Ferenc pápa üzent a globális pénzhatalomnak és politikai kiszolgálóiknak - az emberiség semmit nem tanult az első és a második világháború kudarcából, és jelenleg a harmadik világháborút éli meg
Érdekek, geopolitikai tervek, pénz- és hataloméhség, valamint a fegyverkereskedelem a felelős a háborúk okozta pusztításért – hangoztatta Ferenc pápa Észak-Olaszországban, az Isonzóhoz és Doberdóhoz közeli Fogliano Redipuglia katonai temetőjében mondott homíliájában, amelyben az első világháború és a mai világ konfliktusainak borzalmairól beszélt. A háború őrültség, a háborúk kirobbantói bánják meg bűneiket! – fogalmazott a pápa.
„A háború őrültség, mindent elpusztít és tönkretesz. Pusztító terveivel gyarapszik és maga a pusztítás táplálja. A háború senkit sem kímél” – hangoztatta Ferenc pápa a világ összes háborújának áldozataiért és a békéért bemutatott szentmisén. Az egyházfő szerint az emberiség semmit nem tanult az első és a második világháború kudarcából, és jelenleg „darabokban ugyan”, de a harmadik világháborút éli meg.
A most száz éve kitört első világháború legnagyobb olaszországi, több mint százezer, többségében ismeretlen katona temetőjében felállított oltárnál Ferenc pápa kijelentette: mindazoknak, akik itt fekszenek, terveik és álmaik voltak, életüket az törte ketté, hogy az emberiséget akkor sem érdekelte, mi történik testvéreivel.
A háborút a kapzsiság, az intolerancia, a hatalomvágy robbantja ki, az ezeket igazoló ideológiával a háttérben, de a felelősség azt a magatartást is terheli, amely azt mondatja velünk, „mit érdekel engem, mit érdekel a testvérem sorsa, miért én törődjek vele?” – hangoztatta az egyházfő. Hozzátette: a mostani újságok főcíme is az lehetne, hogy mit érdekelnek bennünket a mai háborúk. Egyedül a másikkal törődés segíthet a konfliktusokkal szemben, aki azt mondja, hogy ez őt nem érdekli, magát ítéli el – fogalmazott a pápa.
Beszédének egy részét az egyházfő azok ellen intézte, akik a háborúval üzletelnek, borzalmakat terveznek, konfliktusokat szerveznek. „Térjenek meg! Érezzenek fájdalmat, bánják meg bűneiket, kérjenek bocsánatot és sírjanak!
Szívük korrupt és nem képes többé sírni! (…) Megtérésre van szükség. Az emberiségnek arra van szüksége, hogy sírjon és most itt a sírás ideje!” – idézte fel a háborút elítélő, a száz évvel ezelőtti egyházfő, XV. Benedek szavait - „felesleges mészárlásnak” nevezve a háborúkat Ferenc pápa.
Ők a budapesti közlekedés legpofátlanabb résztvevői
Nem ismernek se Istent, se embert. Se piros lámpát, se zebrát, se gyalogjárdát. Egyaránt veszélyesek a gyalogosokra és az autósokra nézve. Meg önmagukra is, de nincsenek tudatukban, hogy ön- és közveszélyesek.
Ők a kerékpárosok.
Tisztelet a kivételnek, de a bringások jó része elképesztően pofátlanul közlekedik.
Vélhetően sokakat magamra haragítok most. Sokáig vissza is fogtam magam, mert végül is minek velük foglalkozni. Amikor azonban a minap az egyik nagy, forgalmas kereszteződésben a várakozó kocsisor mellől három kerékpáros is simán átment a piroson, önkényesen jelenségnek minősítettem a drótszamarasok bravúrjait.
Tisztában vagyok azzal, hogy Budapesten nincs elegendő kerékpárút, néhol pedig a kijelölése sem szerencsés. Nem értem viszont, hogy ahol van, ott miért kell a járdán tekerni. Például a bámulatosan széles Stefánia út egyik oldalán ott a kijelölt bringasztráda, de csak a kerékpárosok fele használja, a többiek a másik oldalon robognak a gyalogosok között cikázva, illetve a kapukon át kihajtó autók lökhárítói elől el-elrebbenve. És még nekik áll feljebb. És ennél van rosszabb is, mert a kényelmes kerékpárút és a széles járda mellett naponta látni bringásokat, akik az autók mellett tekernek. Önök értik ezt?
Hasonló módon érthetetlen számomra az a kockázat, amelyet egy huszonéves srác vállalt fel, amikor a rendkívül forgalmas Rottenbiller utcában – csúcsforgalomban – úgy ment kerékpáron, hogy közben egy óriási kerekes bőröndöt húzott maga mellett az aszfalton. Bár a legtöbbet ő kockáztatja, elvégre a saját testi épségéről van szó, mégsem csak az ő problémája lesz, ha történik valami. Egy autós életét is tönkreteheti…
A gyalogátkelőknél kialakult bringás szokások egyenesen vérlázítóak. Mint a sólymok, úgy csapnak le a zebrára, láthatatlanul, teljes vadászsebességgel, mintha a sors kihívásával direkt provokálni szeretnék az autósokat. Azért, mert ők is pontosan tudják, hogy ez tilos. Hogy miért tilos? Azért, mert az autós nem tud figyelni rájuk. Hát hogyan tehetné, amikor azt a távolságot, ahonnan egy kerékpáros be tud robbanni, nem láthatja be. Lehetetlen. Meg azért is provokáció, mert itt élvezettel felmutathatják a középső ujjukat az autósoknak, mert a maguk által kiváltott konfliktus teljes bizonyossággal érkezik.
Mindennek a teteje az a szituáció volt a Bosnyák téri kettős kereszteződésben, amit eleddig csak autósoktól láttam. Gyalogos készülődött a zebránál az átkelésre. Lassítottam és megálltam a belső sávban, mert nem csak a KRESZ, az emberi jó érzés is ezt kívánja. Néha megesett, hogy a másik sávon „öntudatos” autós társam a forgalomban a sebességet sem csökkentve húzott el mellettem és az életveszélyes átkelési manővert már megkezdő gyalogos előtt. De hogy ezt egy bringás tegye… Igen, ez is bekövetkezett. Egy szuper bringán, szuper felszerelésben tekerő, mackós kinézetű – óriási feneke fölött lógott a háj mindenfelé – férfi süvített el, majdnem elütötte szegény nénit. Szerencsére csak a szaga csaphatta meg.
És mindehhez most már fogyaszthatnak alkoholt, a helyszínen kell elbírálni, hogy kerékpározásra alkalmas állapotban van-e a derék delikvens. A zéró toleranciás közegből kiemelkedve.
Nekem az az érzésem, hogy a kerékpárosok egy része nemhogy egy jó kupicával felhajt reggelente, hanem egyenesen vért iszik, mielőtt beszáll a szorítóba, és megkezdi napi – általa vélt – küzdelmét a forgalomban.
A helyzet megoldására két lehetőséget látok. Az egyik szerint tisztelettel kérném az illetékeseket, hogy minél gyorsabban építsenek minél több és minél jobban elhatárolt kerékpárutat. Földön, levegőben, elkerítve, bárhogyan. Ezzel talán sikerül valamelyest csökkenteni a forgalomra gyakorolt hatásukat. A másik, hogy a KRESZ-ben súlyosbítani kellene a kerékpáros kihágásokat, a rendőröknek pedig nem kellene a másik irányba fordítani a fejüket egy-egy „csíny” láttán.
Arra nem számítok, hogy a bringások arroganciája magától csökken.
naivblog
A legfontosabb stratégiai cél: a születések számának növelése – a nemzet fogyásának megállítása, majd gyarapítása
Térségünk államai közül hazánk támogatja adókedvezménnyel a legnagyobb mértékben a gyermeket nevelő, legálisan dolgozó szülőket – mondta Varga Mihály miniszter. A nemzetgazdasági tárca vezetője közölte: a nyolcszázmilliárd forintot is megközelítheti az az összeg, amelyet Magyarország kedvezmény formájában négy év alatt a családoknál hagy.
Magyar emlékek a nagyvilágban - Antall József-szárny az Európai Parlament épületegyüttesében - Brüsszel - Belgium
Magyarország első szabadon választott miniszterelnökének , Antall Józsefnek (1932-1993) a nevét kapta az Európai Parlament brüsszeli székháza új épületének egyik szárnya.
Antallról, aki fiatalon részt vett az 1956-os forradalomban, és jelentős szerepet vállalt az 1989-90-es rendszerváltoztatás előkészítésében is, határainkon túl is elismeréssel nyilatkoztak a politikusok, közéleti személyisége.
Jelentős szerepe volt a Varsói Szerződés és a KGST felszámolásában, a szovjet csapatok 1991-es kivonásában. Miniszterelnöksége alatt tette meg az ország az első lépéseket a NATO- és az EU-tagság irányába.
Munkássága előtt tisztelegve döntött úgy az Európai Parlament elnöksége, hogy az EP egyik új épületét (korábbi D5-öt) Antall Józsefről nevezi el.
Egy másik szárny, (a D4) az NSZK volt egykori kancellárja, Willy Brandt nevét kapta, a két épületrészt az EP fő tömbjével összekötő üvegfolyosó pedig az egyesülő Európa egyik megalapozója, Konrad Adenauer volt német kancellár nevét viseli.
A nap képe - Ferenc pápa
Ferenc pápa mintegy tíz percig imádkozott az egykori olasz frontvonalon elesett katonák sírjainál Fogliano Redipuglia első világháborús osztrák-magyar temetőjében
fotó: MTI - Koszticsák Szilárd
A legfontosabb stratégiai cél: a születések számának növelése - a nemzet fogyásának megállítása, majd gyarapítása
Térségünk államai közül hazánk támogatja adókedvezménnyel a legnagyobb mértékben a gyermeket nevelő, legálisan dolgozó szülőket – mondta Varga Mihály miniszter. A nemzetgazdasági tárca vezetője közölte: a nyolcszázmilliárd forintot is megközelítheti az az összeg, amelyet Magyarország kedvezmény formájában négy év alatt a családoknál hagy.
Nánási Tamás: Öngyilkos héják
Európa nyugati fele megint úgy jár majd, mint Napóleon Grande Armée-ja, amelyik 1812-ben hiába gyújtotta fel Moszkvát is, szétzilálva, csúfos vereségek után kellett az óriási birodalomból kivonulnia.
Az Oroszország által bevezetett importtilalomnak nem lesz különösebb hatása a magyar gazdaságra – ezzel a lakonikus megjegyzéssel intézték el a témát bő egy hónappal ezelőtt a brüsszeli szankciókat pártoló elemzők. Optimizmusukat az a meggyőződés táplálta, hogy a nagy medve gyorsan térdre esik majd az uniós szigorúságtól.
Azóta eltelt néhány hét, és már arról szólnak a hírek, hogy miközben Oroszországot kétségtelenül érzékenyen érintik a gazdasági fronton vívott háború hátrányos következményei, az eurózónára recesszió, azaz visszaesés vár. Hazánkban pedig súlyos milliárdokban mérhetők a károk. Ha így haladunk tovább, megismételheti magát a történelem. Európa nyugati fele megint úgy jár majd, mint Napóleon Grande Armée-ja, amelyik 1812-ben hiába gyújtotta fel Moszkvát is, szétzilálva, csúfos vereségek után kellett az óriási birodalomból kivonulnia.
Mert Oroszországnak mindenkor hatalmas tartalékai voltak, amelyekkel átvészelhette a legnehezebb helyzeteket is. Ráadásul most, miközben a világgazdasági erőközpontok átrendeződésének idejét éljük, szövetségesekre támaszkodhat. Az Európai Unióval folytatott, egyre erősödő küzdelem még nagyobb létjogosultságot ad az öt nagy feltörekvő állam által létrehozott szövetségnek, a BRICS-nek, amelyik már ott tart, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ellensúlyozására saját fejlesztési bank létrehozásán fáradozik.
Nem véletlen, hogy szinte naponta jönnek a hírek a BRICS legnagyobb tagja: Kína és Oroszország viharos gyorsasággal bővülő gazdasági együttműködéséről. A fejlődő államokból származó élelmiszerek és az orosz önellátás erőltetett fejlesztéséből kikerülő agrártermékek hamar a most még hiányzó nyugati áruk helyére kerülhetnek. S mire letelik a Moszkva által augusztus elején megszabott egyéves határidő, könnyen lehet, a keleti piacnak ez a része elvész az uniós termelők és feldolgozók számára.
Ami ugyanígy vonatkozik ránk is, természetesen. Hiszen most sincsen másképp: együtt sírunk a francia, spanyol vagy más nációhoz tartozó gazdálkodókkal. Annak ellenére így van ez, hogy a hazai élelmiszer-gazdaság kivitelének töredéke ment eddig Oroszországba. Ha csak előttünk csukták volna be a kaput, az néhány tucatnyi hazai cégnek okozott volna maradandó sérülést. De mivel a huszonnyolc tagállam együtt került karanténba, a kontinensen keringő eladatlan áru gyilkos dömpinggé változott.
Ez okoz igazán milliárdos kiesést a hazai baromfiágazatban, ennek következtében zúdul ránk a lengyel alma, és válik veszteségessé az orosz piaccal különösebb kapcsolatban nem álló magyarországi tejtermelés is. Ha pedig Moszkva a legfrissebb uniós szankciókra válaszul leállítja a nyugati autók behozatalát, gyorsan kitalálható, miképp érintheti ez e lépés az erre az iparágra nem kismértékben épülő hazai gazdasági növekedést.
Itt tartunk most. Ez a rémisztő helyzet váltotta fel az augusztusi optimista kilátásokat. S jelenleg úgy tűnik, az unió nem képes arra, hogy védelmet nyújtson a kölcsönös tilalmak áldozatainak. Erről árulkodik az a tegnapi hír, hogy rekordgyorsasággal felfüggesztették Brüsszelben a magyar termelők számára is nyitva álló kártérítési alapot. Egy perc alatt elfogyott a pénz.
És most merre tovább? Meddig érdemes vállalni a gazdasági áldozatokat a kelet-ukrajnai konfliktus megoldásáért? Egészen a térdre rogyásig? Nem biztos.
Meglehet, mégiscsak mérlegelni kellene Brüsszelben a magyar álláspontot: maradjunk héják a katonai védelem terén, de a kölcsönös kereskedelemben vegyék át a galambok az irányítást.
Nem hagyják magukat: újra leng a székely zászló Sepsiszentgyörgyön
Újabb székely zászlót vontak fel a Magyar Polgári Párt (MPP) helyi vezetői Sepsiszentgyörgy központi parkjában, miután a korábbi eltávolítását rendelte el a Brassói Táblabíróság.
Kulcsár Terza József, az MPP Kovászna megyei szervezetének az elnöke sajtótájékoztatón elmondta, a Brassói Táblabíróság jogerős ítélete Antal Árpád polgármestert kötelezte a zászló eltávolítására. „Nem kívántunk gondot okozni a polgármesternek, ezért mi magunk eltávolítottuk a zászlót, és nap folyamán egy másik székely zászlót tűztünk ki helyére” – idézte Kulcsár Terza Józsefet a Mediafax hírügynökség.
A politikus azt is elmondta, nem kértek városházi jóváhagyást az újabb zászlófelvonáshoz. Az Agerpres hírügynökség azt is idézte a politikustól, hogy a gesztussal a magyar csapatok 74 évvel ezelőtti sepsiszentgyörgyi bevonulására is kívántak emlékezni.
A székely zászló a szabadságot hirdeti
„Hirdesse ez a zászló a szabadságot. Úgy gondoljuk, hogy a székelyeknek jogukban áll használni saját szimbólumaikat. Senki nem veheti el tőlünk a nyelvünket, a kultúránkat és a jelképeinket” – jelentette ki az MPP Kovászna megyei elnöke.
A korábbi székely zászlót 2013. június 4-én, a városban tartott trianoni megemlékezés keretében vonták fel a sepsiszentgyörgyi Erzsébet parkban az MPP kezdeményezésére. A zászló ellen a prefektus emelt kifogást, a Brassói Táblabíróság jogerős ítélete pedig szeptember 10-éig adott haladékot a zászló eltávolítására.
Román parádé
A székelyföldi Sepsiszentgyörgyön katonai parádéval ünnepelték hétfőn, hogy hetven évvel ezelőtt vonultak be a román csapatok a városba – közölte a román Agerpres hírügynökség.
MTI
Százezrek lepték el Barcelona utcáit - Katalónia nem Spanyolország!
Katalánok százezrei tüntettek csütörtökön Barcelonában, követelve a jogot, hogy szavazhassanak régiójuk függetlenségéről, ahogy azt Skóciában teszik egy hét múlva.
Az Artur Mas katalán elnök nacionalista koalíciója (CiU) által irányított polgármesteri hivatal 1,8 millióra taksálta az északkelet-spanyolországi nagyváros központjában összesereglett függetlenségpárti tüntetők számát.
A hatalmas tömeg Barcelona két sugárútját elárasztva egy hatalmas V betűt formált –- a szavazás szó kezdőbetűjét kirajzolva –, így követelve a jogot, hogy megtarthassák Katalóniában a helyi kormány elnöke által november 9-re meghirdetett függetlenségi referendumot, amelyet a spanyol központi kormány alkotmányellenesnek tart és meg akar akadályozni.
MTI
Bayer Zsolt: Az oktatás ügye - Az a baj, hogy most megint össze lettünk zavarva
Ugyanis hosszú napok óta hallgatjuk és olvassuk a mi szeretve tisztelt kis Kabócáinktól, hogy Navracsics kolléga kínos helyzetbe kerül hamarosan, mivel ő lesz a vámügyi biztos.
Ezt hallgatjuk, gúnykacajok közepette.
Merthogy ez azért módfelett ciki. Önmagában is, hiszen ezek a vámügyek nem túl fajsúlyosak az unión belül, meg aztán a Fidesz 2004-ben ezért halálba cikizte Kovács Lászlót. És tényleg. A szeretve tisztelt Kabóca nevű altiszt (leánykori nevén Index) elő is ásta a Fidesz vonatkozó nyilatkozatát:
„»A vámügyek azonban még ennél is rosszabbak, azt is mondhatnám, hogy ennél mélyebb, ennél rosszabb pozíció nincs is, hiszen mindenki tudja, aki egy kicsit is ismeri az uniót, hogy közös adópolitika nincsen« – mondta akkor Szájer József, az Európai Néppárt képviselője” – írták pár napja kabócáék. És tapsikolva, aprókat sikkantgatva várták, hogy Juncker vámügyi biztossá nevezze ki Navracsicsot, és visszahulljon a Fidesz
(és Navracsics és persze Orbán) fejére a régi vád, a régi kijelentések, mondatok súlya. És megírták persze azt is, hogy íme, közeleg Juncker jogos bosszúja, amiért Orbán ellenezte az ő jelölését (Istenem… ha ezek a politikai mikiegerek – co. by Antall József – egyszer az életben tudnák, felfognák, megértenék, hogy mi miért történik valójában). Meg arról is hosszasan értekeztek, hogy hát mit is várhat egy olyan ország, amelynek miniszterelnöke ki meri ejteni a száján az „illiberalizmus” fogalmát.
Nos, ebben a vidám hangulatban vártuk a tegnapi napot, amikor is Juncker megnevezte, ki milyen biztosi pozíciót kap.
Navracsics pedig megkapta Junckertől az oktatási, kulturális, ifjúsági és állampolgársági ügyekért felelős biztosi posztot. Ez ám a meglepetés!
Mintegy tíz–tizenöt percre el is némultak Kabócáék szerte a budapesti redakciókban. Csönddé vált mindenütt a meglepetés, a csodálkozás,
a csalódottság és a harag a liberális szerkesztőségek zokni- és ( az esőnek köszönhetően) csak kissé hónaljszagú kipárolgásában.
Aztán valamelyik kis Kabóca megtalálta a megoldást, és felkiáltott örömében:
– Gyerekek! Mintha mi sem történt volna! Írjuk most erről a posztról, hogy teljesen súlytalan és lényegtelen!
– Fantasztikus vagy, öregem! – veregették hátba a többiek, és töltöttek még egy kis csigert a műanyag poharakba.
Aztán nekiláttak.
„A korábbi várakozásokkal szemben jóval kevésé fajsúlyos portfóliót kaphat Navracsics Tibor, a Fidesz biztosjelöltje” – kezdte hírét mindjárt az Index. S ez – lássuk be – mégiscsak teljesítmény. Hiszen napok óta hallottuk, 2004-es Fidesz-idézetekkel alátámasztva, hogy Navracsics a teljesen súlytalan vámügyi biztosi posztot fogja megkapni. Aztán szerda déli tizenkét órára kiderült, hogy van egy súlytalanabb poszt is: az oktatás, a kultúra és az ifjúság ügye.
Hát igen. Van olyan pillanat, amikor az oktatás, a kultúra és az ifjúság „cuzammen” nem ér egy kalap szart se. Ez a pillanat akkor jön el, amikor Orbán minisztere, Navracsics kapja ezt a posztot. S ha Juncker felkérte volna Navracsicsot, hogy legyen helyette elnök, továbbá ezzel párhuzamosan vigye a pénz- és adóügyeket, összevonva a kül- és hadügyekkel, és Navracsicsot kinevezték volna pontifex maximusnak, akkor most itt állnánk a világ legsúlytalanabb pontifex maximusával és EB-elnökével a nyakunkon.
Persze, ebből a mondatomból még baj lesz. Megpróbálom elmagyarázni, hogy miért.
Seszták Ági kolléganő a tegnapi Magyar Nemzetben az Ökotárs-botrány kapcsán írt cikket. Ebben azt emlegette, hogy a liberális kabócák szerint a civilek csak patyolattiszta báránykák lehetnek, feltéve, hogy nem a békemenetesekről van szó, mert azok ugye eo ipso a kormány seggnyalói a liberális kabócák szerint.
No, erre a HVG a következő hírrel indított: „Már a Magyar Nemzetben is seggnyaló a CÖF”. Ebből az következik, hogy a HVG még ma meg fogja írni: „Már Bayer szerint is súlytalan Navracsics”. Olyanok ők, mint az egyszeri rendőr, aki találkozik a komájával, akinek egy vastag kötet van a hóna alatt. – Komám, mit olvasol? – Logikát. – Logikát? Hát az mi? – No figyelj! Te ugye szereted a halat. Ha szereted a halat, akkor szeretsz horgászni. Ha szeretsz horgászni, el is mész hétvégenként. Aztán, ha már elszabadulsz, hát viszel magaddal valami menyecskét, aztán elvagytok egy kicsit, igaz-e komám? – Öregem, ez fantasztikus! Pont így van minden! Add már kölcsön ezt a logikát… Egy hét múlva a rendőr sétál az utcán, már az ő hóna alatt van a vaskos kötet, és találkozik egy másik komájával, aki kérdi tőle: – Hát te mit olvasol? – Én bizony logikát. – Az meg mi? – Na figyelj, elmagyarázom. Te szereted a halat? – Én komám, bizony nem szeretem. – Na látod! Akkor te buzi vagy…
Tisztelt hölgyek és urak, e logika mentén lett most a legsúlytalanabb biztos Navracsicsból. Ezt onnan is lehet tudni, hogy megjelent egy közlemény:
„A Demokratikus Koalíció véleménye szerint az új Európai Bizottságban Navracsics Tibor a leggyengébb posztot kapja azzal, hogy oktatási és kulturális biztosnak jelölték.” Nos, ezt a közleményt a DK nevében Gréczy Zsolt adta ki. Őnála pedig nincsen hülyébb kerek e világon. Helyben vagyunk.
S már csak azt nem értjük, ha egyszer ennyire súlytalan az oktatás ügye, akkor miért olvasgat hetek óta minden kabóca általános iskolás tankönyveket? Persze, igazából mindegy. Ugyanis fölöttébb rájuk fér…
Magyar Hírlap