„Vége annak a korszaknak, amikor a bérből és fizetésből élők hiába gürcöltek, mégis egyre kevesebből kellett megélniük” – szögezte le a Fidesz szóvivője. Zsigó Róbert arról is tájékoztatott, hogy míg az EU 28 tagállamából 12-ben csökkentek a reálbérek, addig Magyarországon nőttek a reálbérek idén.
z ünnepek közeledtével mindenki egy kicsit többet költ a szokásosnál, de a bevásárlást nagyban segíti, hogy nem romlott a pénzünk idén – mondta Zsigó Róbert vasárnapi sajtótájékoztatóján.
A novemberi adatok szerint 0,9 százalékos az infláció, és éves szinten is két százalék alatt marad ez a mutató – hangsúlyozta, megjegyezve, hogy a magyar infláció sajátossága, hogy sok más európai országgal szemben stabil költségvetéssel párosul. A rekord alacsony infláció a mindennapi megélhetést segíti, és hozzájárul a reálbérek emelkedéséhez is – mutatott rá.
Ennek kapcsán kiemelte, hogy ezt az alacsony infláció mellett több bérnövelő intézkedés is segítette, mint például a 16 százalékos adókulcs, a családi adókedvezmény, a pedagógusok és egészségügyi dolgozók béremelése. 2014-ben is alacsony inflációra számíthatunk, de a kormánypártok további bérnövelő intézkedésekkel kívánják segíteni a keresetek emelkedését – húzta alá.
Példaként a kis keresetű családok adócsökkentését, a gyed extrát, a minimálbér emelést és a pedagógusok béremelésének folytatását említette. Mindezeken túl felhívta a figyelmet arra is, hogy a szociális és gyermekvédelmi dolgozók béremeléséről is megállapodtak.
"TÉNY, HOGY AZ ORSZÁG TARTÓS NÖVEKEDÉSI PÁLYÁRA ÁLLT, AMI TOVÁBBI ELŐNYT JELENT AHHOZ, HOGY EGYRE TÖBB MUNKAVÁLLALÓ SORSÁRÓL TUDJUNK GONDOSKODNI.”
A reálbérek növekedése egyre több munkavállalót érint – közölte a fideszes politikus, hozzátéve: „tény, hogy az ország tartós növekedési pályára állt, ami további előnyt jelent ahhoz, hogy egyre több munkavállaló sorsáról tudjunk gondoskodni”.
Zsigó Róbert kérdésre válaszolva kifejtette: „a Gyurcsány-Bajnai-korszakkal szemben van már fény az alagút végén, ugyanis 21 éves csúcson van a foglalkoztatás, tartós a gazdasági növekedés, illetve béremelési programok indultak”. Mindezt úgy tesszük, hogy közben más társadalmi csoportokat nem adósítunk el, hitelt nem veszünk fel – fogalmazott.
Ha nem is egyetlen lépésben és nem is egyszerre, de mindenki bérét szeretnénk rendezni – hangsúlyozta, megjegyezve, hogy ez ügyben „szépen, lassan haladunk is előre”.
Minderre a bukott baloldallal esélye sem lett volna az országnak, hiszen ők most is adóemelésben, minimálbér csökkentésben gondolkodnak, és a családi adórendszer „teljes kiirtására készülnek” – mondta Zsigó Róbert. A bukott baloldal programja ma a legveszélyesebb a magyar munkavállalókra – fűzte hozzá.
MTI
A legfőbb bírói fórum is a bankok oldalára állt - így értékelte Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője sajtótájékoztatón a Kúriának a devizahitelek ügyében hozott határozatát.
A Kúria hétfőn döntött arról, hogy a devizaalapú kölcsönszerződés önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés.
"Csalódottak vagyunk, mert a legfőbb bírói testület is - a hétfői döntésével - a bankok oldalára állt" - reagált újságírók előtt Rogán Antal.
A Fidesz frakcióvezetője azt is mondta ugyanakkor, hogy a mostani határozatból nem derül ki, foglalkozott-e és ha igen, milyen döntést hozott a Kúria például az egyoldalú kamatemelések vagy az árfolyamrés ügyében. Ezért ezekkel kapcsoltban továbbra is várják a legfőbb bírói testület döntését, mert a Fidesz szerint a bankok mindkettő alkalmazásával megkárosították a devizahiteleseket - jelezte.
Ha ezek az érdemi állásfoglalások megszületnek, reményeik szerint minél hamarabb, a parlament ki fogja alakítani álláspontját - közölte a politikus.
"Amíg a végső jogi helyzetet nem ismerjük meg", az árfolyamgát kiszélesítése mindenkinek segítséget jelent - hívta fel a figyelmet Rogán Antal.
Arra a felvetésre, hogy az egyoldalú szerződésmódosításokkal összefüggésben a Kúria az Európai Bírósághoz fordult, a frakcióvezető azt válaszolta: "nem értem, miért kellett az Európai Bírósághoz fordulni. A Kúriát elég bölcsnek érzem ahhoz, hogy maga is meg tudja hozni a döntését".
Kérdésre azt is kijelentette, fenntartják azt az álláspontjukat, amely szerint a devizahitelnek mint terméknek meg kell szűnnie.
MTI
Az elmúlt huszonhárom év egyik híres-hírhedt „fenegyereke”, Torgyán József valamikor a kilencvenes években feltette a kérdést a szocialisták felé a parlamentben: vajon hogyan jutott el az MSZP Marxtól a Fotexig? Nos hát, én meg azt kérdezném 2013 decemberében: hogyan jutott el Jávor és Karácsony, Schiffer Andrástól Gyurcsány Ferencig?
Hozzá kell ehhez tennem: a szocialisták – pontosabban: posztkommunisták – néhány éves „vajúdás” után fedezték fel magukban azt, hogy a marxista osztálytudatnál egyre fontosabb számukra a magáncégekből feléjük áradó pénzmennyiség, s így váltak kapitalizmus-ellenesekből „Fotex-tudatú”, neo-neoliberális kapitalizmusimádókká.
S bár ez is teljesen hiteltelen fordulat volt – Torgyán erre helyesen mutatott rá –, mégis, ehhez képest Jávor Benedek, Karácsony Gergely és a többi Párbeszéd Magyarországért-os politikus röpke egy év alatt tett meg egy 180 fokos fordulatot, ami mindent növelhet politikusok és politikai párt esetében, csak éppen az érintettek hitelességét nem. Jávorék nem tettek kevesebbet, mint hogy a „lehet más a politika” gondolatától elfordultak és immáron „a magyar politika csak ugyanolyan lehet” elvét hirdetik fennen és bőszen.
És ezért kár.
Schiffer Andrással az élen – aki továbbra is kitart a kezdeti elvek mellett – abból indultak ki az LMP megalakulásakor, hogy szakítani kell a magyar politikai élet hiábavaló és lejáratott törésvonalaival, amelyek mentén csakis a megosztottság és a széthúzás uralkodhat el a politikában, ami nem vezet sehová, csak ahhoz, hogy az ország tönkreteszi önmagát.
Emellett kiemelten hirdették, hogy a hatalom mindenáron való megszerzése nem lehet a politikai élet öncélja, illetőleg egyetlen valóságos célja: helyette az ország sorsát felemelni hivatott közös értékek és érdekek mentén kell politizálni, ezek közül is gyakran hangoztatták a szabadság, a környezetvédelem, a demokrácia, a politikai tisztesség, a korrupció elleni közös és határozott fellépés s a többi értékeit és fontosságát. A politika morális tartalmát helyezték előtérbe, a jogszerűséget, a hatalommal való visszaélés elleni határozott fellépést.
Azt hangsúlyozták a kezdeti időszakban, hogy nem tudnak közösséget vállalni az általuk lejáratottnak mondott, bal- és jobboldali politikai elittel. Nem fogadják el az általuk hatalomkoncentrációval vádolt Orbán-kormányt, de ugyanúgy nem kívánnak közösködni a szocialistákkal, s különösen nem a „Ferenc testvér” (tudják, a hetente bérmálkozó) által irányított Demokratikus Koalícióval.
Utóbbival kiemelten nem, hiszen Gyurcsány miniszterelnöksége és irányítása alatt történtek a 2006. őszi rendőri brutalitások, az emberi jogok lábbal tiprása. S miközben a baloldali Európa hallgatott, Schiffer András és jogvédő társai mindent megtettek a jogsérelmet szenvedett, ártatlan emberek védelme érdekében. (Európa akkor bizony „csendes” volt, nem úgy, mint most, az ukrán felkelők elleni brutális rendőri fellépés esetén…)
És tessék: a Schiffer Andrással és az LMP-vel szakító PM-vezetők, többek között Karácsony Gergely néhány napja azt nyilatkozta: megfelelő feltételek között nem zárható ki a Gyurcsány vezette DK-val az együttműködés…
Így múlik el a világ rövid életű dicsősége, így lesz „lehet más a politikából” a következő gondolat: „szövetkezzünk az ördöggel, sőt az általunk néhány hónapja alapjaiban és mélyen elutasított Gyurcsány Ferenccel is Orbán megbuktatásáért”.
Mi is történt valójában? Az eddig egyöntetűen elutasított politikai elit egyik oldalához odaálltak Karácsonyék, odaálltak az Orbán-gyűlölő politikai táborba, s ezzel elárultak mindent, amiben eddig állítólag hittek, amiért állítólag szövetkeztek.
A Párbeszéd Magyarországért „beállt a sorba”, egy lett a sok unalmas, egyedül az Orbán-kormány megbuktatásában egyetértő, baloldalinak gúnyolt kis pártok sorában. A PM ez által tekintélyét vesztette és hiteltelen lett.
Hiába hivatkoznak arra, hogy mindezt azért teszik, mert az Orbán-kormány veszélyt jelent az országra és a demokráciára. Ha még egy pillanatra feltennénk, de nem megengednénk, hogy ebben igazuk van, akkor is óriási logikai bukfencet hajtanak végre: a szocialistákkal, illetve az emberi jogokat lábbal tipró Ferenc testvérrel akarják majd megvédeni (!) a demokráciát és az országot, azokkal, akik mindkettőt tönkretették – egyébként többször is.
Vicces ez, kedves Karácsony Gergely és Jávor Benedek. Vicces, logikátlan és hiteltelen.
Inkább beszéljetek őszintén: már megint ugyanaz a politika: hatalom, hatalom, hatalom… (És talán még valami, amit ki sem merek mondani…)
Fricz Tamás
MNO
Az erdélyi magyarságnak jövőre, száz év után először ismét lehetősége lesz arra, hogy a magyar nemzet politikai életét alakíthassa – ezt Tőkés László mondta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács tízéves jubileumi ünnepségén, Kolozsvárott.
A szervezet elnöke emlékeztetett: a választásokon való részvételhez szükséges az előzetes választási regisztráció is. Tőkés László a rendezvényen arról is beszélt, hogy az elmúlt időszakban valódi párbeszéd kezdődött a magyarok és a románok között a erdélyi autonómiáról, és bízik abban, hogy az elképzelések közeledni fognak a kérdésben. Beszédében ugyanakkor élesen bírálta a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ), amely szerinte letért az autonómia útjáról.
Hír TV, MNO
Többségi tulajdont szerez a Richter egy dél-amerikai (brazil) gyógyszer-kereskedelmi vállalatban – tette közzé a társaság a Budapesti Értéktőzsde honlapján.
A tájékoztatás szerint a Richter Gedeon olyan megállapodást írt alá, amelynek célja a brazil gyógyszerpiacra történő közvetlen belépés. A Richter kezdetben 51 százalékos többségi tulajdoni részesedéssel rendelkezik a Next Pharma vállalatban, és a megállapodás opciós lehetőséget biztosít a fennmaradó 49 százalék jövőbeni megszerzésére is.
A megállapodás aláírását követően a vállalat új neve „Gedeon Richter do Brasil Importadora, Exportadora e Distribuidora S.A.” lesz.
A Next Pharma fő üzleti profilja a nőgyógyászati termékvonalhoz tartozó készítményeknek brazíliai törzskönyvezése és e termékek értékesítését és promócióját támogató hálózat kiépítése lesz.
Ez a fontos ügylet a Richter földrajzi lefedettségének növelésére tett újabb stratégiai lépésnek tekinthető azáltal, hogy közvetlen jelenlétet biztosít Brazíliában, a világ egyik leggyorsabban növekvő gyógyszerpiacán – közölte a Richter.
MNO, Patrióta Európa Mozgalom, MTI
1939 szeptemberében kitört a második világháború, amelynek Lengyelország volt az első áldozata. Civilek, majd katonák menekültek át nagy számban Magyarországra, ahol együttérzéssel és barátsággal fogadták a földönfutókat.
Budapest nem adta ki Németországnak a lengyel hadsereg tagjait, akik számára a Délnyugat-Dunántúlon állítottak fel táborokat, lehetővé téve, hogy innen mintegy ötvenezren eljussanak a nyugati szövetségesek támaszpontjaiig. A polgári menekültekre is gondot fordítottak, azokban az években Balatonbogláron működött Európa egyetlen lengyel gimnáziuma.
A százezernél jóval több menekült életének és ellátásának megszervezését a magyar kormány id. Antall József (1896-1974) belügyminisztériumi tanácsosra bízta, aki – Varga Béla akkori balatonboglári plébánosra és számos más, lengyel barátságáról ismert személyre támaszkodva – rendkívüli energiával látott neki és oldotta meg feladatát.
Fia, a rendszerváltás utáni első miniszterelnök édesapjáról elmondta, hogy igen erős szociális érzés és “különösebb gesztusok nélküli magyarságtudat" jellemezte. Humanizmusa megóvta a más népekkel szembeni gyűlölettől vagy megvetéstől – emlékezett rá ifjabb Antall József, kiemelve, milyen lelkesedéssel fogadta és látta el apja lengyelekkel kapcsolatos feladatait.
A németek által elfoglalt országokban ennek híre ment. Franciák, hollandok, délszlávok, sőt szovjetek is menekültek Magyarországra, olyanok, akiknek sikerült megszökniük a fogolytáborokból. A németek nem is felejtették ezt el, az 1944-es megszállást követően a kormánybiztost a Gestapo több hónapon át őrizetben tartotta.
Számos megmentett lengyel a háború után is igyekezett tartani a kapcsolatot Antall Józseffel, 1990-ben pedig Varsó óvárosának tőszomszédságában kétnyelvű bronz emléktáblát avattak, megörökítve a lengyelek iránta érzett háláját és tiszteletét.
magyaremlek.nolblog
Advent a keresztény kultúrkörben a karácsonyt (december 25.-ét) megelőző negyedik vasárnaptól (görög katolikusoknál hatodik vasárnaptól) karácsonyig számított időszak.
Advent a karácsony (december 25.) előtti negyedik vasárnappal – más megfogalmazásban a Szent András apostol napjához, november 30.-hoz legközelebb eső vasárnappal – veszi kezdetét, és karácsonyig tart. Advent eredete a 4. századig nyúlik vissza. VII. Gergely pápa négyben határozta meg az adventi vasárnapok a számát. Advent első vasárnapja mindig november 27. és december 3. közé esik, míg negyedik, utolsó vasárnapja december 18. és december 24. közé.
Advent első vasárnapja három időszak kezdetét is jelenti: a keresztény egyházi év kezdetét, a karácsonyi ünnepkör kezdetét - mely évízkeresztig, január 6.-ig tart - és természetesen az adventi időszak kezdetét.
Az advent szó jelentése „eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”. A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát. Régebben egyes vidékeken „kisböjtnek” nevezték ezt az időszakot.
Genda Árpád Szabolcs írta - Pettyénből - Partium
Irgalmas és könyörületes az Úr, késedelmes a haragra és nagy kegyelmű. (Zsolt. 145,8)
A Zsoltárok könyvének 145. része műfaját tekintve himnusz, melyben három bevezető és három főrész található. A középső főrész – a nyolcadik vers – arról tesz bizonyságot, hogy az Úr irgalmához és kegyelméhez képest míly kicsi a Mindenható haragja.
Az Úr irgalmáról, könyörületességéről és kegyelméről szóló bizonyságtétel a Szentírás egyik leggyakrabban előforduló aranymondása, melyben az a legörvendetesebb dolog, hogyha mi hitetlenkedünk is, az Isten hű marad.
Istenünk irgalma és kegyelme által megtartatott a bálványozás szörnyű bűnébe eső, vándorló Izrael java része (2Mózes 34,6), Dávid Király (Zsolt 30,6), a 145. zsoltár szerzője, és Isten Krisztusban testet öltött szeretete miatt mi is átélhetjük a megváltás, a gyermekként való visszafogadtatás örömét.
Adjunk hálát a késedelmes haragú, de nagy irgalmú Istennek és köszönjük meg Neki azt a szeretetet, melyről Krisztus testet öltésében, megkeresésünk és megtaláltatásunk csodájában bizonyságot tett. Ámen!
refszatmar.eu
Áldott hetet mindenkinek!
Töhötöm
Gyurta Dániel - 200 méteres mellúszás - aranyérem
Gratulálunk Dani az újabb óriási sikeredhez! Büszke Rád az egész nemzet!
Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok!
A disznóvágás különlegessége az úgynevezett vágott zsír, amelyhez a szalonnát ablázzák, kihűtik, majd ledarálják, utána jól megsózzák és alaposan „kidagasztják”, majd vindőbe kerül.
A hideg téli napok egyik elmaradhatatlan hagyományos családi ünnepe a Muravidéken is a disznóvágás. Igaz, ma már egyre ritkábban nevelnek otthon állatot, de a disznóvágást a parasztgazdáknál vásárolt sertéssel – és ma már egyre kevésbé ragaszkodva az évszázados hagyományokhoz – a legtöbb helyen mégis megtartják.
Ahogy egykor, úgy ma is összegyűlik ez alkalomból a család, szinte az egész rokonság, az elvégzett nehéz munka után pedig az asztalra finom húsfélék kerülnek: a frissen sült „első hús”, a resztelt máj, a véres és a hajdinakásás hurka, a pecsenye, és persze a bujtarépa, (egytálétel savanyított kerekrépából és csontos húsból, köleskásával sűrítve).
Az igazi disznóvágásoknak a Muravidéken még egy fontos jellemzője a szalmával pörzsölés. A leszúrt sertést szalmával betakarják, meggyújtják, és addig perzselik, amíg a bőre mindenhol szép világosbarna nem lesz. A disznót ezután megtisztítják, lekaparják, feldarabolják. A frissen perzselt bőr, a „bürke” valódi ínyencség.
Még igencsak csípős a hajnal, amikor a férfiak összegyűlnek. Egy kupica finom pálinka, egy-két vicc, majd a böllér – e tájon mészáros – előszedi a disznóöléshez szükséges kellékeket, késeket, bárdokat, aztán elkezdődik a munka. A disznó leszúrása után a háziasszony felfogja a vért, kihűlésig kevergeti, majd hidegre helyezi addig, míg fel nem használják a hurka készítéséhez. Addig a férfiak – legalább négyen-öten szoktak segíteni – elkezdik a disznó pörzsölését. Majd – miután a gyerekek is meglovagolták – a megtisztított disznót „sráglán” az emberek bontópadra emelik, vagy Y alakú lábakra felakasztják, s a hentes felvágja a sertés hasát. Gondosan kiszedi a beleket, a szívet, a májat, a tüdőt, s megvizsgálja a szalonnaréteget. A megfelelő vastagságért dicséret jár a háziasszonynak, amiért jól felhizlalta a disznaját.
Míg kint tart a disznó feldolgozása, a konyhában már gőzölögtek a finom ételek, vacsorára mindenképpen elkészül hurka is.
Néhány szó még a szalonnáról: A szalonnát a Muravidéken többféleképpen felhasználják. Különlegesség az úgynevezett vágott zsír, melyhez a szalonnát ablázzák (abálják), azaz megfőzik, kihűtik, majd húsdarálón ledarálják. Utána jól megsózzák és alaposan „kidagasztják”, majd vindőbe (zsírosbödön) vagy más zárható edénybe kerül. Kényérre kenve, vöröshagymával a vidék egyik eredeti különlegessége. A friss szalonnából továbbá finom „tepertüt” is sütnek. A Muravidéken a disznósajt – a prezbors, a szó a német presswurst kifejezésből ered – készítése is hagyomány, a kitisztított gyomorba paprikás lében elkészített pörzsölt „bürke” és „a fejről minden” belekerült. Felfüstölik, hasonlóan a sonkához, oldalashoz.
A fárasztó disznóvágási napon bő ebéd, este pedig disznótoros vacsora várja a rokonságot. Ma eredeti, hagyományos, szalmával pörzsöléses, disznósajtos disznóvágást csak igen ritkán tartanak. De hogy a szokás ne merüljön feledésbe, a hagyományőrző egyesületek – mint társas rendezvényt – sok helyen megszervezik, így a hajdani családi ünnep mára inkább közösségi eseménnyé vált. De a hagyomány ezáltal mégis tovább él.
Szolarics Nagy Klára
Népújság