"A halkan kimondott, mérsékelt szó egy nagy egyéniség ajkáról nagyobb erő, mint a heves ember hangos kiáltása."
Klebelsberg Kuno (1875-1932) - jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, vallás- és közoktatási miniszter
Nagy Imre (1896-1958) az 1956-os forradalom miniszterelnöke egész életében hithű kommunista volt, mégis életének a legutolsó szakaszának tettei, kiállása és önfeláldozása a haza szabadságáért nemzeti történelmünk legnagyobbjai közé emelték. Az utókor méltán helyezte Magyarország másik mártír miniszterelnökével, Batthyány Lajossal egy sorba.
A francia főváros híres temetőjének, a Pere Lachaise-nek 44-es parcellájában áll Nagy Imrének és az 1956-os forradalom mártírjainak jelképes sírja, melyet 1986-ban létesítettek.
Párizs akkori főpolgármestere térítésmentesen kettős sírhelyet bocsátott rendelkezésre, a francia kormány a kivitelezéshez százezer frankos támogatást adott. Közel harminc Nobel-díjas személyiség, valamint számos vezető nyugati és közép-európai politikus, tudós, történész, író és művész vállalta az akció védnökségét.
Az emlékművet 1988. június 16-án avatták fel. Nagy Imre és társai budapesti újratemetését követően erre a történelmi eseményre külön márványtábla emlékeztet a párizsi jelképes síron.
Magyar népszokások a Kárpát-medencében - Aratókaláka - Jobbágytelke - Székelyföld - Erdély
November 16-án itt „Elhallgatott hírek” néven sorozatot indítottam azért, hogy a hazai média hallgatását vagy várható hallgatását áttörjem egyes témákban. Általában két napot várok arra, hogy egy hír megjelenjen nálunk, ami messze több annál, mint ami indokolt lenne a közléshez. Most kivételt teszek. Nem vártam két napot. Csak egyet.
Angela Merkel, volt egyetemi agitpropos KISZ vezér, jelenlegi német kancellár, a Die Welt című német neokon-barát lap vasárnapi kiadásában, a Welt am Sonntag-ban megjelent interjújában bírálta a párizsi és a római kormány politikáját, reformjaikat elégtelennek minősítve. Párizst főleg azért kritizálta, mert a költségvetési hiányt nem eléggé nyirbálta meg, Rómát azért, mert magas az adóssága.
Mindkét kormány tisztségviselői már a megjelenés napján, azaz december 7-én visszautasították Merkel bírálatát.
Sandro Gozi, az uniós ügyekért illetékes olasz helyettes államtitkár azt mondta, hogy Merkel asszony jobban tenné, ha a saját országa hiányosságaira összpontosítaná figyelmét. Gozi ezek közül fel is sorolt néhányat. Az olaszul olvasók ezen a linken találhatják meg a csörtét: http://www.corriere.it/…/merkel-insufficienti-riforme-fatte…
Michel Sapin francia pénzügyminiszter arra emlékeztette Merkelt, hogy Franciaország nem ő érte, hanem saját érdekében vezet be reformokat. Hozzátette: Németországnak is megvannak a problémái, mint a széteső utak és az alacsony gyerekszületési arány.
A bomba azonban tegnap a hivatalos reagálások utáni órákban robbant. A vezető francia lap, a Le Monde portálja már tegnap 16 óra 53 perckor jelentette azt, hogy Jean-Luc Mélenchon francia baloldali pártvezető twitter-üzenetben válaszolt a Merkel-interjúra. Azt mondta: „Pofa be, Merkel asszony! Franciaország szabad. Foglalkozzon saját szegényeivel és romhalmazaival”.
Aki ellenőrizni kívánja, a forrás itt található: http://www.lemonde.fr/…/la-france-ne-fait-pas-de-reformes-p…
Az MTI Párizsban, Rómában és Berlinben is tudósítót tart az adófizetők pénzén.
Azt tudjuk, hogy az MTI tudósítók nagy része milyen érzelmű. Tudjuk, hogy imádják Merkelt, és nagyon nem szeretik, ha nálunk elterjed, miként kell bánni egy másik ország belügyeibe belebeszélő államfővel. De az MTI vezérigazgatóját a 2010-es választások óta mintha már nem Vince Mátyásnak hívnák.
Azt a kérdést már nem is tesszük fel, hogy a Soros és hasonló támogatású internetes portálok miért nem „bukkantak” rá e hírre.
Aki pedig azt kérdezi, hogy a jobboldali sajtóorgánumok miért nem figyelik, mit írnak arrafelé, arra azért nem adok rá választ, mert udvarias vagyok.
forrás: Lovas István
November 16-án „Elhallgatott hírek” néven sorozatot indítottam azért, hogy a hazai média hallgatását vagy várható hallgatását áttörjem egyes témákban. Általában két napot várok arra, hogy egy hír megjelenjen nálunk, ami messze több annál, mint ami indokolt lenne a közléshez.
1.
A palesztin nép függetlenségét támogató Electronic Intifada nevű hírportál mai dátummal arról adott hírt, hogy egy Benny Levy nevű izraeli mozdonyvezető facebook-jára azt a buzdítást posztolta, hogy „Gázolj el egy arabot Izraelért!”. Majd hozzátette azt is: „Előre! Ne fékezz!!!”. Akit a történet részletesebben érdekel, megtalálja itt: http://electronicintifada.net/…/train-driver-calls-every-is…
2.
Az amerikai Pittsburgh-ben az ottani egyetem főbejáratával szemben van egy kis büfé. Két professzor működteti. A büfé neve Konfliktus konyha. Olyan országokból származó ételeket kínálnak, amely országokkal az Egyesült Államok konfliktusban áll. Felszolgáltak már afgán, iráni, kubai, észak-koreai, venezuelai ételeket. Mindebből nem volt semmi baj. Egészen addig, ameddig a büfé nem kínált palesztin fogásokat. Tiltakozások sora mellett (melyek szerint ezek az ételek antiszemitizmust sugároznak) a két professzor halálos fenyegetést is kapott és ezért a Konfliktus konyhát ideiglenesen be kellett zárni. Majd újra megnyílt és most a korábban szokásos napi 2-300 vendég helyett jóval többen érkeznek enni és kóstolni. (https://www.facebook.com/washingtonpost/posts/10152526171827293)
forrás: Lovas István Facebook
November 16-án „Elhallgatott hírek” néven sorozatot indítottam azért, hogy a hazai média hallgatását vagy várható hallgatását áttörjem egyes témákban. Általában két napot várok arra, hogy egy hír megjelenjen nálunk, ami messze több annál, mint ami indokolt lenne a közléshez.
A legfrissebb hallgatások:
1. „Hozzunk létre szövetséget a titkolódzás, a megfigyelés és a cenzúra ellen” címmel szimpóziumot tartott a Centre for Investigative Journalism (a Tényfeltáró Újságírás Központja) Londonban december 5 és 7 között. A világ egyik legcsodálatraméltóbb, legtisztességesebb újságírója és dokumentumfilmese, az ausztrál-brit John Pilger már az első napon mondta el beszédét, amelyben feltette a kérdést, hogy miért lett a nyugati újságírásban a cenzúra és a torzítás a mindennapi gyakorlat része?
Felszólalása Harmadik mondatában azt kérdezte, hogy „A BBC miért lett oly gyakran a ragadozó hatalom szócsöve?” A negyedik mondata így szólt: „A New York Times és a Washington Post miért csapja be olvasóit?”
Pilger felhívja a figyelmet arra, hogy „a világot egy nagyobb háború, akár atomháború kilátása” fenyegeti. A tegnapi idővonalra itt kitett, „Elhallgatott hírek 5”-ben felsorolt három hír közül az elsőre is kitért. (Az amerikai kongresszus december 4-én 411 szavazattal 10 ellenében olyan határozatot fogadott el, amely Oroszország szomszédjai elleni agresszióját ítéli el. Felhívja a NATO-t és az USA szövetségeseit, hogy függesszenek fel mindenfajta katonai együttműködést Oroszországgal.)
Pilger erről a 758-as számú határozatról ezt mondta Londonban: „Dióhéjban az azt jelenti, készüljünk fel háborúra Oroszország ellen”. (Pilger egyébként a világ igen sok helyén volt haditudósító. A hetvenes években kétszer is az „Év újságírója” díjat kapta. Cikkeit és dokumentfilmjeit bátorságáért és igazmondásáért világszerte csodálják.
Aki a december 5-én Londonban elmondott teljes beszédét el akarja olvasni, a kitűnő, nem fősodratú és így nem manipulált amerikai counterpunch.org hírportálon érheti el War by Media and the Triumph of Propaganda /Háború a média segítségével és a propaganda győzelme/ címen itt: http://www.counterpunch.org/…/war-by-media-and-the-triumph…/
2. „Ismét háború Európában? De ne a mi nevünkben!” címmel jelent meg német közéleti személyiségek egész sora aláírásával felhívás politikusokhoz és újságírókhoz. Ebben követelik, hogy ne robbantsanak ki háborút Oroszország ellen az ukrán konfliktus ürügyén.
A aláírók között van Klaus Maria Brandauer szinész-rendező, Roman Herzog volt államelnök, Klaus von Dohnanyi, Hamburg első polgármestere, Lothar de Maziere volt miniszterelnök, Wim Wenders filmrendező, Gerhard Schröder volt kancellár és sokan mások. A nyílt felhívás teljes szövege itt olvasható németül: http://www.russland.ru/wieder-krieg-in-europa-nicht-in-uns…/ A német sajtó általában csak részleteket közöl belőle.
3. Aki csodát szeretne látni, olvassa el az összes kommentárt az amerikai veteránok honlapján, amely arról ad hírt, hogy McCain szenátor Orbán Viktort neofasisztának nevezte. VALAMENNYI amerikai veterán katona kommentárjában Orbán Viktort védi és McCaint támadja, olykor igen erős szavakkal. A kommentárok mennyisége tengernyi. A magát amerikai patriótának nevező Veterans Today annyiban tér el szinte valamennyi nyugati sajtóterméktől, hogy nem törli a szerkesztőségnek nem tetsző kommentárokat.
Az első három kommentár rövidített fordítása: Nep Garcia: Hahaha, a bagoly diktátor hívja a verebet neofasisztának?... Ed Comerford: „Hogy van pofája ennek a cionszolga McCain-nek….”; Nicholas Andrian: Nem akarom elhinni, hogy ez Oroszországgal akar kiállni. Egy atomhatalommal. Amelynek hazafi az elnöke…
Aki nem hiszi a csodát, itt járhat utána: http://www.veteranstoday.com/…/hungary-fuming-after-mccain…/
forrás: Lovas István Facebook
Falk Miksa, a magyar író és politikus dédunokája Peter Falk, néhai amerikai színész szobrot kapott Budapesten az ötödik kerületi Falk Miksa utcában.
kattints a rövid VIDEÓRA - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=noNjRNFjC0g
A november végi angliai „fekete pénteken” tömegverekedésekbe torkollott a hisztéria.
A november végi angliai „fekete pénteken” – amikor a globális tőkés piacgazdaság hasznos idiótái, a fogyasztók óriási árengedménnyel jutnak hozzá minden szarhoz, amire amúgy nincs semmi szükségük – tömegverekedésekbe torkollott a hisztéria. Akik látták már, milyen az, amikor a gazda egy fandli kukoricát dob az ólba a disznók elé, pontosan tudja, hogyan zajlott a fekete péntek. Úgy, hogy például egy manchesteri áruházban összeverekedtek az utolsó televíziókészüléken, ami végül ráesett egy nőre és összetört. A nő pedig megsérült.
Tökéletes.
Tömegverekedés mifelénk még nem volt, de egy-egy karácsonyi nagybevásárlás hisztériája már idézi a szép jövőt. S ennek a szép új világnak fényes palotái mindenféle multinacionális áruházláncok. Igen, azok, amelyekben a nyugati áruknál silányabb minőségű áruk vannak a polcokon, mert ide az is jó lesz. Azok, amelyek felvásárolják szerte Európában (főleg Bécsben) az éppen lejárat előtt álló élelmiszereket, amelyeket gyakorlatilag ingyen megkapnak, hiszen odakint meg kell őket semmisíteni elég sok pénzért, ezért az eladó fél annak örül, hogy egyáltalán megszabadul a cucctól. Aztán elhozzák ide, nekünk, és nyolcvanszázalékos áron eladják. Csak ezen brutális hasznot realizálnak.
Ám valami felfoghatatlan oknál fogva a magyarországi multik mégis veszteségesek. Vagy alig-alig realizálnak valamennyi nyereséget, így aztán bár nagyon szomorúak, de egyszerűen nincsenek abban a helyzetben, hogy adót fizessenek. Történik ez egy olyan országban, ahol nagyjából nincs sem olyan nap, sem olyan napszak, hogy ne legyenek tele a multik parkolói, és ne legyen tömeg odabent.
Hogyan lehetséges mindez? És mi lehet az oka annak, hogy miközben ezek a szegény áruházláncok csak veszteséget képesek produkálni mifelénk, mégis ragaszkodnak mihozzánk? Ennyire szeretnek bennünket? De hát azt tanítják nekünk, hogy a tőkének nem nagyon vannak érzelmei, csak érdekei vannak.
Nos, a magyarázat egyszerű. A multik ügyes trükkökkel teszik veszteségessé – legalábbis papíron – vállalkozásaikat. Például úgy, hogy a hozzájuk tartozó valamelyik cégcsoporttal építtetik fel az áruháznak helyet adó épületet. Az építtető eleve horribilis áron dolgozik, majd még ennél horribilisebb áron adja bérbe az épületet. Így az összes haszon elmegy bérleti díjra, leíródik, eltűnik, kimegy az országból, csak hát a bérbeadó ugyanaz, mint a bérlő.
Ez az egyik megoldás.
Az állam pedig áll és néz. És tűrt, mindeddig. És a magyar állam a rendszerváltás évtizedei alatt azt a szívességet is megtette a multiknak, hogy gyakorlatilag a teljes hazai kereskedelmet átengedte nekik. Baldauf László, a CBA tulajdonosa elmondta egy interjúban, hogy Magyarországon a forgalom 65-70 százalékát külföldi, multinacionális cégek üzletláncai bonyolítják. Ez az, ami Nyugaton teljességgel elképzelhetetlen lenne. Ott nagyrészt hazai cégek kezében összpontosul a szolgáltatás és a kereskedelem.
Baldauf így fogalmazott: „Félreértés ne essék, nem a piaci verseny ellen vagyok, mert arra alapvetően szükség van, azonban a hazai állapotok nem egészségesek. Ezért támogatunk minden olyan kezdeményezést, amelynek eredményeként meghatározóvá válnak a magyar tulajdonú vállalkozások, s ennek köszönhetően megerősödhet a kereskedelem, a szolgáltatóipar, valamint a mezőgazdaság és az élelmiszeripar.” Ezzel minden normális országban egyetértene mindenki. De Magyarországon azonnal akadt néhány kretén, aki bojkottot hirdetett a CBA ellen azzal a felkiáltással, hogy a kormány a CBA-t akarja „helyzetbe hozni” a multinacionális cégek rovására.
Önmagában érthetetlen, hogy például a tervbe vett vasárnapi nyitvatartási tilalom miért kedvez a CBA-nak.
De ami ennél ezerszer fontosabb: mondjuk Manchesterben azok a fogyasztók, akik amúgy képesek összeverni egymást egy rohadt televízióért, gondolkodás nélkül hirdetnének bojkottot bármilyen multi ellen, amelyik a hazai cég rovására próbálna meg terjeszkedni a piacukon.
Mert arrafelé az a módi és az a természetes, hogy a derék brit alattvalók derék brit boltban verjék össze egymást egy-egy gyönyörűséges fekete pénteken. Mifelénk az önmagukat oly nagyon liberálisnak gondoló, „piacbarát” kretének viszont csak úgy tudják elképzelni a szép új világot, hogy a magyarok csak külföldi boltban verhetik össze egymást.
Mert minden más fasizmus.
Ebben a helyzetben pedig nem marad más, mint hazafiként meghirdetni, hogy aki csak teheti, a CBA-üzletekben vásároljon. Ugyanis a tisztességtelen hazaárulókkal szemben ezt kell tenni. Úgyhogy hajrá!
Magyar Hírlap
Rogán Antal napirend előtt azt tudakolta az ellenzéktől, szerveznek-e most is tüntetéseket, hogy Barack Obama jelentett be internetadót az USA-ban.
– Van egy ország, amelynek első embere azt kezdeményezte, hogy adóztassák meg az internetet. Ez az ország az Amerikai Egyesült Államok, és vezetője Barack Obama – mutatott rá a tengerentúl egyik eseményére Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető napirend előtti felszólalásában.
Mint megjegyezte, ezen a hétvégén viszont mintha elmaradtak volna a szabadság ellen indított támadást kiáltó hangok. Az elmúlt hetekben viszont, amikor a magyar kormány javasolt hasonló törvényt, megszólalt az Európai Bizottság alelnöke és az USA ügyvivője, André Goodfriend is. – Mi a magunk részéről megfontoltuk az emberek véleményét, és visszavontuk a javaslatot – emlékeztetett Rogán.
Egyúttal költői kérdést intézett az ellenzékhez: hirdetnek-e most is tüntetést, megszólal-e az EB alelnöke? Ha nem, és nem szólal meg André Goodfriend sem, szerinte az elmúlt hetek viselkedése nem más, mint képmutatás, ez a magatartás pedig nem szolgál más célt, mint hogy leplezze a Magyarország szuverenitása elleni kísérletet – nem kell itt a vádat megfogalmazni, csak az ítéletet kell közölni, írta le a helyzetet a frakcióvezető. „Láttunk már ilyet, egy másik nagyhatalom részéről” – zárta felszólalását.
Goodfriend Amerika ellen is kimegy tüntetni?
A politikus sajtótájékoztatóján, a parlament ülése előtt is azt mondta: amikor a távközlési adó kiterjesztésének terve komoly vitákat váltott ki Magyarországon, ami utcai demonstrációkhoz is vezetett, amelyekben „az Egyesült Államok ügyvivője is tevékeny szerepet vállalt”, aközben azt olvasni a sajtóban, hogy az Egyesült Államokban Barack Obama az internetadó bevezetését javasolja a távközlési adó kiterjesztésén keresztül.
A Fidesz-frakció ezért „érdeklődéssel kérdezi Mr. Goodfriendet”, kíván-e tüntetni Barack Obama ellen is, és ha igen, ezt milyen formában fogja megvalósítani, „Budapesten vagy esetleg Washingtonban” – közölte.
mti, mno