A repülő egyik szárnya sem lehet kisebb
"A repülő egyik szárnya sem lehet kisebb vagy nagyobb. Ma azt látjuk, hogy sokak számára az anyagi világ és test kényeztetése fontosabbá válik, mint a valódi értékek. Látjuk, hogy ez sok család tragédiájához vezet: látszólag minden megvan, de férj és a feleség idegenül él egymás mellett." Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes
Torkos Matild: A tusványosi szindróma
Ha az illiberális állam alapjainak lerakására nem is, arra jó volt Orbán Viktor tusványosi beszéde, hogy ismét megmutatták a liberális véleményformálók, hogy bármikor, bármilyen, a kormányfőtől elhangzó szöveg felhasználásával képesek lejáratni Magyarországot. Mert ha egyetlen polgár, legyen az akár a „nagy hatalmú” miniszterelnök maga, egy ország népének megkérdezése és hozzájárulása nélkül képes lenne lebontani a demokráciát, akkor ez a társadalom nem lenne másnak tekinthető, mint egy terelgetett birkanyájnak, amelynek teljesen mindegy, hogy milyen berendezkedésű országban él.
A magyar nép nem birkanyáj. Történelmünk során nagyon sokszor bebizonyítottuk, hogy szeretjük a szabadságot, demokráciában akarunk élni, ugyanakkor ragaszkodunk nemzeti szuverenitásunkhoz is. Az alaphangot most is az egykori SZDSZ-es politikusok adták meg. Tamás Gáspár Miklós filozófus egyenesen úgy fogalmazott, hogy „Magyarországon hivatalosan megszűnt a demokrácia”.
És hogy mitől szűnt meg hivatalosan a demokrácia? A filozófus szerint attól, hogy a magyar kormány vezetője szakított eddigi felfogásával, illiberális államot akar építeni, szakítani akar a jóléti állam ideájával, sőt szerinte Orbán úgy gondolja, hogy az emberi jogok is túlhaladottak, és szembefordult a civil társadalommal is.
Az Európai Bizottságban, amelynél – a baloldal szokásainak megfelelően – feljelentették Orbánt, meglepő módon most a helyén kezelték az ügyet. Nem foglalkoztak vele. A magyar kormányfő egy rendezvényen elmondta a véleményét a világgazdaság, a világpolitika alakulásáról, hazánk helyéről a világban és arról, mik jelentenek gondot számára a belpolitikában. A külföldről finanszírozott politikai aktivisták civil jelmezbe bújtatva például zavarják. Vajon melyik liberális demokrácia vezető politikusát ne zavarná, ha például Putyin finanszírozná a politikai ellenzékét?
Bármennyire is fontos személy a jobboldalon Orbán Viktor, miniszterelnöki szerepét, hatáskörét erősen szabályozzák törvényeink. Eddigi politikai pályáját, tetteit mérlegre téve pedig tényleg aljas inszinuáció kétségbe vonni, megkérdőjelezni a demokrácia melletti elkötelezettségét. Még akkor is így van ez, ha egyébként teljes joggal lehet kifogást emelni jó néhány kormányzati intézkedéssel szemben. Ha időnként úgy tűnik is, hogy feszegeti a törvény szabta korlátait, ha a kormányzati hatalomban rejlő „zsákmányrendszer” lehetőségeit elég sokszor rettenetes személyzeti politikával használja ki, még akkor is elég nehéz lenne kikezdeni azzal, hogy nem demokratikusan irányítja az országot.
Orbán azzal háborította fel baloldali és liberális kritikusait, hogy szerinte szakítani kell a liberális társadalomszervezési módszerekkel. Ezzel egyébként egyáltalán nincs egyedül a kormányfő, egyre többen vonják ugyanis kétségbe annak a korábban uralkodó közgazdasági és általában társadalomtudományi elméletnek a fenntarthatóságát, miszerint a szabad piacgazdaság és a jogegyenlőségen nyugvó politikai demokrácia – vagyis a nyugati liberális demokrácia – az emberi társadalom létezésének legtökéletesebb formája. Ugyanis mennyire lehet tökéletes az a modell, amely békésen megtűri a demokratikus szegénységet, milliók mélynyomorát?
A magyar választópolgároknak azzal a „gulyásliberalizmussal” lett tele a hócipőjük, amelyről Orbán pontos kritikát fogalmazott meg, amikor kijelentette: „a korábbi liberális magyar állam nem védte meg a közösségi vagyont, nem kötelezte a mindenkori kormányt, hogy ismerje el a világban élő magyaroknak a magyar nemzethez való tartozását, nem védte meg az országot az eladósodottságtól, a családokat pedig az adósrabszolgaságtól”. Orbán elég nagyvonalúan summázta mindazt a keserűséget, amelyet a liberális demokráciára hivatkozva okoztak az ország lakóinak.
Emlékszünk még arra, hogy „az állam rossz tulajdonos” szöveget szajkózva ész nélkül kiárusítottak mindent, ami mozdítható? Aminek következtében milliók váltak jobb esetben bérrabszolgává, rosszabb esetben földönfutó munkanélkülivé. A liberális demokrácia a tőketulajdonossá emelt hazai holdudvari elitnek bizonyára nagyon bejött, valóban a világon létező társadalmi szerveződés legjobbika, ám nem biztos, hogy ugyanígy éreznek azok, akik csupán a munkaerejüket képesek áruba bocsátani a mindennapi kenyérért.
És ezt Tamás filozófus is pontosan tudja, ha éppen úgy tartja kedve, hogy tudni akarja. Ez a nyugati, fejlett liberális demokrácia, a „létező világok legjobbika” egyébiránt mindenféle erkölcsi aggály nélkül bezsebeli azt a profitot, amelyet a fejletlenebb, gyengébb államok polgárainak olcsó bérmunkájából teremtenek meg, hogy a távol-keleti gyerekmunkát is felhasználó nyugati multinacionális cégek disznóságai feletti szemhunyásukról már ne is beszéljünk. Vagy éppen arról a kamatszivattyúról, amelyet a gyengébb államokra kényszerítenek teljes szabadsággal és liberalizmussal átitatva.
Orbán Viktor elég régóta beszél arról, hogy a liberális állam után egy munkaalapú állam korszaka jöhet el, amely a kereszténységet, az emberi jogokat tiszteletben tartva ismét versenyképessé teszi a magyar közösséget. Mostani bírálói úgy tesznek, mintha Orbán most beszélt volna életében először a munkaalapú állam tervéről. Legalább öt éve erről beszél. Például 2012-ben kifejtette, mi a célja a kormányzati ciklus hátralévő idejére.
Ezek szerint: befejezik a munkát, hogy a jóléti állam helyett munkaalapú állam alakuljon ki. Az ehhez szükséges lépések szerinte: a költségvetést pozitívba kell fordítani, 50 százalék alá kell csökkenteni az államadósság szintjét – négyévente szerinte legalább 10-14 százalékkal lehet lefaragni belőle –, újra kell iparosítani az országot, meg kell teremteni az energiafüggetlenségünket, fejleszteni kell az atomenergia-termelést, célként kell meghatározni a teljes foglalkoztatottságot, meg kell fordítani a demográfiai trendet, és haza kell hívni a tehetségeinket.
A baloldali fizetett vagy önkéntes aktivisták most örülhetnek egy parányit, sikerült megint rossz hírét kelteni a világban Magyarország demokratikusan választott miniszterelnökének a beszédéből kiragadott szövegfoszlányok félremagyarázásával, ám van egy rossz hírem számukra: a magyar nép már a demokrácia őrzését se bízná rájuk, nem kér a viperáikból, uniós pénzen vett vízágyúikból, gumilövedékeikből, amelyekkel nekik átmeneti ideig sikerült markukban tartani a hatalmat, miután lelepleződött a csalásuk, a hazugságaik özöne.
Az megbocsáthatatlan, hogy intrikáikkal sikerült elérniük, hogy baloldali barátaik Mussolinihez, Putyinhoz hasonlítsák a miniszterelnököt, miközben mi itthon pontosan tudjuk, melyik nagy formátumú liberális hazafi volt tagja Mussolini pártjának egykoron – mint ahogy azt is tudjuk, hogy a Gyurcsány család ápolt Putyinnal a diplomáciai, politikai és gazdasági kapcsolatokon messze túlmutató, a családi életre is kiterjedő, szoros baráti viszonyt.
Jó lenne ezt a legutóbbi ármányt betudni a politikai uborkaszezonnak vagy annak, hogy a liberális megmondóemberek ránéztek a legfrissebb közvélemény-kutatási adatokra, szemrevételezték a baloldali politikai pártok palettáját, és elkeseredettségükben, tusványosi szindrómába süllyedve rontottak rá Orbánra a tusnádfürdői beszéd apropóján.
mno
Magyar közmondások, szólások
"A szálfa nem erdő"
Magyarázat: nem szabad az egyedi jelenséget általánosnak tekinteni.
Pedig a kutya nem hazudik
"Semmit sem utálok úgy, mint a hazugságot. Azt mondják, "hazug kutya"! Pedig a kutya nem hazudik.
Másképp ugat, ha tolvaj jár a tanyán, másképpen, ha a gazdája jött meg, vonít, ha veszedelmet érez: de soha meg nem téveszti a maga ugatását. A kutyában van becsület. Csak az ember tud hazudni. Az az igazi ugatás."
Jókai Mór (1825-1904) - író
Egy homokszemben lásd meg a világot
"Egy homokszemben lásd meg a világot, egy vadvirágban a fénylő eget, egy órában az örökkévalóságot, s tartsd tenyeredben a végtelent!"
William Blake (1757-1827) - angol költő, festő, grafikus és nyomdász.
Sajnos, a nagy ámító igen eredményesen dolgozik
"A gonosz lélek próbálja elhitetni velünk, hogy csak az egymás kezéből kiragadott játékokkal lehetünk boldogok. Sajnos, a nagy ámító igen eredményesen dolgozik." Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes
Tájékozódjunk, hogy ne csak történjenek velünk a dolgok – tájékozódjunk, hogy magunk alakíthassuk saját sorsunkat! – Maláj utasszállító katasztrófa sok szempontból gyanús – VIDEÓ!
A Világ ahol élünk – új rovatunk
Ebben a rovatunkban szereplő anyagokban elhangzottakkal, következtetésekkel nem minden esetben értünk egyet feltétlenül, de fontosnak tartjuk a közzétételüket a bennük szereplő információk miatt.
másold be a a VIDEÓ linkjét! - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=kcH33CmJko0
Alapos vizsgálatot szorgalmaz Balog Zoltán cigány gyilkosságokkal kapcsolatban
Alapos vizsgálat szükséges a titkosszolgálatoknak a cigány gyilkosságokkal kapcsolatos tevékenységéről – mondta Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter a Spiegel Online német hírportálnak, párhuzamot vonva a 2008–2009-es magyarországi gyilkosságsorozat és a Nemzetiszocialista Illegalitás (NSU) nevű német neonáci terrorista sejt ügye között.
Balog Zoltán a legalább tíz gyilkosságért és két robbantásos merényletért felelősnek tartott NSU ügyére utalva kiemelte: „Ahogyan Németországban, úgy Magyarországon is csődöt mondtak a titkosszolgálatok. Szándékosság volt ez, vagy hanyagság? Ezt a kérdést tovább kell vizsgálni” – mondta a miniszter a német hírportálnak, amely Cigány gyilkosságok Magyarországon – Megemlékezés helyett gyűlölet címmel közölt összeállítást.
A cikkben hangsúlyozták, hogy a gyilkosságsorozat után öt évvel „gyakorlatilag nincs nyilvános megemlékezés”, és az akkori szocialista–liberális kormány képviselői közül mostanáig senki nem kért bocsánatot a túlélő áldozatoktól a hatóságok hibáiért.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az idén márciusban közölte, hogy a kormány a Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület javaslata alapján hetvenmillió forinttal járul hozzá a romagyilkosságok áldozatainak megsegítéséhez.
Felhívták a figyelmet arra, hogy a 2008–2009-es romagyilkosságok közvetlenül vagy közvetve érintett áldozatai csak a 2010-es kormányváltás után kaptak állami támogatást, és Balog Zoltán még 2010-ben, az akkori Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) társadalmi felzárkózásért felelős államtitkáraként 8,5 millió forintot juttatott az áldozatok családjainak, és ebből egyebek mellett felújítottak négy lakóházat a Phralipe Független Cigány Szervezet segítségével.
Az NSU 2000 és 2007 között legalább tíz gyilkosságot követhetett el, nyolc török és egy görög bevándorlót, valamint egy rendőrt ölt meg. A neonáci terroristákat robbantásos merényletekért és bankrablásokért is felelősnek tartják. A háromfős csoport 2011 őszén lepleződött le, azután, hogy az egyik tag feladta magát, két társa pedig öngyilkosságot követett el.
Gyurcsányék információkat tarthattak vissza
2008 és 2009 során egy szervezett banda országszerte kilenc helyszínen lőfegyverekkel, gyújtópalackokkal cigány családok otthonait támadta meg. A bűncselekmény-sorozatban hat ember, köztük egy gyerek meghalt, öten súlyosan megsebesültek. Az elkövetők 78 lövést adtak le, 11 Molotov-koktélt dobtak a megtámadott épületekre, és 55 ember testi épségét veszélyeztették.
A cigánygyilkosságok ügyében a Budapest Környéki Törvényszék első fokon tényleges életfogytiglanra ítélte Kiss Árpád elsőrendű, Kiss István másodrendű és Pető Zsolt harmadrendű vádlottat. Csontos István negyedrendű vádlott büntetése tizenhárom év fegyház.
A Központi Nyomozó Főügyészség augusztus 16-ig meghosszabbította az eljárást a cigányok elleni gyilkosságsorozat kapcsán indult katonai nyomozásban, Az ügynek négy meg nem nevezett gyanúsítottja van, mindegyiküket hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítással gyanúsítja az ügyészség.
A gyilkosságok felderítésének titkosszolgálati hátterét vizsgáló parlamenti bizottság jelentése szerint az egyik vádlottat szélsőséges nézetei miatt 2004-től megfigyelés alatt tartotta a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH), és ezt csak a Gyurcsány-kabinet alatt, 2008 elején, az első támadás előtt fél évvel állították le – éppen akkor, amikor információ vetődött fel, hogy fegyverkezésbe kezdtek.
A parlamenti vizsgálóbizottság megállapította: a feltárt hiányosságokért, az érdemi munka elmaradásáért, az NBH rendeltetésszerű működésének hiányáért a hivatal főigazgatóját, Laborc Sándort személyes felelősség, a rendellenes működésért Szilvásy György és Ficsor Ádám minisztereket politikai felelősség terheli.
Mohácsi Viktória volt SZDSZ-es európai parlamenti képviselő szerint a Gyurcsány-kormány információkat tartott vissza a cigány gyilkosságok ügyében azért, hogy ne derüljön ki, állami tisztségviselőknek is közük lehetett a bűncselekményekhez.
MTI, mno
Állandó nyafogás, siránkozás helyett szeretet
"A szeretet tartja össze közösségeinket, élettel, fénnyel, meleggel, lélekkel tölti meg családjainkat.
Aki nem tudja szeretni a munkáját, környezetét, családját, nemzetét, annak számára minden csak fájdalom: rossz neki munkába menni, rossz a feleségéhez bújni, rossz neki a Himnuszt énekelni, testvéreivel nemzeti ünnepet ülni.
Álmok, jövőkép nélkül nincs útja az életnek, amely a holnapba vezet."
Böjte Csaba (1959) - ferences szerzetes
Kinek volt az érdeke? - Keresztbe húzta a tervet a maláj gép lelövése
Angela Merkel német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök titkos béketerve jelenleg az egyetlen szóba került alternatíva az ukrajnai vérfürdő megfékezésére; ennek a tervnek a kidolgozása szakadt félbe a maláj gép pusztulása miatt, amiért az USA a kezdetektől fogva az oroszokat okolta. A tervvel kapcsolatban a britek leszögezték: sem ők, sem az Egyesült Államok nem fog soha jóváhagyni ilyen megoldást.
A brit The Independent az ukrán válságrendezés egy titkos tervét tette közzé, amelyet Angela Merkel német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz államfő dolgozott ki. Ennek az elképzelésnek a elkészítése azonban félbeszakadt a maláj gép lezuhanása miatt. A tárgyalási folyamat résztvevői szerint az egyeztetések tovább folytatódhatnak abban az esetben, amennyiben a vizsgálatnak teret engednek – számolt be a Karpatinfo.net.
A terv alapvető célja az ukrán államhatár stabilizálása, valamint Ukrajnának való jelentős segítségnyújtás egy új energetikai megállapodás elfogadása által. Ha Oroszország elfogadná a feltételeket, akkor a nemzetközi közösség elismerné a Krím függetlenségét és Oroszország általi annektálását.
A tárgyalási folyamat név nélkül nyilatkozó résztvevői elmondták, hogy a terv első céljának eléréséhez Oroszországnak fel kell hagynia a szeparatisták katonai és pénzügyi támogatásával. A potenciális egyezmény autonómiát biztosítana a szóban forgó régiónak – írja az Obozrevatel.com internetes hírportál.
A titkos terv szerint Ukrajnának egy új, Gazprommal való szerződést ajánlanának mely a gázszállításra és gázárakra vonatkozón tartalmazna pontokat. Oroszország kifizetné azt az egymilliárd dollárt Ukrajnának melyet a Fekete-tengeri Flotta Krímen és Szvasztopolban való állomásozásáért kellett volna kifizetnie.
Ezzel párhuzamosan a terv előírja, hogy az ukrán államfő nem fogja belegyezését adni a NATO-hoz való csatlakozáshoz. Putyin emellett nem akadályozná és nem szólna bele a társulási egyezmény által előírt Kijev és EU közötti kereskedelmi viszonyba.
A Németország által javasolt terv továbbra is a tárgyalóasztalon fekszik, más ötletek pedig egyelőre nincsenek kilátásban. A The Independent megjegyzi, hogy a brit külügyminisztérium képviselői kijelentették, hogy semmit sem tudnak ezekről a titkos tárgyalásokról, majd hozzátették, hogy sem az USA sem pedig Nagy-Britannia nem fogja soha a Krímet Oroszország részeként elismerni. A német nagykövetség pedig egyáltalán nem volt hajlandó nyilatkozni a szóban forgó titkos tárgyalásokról.
Ismert, a tárgyalásokat félbeszakító katasztrófa miatt Washington egyből az oroszbarát szakadárokat, és az őket támogató Moszkvát okolta, miközben semmi bizonyítékot nem tud felmutatni.
Élesen ütköznek Amerika és az EU érdekei
Látványos az amerikai–európai érdekkülönbség az ukrán válság megítélésében is – mondta Nógrádi György korábban a Lánchíd Rádiónak. A biztonságpolitikai szakértő már májusban felhívta a figyelmet arra, hogy az Oroszország elleni szankciók harmadik csomagjának bevezetése Európának és így Magyarországnak is rengeteget árthat.
Nógrádi György hozzátette: az európai parlamenti választások után az uniónak arra kell választ adnia, elfogadja-e szerepe, befolyása csökkenését az USA-val és Kínával szemben, vagy pedig megpróbál felnőni és ténylegesen egyfajta erőcentrumként politizálni.
MTI, mno