvünk romlásának előidézőjét vizsgálva több okot is feltárt. Régi elégtelenség az angol szavak indokolatlan használata, ami a számítógép térhódításával még fokozottabban terjed. A link helyett mondhatnánk magyarul, hogy címsor. Vagy miért jobb a spray, mint a permet?
A stroke helyett miért nem mondjuk régi szavainkkal, hogy szélütés, agyvérzés, gutaütés vagy szélhűdés. Ezek legalább mindenki számára érthetőek lennének. Rosszabb a helyzet, ha az idegen szavakat helytelenül alkalmazzák, írják vagy hibásan ejtik ki. Akad, aki csak fontoskodásból, műveltsége bizonygatására használja egyre-másra.
Külön csoportba sorolta az időnként felkapott divatkifejezéseket. Például: nem igazán, vagy így igaz. Itt is az angolra lehet visszavezetni az kútforrást. A fölöslegesen használt, nem odaillő igekötők is zavaróak lehetnek egy nyelvész fülének. A bealszik, vagy beájul ma már gyakran elhangzik a médiában.
Továbbá nem használ sem a közbeszédnek, sem a felnövekvő generációnak a trágár szavak hangoztatása. Nem mindenáron magyarosítást követel a nyelvész, hanem tudatos beszédmódra sarkall. Példának hozta fel a globalizáció kifejezést, amit beilleszthetünk szókincsünkbe, mert nehéz lenne röviden magyarra fordítani.
Anyanyelv szeretete nem csak versek írásában nyilvánul meg, hanem abban is, hogy Magyarországot járva-kelve lázadozik a mai helytelen, sekélyes magyar nyelvhasználat ellen. Sőt ennek hangot is ad, hisz mindenfelé, otthon és külföldön is.
Végül álljon itt Gyimóthy Gábor ars poeticája, azaz költői hitvallása, melyet így fogalmazott meg: „Amikor verset írok, gyakran szándékomban sincs verset írni, csupán játszadozom a szavakkal, és a végén összeáll a vers. Lehet, hogy régimódi elképzeléseim vannak afelől, milyen is legyen egy vers, de én valahogy mindig úgy gondolkoztam, hogy rímelnie kell, üteme legyen, sőt még az sem árt, ha mondanivalója is van". A magyar nyelv különlegességét Nyelvlecke című költeményében fejezi ki a legtalálóbban, amikor a megy szó jelentését annak 75 rokon értelmű megfelelőjével írja le. A magyar nyelv szépségeiről sokat lehetne beszélni, hiszen nem csak Európában számít egyedülállónak. Az angolok például már nem értik Shakespeare 1600-as évek körül íródott műveit, azok eredeti nyelvezetét "óangolnak" nevezik. Érdekes belegondolni, hogy az azóta eltelt majd' 400 évben mennyit változott a nyelvük. Velük ellentétben azonban mi, magyarok a mai napig megértjük pl. az Ómagyar Mária Siralom 1300as évekre datált hangzását.
Személyes küldetésének érzi a magyar nyelv egyedülállóságának, szépségének és napjainkra egyre hanyatló helyességének megőrzését.
Miriák Ferenc, Felvidék.ma
Gazdaságpolitikai gyarmatosítás
A három legfontosabb területet foglalja el a Nemzetközi Valutaalap a keleti célországokban – véli Ilie Şerbănescu román gazdasági elemző.
A volt Ciorbea-kabinet reformügyi minisztere szerint az első a nyersanyagforrások piaca, ahol Magyarország kevésbé érintett ugyan, mivel nincs sok erőforrása. A második az energiaellátás piaca, ám sehol sem az energiatermelésbe fekteti a tőkét, hanem a szolgáltatásba, mert ott forog gyorsan a pénz. A harmadik pedig a bankszektor. A bankoknak ma már nem kell igazán megküzdeniük az ügyfelekért, hiszen immár törvények kötelezik az állampolgárokat, hogy pénzügyi tranzakcióikat a bankokon keresztül bonyolítsák.
„De miért kellene feltétlenül profitot termelniük?” – teszi fel a provokáló kérdést a Román Közgazdasági Társaság elnöke a Heti Válasznak adott interjújában. Şerbănescu szerint ha az embereket arra szorítják rá, hogy vegyék igénybe kényszerűen a pénzintézetek szolgáltatásait, akkor miért ne működhetnének a bankok nonprofit intézményként?
A szakértő úgy látja: a kelet-európaiaknak csak egyetlen reális gazdaságpolitikai célkitűzésük maradt, mégpedig az, hogy megakadályozzák a nyugatiak további rombolását. A Nyugat kelet-európai szerepvállalása nem a fejlődést, hanem a leigázást szolgálja.
Şerbănescu szerint a Nyugat a kelet-európai államok áldozatvállalása árán akar kilábalni a válságból, holott a krízis nem Keletről, hanem Nyugatról érkezett.
hetivalasz.hu