Pincesorok a Kárpát-medencében - Présház a pincesoron - Szurdokpüspöki - Északi-középhegység
Pincesorok a Kárpát-medencében - Présház a pincesoron - Szurdokpüspöki - Északi-középhegység
A tábla felirata: Ivósok Klubja - Pincesor - Szurdokpüspöki
Pásztor János (1881-1945) - Sic itur ad astra - magyarul: Így jutni a csillagokig
A Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézete kertjében áll a szobor. A karjait az égbolt felé táró földgömbön állók bronz női aktot Pásztor János szobrászművész készítette. Az alkotás bronzöntője Krausz Ferenc (1876-1935 volt 1928-ban.
Nekünk a legszebb! - A mi Kulcsár Edinánk lett az ezüstérmes Miss World szépségkirálynő-választás londoni döntőjében - Hivatalosan ő a világ második legszebbeje
Miss Dél-Afrika, a 21 éves Rolene Strauss nyerte el a Miss World 2014 címet a szépségversenyen. A harmadik helyet az Egyesült Államok képviselője, Elizabeth Safrit szerezte meg.
Kövér László: A helyzet rosszabb, mint amilyennek látszik - A házelnök szerint az amerikaiakon múlik a két ország viszonya
Az Országgyűlés elnöke szerint úgy javíthatóak az amerikai-magyar kapcsolatok, ha az Egyesült Államok abbahagyja a Magyarországgal szemben gyakorolt, szövetségesek között merőben szokatlan és barátságtalan magatartást, valamint politikát. Kövér László az MTI-nek adott évértékelő nyilatkozatot.
"Az amerikaiak nem csak Magyarországgal szemben alkalmazzák ezt a politikát. Geopolitikai játszmáikban a cseheket, a románokat, a szlovákokat és a magyarokat is eszközként használják és kihasználják annak érdekében, hogy a maguk szempontjai szerint »rendet tegyenek« a frontvonal mögötti közvetlen hátországban" - jelentette ki.
Kövér László szerint a helyzet rosszabb, mint amilyennek látszik, mert az amerikai külügyi döntéshozatal apparátusának középszintjén nagyon régóta vannak Magyarországnak, illetve a Fidesz-KDN .szövetségnek ellenfelei és ellenségei. A valódi döntéshozók pedig, mivel "egy Magyarország méretű ország a legritkább esetben üti meg ingerküszöbüket", az apparátusban bízva annak véleményét sajátjukká téve kommunikálnak - mondta a házelnök, aki úgy látja: ez az apparátusi középszint az elmúlt 25 évben mindig negatív környezetet igyekezett teremteni, amikor polgári erők voltak kormányon Magyarországon.
"Talán a hangvétel most szokatlanabb, irracionálisabb, mint korábban volt. El tudjuk viselni a szeretetlenséget, de szövetségesként legalább a korrekt álláspontra igényt tartunk Amerikától" - tette hozzá a házelnök, hangsúlyozva, hogy nem Budapesten van a kétoldalú viszony normalizálásához nyíló ajtó kulcsa.
A házelnök habitusához közelebb áll, hogy inkább személyesen az érintetteknek mondja el a véleményét, de úgy látja: nem volt haszontalan Pokorni Zoltán fideszes alelnök önkorlátozásra intő, az "urizálást" elutasító megszólalása, mert érzékeltette a párttal szimpatizáló, de a népszerűségvesztés miatt riadalmat érzőkkel, hogy "nem vesztettük el teljesen az eszünket és a talajt a lábunk alól".
Érdemes lenne ugyanakkor arról is higgadtan, nyugodtan beszélni, hogy 25 évvel a "félresikerült" rendszerváltozás után miért ítéli meg úgy a közvélemény, hogy tehetőssé lenni eleve csak tisztességtelenül lehet. "Vetem fel ezt úgy, hogy politikus létemre nem tartozom azon kisebbségbe, amely vagyonokat halmozott fel" - mondta.
Arra a kérdésre, hogy mi lesz, ha a Fidesz a veszprémi időközi választások nyomán elveszíti kétharmados többségét, Kövér László kijelentette: "Semmi nem lesz, legfeljebb nagy csinnadratta, tűzijáték, petárdadurrogtatás és az amerikai ügyvivő a demokrácia győzelméről fog beszélni. Aztán a karaván megy tovább, merthogy a kétharmadnak ebben a parlamenti ciklusban semmilyen jelentősége nincsen". Mindez nem jelenti azt, hogy ne vennék nagyon is komolyan a veszprémi időközi választást, amelyet jó esélyük van megnyerni.
A kétharmados többség kényelmet biztosít a kormányzó erőknek, hogy ha baj van, akkor tudjanak önállóan, "mindenféle elvtelen kompromisszum megkötése nélkül, meggyőződésük szerint" cselekedni - közölte az Országgyűlés elnöke. Hozzátette: ha a gondviseléstől a Fidesz másodszor is megkapta a kétharmados többségi kormányzás lehetőségét, akkor azt igyekszik is megtartani.
Kövér László a kormánypártok népszerűségvesztését figyelmeztető jelnek nevezte, amellyel foglalkozni kell, de "pánikra semmi ok", mivel a parlamentáris demokrácia törvényszerűsége a közvélemény ciklikus változása. A közvélemény-kutatások adatai két választás között "vajmi keveset használhatók", azokból nem lehet következtetéseket levonni a következő választásra nézve. Ezeket a számokat csak a voksolás előtti évben szabad komolyabban értékelni - mondta. Az okokat firtató kérdésre azzal felelt, hogy elmúlt a kampány, amelyben a Fidesz-KDNP pártszövetség folyamatosan fenn tudta tartani a kommunikációs kezdeményező pozícióját.
"Most, hogy túl vagyunk a választásokon, és mindenkinek a kormányzati munkára kell összpontosítania (amely során követtünk el elkerülhető hibákat és hoztunk népszerűtlen, de szükségszerű döntéseket is), sokkal nagyobb teret kapnak az ellenzéki és országon kívüli politikai erők, amelyek kitűzték a célt a 2018-as választásokra: a Fidesz ne tudja, vagy legalábbis egyedül ne tudja folytatni a kormányzást" - jelentette ki Kövér László.
Magyar Hírlap
Maksai János (1954) - Tanyaudvar
"Az ősi ház, az ősi föld éppoly elválaszthatatlan tőlünk, mint testünk valamely tagja, mint lelkünk valamely része. Ha meg kell válnunk tőle, nyomorékok vagyunk mindholtunkig."
Gárdonyi Géza (1863-1922) - író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus
Emlékképeink - Olvasztó Imre (1966-2013) mint Bendegúz az Indul a bakterház című filmben
"Tudja meg ország, világ, hogy én mindig jó szándékú gyerek vótam. Csak mire végére értem a szándékomnak, beleesett a hamu."
A szeretetnek nincsenek határai - Ő nem tudja, hogy én ki vagyok, de én tudom, hogy ő kicsoda!
Ez a férfi 80 éves és minden reggel reggelit visz a feleségének.
Kérdezték tőle: Miért van az ön felesége öregek otthonában? Ő azt válaszolta: Mert Alzheimer kórban szenved. Ekkor azt kérdezték tőle: Az ön felesége foglalkozna azzal, ha ön egy reggel nem hozna reggelit neki?
A férfi azt válaszolta: Ő nem emlékszik... Nem tudja azt sem, hogy én ki vagyok. Öt éve nem ismer már meg.
Meglepetten mondták neki: Milyen csodálatos dolog! Ön még mindig viszi a feleségének a reggelit annak ellenére, hogy ő már nem is ismeri meg önt?
A férfi elmosolyodott, a szemeibe nézett, megszorította a kezét, aztán azt mondta: "Ő nem tudja, hogy én ki vagyok, de én tudom, hogy ő kicsoda!"
Emlékképeink - Pécsi Ildikó mint Csámpás Rozi és Olvasztó Imre (1966-2013) mint Bendegúz az Indul a bakterház című filmben
Bendegúz:
- Én mindig is jó szándékú gyerek voltam, csak mire a szándékom végére értem rossz lett.
Csámpás Rozi:
- Na most aztán azt mondom, hogy kotródj innen, mert úgy taknyán tenyeröllek, hogy elered az orrod vére.
Újabb elhallgatott hírek - Franciák ezrei tüntettek, amiért a kormány bővíteni akarja az üzletek vasárnapi nyitva tartását
November 16-án itt „Elhallgatott hírek” néven sorozatot indítottam azért, hogy a hazai média hallgatását vagy várható hallgatását áttörjem egyes témákban. Általában két napot várok arra, hogy egy hír megjelenjen nálunk, ami messze több annál, mint ami indokolt lenne a közléshez.
1. Manuel Valls a francia, szocialista miniszterelnök december 10-én reformokat jelentett be, amelyekkel növelni akarják a gazdaság erejét és küzdeni akarnak a munkanélküliség ellen. A terv egyik eleme, hogy bővíteni kívánják a vasárnapokon nyitva tartó üzletek számát. Párizsban a hír hallatára azonnal ezrek tüntettek. „Azt akarjuk, hogy több millió kínai turista csak azért menjen el tőlünk Londonba, hogy ott vasárnap is vásárolhassanak?” – kérdezte Valls. A francia Szocialista Párt is tiltakozott a vasárnapi zárvatartási szigor lazítása ellen. (Forrás: valamennyi francia médium.) (A francia kormány és az elnök szocialista.)
2. Malajziában bekérették a külügyminisztériumba Joseph Y. Yun ottani amerikai nagykövet, amiért az beavatkozott az ország belügyeibe. Yun bírálta, hogy az ország (a brit gyarmatosítóktól örökölt), 1948-as, zendülés és lázítás szítását büntető törvénye megtartását bírálta. Datuk Anifah Aman malajziai külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a szóban forgó törvény nem akadályozza az országban uralkodó demokráciát. Éppen ellenkezőleg, az elejét veszi, hogy pártok vallási vagy faji feszültséget keltsenek, amelyek a békét és stabilitást veszélyeztetik. A hír a vezető angol nyelvű malajziai lapban, a New Straits Times-ban olvasható itt: http://www.nst.com.my/node/61476
Megjegyzés: minden bizonnyal központi amerikai kormánydöntés, hogy az USA mind több országban utasítja közvetlen beavatkozásra helyi diplomatáit. Már nem csak nálunk teszi ezt az amerikai ügyvivő, de tette a napokban Pozsonyban is. Most meg Malajziában.
3. Oroszország elengedi Üzbegisztánnak Moszkvával szembeni adóssága több, mint 97 %-át, jelenti az orosz RiaNovosti német nyelvű portálja. A bejelentést a szerdán Taskentbe, az üzbég fővárosba látogató Vlagyimír Putyin orosz elnök tette.
Megjegyzés: akkor még sincs oly rossz anyagi helyzetben Oroszország?
4. Taskentből Putyin másfél napos látogatásra érkezett Indiába. Hogy a hazai sajtóban maga az esemény csupán egy-két helyen jelent meg néhány mondattal, „érthető”, hiszen a világ legnagyobb területű országának vezetője látogatott csúcstalálkozóra a világ legnépesebb országának vezetőjéhez. A két elnök hatalmas összegű megállapodások sorát kötötte elsősorban az atomerőmű építés és más energiaprojektek terén. Amiről sajtónk a témában lemaradt az egyebek között az, hogy egyrészt Narendra Modi India miniszterelnöke kijelentette, Oroszország marad India legnagyobb „védelmi partnere” (fegyverimportőre), másrészt leszögezte, India nem hajlandó csatlakozni az Oroszország elleni szankciókhoz. (Forrás: Reuters több jelentése, melyek egyike arról is szól, hogy a két ország a gyémántcsiszolás és gyémántellátás terén kötött szintén nagy összegű szerződést.)
5. Az ír parlament sürgeti az ír kormányt, hogy ismerje el Palesztina államiságát. A Sinn Fein párt vezetője, Gerry Adams – akit az izraeli hatóságok nem engedtek be a múlt héten az országba, mert a Gázai övezetet akarta felkeresni -, kijelentette, hogy a törvényhozásban elfogadott határozati javaslat reményt keltő. Forrás: http://gulfnews.com/…/irish-parliament-backs-palestine-reco…
6. Az Izraelt háborús és egyéb bűntettei miatt bojkottal, tőkekivonással és szankciókkal sújtani kívánó „BDS” (Boycott, Divestment and Sanctions) mozgalom újabb hatalmas sikert ért el. Az első eset, hogy egy amerikai szakszervezet egyik egysége a BDS mellett szavazott. az UAW (Amerikai Autómunkások Szakszervezete) Local 2865 nevű egysége, amely a kaliforniai egyetemi rendszer (University of California) tanári, adminisztratív és diák dolgozóit védi, 1411 szavazattal 749 ellenében döntött így. Akiket részletesebben érdekel a téma, látogassanak az Electronicintifada.net-re, ahol az egyik vezető anyag. Akiket pedig az érdekel, hogy a döntés miért „antiszemita”, és hogy az miért törvényellenes, valamint hogy azt – e forrás szerint – „megfélemlítéssel” érték el, keresse fel az Algemeiner.com nevű portált, ahol szintén ez az egyik vezető téma.
Lovas István
Ismét háború Európában? - De ne a mi nevünkben! - Vezető német közéleti személyiségek: hagyják békén Oroszországot! - Az európai népek nagy többsége szerint a világbékét két ország fenyegeti a legjobban: az USA és Izrael
„Ismét háború Európában? De ne a mi nevünkben!” címmel hatvan német közéleti személyiség felhívását közölte december 6-án teljes terjedelmében az orosz Russland.ru hírportálja német nyelvű kiadása. Az aláírók között szerepel Roman Herzog volt államelnök, Klaus von Dohnanyi, Hamburg első polgármestere, Lothar de Maziere volt miniszterelnök, Wim Wenders filmrendező, Gerhard Schröder volt kancellár, Klaus Maria Brandauer szinész-rendező és sokan mások.
A német sajtót – amelyről Udo Ulfkotte, a Frankfurter Allgemeine Zeitung korábbi munkatársának leleplező könyve óta (magyar kiadás is hamarosan megjelenik) tudjuk, hogy e sajtó kik érdekeit képviselik (nem a német népét) – villámcsapásként érte a békefelhívás. Először csupán kivonatok jelentek meg e sajtóban a felhívásból, majd ideges és hosszú ellencikkek.
Hogy ezek békét akarnak? Hát nem szörnyű és visszataszító? A napokban azután már volt olyan bátor német lap is, amely megjelentette a felhívás teljes szövegét. Azt aláírói, szándékuk szerint, a német és orosz médián keresztül címezték politikusokhoz és a média képviselőihez azért, hogy tiltakozzanak, amiért a mesterségesen gerjesztett ukrán konfliktus katasztrófához, háborúhoz vezethet. Az a tény, hogy magyarul minderről nem igen olvashattunk, csupán a véletlen műve.
A felhívás első mondata úgy hangzik: „Senki nem akar háborút”. Ha az én feladatom lenne e jeles személyiségek felhívásának bírálata, csak és kizárólag ezt a felütést bírálnám, hiszen magának a felhívásnak a kibocsájtása is azt jelenti, bizony vannak, akik akarnak háborút. Akik elsősorban Amerika keleti partjának két nagyvárosában, Washingtonban és New Yorkban élnek, imádják a háborút, a fegyvereladást és általában neokonzervatív hitvallásúak.
Miután sikeres és véres puccsal már eltávolították az ukrán kormányt, most megtennék a következő lépést. Háborút indítanának Oroszország ellen . Szankciókkal paprikázva a feszültséget, és Ulfkottétól ismert módon a nép pszichéjének megdolgozásával az uralmak alatt álló sajtón keresztül.
Ennek veszélyét ismerte fel a felhívás, amely hangsúlyozza: „Németországnak különösen nagy a felelőssége a béke megőrzésében”. És ehhez meg kell békélni Oroszországgal. Amellyel párbeszédet kell folytatni. Jelentésük azzal zárul, hogy az Ukrajna-konfliktussal Európa letért a béke és demokrácia útjáról, amelyet 1990-ben választott, a hidegháború elmúltával.
A legborzalmasabb, a háborús útra térés jelei szaporodnak. Az Oroszország Hangja rádióadó magyar nyelvű portálján olvashatjuk: „Az USA nem tartja kizártnak, hogy katonai nyomást fog gyakorolni Oroszországra”. A Wall Street Journal neokon véleményrovata szinte naponta háborúra uszít Oroszország ellen. Miközben a hadiiparosok a kezüket dörzsölve olvassák e cikkeket.
A kubai rakétaválság óta ennél rosszabb és fenyegetőbb híreket nem igen olvastunk. Most is két atomhatalom áll egymással szemben. Az egyik atomhatalmat akkor is és ma is az Egyesült Államoknak nevezték. A másikat akkor a Szovjetuniónak. Akkor az Egyesült Államoknak volt igaza és a szabadságszerető emberek a világon őt támogatták.
Ma az USA Oroszországot fenyegeti. A világ békeszerető népei messze nagy többségben nem az utóbbit, hanem az előbbit tartják a világbéke első számú veszélyeztetőjének. A nyugati sajtó- és véleményformálás urai erről még közvélemény kutatást sem tűrnek, amióta az Eurobarometer óvatlan botlása után jó néhány éve az általa nyilvánosságra hozott kutatási eredményekből kiderült, hogy mi az igazság. Az európai népek nagy többsége szerint a világbékét két ország fenyegeti a legjobban: az USA és Izrael.
Az emberkínzásban is a demokrácia sajátos útját mutató Egyesült Államok mind leplezetlenebbül nehezedik rá az Európai Unióra és más szövetségeseire sötét és veszélyes céljai elérésére. Az sem baj, ha Ukrajna miniszterei közül három „importált”, azaz nem ukrán állampolgárságú lett. És az sem baj, ha az orosz földgázra utalt kontinensünkön földgáz hiány következik be, vagy a földgáz ára erősen emelkedni fog az amerikai nyomásra történt brüsszeli beavatkozás nyomában.
De a háborút akarók most kihagynak egy két dolgot számításaikból. Teljesen igaz az, hogy noha Oroszország a világ legnagyobb területű országa, annak GDP-je eltörpül a nyugati szövetségesek GDP-je mellett. Ha viszont háborúra kerül a sor, akkor – és ezt nagyon szeretik szintén elhallgatni a háborús uszítók – bizony Oroszország van előnyben.
Az orosz interkontinentális rakéták a hangsebesség tizennyolcszorosával repülnek céljaik felé. Ez messze gyorsabb, mint Amerika leggyorsabb rakétája. Az orosz S-500 légvédelmi rakétarendszer technikailag az amerikai Patriotokhoz képest annyira jár elől, hogy az USA rakétái egyfajta második világháborús V2 maradványoknak tűnnek.
Az orosz Iszkander rakéta a hangsebesség hétszeresével halad és 400 kilométeres hatótávolságában a célt maximum öt méterrel téveszti el. Úgy, hogy közben 700 kilogrammos tölteteket vág támadói fejéhez. Amelyek sajnos az Európába telepített amerikai rakétasilók ugyanúgy lehetnek célpontjai, mint repterek és a logisztikai infrastruktúra. És a környéken lakók. Azaz mi.
Ugye emlékezünk még arra a hisztériára, amelynek nyomán az Egyesült Államok Európa vazallus államaiban telepítette úgynevezett rakétavédelmi rendszerét? A nem létező iráni atomrakéták elleni állítólagos védekezésre? Kontinensünk keleti felének gerinctelen kormányai még könyörögtek is, hogy náluk is legyen ilyen rakéta. Lett. Sok. Akkor a Kreml azt mondta, azok valójában ő ellenük irányulnak. Vajon kinek lett igaza? Iránnak nincsenek és nem is lesznek atomrakétái.
És még valami az orosz fegyverekről. Vlagyimír Putyin orosz elnök december 10-én és 11-én Új Delhiben vett részt az orosz-indiai csúcstalálkozón. Amit a nyugati és a hazai sajtó szinte meg se említett. Hisz oly elhanyagolható esemény az, amikor a világ legnépesebb országának elnöke, Narendra Modi kijelenti, hogy Indiának Oroszország marad a fő „védelmi partnere”. Értsd fegyver exportőre. A szupernacionalista indiai elnök még azt is leszögezte, soha nem fog csatlakozni az Oroszország elleni szankciókhoz.
Modi tehát Angela Merkelnél hamarabb teljesítette a német közéleti személyiségek kérését a béke megőrzésére.
Brüsszelben jövő januárjában újítják meg az Oroszország elleni szankciókat. Mi hogy fogunk szavazni?
Lovas István
Magyar Hírlap