Világörökségi lista várományosai - Lechner Ödön öt szecessziós építészeti alkotása
A legújabb Magyar Közlönyben megjelent legújabb rendelet 10 helyszínt terjeszt elő a világörökségi lista várományosai közé, köztük Lechner Ödön öt alkotása – a kecskeméti Városháza, a kőbányai Szent László Plébániatemplom, a budapesti Állami Földtani Intézet, valamint a Postatakarékpénztár és a Iparművészeti Múzeum.
SIMICSKA MINDENT ELVESZÍTHET, DE JÓL VAN
Egy év alatt több mint tíz százalékkal csökkent a Magyar Nemzet példányszáma, esett a Hír TV nézettsége. Simicska Lajos média- és reklámcégei tavaly is nyolcmilliárd forint nyereséget termeltek. A tavaly ősszel kezdődött Orbán–Simicska-háború, majd a február eleji nyilvános szakítás egyértelmű nyomot hagyott az elkötelezett Fidesz-táborban. Miután a Simicska-médiabirodalom vezetői – Liszkay Gábor, Csermely Péter, Élő Gábor, Szikszai Péter, Gajdics Ottó – februárban lelkiismereti okokra hivatkozva felálltak a Magyar Nemzet, a Hír TV és a Lánchíd Rádió éléről, a médiumok a tulajdonos Simicska Lajos utasítására hangnemet váltottak, a korábbiaknál jóval több kritikát fogalmaznak meg a kormány és a Fidesz politikájával kapcsolatban. Ez ugyanakkor nem eredményez javulást az eladási mutatókban. A Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség legfrissebb adatai szerint az első negyedévben napi átlagban 33 129 példányt értékesítettek a Magyar Nemzetből, negyedév alatt több mint hat százalékkal esett a példányszám, az egy évvel ezelőttihez képest (37 780) pedig 12 százalékkal. A többi napilapnál is volt visszaesés, de kisebb csökkenések mutatkoztak. A Hír TV nézettsége is esett. A hírcsatorna ugyan nem publikál nézettségi adatokat, de a Nielsen méri, hogy egy adott napon a televízió előtt ülők hány százaléka nézi a csatornákat. A cég adatai szerint míg januárban a tévénézők (négy éven felüliek) 1,2 százaléka kapcsolt a Hír TV-re napi átlagban, addig áprilisban már csak 0,9 százalék. A szintén a Simicska-birodalomhoz tartozó Heti Válasz példányszáma is esett: a 2014. utolsó negyedévi 16 220-ról az első negyedévben 14 882-re. A Magyar Nemzettől elpártolók egy része akár a Napi Gazdaságra is válthatott. Liszkay Gábor egy hónappal ezelőtt vette meg az újság kiadói jogát, és azóta az új főszerkesztő, Csermely Péter a gazdasági szaklapot politikai napilappá alakítja át. A Napi Gazdaság árát csaknem a felére vitték le (340-ről 180 forintra), hogy többen vásárolják. Az elmúlt hetekben jelentősen növelték a nyomott példányok számát, és az eladások a duplájára nőttek. (A Napi Gazdaság korábban főként előfizetéses lapként hozzávetőleg 3000 példányban kelt el.) A Hír TV-től elforduló nézők egyelőre nem jelentek meg máshol, az Echo TV nézettsége továbbra is elenyésző, a Nielsen adatai szerint a tévénézők 0,2 százaléka kapcsol oda. Az átalakított állami tévéknek, a hírcsatornává alakított M1-nek és a nemzeti főadónak kinevezett Duna TV-nek pedig összességében nem lett több nézője.A nyomtatott média reklámköltéseinek nyilvánosan elérhető adatbázisából kitűnik, hogy az év eleje óta jelentősen és folyamatosan csökken a Simicska-birodalomhoz tartozó Magyar Nemzetben és Heti Válaszban a kormányzat, az állami hivatalok, a többségében állami tulajdonban lévő nagyvállalatok és kormánypárti vezetésű önkormányzatok hirdetéseinek a száma. A Fidesz megpróbálja pénzügyileg kiéheztetni a lapokat, ugyanúgy, mint a többi Simicska-céget, leginkább a Közgépet. A tavalyi évet azonban még kiemelkedő nyereséggel zárta a Simicska-médiabirodalom – derül ki a napokban közzétett 2014-es mérlegadatokból. Simicska Lajos média- és reklámcégei tavaly megtartották a 2013-as eredményeiket, több mint 30 milliárd forintos árbevétel mellett összességében nyolcmilliárdos adózás előtti nyereséget produkáltak. Azaz lesz miből kihúzniuk az ínséges éveket.
Elképesztő nyomás nehezedik Magyarországra - erre nem lehet azt mondani, hogy minden rendben van, mindenkit engedjünk be és legyünk humánusak
Máris bekövetkezett: nyugatról megkezdik visszaküldeni Magyarországra a bevándorlókat. Az osztrák belügyminisztérium szerdától felgyorsítja a folyamatot és tucatnyi charterjárattal küldik vissza nyáron Magyarországra a német, svájci és francia hatóságok azokat a menekülteket, akiket illegális határátlépés után először nálunk vettek nyilvántartásba.
Tucatnyi charterjárattal küldik vissza nyáron Magyarországra a német, svájci és francia hatóságok azokat a menekülteket, akiket illegális határátlépés után először nálunk vettek nyilvántartásba - erről Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke beszélt. A kormánypárti politikus azt közölte, a járatok érkezését már bejelentették az érintett uniós országok hatóságai.
"JELENLEG IS MINTEGY 5 MILLIÓAN VANNAK ÚTON EURÓPÁBA."
A Fidesz alelnöke szerint elképesztő nyomás nehezedik Magyarországra a menekültügyi helyzettel, annak kezelésével kapcsolatban. Emlékeztetett arra, hogy 2012-ben 2500, 2013-ban 18 ezer, 2014-ben 42 ezer, az idén májusig több mint 50 ezer menekült érkezett Magyarországra.
Elmondta, a Magyarországra érkező menekültek átlagos tartózkodási ideje három nap, de az uniós szabályok szerint a többi európai országból bármikor vissza lehet őket küldeni hozzánk, ha először itt vették őket uniós nyilvántartásba.
Arra hívta fel a figyelmet, már 160-200 ezren lehetnek olyanok, akiket Magyarországnak vissza kellene fogadnia az uniós szabály értelmében; ez közlése szerint egy valós probléma, mert több országból már vissza is küldik a menekülteket.
Kósa Lajos közölte, idén 14 ezer ilyen határozatot hoztak a német hatóságok a menekültek Magyarországra küldéséről, míg tavaly még csak 800 embert küldtek vissza. A menekültügyi kérdés súlyának érzékeltetésére arra hívta fel a figyelmet, tudomásuk szerint jelenleg is mintegy 5 millióan vannak úton Európába. Szerinte erre nem lehet azt mondani, hogy minden rendben van, mindenkit engedjünk be és legyünk humánusak.
Arról beszélt, Magyarország addig tudta kézben tartani a folyamatokat, amíg létezett a menekültügyi őrizetbe vétel intézménye, de azt az unió eltöröltette. Emlékeztetett, korábban az illegális határátlépőket csak az után engedték el, miután elbírálták a menedékkérelmüket, és ha az nem volt jogos, visszaküldték abba az országba, ahonnan érkeztek.
Kósa Lajos szerint a menekültügyi őrizetbe vétel intézményét Magyarországon vissza kellene állítani, és az unió többi országában is be kellene vezetni. A Fidesz alelnöke arról is beszélt, hogy Magyarország az uniótól lényegében - néhány eszközt leszámítva - nem kap támogatást a menekültek ellátásához.
MTI - fidesz.hu
Ma van a Nemzeti Összetartozás Napja - "a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek..."
A Nemzeti Összetartozás Napja – a 2010. évi XLV. törvénybe foglalt – az 1920-as trianoni diktátum aláírásának évfordulójára emlékező, június 4-ére eső nemzeti emléknap Magyarországon, melyet 2010. május 31-én, az Orbán Viktor nevével fémjelzett kétharmados többségű képviselőcsoportok terjesztettek a Ház elé, és 302 nemzeti érzelmű képviselő igen szavazatával, 55 nem és 12 tartózkodó szavazat mellett iktatott törvénybe az Országgyűlés.
Az erről szóló Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről címet viselő törvényjavaslatot Kövér László (Fidesz) és Semjén Zsolt (KDNP) kezdeményezte. Az indítványt támogatta a Fidesz, a KDNP és a Jobbik frakciója, míg az MSZP ellene foglalt állást arra hivatkozva, hogy a javaslat „rontja Magyarország jó szomszédi kapcsolatait és nem szolgálja a határon túli magyarok érdekeit”. Az MSZP-ből 55-en a nem gombot nyomták meg, az LMP-ből 12-en tartózkodtak.
Az Országgyűlés a törvény elfogadásával kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.
Cseh-tót kérdés nincs és, az nem más mint a csehek rablási vágya - Tisza István parlamenti hozzászólásából
"Sohasem voltunk a nemzetiségiek elnyomói. Le kell számolnunk az úgynevezett cseh-tót kérdéssel. Vakmerőbb hamisítást a történelem nem tud fölmutatni, mint a cseh-tót aspirációt.
Meg kell érteni, hogy cseh-tót kérdés nincs és, hogy az nem más mint a csehek rablási vágya. (Zajos helyeselés és taps a munkapárton.) Nekünk mindannyiunknak kötelességünk a felvilágosítás fegyverével élni. A nemzetiségeknek csak elenyésző kisebbsége az, amely szembe helyezkedik a nemzeti kerettel."
Tisza István (1861-1918) - politikus, miniszterelnök
Jendrassik Jenő (1860-1919) festőművész képeiből
Jogi tanulmányai után a müncheni festőakadémia növendéke lett, ahol Hackl, Benczúr és Löffitz voltak a mesterei. Itt kezdte festeni szentimentális hangú és tematikájú életképeit. Hazatérte után a Műcsarnokban állított ki. Később előkelő családok gyermekeinek arcképét festette. Néhány képe az Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában van.
Alacsony Tátra - 2. rész - Barangolás az Óhegyi Tátra körül - Felvidék - HD minőségű rövid VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA és a képekre - érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=ikgbLAJIFWI
Az ezeréves határ vidékén - Gyimesbükk - Székelyföld - Erdély
"Egy az Isten, egy a nemzet
Bármily gyenge, bármily sebzett.
Ahol a fák égig nőnek,
Állnak még a határkövek."
Kárpátia
forrás: Várak Kastélyok Magyarországon oldal
Bayer Zsolt blogjában a maga szabad szájú stílusában
Könyvet írt Szörényi Leventéről Stumpf András. Ezt a könyvet mutatja be egy indexes újságíró, bizonyos Szűcs Gyula. Lássuk mindenekelőtt a rólam szóló részt: „2013-ban óriási felzúdulást keltett a Fidesz-holdudvarban, amikor Alföldi Róbert rendezte meg az István, a királyt. Bayer Zsolt egy gyalázatos publicisztikában kelt ki a rockopera új verziója ellen, az írás végén pedig szimbolikusan visszaadta azt a Szabadság-díjat is, amit pont Szörényitől vett át 2004-ben. A könyvben Szörényi durva gyomrost vitt be neki: felidézte azt az időszakot, amikor a Magyar Hírlap habzó szájjal komcsizó és zsidózó főmunkatársa még a Gyárfás Tamáshoz, Tasnádi Péterhez és Biszku Béla lányaihoz kötődő Fonográf Klubban dolgozott a '80-as évek közepén: "Gyárfás rafkós volt akkor is, szép summát vett fel azért, hogy lelépjen. Némi pereskedés után a Biszku lányok is eltűntek a történetből. 1985 szeptemberében nyitottuk meg a klubot, s apró érdekesség, hogy a jóval később engem pocskondiázó Bayer Zsolt is ott dolgozott nálunk. Portás volt a klubban." Eddig az idézet. És akkor most fejtsük meg a rejtett mondandókat. Szörényi Levente felidézi azt a kétségtelen tényt, miszerint én a Fonográf klubban dolgoztam egy jó fél éven keresztül. Ezt vagy azért teszi, mert csak úgy eszébe jutott, vagy az a célja, hogy azt sugalmazza: míg ők, a „nagyok” alkottak a klubban, addig a Bayer csak egy kis ócska portás volt ugyanott. Mindennek önmagában nincs különösebb jelentősége, Szörényi Levente megsértődött rám, amiért bírálni merészeltem az Alföldi-féle István a király miatt, és azóta ha mikrofont lát, mond valamit rólam. Legutóbb éppen a Heti Válasznak nyilatkozva nevezett a „Népszabadság üdvöskéjének”, ami nagyon gerinces mondat, különösen annak fényében, hogy miután 1998-ban megnyertük a választásokat, azonnal megkeresett Rosta Mária, Szörényiék producere, Szörényi Szabolcs felesége, meghívott magukhoz vacsorára, ahol Levente is tiszteletét tette, és sok-sok beszélgetés alatt soha nem került szóba ez az „üdvöske”. Ellenkezőleg. Egészen az Alföldi-féle előadás miatt megírt kritikámig Szörényi Levente kizárólag elismerően beszélt rólam – nekem-, és joggal hittem azt, hogy van közöttünk valami szimpátia-féleség. Aztán Levente megsértődött, és felfedezte az üdvöskét meg a portást. De ezt illik, sőt, kötelező a helyén kezelni. Különös tekintettel arra a tényre, hogy Szörényi Levente mögött mégis csak van egy megkérdőjelezhetetlen életmű. És akkor most térjünk át Szűcs kollégára. Mögötte némileg szerényebb életmű található, így annak hiányát kénytelen aljassággal pótolni. Ebben viszont szinte verhetetlen Szűcs kolléga. Szarból fog hatalmas karriert építeni, vagyis kizárólag önmagából. E karrierépítés egyik grádicsa ez a mondat: „A könyvben Szörényi durva gyomrost vitt be neki: felidézte azt az időszakot, amikor a Magyar Hírlap habzó szájjal komcsizó és zsidózó főmunkatársa még a Gyárfás Tamáshoz, Tasnádi Péterhez és Biszku Béla lányaihoz kötődő Fonográf Klubban dolgozott a '80-as évek közepén.” A szarból építkező Szűcs kolléga ezen mondatával azt kívánja sugalmazni, hogy én a feketeöves komcsikhoz és egyéb különös lényekhez köthető Fonográf klubban portás – vagyis jómagam is komcsi volnék, legalábbis az voltam, aztán most meg „habzó szájjal” komcsizok. (A zsidózásra nem térnék ki, ez kötelező motívuma a Szűcs-féle, tehetség híján önmagukból építkező dupla nulláknak.) Nos, akkor lássuk, hogyan lettem portás? 1987 volt akkoriban, az ELTE TFK magyar-történelem szakára jártam, boldog huszonnégy évesen. Édesanyám egyik kolléganőjének fia ebben a Fonográf klubban volt tenisz-oktató. Ő szólt, hogy portást keresnek. Én pedig némi pénzt akartam keresni. Elmentem hát „felvételizni” Rosta Máriához. Mert ő volt már csak ott, sehol egy Tasnádi, sehol egy Gyárfás, sehol egy Biszku lány. (Ez amúgy Szörényi Szűcs által is idézett szavaiból is kiderül, de hát az mindegy…) Meg aztán, ha a Fonográf Klub akkor a Gyárfásé, a Tasnádié meg a Biszku lányoké lett volna, azt se tudtam volna. Honnan is tudtam volna? És akkor, ifjú hallgatóként, ugyan miért ne dolgozhattam volna ott? Hiszen például gimnazistaként Solymáron a Milbich bácsinál dolgoztunk, aki maszek építőanyag kereskedő volt. Viszont hajnalonként pótkocsis teherautóval mentünk a Vácra, a cementgyárba cementért, és a cementgyár ezer szállal kötődött a kommunizmushoz és a rendszerhez, vagyis Szűcs kolléga logikáját követve már akkor kiderült a kommunista múltam. (Szűcs, Szűcs, te szerencsétlen, ócska fasz…) De térjünk vissza a Fonográf Klubhoz. 1987-ben annyit lehetett tudni a Fonográf klubról, hogy az a Szörényiéké, és hogy portást keresnek. Hát így kerültem én oda. Felvett a Rosta Mari. Aztán egy jó fél évet lehúztam. Jó is volt. Ellenőriztem a klubtagok tagsági igazolványát, beosztottam, a teniszpályákat, megszerveztem a teniszversenyek lebonyolítását. Nem volt különösebben megterhelő. Ezen kívül egy meló volt még. rengeteg friss, újgazdag pöcs járt oda. Kicsike, kopaszka, virsli ujjú figurák, akik hozták magukkal a bombázó nőiket. Újgazdagék teniszezgettek, iszogattak, a bombázók pedig el-elvitték szegény portásfiút hátra, a szaunák meg az öltözők környékére. Ezt is ki lehetett bírni. Végül aztán rettenetesen összevesztem Rosta Marival, cifra dolgokat üvöltöztünk és vágtunk egymás fejéhez, ő például azt is megígérte, hogy ki fog rúgatni az ELTÉről. Aztán egy év múlva megalapítottuk a Fideszt, 1998-ban megnyertük a választást, és Rosta Mari felhívott, úgy, mintha tegnap váltunk volna el a legnagyobb barátságban. Ennyi a történet. Te meg Szűcs kolléga, elmész a bánatos picsába.
A demokrácia esete Amerikával, ahol lényegében törvényes a korrupció - rövid lapszemle
A Princetoni Egyetem kutatói arra jutottak, hogy az amerikai demokrácia nemhogy nem tökéletes, de egy törvénytervezet elfogadására semmiféle hatása nem volt annak, hogy az emberek mit akartak.
A legjobban kereső 10 százalék esetében, akik megengedhetik maguknak politikai érdekeik érvényesítését, azt láthatjuk, hogy elképzeléseik és azok megvalósulásának esélye már sokkal közelebb áll egymáshoz. Ez pedig nem csupán azt jelenti, hogy a társadalmi elit nagy valószínűséggel eléri, amit akar, de egyben azt is, hogy meg tudja hiúsítani a neki nem tetsző ötleteket, bármilyen legyen annak támogatottsága.
Ennek pedig egyetlen oka, hogy a lobbirendszeren keresztül az Egyesült Államokban lényegében véve törvényes a korrupció – állítja a represent.us. Hiszen mit is jelent a lobbizás? Az amerikai korrupcióellenes szervezet szerint azt, hogy a vállalatok legális pénzt ajánlhatnak fel a politikusok kampányaihoz, illetve jól fizető állásokat is biztosíthatnak számukra, amit a törvényhozók, szintén teljesen legálisan, az érdekeiket szolgáló törvények megszavazásával hálálnak meg anélkül, hogy olykor pontosan tudnák, miről is döntenek.
Az elmúlt öt évben a kétszáz politikailag legaktívabb amerikai cég 5,8 milliárd dollárt költött arra, hogy befolyásolja az amerikai kormányt. Azt pedig hogy a többi mennyire jó üzlet, jól mutatja, hogy ugyanez a kétszáz cég 4400 milliárd dollárt kapott vissza valamilyen formában az adófizetők pénzéből.
Magyar Hírlap