Magyar emlékek a nagyvilágban - Mindszenty József-szobor - New Brunswick - USA
A világban szerteszét élő magyarok - mint sorozatunkból is kitűnik - számos helyen szoborral, táblával igyekeznek új hazájukban is népszerűsíteni nemzetünk nagyjait, megőrizni emléküket. A XX. század harmadik harmadában a legtöbbször talán Mindszenty József nevét és alakját örökítették meg. Az amerikai magyarság egyik központjában, New Brunswickben, a róla elnevezett téren állították fel Mindszenty impozáns szobrát. Nagyobb ünnepeinken itt tartják hagyományos találkozóikat a New Jersey államban élő magyarok.
A Csehimindszenten Pehm József néven született Mindszentyt (1892-1975) 1915-ben szentelték pappá, 1944-ben nevezte ki a pápa veszprémi megyés püspökké. Ő és főpaptársai tiltakoztak a zsidóüldöző intézkedések ellen, amikor pedig a szovjet csapatok megjelentek Kelet-Magyarországon, memorandumban sürgették, hogy az ország többi része ne váljon csatatérré. Válaszul a nyilasok 1944 novemberében letartóztatták Mindszentyt.
A háború után a pápa esztergomi érsekké, majd bíborossá nevezte ki, aki egyre mélyebb konfliktusba került az új hatalommal is. Különösen az egyház jogainak és tevékenységének korlátozásai ellen tiltakozott, mígnem az Államvédelmi Hatóság 1948 végén koholt vádakkal letartóztatta.
1949-ben látványos kirakatperben életfogytiglani fegyházra ítélték. Később enyhítették fogsága körülményeit, de csak 1956-ban, a felkelők szabadították ki.
A szovjet tankok bevonulásának napján, november 4-én az amerikai követségre menekült, ahol 15 évet töltött önkéntes száműzetésben. A magyar szervek, Washington és a Vatikán közötti hosszú alkudozás eredményeképpen Mindszenty József 1971 szeptemberében elhagyhatta az országot, haláláig Ausztriában élt.
Ausztriai mariazelli “ideiglenes" sírjából 1990-es teljes rehabilitációját követően hozták haza, hamvait az esztergomi bazilikában helyezték örök nyugalomra.
magyaremlek.nolblog.hu
Magyar emlékek a nagyvilágban - Kétnyelvű bronztábla a magyar határnyitás történelmi jelentőségéről és dátumáról - A szövetségi törvényhozás, a Reichstag épületének falán - Berlin - Németország
Az 1980-as évek végére Magyarország jutott a legmesszebbre a szocialista táboron belül korábban megkérdőjelezhetetlen blokkfegyelem béklyóinak lazításában. A kedvező nemzetközi légkörben a diplomáciai kapcsolatok felvétele Dél-Koreával megelőzte a magyar vezetés még nagyobb vállalkozását: a műszaki zár felszámolását nyugati határunkon.
A hidegháború éveiben kialakított műszaki határzár ugyanis nemcsak fizikailag, de morálisan is elavult, a világútlevéllel rendelkező magyarok többsége számára nem maradt jelentősége. Más kelet-közép-európai országok, mindenekelőtt az NDK vezetőit viszont rendkívül érzékenyen érintette, hogy állampolgáraik esetleg errefelé nyugatra távozhatnak, értelmetlenné téve így a keletnémet rendszer “büszkeségét", a berlini falat. A Honecker-féle kormányzat aggodalmait igazolta, hogy 1989 nyarán valóban mind többen próbáltak meg élni a lehetőséggel, vagy pedig megtagadva a hazatérést, magyarországi menekülttáborokban telepedtek le.
Magyarország akkor félretolta a magyar-NDK szerződés titkos, hazazsuppolási záradékát, a keletnémet állampolgárokat pedig “nagykorúsította": megengedte, hogy NDK-útlevelükkel bármely országba eltávozzanak, ha az hajlandó fogadni, illetve átengedni őket.
A budapesti döntést szeptember 10-én este, A Hét tévéműsorban jelentették be , hogy megnyitjuk a nyugati határunkat a kelet-németek számára is. Már éjfélkor NDK-s rendszámú autók ezrei sorakoztak az osztrák határon, majd indultak az NSZK felé.
Két hónapra rá ledőlt a német fővárost megosztó betonépítmény, egy év múlva pedig egyesült Németország. Berlinben, a szövetségi törvényhozásnak otthont adó Reichstag épületének északi falán kétnyelvű bronztábla örökíti meg a jeles dátumot és a két nép barátságát az egységesülő, demokratikus Európában.
Német részről azóta is úgy emlegetik Magyarország történelmi gesztusát, mint az első kő kiemelését a berlini falból. (Genscher egykori külügyminiszter a 2000-es hannoveri expó magyar pavilonjának a vendégkönyvébe is azt írta: “Sohasem feledjük, ami 1989-ben történt.")
Magyar emlékek a nagyvilágban - József Attila-emléktábla - Párizs - Franciaország
A XX. század első felének egyik legnagyobb magyar költője – számos irodalmár kortársához hasonlóan – lehetőséget kapott a sorstól arra, hogy a világkultúra központjában, a francia fővárosban pallérozza tudását.
József Attila (1905-1937) a tanulmányait 1924-ben kezdte meg a Szegedi Egyetem magyar–francia szakán. Innen tanácsolta el őt Horger Antal professzor a Tiszta szívvel című verse miatt. 1925-ben Bécsbe, majd 1926-ban Párizsba, a Sorbonne-ra ment tanulni, miután ígéretesen induló költészetének támogatói ehhez hozzásegítették. Néhány versét közreadták a kinti újságok is. Párizsi szálláshelyének falán tábla örökíti meg emlékét.
Miért utálják Önt Orbán miniszterelnök úr? - Európai Parlament - Strasbourg 2013. 07. 02 - rövid VIDEÓ!
Kattints a rövid videóra
http://www.youtube.com/watch?v=ymMXnVo6FXg
Bayer Zsolt: Gyávák
Itt állunk a Kúria döntésével, árván. Árván, egyedül, csalódottan. Mert hát lássuk be: mindenhol másképpen van. A szintúgy uniós tagállam Horvátország például meglépte, amit meg kell lépni. A horvát kereskedelmi bíróság elítélt nyolc bankot, amelyek az indoklás szerint a devizahitelezéssel egyszerűen becsapták ügyfeleiket. Az egyik horvát illetékes egyebek mellett a következőket jelentette ki: „Az országban túl nagy piaci koncentráció alakult ki: a bankok egymás között megállapodnak, és ez az alapvető probléma. Mert ha egymásnak konkurenciát jelentenének, akkor nemigen történhetne meg, hogy folyamatosan emelik a kamatokat, és ebből fedezik a rossz hitelkihelyezéseket. Ha ez így van, akkor Horvátországban csődöt mondtak a fogyasztóvédelmi rendszerek.”
Az illetékes véleménye szerint mindezért együttesen felelős a pénzügyminisztérium, a horvát nemzeti bank és a versenyhivatal. A horvát bíróság döntése szerint a szóban forgó devizahiteleket a FELVÉTEL NAPJÁN ÉRVÉNYES ÁRFOLYAMRA KELL ÁTVÁLTANI, ÉS EZ A HORVÁT KUNÁBAN SZÁMON TARTOTT ÖSSZEG JELENTI A TÖRZSTŐKÉT, NEM PEDIG AZ AKTUÁLIS ÁRFOLYAMON SZÁMÍTOTT ÉRTÉK. Az uniós tagállam Horvátország bíróságának döntése után nem történt katasztrófa, nem dőlt be a kuna, nem tört ki a háború, és nem vonult be Horvátországba az unió egyesített hadereje. Mindenki hallgat, a bankok fellebbeztek, várjuk a jogerős bírói döntést.
Most borítékolom, hogy a horvát legfelsőbb bírói szerv pontosan ugyanígy fog dönteni, és a jogerős döntés után sem történik semmi. A bankok lenyelik uzsoráskodásuk, gazemberségük következményeit, a horvát hitelesek pedig fellélegeznek. De lássuk, mi történt a szintén uniós Romániában!
„Romániában egy 2010-ben elfogadott sürgősségi rendelet tette lehetővé a végtörlesztést a hitelesek számára, egyben azt, hogy kedvezőbb kamatfeltételek mellett újrafinanszírozhassák hitelüket. Ezt a rendeletet módosítaná a törvénytervezet úgy, hogy a devizahitelesek lejben fizethessék vissza tartozásukat azon a devizaárfolyamon, amelyen a hitelt annak idején felvették. Arra a kérdésre, hogy vajon hogyan fognak reagálni a bankok, ha törvénnyel akarnak a hitelszerződéseikben garantáltnál lényegesen kedvezőtlenebb feltételeket rájuk kényszeríteni, Szabó Ödön azt mondta: ha józanul mérlegelnek, nekik is érdekük lehet ez a megoldás.”
Ez történt Romániában. És nem dőlt össze a világ, nem vonultak be a kéksisakosok, de még a lej sem szakadt be, pedig Románia felett jelenleg ugyanúgy az IMF gyakorol gyámságot, mint tette ezt mifelettünk 2010-ig.
Ehhez képest a Kúria jogegységi határozata egy gyáva, semmire sem jó és ostoba döntés. De a hangsúlyt mégis csak a gyávára helyezem. Mert hát amit azonnal és határozottan meg mert lépni a horvát és a román bíróság, azt természetesen képtelen meglépni a magyar.
Mintha valami delejes álomban ringatózva csak azt tartaná itt szem előtt bíróság és ellenzék egyaránt, hogy minekünk mindig, minden körülmények között fizetnünk kell mindenkinek. Uzsorát, rossz terméket, hibás terméket, aljas és becstelen kamatemeléseket, árfolyamkockázatokat – mindent. És az MSZP-nek a Kúria semmirevaló és gyáva döntése után természetesen van pofája a nyilvánosság elé állni azzal a hihetetlenül vérlázító dumával, miszerint a kormány nem halogathatja tovább az érdemi lépéseket a devizahitelesek ügyében.
Lássuk csak, hogy is kezdődött ez az egész?
Úgy kezdődött, hogy 2002-ben Medgyessy Péter kijelentette: „Mindent, ami az Orbán-kormány idején jó és bevált, azt továbbvisznek, csak még jobban kibővítik.” És kijelentette azt is, hogy ebbe a körbe tartozik a kedvezményes lakáshitelezés államilag garantált rendszere.
Aztán megnyerték a választásokat, és első körben szüntették meg a kedvezményes lakáshitelezést. És jött helyette a devizahitel. A devizahitel, amelyet hatalmas propagandával, pénzt nem kímélő reklámhadjárattal ajánlottak a bankok a hitelfelvevők figyelmébe, majd egy ponton túl a hazai bankok egyszerűen nem is adtak forinthitelt.
Közölték, hogy az márpedig nincs. Ez a tény, akkor is, ha most, utólag, megpróbálják az egészet letagadni. S persze a devizahitelek mellett ott volt a sokkal magasabb kamatozású forinthitel –legalább papíron. S vajon miért is volt ennyivel magasabb a forinthitel kamata? Azért, mert a Magyar Nemzeti Bank „minden erejével küzdött az infláció ellen”. S a liberális mantra szerint az infláció ellen magas kamatokkal kell küzdeni. Ezért volt Magyarországon a legmagasabb jegybanki alapkamat mellett az unió egyik legmagasabb inflációja.
Igen: az egész helyzetért egyetemleges felelősség terheli a Simor András vezette Magyar Nemzeti Bankot. A Magyar Szocialista Pártot és koalíciós partnerét, a liberálisokat. Továbbá az akkori PSZÁF-ot.
Most a folyamatosan csökkenő alapkamat mellett negyven éve nem látott mélyponton van az infláció. A szocialisták meg a liberálisok pedig ki merik nyitni a pofájukat. Ez sincs rendjén – de leginkább a Kúria gyáva döntése nincs rendjén. Az viszont biztos, hogy a kormányon a sor. Már megint.
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
Amerika a náci Németország reinkarnációja - avagy már folyik a harmadik világháború - egy elgondolkodtató vélemény a Pravdából
Washington 12 éve szó szerint az egész világgal hadakozik, a világ egy részét legalábbis igyekszik megnyerni saját ügye kivitelezéséhez. Az elmúlt időszakban megemlíthetjük Afganisztán, Irak, Szomália , Líbia , Pakisztán , Jemen konfliktus helyzetét, de nem utolsó sorban a Szíriában gerjesztett feszültséget, ahol a mai napig is még minden megtörténhet. Az iráni fejleményekkel kapcsolatban Amerika vár és lesben áll a színfalak mögött.
A hadviselés költséges dolog, Obama kormányának azonban semmi sem drága. Az amerikai polgári lakosság zöme ugyan elítéli saját katonái bevetését, ennek ellenére úgy tűnik, valamilyen okok miatt folytatódik a megkezdett stratégia. A háború jelentősen profitorientált “vállalkozás” a katonai, biztonsági háttéripar számára. Az Egyesült Államok hadviselése Izrael érdekeit is szolgálja, a jelenlegi amerikai kormány segítségével megszűnni látszanak az akadályok Ciszjordánia és Dél-Libanon bekebelezésére.
Fontos megemlíteni a legújabb kori technikával vívott háborúk költségeit, amelyek már messze felülmúlják a világháborúkét. Az ország katasztrofális gazdasági helyzete mellett azonban létezik egy másik nagyon lényeges, önpusztító társadalmi probléma: az úgynevezett amerikai önelégült tanításon alapuló hegemónia, amely a demokratikus kapitalizmus eszméit tukmálja az emberiségre. Tanaik végeláthatatlanul szólnak saját rendkívüliségük hangoztatásáról, ennek eredményeképpen saját maguk is elhiszik, hogy a világon nem léteznek ellenségeik.
“A cél szentesíti az eszközt” – tartja a liberális mondás. Az amerikai kormány pontosan ennek megfelelően teszi félre a hagyományokon alapuló erkölcsöt, törvényeit pedig úgy igazítja saját kitűzött céljainak megvalósításához, hogy azok végrehajtása során a kormány feddhetetlen maradjon. A háborús bűnök elkövetőinek gyakorlatilag nincs felelőse. A provokáció kategóriájába tartozó fizikai és lelki kínzások, kémkedések, lehallgatások és még számos alattomos bűncselekmény mind büntetlenül marad. A lista igen hosszú.
Mi történik az Amerikai Egyesült Államokban, ha nem a náci Németország reinkarnációja? A világ “különleges” emberei, a kormány propagandájának köszönhetően, elvesztették realitás érzéküket, a háború objektív megítéléséről, ezen a ponton normál emberi magatartásról már nem beszélhetünk. Alkotmányos jogi civil szerveződések helyenként még erőtlenül hallatják hangjukat, ám a keresztény egyházak asszisztálnak az öldökléshez és bűnözéshez, a katasztrofális méreteket öltött erkölcstelenséghez.
Oroszországnak és Kínának útjában állnak Amerika világuralmi törekvései. Washington NATO erői a volt szovjet utódállamok csatlakozásával bővültek, jelenleg Grúzia, de leginkább Ukrajna felé irányulnak törekvéseik. Mindenki számára nyilvánvaló, hogy a NATO katonai és rakéta bázisokat kíván létrehozni az orosz határok mentén. Oroszország eddig passzívan védte szomszédos országait az amerikai provokációtól. December 12-én azonban, az orosz nemzetgyűlésen Vlagyimir Putyin válaszolt Amerika fenyegetésére: “Senkinek ne legyenek illúziói afelől, hogy Oroszország felett katonai fölényt szerezhet. Tisztában vagyunk mindazzal, ami körülöttünk történik és tudjuk mit kell tennünk.”
Veszélyes korszakát éli meg Amerika a NATO báb államok szövetségével. Oroszországgal és Kínával, valamint szövetségeseivel felvett harc könnyen az emberiség pusztulását eredményezheti.
magyartudat.com
Egy álszent világ, álszent - azaz politikailag korrekt (PC) - reakciói, a társadalom öngyilkosságával egyenlőek - még annak kell védekeznie, aki tisztán látja a dolgokat - rövid lapszemle
Ashley Fox brit konzervatív európai parlamenti képviselő hibának nevezte, hogy annak idején a munkáspárti brit kormány nem élt a munkaerő-piaci korlátozások lehetőségével. Theresa May brit belügyminiszter feltette a kérdést, hogy a tagállamok kormányainak miért nincs lehetőségük határt szabni a bevándorlásnak, ha az meghalad egy határozott szintet.
Az Oroszország hangja nevű rádióállomás angol nyelvű adásában megszólalt több szakértő is azt mondta, az uniós tagállamok politikusai csak kerülgetik a forró kását, pedig lényeg az, hogy a romániai és bolgár cigányok beözönlésétől tartanak.
Magyar Hírlap
Luc Jousse, a dél-franciaországi Roquebrune-sur-Argens polgármestere titokban készült felvétel szerint a következőket mondta: „a romák kilencedik alkalommal csináltak nekem tüzet. Elektromos kábeleket lopnak, és aztán elégetik, hogy rezet nyerjenek belőle, és ők maguk raktak tüzet a lakókocsikban.
Vicc. Szinte kár, hogy túl korán hívtuk a tűzoltókat. A romák egy rémálom” - tette hozzá a kisváros vezetője. A polgármestert jelölő jobbközép UMP a leghatározottabban elítélte a kijelentést. Luc Jousse úgy véli, szavait kivették a környezetéből: „azt mondani, hogy a cigányokat akartam elégetni, egyszerűen szégyentelen, hiszen én voltam az, aki kilencszer hívta a tűzoltókat”.
Magyar Nemzet
Az UNIÓ kettős mércéje minden területen érzékelhető - amit szabad Jupiternek, nem szabad sz ökörnek - rövid lapszemle
Sértik az uniós jogot a Déli Áramlat gázvezeték építéséről szóló kétoldalú megállapodások, amelyeket Oroszország kötött hét európai állammal, köztük Magyarországgal. Ezért a brüsszeli testület szerint az egyezményeket újra kell tárgyalni.
A Gazprom, amely a gáz termelője és ellátója is egyben, nem birtokolhatja egy időben a termelőkapacitásokat és a tranzithálózatot. Másrészt biztosítani kell a harmadik fél számára a vezetékhez való hozzáférést, hátrányok nélkül.
A Gazprom pedig nem élvezhet kizárólagos jogot a gázszállításokra. Meg kell vizsgálni a Déli Áramlat tarifarendszerét is. Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója szerint mindez egy kisebb szerződésmódosítással megoldható. Az orosz fél feltehetően engedékenyen áll majd hozzá a módosításokhoz.
A Németország és Oroszország között néhány éve kiépített már üzemelő Északi Áramlat hasonló feltételekkel létesült. Vagyis ha a tagországokkal szemben azonosak az elvárások, akkor az Északi Áramlat működését is felül kellene vizsgálni. Miután a kitermelő és a szállító ugyanaz az orosz Gazprom, amely a Déli Áramlat létesítésében is érdekelt. Emellett az északi vezeték nem férhető hozzá gyakorlatban csak az orosz és a német fél részére.
Magyar Nemzet
Szabó Anna: Apró betűs féligazság
Nem erősítette a bíróságokba vetett, amúgy is megtépázott bizalmat a Kúria tegnapi döntése, amely szinte teljes egészében a bankok érvelését fogadta el a devizahitelek ügyében, a leglényegesebb kérdésekre (pl. egyoldalú szerződésmódosítás) pedig egyszerűen nem mert válaszolni. A Kúriának nemcsak azért kellett volna bátrabban fellépnie, mert a társadalom ezt várja el tőle, hanem mert alapjában véve ez lenne a dolga.
Állásfoglalásuk több szempontot is figyelembe vett, ám sajnálatos módon ezek közül éppen a pénzügyi fogyasztóvédelem hiányzott. A bírók jogegységi határozata szerint ugyanis a deviza- alapú hitelek nem ütköztek jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződések, az árfolyamkockázatot pedig kizárólag a hitelfelvevőnek kell viselnie.
Sőt, a Kúria szerint „a terhek előre nem látható egyoldalú eltolódása” ellenére is ugyanúgy érvényesek a szerződések, amelyek még akkor is kikényszerítendők, ha egy-egy pontjuk érvénytelen (!). A döntés kihirdetése után a forint erősödött, ami mutatja, hogy a probléma nem „csupán” 700 ezer családról és közel 4600 milliárd forint lakossági tartozásról szól, hanem közvetve az egész országot érinti.
A forint gyengélkedésének ugyanis az egyik legfőbb oka, hogy az állam, az önkormányzatok, a vállalatok és a lakosság korábban erején felül adósodott el devizában, miközben bevételei forintban keletkeznek. Mindez óriási nyomás alatt tartja a forint árfolyamát, amely az importáruk árán azonnal érződik.
A Kúria határozatának mindössze egyetlen pontjával lehet messzemenőkig egyetérteni: a testület valóban nem alkalmas a nagy tömegű szerződésből fakadó társadalmi és szociális problémák orvoslására. Ez azonban nem jelenthet számukra kibúvót. Nem mertek véleményt nyilvánítani abban, hogy vajon megengedett-e egy pénzintézetnek, hogy a szerződésben meghatározott hitelkamatot saját kénye-kedve szerint emelhesse különböző indokokra hivatkozva.
Még akkor is, ha az indokok egy része akár igaz is lehet. Márpedig amennyiben egy hitelnél (forinthitelnél is) nem kiszámítható a következő havi törlesztőrészlet, akkor maga a szerződés több sebből vérzik. A példát megfordítva: vajon mit szólnának a betétesek, ha a fix kamat fejében lekötött megtakarításaik után a bank egy szép napon ilyen-olyan ürüggyel a megállapodásban foglaltnál kevesebb kamatot fizetne?
A kérdés megválaszolását a Kúria tegnap elegánsan áttolta az Európai Bíróság asztalára, hadd időzzön ott is egy keveset az ügy, végül is a devizahitelesek ráérnek, még csak 50-55 százalékuk nem képes időben törleszteni. Nem gond. Sőt! A Kúria szerint a jó erkölcsnek is megfelelnek azok a szerződések, amelyek az eredeti kölcsön többszörösét kérik vissza, élete végéig hitelcsapdában tartva az ügyfelet. Mert a bankok úgyis tudják, mi az a jó erkölcs, nyilván eszerint is fogalmazták meg a szerződéseiket…
A Kúria a nagy várakozások ellenére nem oldott meg semmit, holott nyilvánvaló, hogy az állam és a lakosság, illetve a bankszektor közötti (jog)vitát évek óta nem sikerült rendezni. Bár abban az országban, ahol a gyermekeknek járó, elmaradt tartásdíjak ügyében még arra sem hajlandó a tisztelt bíróság, hogy közalkalmazott (!) apák fizetéséről információt kérjen ki a munkáltatótól, ott mit vártunk?
A devizahitelezés igazi felelősei pedig élik világukat. Simor András volt jegybankelnök aranyszín Mercedesén gördül a budai dombokon, ha éppen hazaruccan Londonból, korábbi alelnöke, Király Júlia külföldi lapokban szitkozódik, Farkas Ádámot, a pénzügyi felügyelet volt elnökét pedig ötéves teszetoszasága jutalmául magas állami kitüntetésben részesítették…
Szabó Anna
MNO
Negyeddöntőbe jutott a magyar női kézilabda válogatott válogatott az Újvidéken, a szerbiai világbajnokságon
A találkozót, ahogy várható volt, iszonyatos ritmusban kezdték a sokkal esélyesebb spanyolok.
„Boldog vagyok, mert a végső győzelemre is esélyes csapatot győztünk le – mondta a mérkőzés után Hajdu János. – Fantasztikusan küzdöttek a lányok. A védekezéssel és a kapusteljesítménnyel nyertünk. Bevált, amit elterveztünk, az, hogy a hatodik meccsre kerülünk csúcsformába. Göröngyös volt eddig az út. Sok kritikát kaptunk, de bíztunk magunkban, ez eredményezte, hogy ezt a kitűnő spanyol válogatottat le tudtuk győzni. Nincs állandó összeállításunk, sok variációnk van több poszton is. Görbiczet kíméltük, de így is jók voltunk.”
A vb-n idáig nem látott lelkesedéssel és iramban rohant a magyar válogatott. A csapatjáték győzött kedden, amit jól mutat, hogy négy játékosunk is három vagy több gólt termelt.
A legjobb 16 között hazánk és Brazília mellett ott van Norvégia, Dánia, Lengyelország, Németország, Franciaország és a házigazda.