Bayer Zsolt: Ki ne legyen? - (teljes cikk)
kinek legyen hobbija a népi magyar hagyomány,
kinek jusson másfél bála angolpólya-adomány,
kinek bocskor, rámás csizma, cifra mente, kacagány,
kinek jusson, mér’ is jutna, szar se jusson, ha cigány
Ez a négy sor Erdős Virág Na most akkor című remek verséből való. Ezt pedig Balogh Gábor írta tegnap a Jobbegyenesen:
„Aki érezte már az éjjel felé imbolygó alakok láttán a görcsöt a gyomrában, és fohászkodott: istenem, csak ne cigányok legyenek – az tudja, miről beszélek. Aki érezte már a megaláztatást izzani az arcán, miközben röhögve pakoltattátok ki vele a táskáját – annak nem kell magyaráznom, miről van szó. Annak sem, aki húzódott már össze, próbált láthatatlanná válni a vonaton vagy a buszon, mikor ti felszálltok, és lehetőleg egymástól jó messzire leültök, hogy átordibálhassatok az egyik végéből a másikba – csak hogy érezzük, hogy az egész a tiétek. Az egész vonat, az egész busz – az egész ország.”
E két idézet között található a magyarországi cigánykérdés.
2013 egy újabb Cozma-üggyel indult. A különbség annyi, hogy az áldozatok nem nemzetközileg ismert sportolók, hanem „csak” ifjúsági élsportolók. Akiket megkéseltek a gyáva, undorító, kártékony állatok.
Ez a fenti mondat lesz az indok a műfelháborodásra. Ami sokkal egyszerűbb, sokkal kifizetődőbb és sokkal több hasznot hajt a polkorrekt világban, mintsem szembenézni a tényekkel.
A tények pedig ezek: a cigányság jelentős része nem alkalmas az együttélésre. Nem alkalmas arra, hogy emberek között éljen. A cigányság ezen része állat, és állatként viselkedik. Akkor és azzal akar üzekedni, akit és ahol meglát. Ha ellenállásba ütközik, gyilkol.
Ott és akkor ürít, ahol és amikor rájön. Ha valamiért ebben akadályoztatva érzi magát, gyilkol. Az kell neki, amit meglát. Ha nem kapja meg azonnal, elveszi és gyilkol.
A cigányok ezen része bármiféle emberinek nevezhető kommunikációra képtelen. Leginkább tagolatlan hangok törnek elő állati koponyájából, és az egyetlen, amit ért ebből a nyomorult világból, az az erőszak.
Mindeközben a cigányság ezen állattá lett fele az idióta nyugati világ „vívmányait” használja. Nézze meg mindenki, hogyan pózolnak a Facebookon, kezükben fegyverrel, nyakukon félkilós aranylánccal, pofájukon a „bármikor kicsinállak, te hülye magyar paraszt” kifejezéssel a „megélhetési bűnözők”.
Nézzétek meg a Sávoly Gergőt leszúró patkányt és haverjait a Facebookon: látni fogjátok, hogy mindhárom potenciális gyilkos. Eo ipso gyilkos. Nem tolerálni kell és megérteni, hanem megtorolni. És éppen itt követi el a legnagyobb bűnt az idióta nyugati világ polkorrekt része.
Puszta számításból és önérdekből úgy tesz, mintha ezek az állatok bármiféle okból is tolerálhatók, megérthetők, sőt tisztelhetők lennének, mintha járna nekik bármiféle megbecsülés és emberi méltóság. És az a legiszonyatosabb ebben az egész agyrémben, hogy ezek pillanatok alatt teszik tönkre a cigányság normális felének esélyeit.
Amikor Oláh Gergő megnyerte az X-Faktort, éppen azon gondolkodtam, hogy lám-lám, mennyire szép és csattanós választ adott az összes, magyarokat rasszistázó rohadéknak a nép, amikor ezt a tehetséges, szimpatikus, szerény és meghatóan mélyről jövő cigány fiút szavazta meg a verseny győztesének. S azt gondoltam még, hogy ez a mélyről jött és nagyon is szerethető cigány fiú egymaga többet tett a cigány–magyar konfliktus enyhítéséért, mint az összes „jogvédő” gazember együttvéve.
Aztán eljött szilveszter éjszakája, és eljött megint vagy negyven rohadt állat cigány, köztük az a bizonyos Jónás János, és nekilátott ölni. Mert nem tudtak azonnal bemenni hugyozni a budiba, amikor rájuk jött. Mert várniuk kellett volna két percet. Mert… Nincsen mert. Azért, mert nem emberek. Mert kést rántanak nyomban, ha negyvenen is vannak, és szúrnak. Szívre, sokszor egymás után. Uramisten, mennyire elviselhetetlen mindez, mennyire tönkretesz mindent, ami emberi. És mennyire nincs helye itt semmiféle magyarázkodásnak és toleranciának!
És a lényeg még csak nem is ez! A lényeg, az elviselhetetlenség esszenciája még csak ezután következik! Ugyanis a késelők családjai nem magukba fordulnak, nem összetörnek, nem bocsánatot kérnek – hanem megfenyegetik az áldozatokat és azok családtagjait: ha vallomást mernek tenni, akkor „még több vér fog folyni”.
Nos, akkor tegyük fel a kérdést Erdős Virág után szabadon: na most akkor, nagyokosok, mi legyen? Vagy úgy is kérdezhetjük: ez itt még egy társadalom? Mert ha igen, akkor a rendőrség még ma elviszi a fenyegetőző állatokat. S ha nem, akkor a szigethalmi közösség gondoskodik róla, hogy soha többé ne legyen kedvük fenyegetőzni. Minden más esetben bátran elmondhatjuk magunkról, hogy mi már nem vagyunk emberi társadalom többé.
„mondjátok meg nagyokosok, mi legyen,
ki ne legyen miközülünk maholnap és ki legyen”
Ezt kérdezi Erdős Virág. Legyen minden Oláh Gergő, és éljen velünk boldogan. Az állatok meg ne legyenek. Sehogyan se. Ezt kell megoldani – de azonnal és bárhogyan!
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
Az álorcás magyar
Most mégsem erről a sokak által sokat tárgyalt kérdésről szeretnék töprengeni, hanem egy bizonyos „álorcás magyarról” – 2013 ugyanis (mások mellett) Bethlen Gábor jubileumi éve is. Az idén október 23-án lesz négyszáz éve, hogy a kolozsvári országgyűlés erdélyi fejedelemmé választotta. A kerek évforduló jó alkalmat és lehetőséget kínál történészeknek, politikusoknak, közíróknak s minden gondolkodó magyarnak, hogy magunkba szálljunk, meggondoljuk és megvitassuk egymással, hogy ma mit jelent nekünk az a különleges életmű, államférfiúi teljesítmény és történelmi példa, ami Bethlen Gábor nevéhez kapcsolódik. „Álorcás magyarnak” nevezte őt egy nagy erdélyi költő, a hozzá hasonlóan protestáns Reményik Sándor, mert a Mohács után ketté-, majd három részre szakadt, a török és a német harapófogójába szoruló Magyarországon az „új mulatság” más magyart kívánt: „Kardos magyart, de álorcásat is, / Sok ellenség közt zúzott csontjait / Bölcsen forgató »praktikás« magyart.” A magyar romlásnak századában mit tett Bethlen? „Előre két lépés meg vissza három, / Kettő kelet, kettő nyugat felé: / Az ördögökkel kellett cimborálni / Látszatból néha, – mindig Istenért!” És mi lett a „véres bujócska-játék” eredménye? „Erdély épült az álarc alatt / S a magyar mérleg egyensúlya lőn / Világ-súlyok vak zuhanása közt.” Faggyas Sándor Magyar Hírlap
Ingyen képezzünk diplomás szakembereket a Nyugat számára?
Kövér László nem érti, a hallgatók miért nem szolidárisak az idősebb korosztályokkal, akiket a diplomájuk átvétele után itthon kellene gyógyítaniuk, akiknek a gyerekeit tanítaniuk kellene? Cinikus módon a hallgatók röghöz kötésének nevezik mindezt. A demonstrációkat szervezők, úgy tűnik, azt gondolják, hogy csak jogaik vannak, de kötelezettségeik nincsenek a közösséggel szemben.
Ez morális nonszensz.
A célokat tekintve nem szabad meghátrálni. Nem fogadható el, hogy az ország ebben a válsághelyzetben ingyen képezzen diplomás szakembereket a Nyugat számára.
Ebben nincs kompromisszum, nincs hátrálás. Az sem fogadható el, hogy a hallgatók több mint harminc százaléka ne végezze el az egyetemet, csak a hallgatói jogviszonyból eredő előnyöket élvezze.
Magyar Hírlap
Szemben a kommunistákkal - nem érdemes erőltetni a dolgokat
Az oktatás átszervezését nevezte az elmúlt két és félév legnagyobb tettének Orbán Viktor, mivel az általános iskolát eddig gyakran az alapvető képességek elsajátítása nélkül hagyták el a diákok, a szakmunkásképzőt pedig úgy, hogy sokszor alapvető szakmai ismereteik hiányoznak. Az egyetemről sokan úgy jönnek ki, hogy diplomájuk a gyakorlatban nem lehet használni.
Magyar Nemzet
Orbán Viktor szerint "a kormány nyílt lapokkal játszott, volt elképzelése arról, hogy miként jut el a kitűzött célokhoz, azonban a diákok nem értettek egyet ezzel, félelmet keltett bennük. A diákmozgalom sohasem parancsszóra kezdődik, de nem is áll le parancsszóra. 1982-ben „ahogy mi is belendültünk, nekünk ott az egyébként okos KISZ-esek mondhattak, amit akartak. Egész egyszerűen elmentünk mellettük. Ugyanígy jártunk mi is. Ilyenkor – szemben a kommunistákkal – nem érdemes erőltetni a dolgokat."
Népszabadság
Minden évben hétszázezer embert megöl a dohányzás az EU-ban
Elrettentő fotókat nyomtatnak majd a cigarettásdobozokra, méghozzá jó nagy méretben. A brüsszeli testület az ünnepek előtt állt elő a javaslattal. „A cigarettás dobozok veszélyes drogot tartalmaznak, hát akkor így is nézzenek ki, ne úgy, mint egy parfüm vagy szájrúzs” – támogatta az elképzelést Glenis Willmott brit munkáspárti EP-képviselőnő.
A csomagolás oldalán külön felirat tájékoztat majd arról, hogy a dohányfüst több mint hetven rákkeltő anyagot tartalmaz. Minden évben hétszázezer embert megöl a dohányzás az EU-ban.
A PhilipMorris és a British American Tobacco (mindkét gyártó több milliárd eurós haszonnal zárta a tavalyi évet) aránytalannak nevezték a javaslatokat, és megígérték, hogy hallatni fogják a hangjukat.
Népszabadság
Összefoglaló a választási regisztrációval kapcsolatban az Alkotmánybíróság döntését követően
A miniszterelnök és a Fidesz elnökségi tagjai konzultációt folytatottak, és az a döntés született, amely szerint 2014-ben nem lesz választási regisztráció.
Az Ab döntése után is van lehetőség arra, hogy a Fidesz módosítsa az alkotmányt, és az alaptörvény szövegében biztosítsa a regisztráció alkotmányos védelmét. A kétharmados parlamenti többségnek ehhez megvan a választóktól kapott felhatalmazása, a politikai ereje, de az erő nem minden. Az ész szava és a politikai felelősségérzet mást kíván.
A Fidesznek mindig is fontos volt, hogy a demokrácia nyugodtan, kiszámíthatóan és kiegyensúlyozottan működjön. Egy esetleges alkotmánymódosítás viszont elhúzódó politikai és jogi vitákat, bizonytalanságot eredményezne, a választók körében pedig a zűrzavar érzését keltheti.
A Fidesz minden részletkérdésben tanulmányozni fogja az Ab döntését, és azt tiszteletben tartva februárra, a parlament tavaszi ülésszakának kezdetére alakítja ki a végleges normaszöveg-javaslatot.
A döntés csak a határon belül élőkre vonatkozik, ugyanis az Ab nem kritizálta azt, hogy regisztrációval jöjjön létre a névjegyzék a határon túl élő magyar polgárok esetében, akik nem rendelkeznek állandó lakhellyel Magyarországon. Ugyanígy azok esetében is, akik kisebbségi listára akarnak voksolni.
A külföldön dolgozó több százezer magyar választójogának gyakorlására megoldást jelentett volna az előzetes feliratkozás, az Ab határozatát követően azonban ez a probléma még megoldásra vár.
A Fidesz szerint az előzetes feliratkozáson kívül a többi kérdésben politikai és közjogi egyetértés van. A kormányoldal az egész rendszer modernizálására törekedett, és évtizedes problémákat orvosolt. Az új szisztéma alapelvei közé sorolható a kisebb létszámú Országgyűlés, a választókörzetek arányosítása, továbbá az, hogy megváltozott a jelöltállítás rendszere, megszűnt a sokat bírált ajánlószelvényes megoldás.
A választási rendszer megújításának kérdése évek óta a parlament és a politika napirendjén szereplő kérdés. Valamennyi párt egyetértett abban, hogy tényleges változtatásokra van szükség ahhoz, hogy egy valóban modern, a XXI. század változásaihoz igazodni képes választási rendszere legyen Magyarországnak.
A Fidesz egy olcsóbb választási rendszer mellé tette le a voksát, így egyfordulós lesz a szavazás, az új kampányszabályozás pedig elősegíti az átláthatóságot, és visszafogja a pártok költekezését. Különösen fontos, hogy a határon túli magyarok számára a Fidesz megteremtette a politikába való beleszólás lehetőségét.
A választójogi reform időszaka lezárult, minden fontos kérdésben döntés született, a választások pedig jogi értelemben stabil körülmények között lebonyolíthatók.
Patrióta Európa Mozgalom
Az USA, az "emberi jogok védelmének bajnoka" otthon nem enged meg semmiféle "kilengést"
Belföldi terroristáknak minősítette a tőzsdei nyerészkedők és a politikusok hatalmaskodásai ellen harcot hirdető Foglald el a Wall Streetet! csoportok tagjait az FBI. A terrorista minősítés miatt a szövetségi nyomozók akár le is hallgathatták a mozgalmak vezetőit. Az FBI – amely megpróbálta mindenáron vissza és titokban tartani az információk kiadását – indoklása szerint azért vetettek be terrorelhárító ügynököket, mert attól tartottak, hogy a csoportok a kormánnyal szembeni dühös ellenszenv melegágyai lesznek. Az Amerikai Szabadságjogi Unió vezető jogásza, Linda Lye nem érti, miért számítana a politikai tiltakozás nemzetbiztonsági kockázatnak.
Magyar Nemzet
Egy kiváló példa az internacionalista, globalista gondolkodás agyrémeinek áltudományos magyarázatára
Marsovszky Magdolna antiszemitizmuskutató szerint az Orbán-kormány nemzetkoncepciójának központi eleme az az elképzelés, hogy létezik egy „magyarság”, mint kulturálisan vagy etnikailag homogén közösség, s Európát ennek megfelelően a „nemzetek Európájának” tekintik.
A „nemzetek Európája” szemlélet Marsovszky szerint a faji alapon álló kirekesztő gondolkodás modern megjelenési formája. Az univerzális emberi jogok gondolatával ellentétben nem az egyének egymásmellettiségének sokszínűségét hirdeti, hanem a különböző népcsoportok vagy etnikumok homogén, zárt kultúráinak egymásmellettiségét.
Ez az ideológia azt feltételezi, hogy az egyes népnemzeteknek, népcsoportoknak változatlan, egységes kulturális identitásuk van, és hogy ezt a kulturális identitást az „idegen befolyás”-sal szemben meg kell védeni. Az etno pluralizmus a „tiszta” kultúráért folytatott harca a felvilágosodás és az emberi jogok elvei ellen indított hadüzenetté válik.
Népszabadság
Bethlennek, Kállay Miklósnak és Horthynak is komoly érdemei vannak - vélemény egy ellenzéki értelmiségitől
Ungvári Krisztián szerint 1944. március 19-ig a Horthy rendszer közjogi állapotából jogfolytonossági vagy morális szempontból is több elemet fel lehet vállalni. A korszaknak volt egy politikai elitje, ami ma is nagy segítségére lehetne az országnak. Ungvári sokat adna érte, ha gróf Bethlen István újra megjelenhetne a magyar politikában és hozzá hasonló emberek határoznák meg azt, hogy mi a „polgári” és „jobboldali”.
Bethlennek, Kállay Miklósnak és Horthynak is komoly érdemei vannak 1944. március 19-ig. A sors iróniája, hogy legfőbb érdemeik éppen abban vannak, hogy egy csomó dolgot megakadályoztak, amit ennek az országnak a politizáló közvéleménye követelt.
Bárcsak olyan antiszemitákból állt volna a magyar vezetés, mint Horthy: akkor nem lettek volna deportálások. De nem csak olyanokból állt, hanem sokkal rosszabbakból. Horthy 1938-tól egyetlen zsidótörvényért sem lelkesedett, és csak arra van adat, hogy ezek következményeit enyhíteni kívánta. 1944-et követően Kállay és Bethlen pedig menekülésre kényszerült, Horthy pedig emberileg és politikusként egyaránt keveset tudott tenni. Ám ha figyelembe vesszük a kor balliberálisok által meghatározott közhangulatát és a magyar belpolitikai viszonyokat, lehetnénk megértőbbek vele szemben.
hvg.hu
1944. március 19-én a németek megszállták hazánkat - (szerkesztő megjegyzése)
Az agyrém neve: liberalizmus
Molnár Tamás szerint (idézi Bayer Zsolt) a liberalizmus, amely úgy lépett színre az újkor hajnalán, mint amelyben minden eszme felvirágzik majd, hervadt rózsává vált, és kirekesztő rendszert képvisel. Eltűnnek a közös értékek és normák, felbomlik a rend, mert minden ember autonóm.
Ez helyesnek tűnhet addig a pillanatig, amíg nem tapasztaljuk, mit jelent a gyakorlatban. Jobban bánnak a rossz tanulóval, mint a jóval, és végül ő lesz a minta. A bűnözőt gondoskodás veszi körül, az áldozat gyanússá válik, a nagy teljesítményeket nem méltányolják, a középszerűséget megjutalmazzák. Az erény és a bűn, a törvényes módhoz képest helyes vagy helytelen cselekedet fogalmai megszűnnek létezni, mert nincs mihez viszonyítani őket. Ez az atomizáció logikus következménye a nominalista doktrínának, amely az egyéni ítéletek véletlenszerű találkozását feltételezi, amit ma úgy hívnak: konszenzus.
Magyar Hírlap