Magyar közmondások, szólások
"Segíts magadon, az Isten is megsegít!"
Magyarázat: Csak az boldogul, csak az ér el eredményt, aki maga is mindent megtesz a siker, a cél érdekében.
Kovács András: Most kiderülhet, mennyit ér az RMDSZ
A román jobboldal esetleges összefogása a szocdemekkel együtt kormányzó RMDSZ számára is új helyzetet teremthet, mivel így számon kérheti a magyar kisebbséget érintő lépéseket Victor Pontáéktól, ráadásul a magyar szervezeten múlhat a kormánytöbbség is.
Miközben az EP-választásokon elszenvedett vereség nyomán a szétforgácsolódott román jobboldal pártjai úgy döntöttek, megpróbálnak összefogni, hogy a választást a voksok 37 százalékával megnyerő Szociáldemokrata Pártot (PSD) és két törpe szövetségesét, a Románia Fejlődéséért Országos Szövetséget (UNPR) és a Konzervatív Pártot (PC) legyűrjék, kevés szó esik az RMDSZ-ről, amely a jobbközép pártokat tömörítő Európai Néppárt (EPP) tagjaként a PSD-vel kormányoz koalícióban, biztosítva a szocialisták számára a parlamenti többséget.
Ez a romániai viszonyokat ismerve tulajdonképpen nem nevezhető kirívónak, az RMDSZ 2000 és 2004 között kormányon kívülről támogatta az akkor hivatalosan kisebbségben kormányzó, de facto bizonyos, a magyar közösségnek szánt juttatásokért cserében az országot az RMDSZ-szel koalícióban irányító szociáldemokratákat – mutatott rá legfrissebb állásfoglalásában a Mensura Transylvanica (MT) erdélyi politikaelemző intézet.
Az RMDSZ-nek nem fontos az ideológia
Az RMDSZ indoklása szerint nem ideológiai alapon köt koalíciókat, hanem annak alapján, milyen engedményeket tud kicsikarni kormányszerepléséért cserében a magyar közösség számára. Ez annak fényében, hogy Romániában a pártok alapvetően csupán nevükben képviselnek konkrét ideológiákat – a magát szociáldemokratának nevező PSD-től például a legkevésbé sem áll távol a szélsőséges, soviniszta, kisebbségellenes attitűd –, tulajdonképpen elfogadható érvelés lenne – tette hozzá az elemzőintézet. Más kérdés, hogy konkrétan mit sikerül valóra váltani a jogkövetelésekből, az önrendelkezési, anyanyelv-használati, oktatási igényekből – vélekedett az MT.
A politikaelemző intézet szerint azáltal, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem csupán szakított a PSD-vel, hanem most már a Demokrata-Liberális Párttal (PDL) készül összefogni, sőt fuzionálni, rendkívüli mértékben beszűkült a szociáldemokraták mozgástere. Helyi szinten – és a parlamentben is – megpróbálnak szövetségre lépni a populista Dan Diaconescu Néppárttal (PPDD), ám a demagóg, doktrína nélküli párt politikusainak nagy része eddig már átült valamelyik kormánypártba, vagyis várhatóan meglehetősen kevés helyen sikerül a PSD-nek így megőriznie a többséget.
Számon kérhetnének mindent
Ebben a helyzetben jelentős mértékben felértékelődik az RMDSZ szerepe koalíciós partnerként – állapította meg az erdélyi politikaelemző intézet. A PSD parlamenti többsége jelenlegi állás szerint az RMDSZ-en múlik, és nemigen néz ki alternatív, a kormánytöbbség biztosítására alkalmas szövetséges.
Most alkalma nyílhat az RMDSZ-nek arra, hogy számon kérjen minden, a kormányra lépése fejében a PSD által tett ígéretet, és egyben megpróbálja rábírni szövetségesét, hogy fogja vissza soviniszta indulatait, amelyek a magyar és a székely nemzeti jelképek elleni folytatódó hadjáratban, Tőkés László kitüntetésügyében, legutóbb pedig Bogdan Diaconu PSD-s képviselő törvényjavaslatában nyilvánultak meg, amelyben büntetendő cselekménnyé nyilvánítaná az autonómia propagálását – tették hozzá.
Ezekkel ugyanis a nagyobbik kormánypárt eddig az RMDSZ aktív asszisztenciája mellett tette szalonképessé a magyarellenes diskurzust, ami elfogadhatatlan, hiszen a legfelsőbb szintről mérgezi tovább a magyar–román kapcsolatokat.
A nagy teszt
Emellett elméletileg a MOGYE magyar főtanszékei és a kisebbségi törvény ügyében is határozottan hallathatja a szavát a szövetség, arra hivatkozva, hogy csupán rajta áll vagy bukik a szociáldemokraták kormánytöbbsége.
Az autonómiatörvény tervezetéről nem is beszélve – mutatott rá az elemzőközpont. „Amennyiben megvalósul a PNL–PDL összefogás, illetve fúzió, és a PSD tényleg alternatív szövetséges nélkül marad, az az RMDSZ kormányszereplésének tesztje is lehet: kiderül, hogy kellően határozott tud-e lenni, sikerül-e most bármilyen érdemi előrelépést kicsikarni a kisebbségi jogok bővítése terén.” Végső soron: koalíciós szereplése hoz-e bármilyen érdemi előrelépést a magyar közösség jogainak bővítése terén – zárul az elemzés.
mno
Az én apámat ártatlanul elfogták, börtönbe zárták
"Az én apámat ártatlanul elfogták, börtönbe zárták, úgy összeverték, hogy a hasnyálmirigye szétszakadt, és nem kapott orvosi ellátást. Ennek következtében miután kiengedték, néhány napra rá meghalt.
Sokáig nem éreztem mást, csak fájdalmat, gyűlöletet és keserűséget - mint fiatal fiú arról álmodoztam, hogyan álljak bosszút. Aztán rájöttem: kin is kellene bosszút állni tulajdonképpen...? A rendszeren? Hiszen apám valójában a mérhetetlen butaság, önzés és embertelenség áldozata lett.
Nem egy ideológia ölte meg őt, hanem az embertelenség. És akkor rájöttem, hogy az embertelenséget, a sötétséget nem lehet erővel, agresszióval széttörni, szétdarabolni. Az egyetlen esélyünk, hogy lámpát gyújtsunk, fényt teremtsünk - és akkor megszűnik a sötétség."
Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes
Akinek gyereke van
"Akinek gyereke van, nem vénülhet meg, annak gondoskodni és idegeskedni kell."
Móricz Zsigmond (1879-1942) - író, újságíró, szerkesztő
Fényes Adolf (1867-1945) - festményeiből
Fényes Adolf a kiegyezés évében, 1867-ben született Kecskeméten.
Jogi tanulmányokat folytatott, amit félbehagyott és 1884-től 1887-ig a Mintarajziskolában Székely Bertalan és Greguss János növendéke lett. Weimarba költözött, ahol 1887–1890 között Max Thedytől tanult.
1891-ben Párizsban telepedett le, ahol a Julian Akadémia hallgatója lett. Mestere itt William-Adolphe Bouguereau volt. Párizsból visszatért két évre Weimarba, Max Thedyhez. Miután hazatért, 1894–1898 között Benczúr Gyula mesteriskoláját látogatta.
Az 1900-as évet Olaszországban és Franciaországban töltötte. A Szolnoki Művésztelep alapító tagja. 1902-től minden nyarat Szolnokon töltött, ott alkotott.
Ahol gyűlölet, pusztító indulat van
"Ahol gyűlölet, pusztító indulat van, ott lehet ugyan, hogy igazság is van - de abból az igazságból én nem kérek. Az az igazság ugyanis olyan, mint az a leves, amely nagyon ízletes ugyan, de döglött legyek vannak benne." Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes
Szenzáció! - 106 év után került elő egy Csontváry-festmény
106 éve eltűnt Csontváry-festmény került elő. Az 1908-ban eltűnt festmény az Iskolai emlék Párizsból című munka, és az első vizsgálatok után szinte bizonyosan a világhírű művész alkotásáról van szó.
Személyazonosságát felfedni nem kívánó tulajdonosa lelkes műgyűjtő, aki fáradhatatlanul keresi azokat a rejtett kincseket, amelyeknek eladója nincs tisztában, milyen érték birtokában is van. A most megvásárolt festményt is rögtön a vétel után bevizsgáltatta.
Végvári Zsófia, a festményvizsgálati labor vezetője úgy fogalmazott, kimutatták, hogy a festék, amellyel a kép készült, a Csontváryra oly jellemző egyedi és különleges mixtúra. Az anyag a sok száz átvizsgált festő közül csak rá jellemző. A főállásban patikus Csontvárynak nem volt elég pénze megvenni a drága olajfestékeket, így minden létező anyagot összekevert, ami elérhető volt: a gácsi textilgyár festékeitől kezdve a patikában fellelhető terpentinen át egészen a kaolinig.
Végvári szerint ezeket mind megtalálták a képen, amelynek a festéke a különleges, olajmentes anyaghasználattól pereg.
Az Iskolai emlék Párizsból valószínűleg Isadora Duncant ábrázolja, aki vissza-visszatérő múzsája Csontvárynak, és alakja megjelenik a Szerelmesek találkozása és a Zarándoklás a Cédrushoz című festményen is.
Az amerikai táncos alakja miatt feltételezhető, hogy a festmény 1898 körül vagy utána készült. Annyi bizonyos, hogy egy 1908-as kiállításon látható volt a kép, ezt követően azonban sorsáról semmit nem tudni.
Hivatalosan 130-140 Csontváry-kép létezését tartja számon a szakma, de a termékeny festő életműve akár 300-400 darabos is lehetett. Csontváry ugyanis maga válogatta a festményeit, és a neki nem tetsző darabokat a gácsi patika padlására száműzte, így bármikor előkerülhetnek újabb és újabb remekművei.
Orbán Viktor: Van, akit nem elég egyszer megölni
Kossuth téren átadták az újra elkészített Tisza István-emlékművet. A rendezvényen beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök.
– A nemzet főtere megújul, ígérte évekkel ezelőtt a magyar kormány. Arra vállalkoztunk, hogy befejezzük azt, amit elődeink megálmodtak. A Tisza miniszterelnök szobra önmagán túlmutat – kezdte beszédét a miniszterelnök. Elmondta, Tisza István mindenfelől egy „ostromlott várat örökölt”, de hitt abban, hogy a nemzet megmenthető.
Mi pedig töredelmesen bevalljuk, hogy nemzeti alapon állunk – folytatta Orbán Viktor. Kitért rá, a volt miniszterelnök nemet mondott az első világháborúra, amikor mindenki más helyeselt. Azt látta, hogy egy ilyen háború minket, magyarokat és a nemzetet is maga alá temetné. A háború utolsó lövése azzal végzett, aki mindig a magyar nép érdekeit nézte – utalt a Tisza elleni merényletre Orbán Viktor. A Tisza-szobor helyére 1975-ben Károlyi Mihályé került. Erre utalva a miniszterelnök jelezte: van, akit nem elég egyszer megölni.
– 1918 októberében sem futott el sorsa elől Tisza István – jelezte a kormányfő. Majd úgy folytatta: adhat-e a sors nagyobb ajándékot, mint hogy ma mi állíthatjuk vissza helyére a szobrát? „A szobor újraállítása egy új, nemzetépítő korszak kezdete lehet. Nagy lehetőségek, nagy tettek, nagy elődök, nagy elszánások miért nem adódhatnak össze?” – így a kormányfő.
Dicsőség és hála Tisza Istvánnak, a magyarok miniszterelnökének – zárta beszédét Orbán Viktor, majd leleplezte a szobrot, ami után imát mondott Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke.
mno
Pólya Tibor (1886-1937) festményeiből
Tanulmányait a budapesti Iparművészeti Főiskolán kezdte, majd több évig Münchenben és Párizsban képezte magát. Nyarait mindeközben Szolnokon Fényes Adolf mellett töltötte. 1912 és 1919 között állandó tagjává vált a szolnoki művésztelepnek, ugyanakkor a kecskeméti művésztelepen is megfordult, ahol Iványi-Grünwald Béla mellett dolgozott.
Pólya, aki 1920-ban a Szinyei Társaság egyik alapítója volt, néhány közéleti lap munkatársaként is tevékenykedett, mivel kiváló karikatúrákat készített. 1925 és 1928 többször megfordult az Egyesült Államokban.
1925-ben Kis képekben a nagy Amerikából címmel rajzos tudósításokban számolt be útjáról, majd 1928-ban a Kossuth-szobor leleplezésére érkező, ötszáz tagú magyar küldöttségről tájékoztatta az olvasókat.
Bayer Zsolt: Lobbikról és szabadságról II. - A tegnapi cikk folytatása
A társadalom mindig is tisztában volt azzal, kik a homoszexuálisok, és ebből nekik számottevő hátrányuk nem származott. Világhírű karmesterünkről, számos imádott színművészünkről volt köztudomású, hogy „homokos”, s ez a tény a legkevésbé sem befolyásolta népszerűségüket.
Igaz, nem is mentek az utcára apácának öltözve, Bibliával a kezükben, szexuális aktust mímelve, és azt követelve, hogy ezért szeressék őket. Az a helyzet, hogy normális emberek a gyerekeik előtt nem szexelnek, és nem is imitálnak szexet. Miért gondolják a homoszexuálisok, hogy ez őnekik szabadságukban áll?
Ugyanis nem áll. Az általuk hangoztatott liberális axióma szerint a szabadság addig terjed, ameddig nem korlátozza más szabadságát. Már ez sem igaz, de ők ezt a határt is átlépik. Ugyanis a többségi társadalom szabadságát és értékválasztását mélyen sérti ez a viselkedés. Miképpen azt is tudomásul kell venniük a homoszexuálisoknak, hogy két csókolódzó férfi látványa – a többire gondolni sem merek! – igenis undort és ellenszenvet vált ki az emberek döntő többségéből.
S nem kárhoztathatják saját szabadságuk nevében a többséget arra, hogy saját undorát legyűrve még azzal is megbirkózzon, hogy mindezt politikailag korrekt módon megmagyarázza kiskorú gyermekeinek. S hogy maguk az érintettek is tisztában vannak a többségi társadalom reakcióival, arra nincs jobb bizonyíték, mint a „melegpropaganda” és „meleglobbi” bibliája, az Amikor a bál véget ér: Hogyan győzi le Amerika a félelmét és a melegekkel szembeni gyűlöletét a kilencvenes években című könyv.
A szerző két, Harvardon végzett marketingszakember, Marshall Kirk és Hunter Madsen.
Ők három fő lépésből álló stratégiát javasoltak a homoszexuális lobbi számára. Azt állították, hogy ezzel a programmal térdre lehet kényszeríteni a „homofób Amerikát”. Kirk és Madsen első javaslata az volt, hogy a közvélemény előtt „szenzációmentessé” kell tenni a melegkérdést. „A társadalmat el kell árasztani folyamatosan a melegekkel kapcsolatos információval és reklámokkal. Ezeket a lehető legkevésbé provokatív formában kell tálalni, a lényeg az, hogy a heteroszexuálisok »ne tudják elzárni a zuhanyt«, mert így hozzászoknak ahhoz, hogy »állandóan nedvesek«.”
A szerzők szerint a homoszexuálisokat hétköznapi emberekként („Mr. Átlagos”) kell ábrázolni, azt sugallva, hogy mindenki környezetében élnek ilyen feltűnésmentes meleg emberek. „Egy ügyes és hatékony médiakampány a melegközösséget ártalmatlan, kedves csoportként tudja elfogadtatni, akik sokoldalúan hozzájárulnak a nyugati társadalom színes és modern jellegéhez” – javasolta Kirk és Madsen. (...)
A melegpropaganda második pillére agresszív taktikát javasolt a homoszexualitás kritikusaival szemben. A szerzők azt javasolták, hogy az ellenséges rádióadások zavarásának a mintájára, folyamatosan „zavarni” kell a melegpropaganda ellenzőinek „az adását”, társadalmi kommunikációját. A célba vett csoportok között különböző felekezetű keresztények, tradicionalisták és minden olyan – akár tudományos – közösség és közéleti személyiség szerepelt, akik bírálták a meleglobbit.
„A homogyűlölet képviselőit kapcsoljuk össze a náci rémtettek képével. Mutassuk be őket olyan sötét bűnözőkként, akik készek lennének melegeket lemészárolni, fanatikusan uszítanak, és intoleranciát hirdetnek. Hivatkozzunk arra, hogy az ilyen homofób szörnyetegek újra felállítanák a náci koncentrációs táborokat, ahol a melegeket kínozták és gázkamrába küldték” – javasolják a szerzők.
A stratégia harmadik eleme a pszichológiai kampány Amerika „átprogramozására”. Kirk és Madsen azt sürgetik, hogy „az átlagos amerikai érzelmeit, gondolkodását és akaratát folyamatos és jól megtervezett pszichológiai ostromnak kell alávetni, amelyet a média közvetít országos méretekben”.
A szerzők fokozatosságot javasolnak, hogy a társadalom ne élje át sokkszerűen ezt a propagandát: „Nem szabad a közvéleményt túl korán kitenni a homoszexuális életmód tényleges bemutatásának. Kerülni kell a melegszex bemutatását, és a melegjogokat, amennyire csak lehet, absztrakt társadalmi kérdésként és emberi jogi küzdelemként kell tálalni. Először csak a teve feje bukkan fel a sátor nyílásában, mert azt mindenki kedveli, a rútabb hátsó fele ráér később!” – teszik hozzá cinikusan a harvardi szakemberek.
Mi ez, ha nem propaganda, lobbi, méghozzá a leggátlástalanabb, legaljasabb, legundorítóbb fajtából?
Nos, a teve fejét már láttuk, és mostanában kezdik megmutatni nekünk a hátsóját is. A melegszex szép lassan betüremkedik a televíziós sorozatokba, és a gyerekeknek szóló animációs filmekbe is. És ez az a pont, ahol az igenis létező és viruló meleglobbi kezdi átlépni a határt. És ennek még lesznek következményei.
Addig is: el a kezekkel a gyerekeinktől, és kéretik tiszteletben tartani a többségi társadalom jogait is!
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap