Orbán Viktor: Jó lenne, ha az igazságügyi rendszer igazságot szolgáltatna az embereknek - rövid lapszemle
Orbán Viktor az M1-nek adott interjújában kijelentette: „ha a fontos vitakérdésekben az igazságszolgáltatás az emberek oldalára áll, már nem a lakosságon kell majd segíteni, hanem megnézni, mit tudunk a bankoknak segíteni ahhoz, hogy teljesíthessék az emberekkel szembeni kötelességüket.
Ha azonban az igazságszolgáltatás nem áll az emberek oldalára, akkor a kormánynak kell ezt megtennie, és akkor nem a bankok, hanem az emberek szempontjából kell vizsgálnia az ügyet. Jó lenne azonban, ha az igazságügyi rendszer igazságot szolgáltatna az embereknek, és a kormánynak ezen igazságszolgáltatás következményeit kellene pénzügyileg kezelnie”.
stop.hu
Bayer Zsolt: Költők – de minek?
Hír: Náci szélsőségesek Radnóti-kötetet égettek Miskolc mellett. Radnóti Miklós az egyik legismertebb magyar költő. Nem tudhatom... című hazafias verse a szavalóversenyek örök darabja. A zsidó származású Glatter Miklósként született költő Szegeden került kapcsolatba Sík Sándorral, aki fiaként szerette, és fontos szerepe volt abban, hogy a költő megkeresztelkedett. Radnóti hazafias, katolikus (zsidó származású) költőként vált az ordas eszmékre épült embertelen rendszer áldozatává. /szerkesztő/
Gutenberg-galaxisom kicsike, lakatlan szigetén ülök. Van hegycsúcsom is, neve: elitizmus. Kezemben kötetek – kémlelek. Körülöttem kilátástalan kékség.
„Kemény a menny. A gally alól
bicegő cinke sírdogál.”
Ez a „like-dislike” nemzedék óceánja. Ez lett az antikvitás, a reneszánsz, a romantika, a klasszicizmus, a barokk, a romantika tágas, végtelenséget ígérő tereiből. Ez a mi horizontunk: az ív, amit befut egy máglyára hajított Radnóti kötet. Az ív, amit befut az alacsony homlokúak okoskodása, amellyel ebből megítélik a világot. És mindig csak a mi világunkat.
A lelkük befelé kunkorodik. De senkit sem érdekel. Hiszen győzött a disznófejű Nagyúr.
„Sertés testét, az undokot, én
Simogattam. Ő remegett.
„Nézd meg, ki vagyok” (súgtam neki)
S meglékeltem a fejemet,
Agyamba nézett s nevetett.”
Így volt valaha. Ma már nincsen így. Senki sem lékel fejet, mert odabent nincsenek agyak.
„Rabságunk keretét elereszti a lassu tekintet / és csak az ész, csak az ész, az tudja, a drót feszülését.” Ez is csak egykor volt így. Míg volt ész, lélek, öröm, bánat, harag, emberhez méltó gond, és igazi, fertelmes bűn is volt hozzá. Örök, emberrel egyidős, egylényegű bűn, amelytől meg lehet tisztulni, amelyet le lehet vezekelni. Ma már nincsen ilyen. Nincsen rá szükség, ahogy szögesdrótra sem. Egy egész generáció zárja be magát a gondolattalanság, lelketlenség és pitiáner vétkek börtönébe. A jövőt nem lehet megállítani? Ó, Istenem! Ha van még feladat, jó mulatság, férfimunka, hát akkor az nem lehet más, mint a jövőt megállítani. Azt a jövőt, ami ebből a jelenből felsejlik.
„Csak ami nincs, annak van bokra,
csak ami lesz, az a virág,
ami van, széthull darabokra.”
Már ez sem igaz, Attila. Ha minden így marad, akkor ami lesz, az legfeljebb dögvirág. Mert téved mindenki, aki azt gondolja, az iszonyat nem változott, nem változik jottányit sem. Az iszonyat is romlik ám.
„a közösség, amely e részeg
ölbecsaló anyatermészet
férfitársaként él, komor //
munkahelyeken káromkodva,
vagy itt töpreng az éj nagy odva
mélyén: a nemzeti nyomor.”
Ez talán állandó. S Tiszazug is állandó:
„Belül is pöttyös állatok,
ütődött, kékes öregek
guggolnak, mordulnak nagyot,
csupán hogy ne merengjenek.”
De ebből az iszonyatból egykor azért Sinka Istvánok jöttek el miközénk. Jött a Fekete bojtár, és az anyja balladát táncolt…
„Egyszer volt szép az anyám tánca,
mikor kendőjét gyepre hányta,
a Korhány vizénél, Pusztapándon,
s bokázó lába pásztortűznél,
öles apám örömére
szállt, mint illat a virágon.
De gyönyörű lábán víg figurát
eredő táncába ő se vitt,
csak mutatta ringó mozdúlattal
halálba járó őseit.
Mert ugyanaz sírt fel a flótán,
hogy meghaltak azok ima nélkül,
nagy szakállal, akasztófán.”
De ennek is vége. Van helyette a szűk horizont, ahol a tűzre vetett Radnóti kötet íve szab határt.
„Régi szelid esték, ti is emlékké nemesedtek!
Költőkkel s fiatal feleségekkel koszorúzott
tündöklő asztal, hova csúszol a múltak iszapján?
hol van az éj, amikor még vígan szürkebarátot
ittak a fürge barátok a szépszemü karcsu pohárból?”
No, hol, barátaim? Pedig a Radnótit tűzre vető nyomorult állatok anyja is felsírt örömében, amikor ivadéka világra jött és felsírt, és hitte mindenki: egészséges… Holott halott. Nincsen lelke. Létezésük értelme, mint rút varangyé.
„A rút varangyot véresen
megöltük. //
Ó iszonyú volt.
Vad háború volt.
A délután pokoli-sárga.
Nyakig a vérbe és a sárba
dolgoztunk, mint a hentesek,
s a kövér béka elesett.”
Így kell majd tennünk, hogy ránk ne köszöntsön az iszonyú jövendő? Ha így, hát így. Inkább, mint a félrenézés. Vagy még inkább a fertelmes beletörődés. Vagy ők a mi gyerekeink, nem csak undok varangyok? Vagy mi is felelősek vagyunk azért a létezésért, amelyből tettnek és megtisztulásnak tetszik Radnóti Miklós máglyára vetése? Őket is jobbá kell szeretnünk – vagy szeresse őket jobbá az Isten, de minél hamarabb?
Rávetették Radnótit a máglyára. Aztán hazamentek.
„Most itt vagyunk. A tiszta kisszobában.
Szép harc után. A szájunk mosolyog.
Maró fogunk az undort elharapja,
s gőggel emeljük a fejünk magasra,
mi hóhérok, mi törpe gyilkosok.”
S én nem tudom, hogy akarom-e látni ezeket igazán felnőni.
„Alszik a tábor, látod-e drága, suhognak az álmok,
horkan a felriadó, megfordul a szűk helyen és már
ujra elalszik s fénylik az arca. Csak én ülök ébren,
féligszítt cigarettát érzek a számban a csókod
íze helyett és nem jön az álom, az enyhetadó, mert
nem tudok én meghalni se, élni se nélküled immár.”
Talán csak az a baj, hogy ezeknek a mi nyomorult állatainknak nem jutott csók elég, s maradt az örök, „féligszítt” cigaretta. De ez engem már nem érdekel.
„Nincs alku - én hadd legyek boldog!
Másként akárki meggyaláz
s megjelölnek pirosló foltok,
elissza nedveim a láz.”
És ezekkel együtt ez nem lesz lehetséges. Miképpen azokkal sem, akik szerint mi mindnyájan elkövetők vagyunk.
Mert nem vagyunk. Átkozottak.
Bayer Zsolt
Hálájuk jeléül Horthy portugáliai emigrációjában egy Magyarországról menekült zsidók pénzelte alapítvány támogatásából élt haláláig - rövid lapszemle
Czakó Gábor szerint tény, hogy Horthy Bethlen István személyében megtalálta azt a politikust, aki képes volt talpra állítani az országot tíz év alatt. Ennek ára volt egyebek mellett a nagybirtokrendszer fönntartása.
Tény, hogy Horthy hatalma idején, 1944. március 19-ig, az ország német megszállásig hazánk az egyetlen menedék volt a hitleri szövetségi övezetben.
Magyarország az ide menekülteket nem adta ki a náci Németországnak. Sehol ennyi túlélője nem volt üldözésnek. A német megszállással a magyar állami önállóság megszűnt. 1944 nyarára Horthy hatalma jelképesre szűkült, de a hozzá hű Koszorús Ferenc ezredes az ő parancsára katonáival 1944. július 6-án megakadályozta Baky Endre „csendőrpuccs”-át.
A kormányzó ekkor tiltotta meg a budapesti zsidóság deportálását. Ez volt az egyetlen eset a Hitler által megszállt övezetben, hogy egy szövetséges ország hadereje zsidókat mentett. A németek ezért ősszel Szálasit ültették a hatalomba, Horthyt családostul internálták. A Nünbergi törvényszék nem emelt ellene vádat, ellentétben a tengelyhatalmak vezetőivel, akiknek többségét kivégezték. Még Sztálin sem szólt ellene.
Sőt, az üldözöttek serege is mérlegelte a lehetőségeket, és úgy döntött, hogy adott körülmények között ők sem érhettek el volna el jobb eredményt. Horthy Miklós és családja később Portugáliába költözött, ahol egy Magyarországról menekült zsidók pénzelte alapítvány támogatásából élt haláláig, 1957-ig.
Magyar Nemzet
Amibe Ferenc pápa sosem törődne bele - Közel-keleti pátriárkákat fogadott Rómában Ferenc pápa
A szíriai, iraki és más közel-keleti keresztények helyzetéről beszélt Ferenc pápa csütörtökön a keleti egyházak pátriárkáival tartott vatikáni találkozón, azt hangoztatva: „nem törődünk bele, hogy a Közel-Keletet keresztények nélkül lássuk”.
Mély aggodalmának adott hangot a megbeszélésen a katolikus egyházfő a közel-keleti keresztény közösségek életkörülményei miatt, hangsúlyozva: ezek a közösségek „rendkívüli súllyal szenvedik el a folyamatban levő feszültségek és konfliktusok következményeit”. Az egyházfő hozzátette: Szíria, Irak, Egyiptom és a Szentföld „nem egyszer könnyez”.
A Keleti Egyházak Kongregációjának plenáris ülésén felszólaló egyházfő kiemelte: a Közel-Keleten tiszteletben kell tartani mindenki jogát ahhoz, hogy méltó életet élhessen és szabadon gyakorolhassa vallását. Ferenc pápa úgy fogalmazott, hogy Róma püspöke „addig nem talál békére”, amíg bármilyen vallású férfiakat és nőket méltóságukban sebeznek meg, megfosztják őket a legszükségesebbtől, ellopják jövőjüket és menekültsorsra kényszerítik őket.
A pápa vigaszt kért „mindannyiunk közös spirituális szülővárosa”, Jeruzsálem számára is.
A keleti egyházak vezetőit fogadva Ferenc pápa kijelentette, minden katolikus hálával tartozik a Szentföldön élő egyházaknak, melyek a keleti kereszténység lelki örökségének őrzői. A pápa ugyanakkor a nyugati és keleti egyházak egységét sürgette, hangsúlyozva, hogy a különbségek nem bontják fel az egyház egységét.
„Joguk van ahhoz, hogy jó példát kapjanak tőlünk és a javak kezelésében is átláthatóságot kérnek” – mondta Ferenc pápa a közel-keleti térségből érkező pátriárkáknak és érsekeknek.
MNO
Orbán Viktort a szabadság és a demokrácia iránti elkötelezettségéért a tokiói Dzsószai Egyetemen díszdoktorrá avatták
Érkezésekor az egyetem aulájában több száz, magyar zászlót lengető hallgató köszöntötte a miniszterelnököt, akinek az intézmény vezetése egy fotókiállításon keretén belül mutatta be a Dzsószai Egyetem magyar kapcsolatait, ezt követen pedig díszdoktori címet adományoztak Orbán Viktornak a szabadság és a demokrácia iránti elkötelezettségéért.
Magyar népi díszítések - Úri hímzés
A szakirodalomból már tudhatjuk, hogy a magyar hímzőművészet első ránk maradt emlékei a koronázási palást és a miseruhák, pluviálék voltak. Bár kazuláink (miseruhák) között is rengeteg az igazán szép darab, mégis európai színvonalra a 17-18. századi hímzőművészetünk emelkedett, amikor a királyi udvarokból és hímzőműhelyekből e díszítésmód a nemesi, kisnemesi és később a polgári udvarokra is átterjedt.
E korszak hímzőművészetét a 19. századi műszóval úrihímzésnek nevezzük. E hímzések kialakulása a 16. századra esett és - amint a megnevezése is sejteti - úri igényeket elégített ki: az udvari élet ceremóniáit emelő díszabroszként, jegykendőként, a mennyezetes ágyakat takaró szuperlátként, díszes lepedőhímként, párnahajként vagy szószéktakaróként, úrasztali terítőként, az úrvacsora osztásakor használt serleg- és tányértakaróként - tehát úri vagy egyházi funkcióval - használták.
E hímzéseket a 16. században még jórészt csak főúri körökben használták, hiszen a színpompás selyemszálakat, az arany- és ezüstszálakat csak távolról jövő, keleti vagy nyugati kereskedőktől lehetett beszerezni.
A hímzésminták is távoli tájakról származtak: Palotay Gertrúd komoly tanulmányában kielemzi azt, hogy a főúri udvarokban külön szolgálókat tartottak, akik a divatos török hímzéseket készítették. De nem csak azok a hímzésminták terjedtek, amelyeket a szolgálók ismertek: a török bégek asszonyaitól is bőségesen igényelték úrasszonyaink a megbecsült török hímzésmintákat.
Magyar népi díszítések - Székely varrottas
Udvarhely, Háromszék, Csík és Marosszék szálán varrott és szabad rajzú munkái, a székely varrottasok. Párnavégeken, lepedőkön és rúdra valókon találhatók, testi ruhát nem díszítettek vele.
Kender és pamut-, nem egyszer egészen vékony pamutvászonra varrták őket pamutfonallal - selyemmel csak kivételesen. A hímzőfonal színe piros és kék, ritkábban a kettő együtt. Az öltéstechnika általában szálánvarrott, csupán kevés keresztszem lazítja.
Az igen szép számú hímzés között vannak tisztán mértani mintájúak és mértani formájú növényi minták, virágtövek. A hímzések egészét tekintve szembeötlik az aprólékos kidolgozás (kiváltképp a csíkieken), a levegős, ritkás rajz, a jól áttekinthető szerkezet.
Jól tagolt mezőket hímeznek. Zsúfoltságnak nyoma sincs. A székely hímzéseken a varrók a minta tisztaságára, rajzosságára törekedtek. A székely hímzések egyszerűek, de mintakincsük igen változatos.
Általában széles középhímet varrtak, amit két oldalról sima vagy szaggatott vonalsor zár le. A szerény peremdísz - melynek formája mindig független a középhímtől - ehhez tapad közvetlenül.
A Patrióta Európa Mozgalom is kiáll a székelyek alapvető emberi jogaiért
A Patrióta Európa Mozgalom alapítója, Mészáros László erdélyi látogatása során felkereste Csíkmadarason Bíró László polgármestert, hogy kezet szorítson bátor kiállásáért.
Mint ismert, a a nacionalista román hatóságok már többedszerre büntették meg őt, mert a magyar, és székely-magyar lobogót kitűzte községház homlokzatára.
Rövid megbeszélésük során kölcsönösen megállapították, hogy a nemzeti identitás szimbólumainak a használata a legalapvetőbb emberi jogok, és a meghatározó európai értékek közé tartozik.
Mészáros László a megbeszélés végén elmondta, hogy a legjelentősebb magyarországi civil szervezetek támogatják a határon kívül rekedt nemzetrészek legitim szervezeteinek, önkormányzatainak, a helyi közösségek megmaradásáért, a nemzeti identitás fenntartásáért indított kezdeményezéseiket, azokért folytatott küzdelmeiket, hiszen összetartozunk.
Patrióta Európa Mozgalom
Ébresztő magyar polgármesterek! – Segítséget kér Bíró László, Csíkmadaras polgármestere
Kedves Barátaink!
Osszuk meg ezt az anyagot, hogy sokan értesülhessenek a hírről, és tiltakozhassanak véleményük kifejtésével az arrogáns, nacionalista román hatalom asszimilációs politikája ellen!
Ilyen módon is tanúbizonyságot tehetünk szolidaritásunkról Bíró László csíkmadarasi polgármester mellett, aki helyi közösségi vezetőként azt teszi, amit egy ilyen pozícióba került a magyar közösségi vezetőnek tennie kötelessége.
Mi is felkérünk minden székelyföldi magyar polgármestert, hogy kövessék Bíró László cselekedetét, ugyanis “gyáva népnek nincs hazája!”
Barátsággal: Mészáros László
a Patrióta Európa Mozgalom alapítója
Szolidaritásra szólította fel az egyelőre passzív magatartást tanúsító magyar polgármestereket Bíró László csíkmadarasi községgazda azt követően, hogy Adrian Jean Andrei, Hargita megye prefektusa 9000 lejre (600 ezer forint) bírságolta meg a magyar címeres zászló kitűzése miatt.
A második mandátumát töltő polgármester közölte, fellebbez a döntés ellen, úgy véli ugyanis, hogy a helyi közösség szimbólumainak használata nem képezheti jogi vita tárgyát. Borboly Csaba megyei tanács-elnök szerint most jött el annak az ideje, hogy a többi csíki település vezetője is szolidaritást vállaljon ebben az ügyben.
Háromszék, Erdély Ma, Patrióta Európa Mozgalom
Páll Lajos emlékkiállítás nyílik Marosvásárhelyen
Páll Lajos emlékkiállítás nyílik Marosvásárhelyen a Bolyai téri unitárius egyházközség Dersi János tanácstermében. A tavaly elhunyt jeles korondi festőművész emléke tiszteletére rendezett tárlat 2013. november. 26. és 2013. december 26. között látogatható, naponta 09-13 óra között.
Sikeres költő és sikeres festő vált belőle. Művészete az erdélyi tájhoz, közelebbről a Kis-Küküllő völgyéhez, Korond emberi világához kötődik. (Festményeinek már címe is jelzi a szülőföldi témaválasztást (Bivalyok, Korond, Tájkép legelésző lovakkal, Korondi csendélet, Őszi hangulat, Kilátás a hegyekre, Dombok között, Pihenő favágó).
Zsögödi Nagy Imre festő művészetével rokon az övé, természetelvű festés, de a 20. század modern festészeti irányzatainak kellékeit is gyakran beépíti motívumkincsébe . Világos, derűs színei optimizmust sugároznak, a táj megtartó erejének érzését keltik.
Valahol a háttérben a nagybányai művésztelep kisugárzása, hagyományainak továbbvitele érvényesül kortárs művészeti eszközökkel. 1965 óta volt kiállító művész, elsősorban egyéni tárlatokat szervezett. Az 1989-es romániai rendszerváltás után gyakran eljutott kiállításaival az anyaországi galériákba és Nyugat-Európába is.
erdely.ma