Király Lajos írta - Batiz - Partium
Menedékem…vagy te. (Zsoltárok 119,114a)
Kihez fordulsz, amikor terhelnek a gondok? Van-e olyan emberbarát és társ, akinél menedéket, biztonságot találsz? Akinek jó megértő, oltalmazó és menedéket nyújtó „szárnya alá bújni”, akit bármikor felhívhatsz, akinek elég a közelsége ahhoz, hogy megnyugodjál.
A zsoltáríró számára igazi menedéket Isten jelenti, aki legfőbb bíróként nem akarja az ártatlan halálát, a törvénnyel szentesített törvénytelenséget, hanem az igazságot és az életet. Istené a menedékjog, s nála mindenkinek lehetősége van menedéket keresni.
Isten parancsa szerint (5Móz 4,41-43/Józs 20,1-9) Izrael területén hat menedékvárost kellett kiválasztani, hogy az, aki nem szándékosan ölt embert, a vérbosszuló elől oda menekülhessen. A bűnös a főpap halála után elhagyhatta a menedékvárost, s visszatérhetett korábbi lakóhelyére. A legnagyobb főpap, Jézus Krisztus engesztelő halála által számunkra a legnagyobb menedék adatott.
Az idén jelent meg a „Menedék” című film a „Szerelem lapjai” szerzőjétől, mely egy titokzatos fiatal hölgy életét mutatja be, aki egy kisvárosba menekülve talál menedéket egy magányos, feleségét elveszítő, kétgyermekes apuka oldalán. Ebben a filmben hangzik el a sokatmondó mondat: „Nem az számit, mi elől menekülsz, hanem az, hogy hova” (It`s not what you`re running from, it`s what you`re running to).
Te hova - kihez menekülsz? Ital, szerencsejáték, magány, agresszió?
Tudok jobbat! Ámen!
refszatmar.eu
Áldott hetet mindenkinek!
Töhötöm
Magyarok mindenütt a Földön megtalálhatók. Korábban komolyabb emigrációról azonban csak a Rákóczi-felkelés bukása, illetve az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után beszélhetünk. A XIX. század második felétől aztán több százezer főt jelentő kivándorlási hullám indult, elsősorban az amerikai kontinensre.
A kivándorlók többnyire nyomorúságukon kívántak változtatni, vállalva akár a legnehezebb munkákat, a legembertelenebb körülményeket is, abban a reményben, hogy majd hazatérnek, és itthon jobbra fordul a sorsuk a kint megtakarított pénz segítségével. A Felvidéken például egész falvak néptelenedtek el. József Attila így írt erről az időszakról Hazám című versében:
Sok urunk nem volt rest, se kába,
birtokát óvni ellenünk
s kitántorgott Amerikába
másfél millió emberünk.
Szíve szorult, rezgett a lába,
acsargó habon tovatűnt,
emlékezően és okádva,
mint aki borba fojt be bűnt.
Volt, aki úgy vélte, kolomp szól
s társa, ki tudta, ily bolondtól
pénzt eztán se lát a család.
Multunk mind össze van torlódva
s mint szorongó kivándorlókra,
ránk is úgy vár az új világ.
Az akkori szájhagyomány szerint minden Amerikába kivándorolt száz honfitársunk közül tíz meggazdagodott, negyven valahogyan megélt, ötven pedig nyomorultul elpusztult. Végeredményben ez utóbbiak közé tartozott az a 116 magyar is, akik a Pittsburgtól délkeletre fekvő Darr bányában 1907-ben sújtólégrobbanásban lelték halálukat, további 123 más nemzetiségű bányásszal együtt.
Ez volt az amerikai bányaipar második legnagyobb katasztrófája, egyben a magyar szénbányászat legtöbb áldozatot követelő tragédiája. A közeli Olajág (Olive Branch) temetőben, ahol többségük nyugszik, 1909-ben az ottani magyarság legrégebbi szervezete, a ma is működő Amerikai Magyar Szövetség sírkövet állított, emellett a temető szélén emléktábla is utal a magyar bányászáldozatokra.
Az I. világháború végén újabb kivándorlási hullám indult el, a Tanácsköztársaság bukása után többnyire baloldali érzelműek hagyták el az országot. 1919 és 1945 között csaknem 360 ezren vándoroltak ki, a Trianon után szomszédossá vált országok magyarsága is nagy számban választotta ezt az utat. 1945 és 1956 volt az utolsó két nagy hullám kiindulópontja; a forradalom után mintegy kétszázezren futottak szét a világban.
A magyar emigránsok általában megállták a helyüket, esetenként fontos szerepet játszva egyes országok fejlődésében. Olykor már-már legendásan híresek voltak tehetségükről, de legalábbis ügyességükről. Amerikai a mondás: “Egy magyar, ha mögötted lép be a forgóajtón, előtted jön ki…”
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hadosztályparancsnoka, Guyon Richárd (1813-1856) a délnyugat-angliai Bath városában, brit katonacsaládban született, ő maga is kemény kiképzésben részesült.
Húszéves korában lépett be az osztrák hadseregbe, de miután szembekerült a monarchiával, és a fegyveres erőknél uralkodó állapotokkal sem tudott megbékélni, leszerelt.
A forradalom hírére, 1848 nyarán csatlakozott a magyar honvédséghez, és már szeptemberben őrnagyi rangot kapott. Részt vett a Jellasics elleni harcokban. A pákozdi és a schwechati csatákban tanúsított bátorságára Kossuth Lajos is felfigyelt, 1848. november 21-én ezredessé és a fel-dunai hadtest hadosztály-parancsnokává neveztette ki.
Legfőbb haditette, hogy kiűzte az addig bevehetetlennek tartott Branyiszkói szorosból az osztrák védőket.
Az Isztambul ázsiai részében található angol katonai temetőben nyugszik.
Boros Imre szerint halomra dőlnek a neoliberális közgazdászok évtizedes dogmái. A lekicsinylően unortodoxnak nevezett gazdaságpolitikában mára kiderült, hogy a gazdasági növekedés nem okoz automatikusan deficitet, hiszen a növekedésnek indult gazdaság mellett sikerült a költségvetés egyensúlyát helyrehozni, a fizetési mérlegben pedig deficit helyett tartós többletet elérni.
Az sem kétséges mára már, hogy az exportvezérelt gazdaságpolitika egyedül nem képes tartós gazdasági növekedést adni. Ha nincs mellette belső dinamika, akkor mindig a külpiacoktól függünk. A dogmák leggonoszabbika, amely az infláció elleni harc zászlajára a magas kamatokat tűzte, ugyancsak romba dőlt. Az infláció éppen csökkenő kamatszint mellett süvített lefelé, elérve a negyven év alatt legalacsonyabb értéket. A monetáris alapdogmának nem a forint stabilitása volt a célja, hanem kizárólag az, hogy kellő összegben tartsanak itt idegen befektetők busás haszonnal és kockázat nélkül forintot, ráadásul a magyar adófizetők pénzén.
Magyar Hírlap
Léhmann György Bánáti János nyilatkozatát idézi: ha az összes devizalapú kölcsön hibás termék, mi lesz, ha összeomlik a magyar pénzügyi rendszer és bankrendszer? Léhmann szerint Bánáti ezzel már akkor azt mondta: olyan nagyságú pénzösszeggel verték át szerinte is az embereket a bankok, hogy ha ezt vissza kell fizetni, akkor összeomolhat a bankrendszer, leáll a gazdasági élet. De nem fog itt összeomlani semmi attól, hogy a jogtalanul elszedett pénzt vissza kell adni a bankoknak, és az okozott kárt megtéríteni.
Somogyi Hírlap
A magyar nyelvű költészet első, valóban világirodalmi szintű, nagy formátumú művelője, Balassi Bálint (1554-1594) életének négy évtizedéből nyolc esztendőt töltött Lengyelországban. Élményeit, a szomszéd nép iránti rokonszenvét számos költeménye őrizte meg az utókor olvasóinak.
Balassi egyik kedvelt tartózkodási helye az akkori lengyel királyi székváros, Krakkó volt, itt készült 1572-ben első irodalmi értékű munkája, a németből magyarra fordított Beteg lelkeknek való füves kertecske.
A költő a XVI. század nyolcvanas éveinek végén gyakran megfordult a Szent Anna utcában, ahol Zarkándy Annáék házában “szívesen fogadott vendég" volt. A ház úrnőjéhez írt verseiben Celiának nevezi szerelmének tárgyát – Wesselényi Ferenc feleségét.
Az egykori épület helyén álló Potocki-palota falán ma bronz dombormű örökíti meg a költő emlékét. A művészi alkotást Boleslaw Chromy, a legjelesebb kortárs lengyel szobrász készítette, s 1995-ben avatták fel. Magyarországról érkező hivatalos vendégek és magánszemélyek gyakran emlékeznek meg itt egy-egy virágcsokorral a hányatott sorsú poétáról.
magyaremlek.nolblog
A devizahiteles perekkel kapcsolatos megbeszélést tartottak a Kúria, a Magyar Nemzeti Bank, az Országos Bírósági Hivatal, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a Magyar Ügyvédi Kamara, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara és a Legfőbb Ügyészség vezetőinek, képviselőinek részvételével.
Az ombudsman arra emlékeztetett, hogy a rendszerváltozást követően az OTP-hitelek kapcsán az Alkotmánybíróság egyszer már döntött arról, hogy van lehetőség bizonyos adósok speciális jogszabályi kezelésére. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke szerint a devizahiteles perek maguk alá temethetik a bíróságokat, mindenképpen el kell kerülni a polgári igazságszolgáltatás összeomlását. A devizahitelekkel kapcsolatos homlokegyenest ellentmondó bírói döntések miatt szükséges az ítélkezési gyakorlat egységesítése. Ugyanis ha továbbra is fennmarad a jelenlegi bizonytalanság ezeknek a jogvitáknak a bírósági megítélésében, akkor fennáll a veszélye annak, hogy indokolt jogérvényesítések maradhatnak el, illetve indokolatlan perlekedés indulhat be.
MTI
A washingtoni Nemzeti Demokrácia Alapítvány a posztszovjet országokban a különféle „színes” forradalmakat segített elő helyi támogatottjain keresztül.
Ez az amerikai kormányzati szerv még a rendszerváltás előtt is több magyarországi balliberális ellenzéki szervezetet támogatott. A Fox News televízió egyik korábbi műsorvezetője, Glenn Beck azzal vádolta Sorost, hogy a Nyílt Társadalom alapítványát a társadalmak szándékos aláaknázására használja azért, hogy egységes, globális kormányt hozzon létre.
Talán érthető, hogy például Putyin elnök miként csapott le a külföldi támogatású civil szervezetekre. Ez szörnyülködést váltott ki Nyugaton. De vajon mi lenne, ha külföldi támogatású civil szervezetek akarnák megváltoztatni Amerikában a politikai tájképet? McAdams megnézte, mi történik a sajtó szerint Magyarországon.
A cikkek mintegy fele az antiszemitizmus növekedő hullámáról szólt. Az amerikai olvasók szinte csak akkor olvashatnak Magyarországról, ha „az antiszemitizmus hulláma nő”.
Magyar Nemzet
A Fidesz szerint köztudott, hogy homályos amerikai pénzügyi körök százmilliókkal pénzelik Bajnai Gordon pártját és annak holdudvarát, ezért felszólítják az MSZP-t, mint az Együtt–PM szövetségesét, hogy számoltassa el a volt kormányfőt ezekben a kérdésekben – jelentett be sajtótájékoztatóján Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója.
Amióta Bajnai Gordon visszatért a közéletbe, csaknem félmillió dollár érkezett a Haza és Haladás Alapítványhoz, és további mintegy 500 millió forintot kaptak a holdudvarukhoz tartozó „álcivil szervezetek” és internetes oldalak amerikai spekuláns pénzügyi köröktől, az amerikaiak feltehetőleg politikai befolyásszerzésre törekednek – tette hozzá a kommunikációs igazgató.
Kocsis Máté emlékeztetett rá, hogy az MSZP szombati választmányi ülésére meghívták Bajnai Gordont is, így szerinte tisztázhatják vele a vitás kérdéseket. A kormánypárti politikus szerint elgondolkodtató, hogy miért éri meg Bajnai Gordont és körét pénzelni az amerikaiaknak és hogy ezért mit kérnek cserébe. „Ez nyilván nem karitatív támogatás” – fogalmazott.
Kocsis Máté választ vár arra is, hogy összesen mekkora összegű támogatás érkezett az amerikaiaktól és azt mire költötték. Egy kérdésre válaszolva a fideszes politikus elmondta, hogy ezek tisztázása elsősorban morális, nem jogi kérdés.
Egy másik témában feltett kérdésre válaszolva a Fidesz kommunikációs igazgatója elmondta, hogy a volt SZDSZ félmilliárd forinttal tartozik az államnak és további pénzekkel az önkormányzatok, közszolgáltatók felé. Álláspontja szerint az egykori liberális politikusoknak előbb rendezniük kell tartozásaikat és csak ezután próbálkozni újabb szerepvállalással a közéletben a Bajnai-féle politikai alakulatban.
MNO