Keserű valóság: de teljesen egyedül vagy a világon
"Mindenkit csak a maga életizgalmai foglalkoztatnak. Mások élete csak annyiban érdekel bennünket, amennyiben a mi izgalmainkat érintheti vagy felkeltheti, vagy a mi életünkre az ő élete valamiképpen tanulságos.
Tehát nem ő a becses, hanem az a tanulság; nem ő érdekel bennünket, hanem az, amit ad. Teljesen egyedül vagy a világon.
A te életed éppúgy szemlélettárgy csak másoknak, mint ahogy neked az ő életük."
Titkos napló - 1921
Gárdonyi Géza ('863-1922) - író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus
Orbán üzent a migránsoknak
Orbán Viktor a Magyar Rádióban üzent a a bevándorlóknak: „Van neked saját hazád, ez a mi hazánk!”
Szakértők szerint az ISIS komoly fenyegetést jelent Európára
Ha EU vezetői most nem hoznak határozott ellenlépéseket, vége van Európának! És ez egy csöppet sem túlzás!
Osszuk meg az anyagot, ennyit m i is tehetünk hazánk, Európa védelmében!
Valós volt a szándék, és már zajlik is az Iszlám Állam (ISIS) Európa megszállására vonatkozó forgatókönyve, amelyről február végén számolt be a nemzetközi sajtó – egyöntetűen így nyilatkozott több szakértő is a Napi Gazdaságnak.
Egy brit terroristaellenes csoport jelentésére hivatkozva február végén többek között francia Le Figaro is beszámolt arról: az ISIS azt tervezi, hogy Szíriából és Irakból toborzott fegyveresekkel elárasztja a Kadhafi megbuktatása után káoszba fulladt Líbiát, ahonnan menekültnek álcázott harcosokat küld a Földközi-tengeren keresztül Dél-Európába azért, hogy a kontinens városaiban ámokfutásokat rendezzenek.
Azóta felvetődött, hogy a terrorszervezet megváltoztatja a stratégiáját, és szárazföldi útvonalat választ céljai megvalósításához.
Mindenképpen valós az ISIS ezen szándéka – jelentette ki a Napi Gazdaságnak Prantner Zoltán biztonságpolitikai szakértő.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a terrorszervezet soraiban rendkívül sokan képviseltetik magukat külföldi önkéntesek, akik sokkal nagyobb veszélyt jelentenek, mint akár egy Európába küldött iraki vagy szíriai, hiszen ők abba a közegükbe fognak visszatérni, ahol felnőttek.
Ismerik a viszonyokat, ismerik az eljárásmódokat, vannak kapcsolataik, sokkal könnyebben tudnak elrejtőzni, mozogni, illetve cselekedni, ha éppen arra kapnak utasítást – mondta Prantner Zoltán.
A szakértő ugyanakkor megkérdőjelezte a veszélyes földközi-tengeri útvonal használatát, szerinte a szárazföldi verzió erre sokkal alkalmasabb. Hangsúlyozta, a statisztikák most azt mutatják, hogy míg 40 ezer fölött jár a tengeren keresztül az olasz partoknál kikötő illegális bevándorlók száma, a szárazföldön, Magyarországon keresztül Európába érkezőké már meghaladta az ötvenezret is.
Prantner Zoltán szerint azt nem lehet tudni, hogy a mostani menekültek közül hányan lehetnek az ISIS emberei.
Földi László volt titkosszolgálati vezető szerint a februári sajtóhírekben közöltek már nem csupán egy szándék, hanem egy megvalósult, jelenleg is zajló cselekmény, a jelenlegi népvándorlás nem célországokról, hanem Európa megszállásáról szól.
Az Információs Hivatal volt műveleti igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az ISIS módszerei árnyaltabbak lettek, a menekültek között nemcsak kiképzett emberek érkeznek Európába, hanem toborzók is. Nekik nem a végrehajtás a feladatuk, hanem azoknak a csoportoknak a megkeresése, akikről korábbi információjuk van.
Ők itt élnek Európában, olyan, az iszlámmal szimpatizáló korábbi bevándorlók leszármazottai, akik esetleg a sikertelen asszimiláció miatt frusztráltak, így szimpatizánssá válhatnak, mobilizálhatók, és akár konkrét cselekményeket is végrehajthatnak – mutatott rá Földi László.
A volt műveleti igazgató szintén kiemelte, hogy 25 millió muzulmán él Európában, ami abból szempontból riasztó, hogy az ISIS vezérkarát és kiképzett tisztjeit leszámítva az utánpótlását az európai állampolgárokból biztosítja, tölti fel. – Európa ezért is stratégiai célpont az ISIS-nek – jelentette ki Földi.
Napi Gazdaság
Magyar emlékek a nagyvilágban - Vámbéry Ármin emlékek - Buhara, Híva - Üzbegisztán
Az egyik legjelentősebb magyar Kelet-kutató, Vámbéry Ármin (1832-1913) Szentgyörgyön, Pozsony közelében született. Dunaszerdahelyen járt népiskolába, ma a városban az ő a nevét viseli az iskola.
Azután szabóinas volt, majd a falusi kocsmáros gyerekének lett a házitanítója. Tehetősebb támogatói segítségével tanulmányait előbb a szentgyörgyi piarista gimnáziumban, 1847-től a soproni evangélikus líceumban, majd Pozsonyban és Pesten folytatta.
Ritka nyelvtehetsége volt: tizenhat éves korára már folyékonyan beszélt magyarul, latinul, franciául és németül, közben tanulta az angolt, néhány skandináv nyelvet, oroszt, szerbet és más szláv nyelveket, majd megtanulta a török nyelvet is.
1857-ben Eötvös József támogatásával Konstantinápolyba utazott, ahol négyéves tartózkodása alatt sikerült olyannyira törökké válnia, hogy egy híres államférfi titkárává választotta. Mindeközben tudományos folyóiratokban számos tanulmányt tett közzé – török források alapján – a magyarság történelmi vonatkozásairól, 1858-ban ott, a Boszporusz partján jelent meg első műve, a német-török és török-német szótár.
1861-ben azzal a szándékkal, hogy felkutatja a magyarok őshazáját, a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával Pestről útnak indult. Rasid effendi néven, dervisnek öltözve Konstantinápolyból Teheránig jutott el, ahol csatlakozott egy Mekkából hazatérő közép-ázsiai zarándokcsoporthoz.
1863-ban megérkezett az üzbég Horaszanba (mai nevén: Hiva), ahol sikeresen játszotta a dervis szerepét. Úti jegyzeteket csak titokban készíthetett.
Vándorlásának fontos állomásán, a buharai emír palotájában kiállítás és egy nemzetiszín szalagos koszorú őrzi nevét és emlékét.
Első ízben sikerült egy európainak oda ellátogatnia, amerre Vámbéry Ármin járt. 1865-ben Angliába utazott, ahol kitüntető fogadtatásban és elismerésben részesítették, több tudományos társaság, többek között a Royal Geographical Society tiszteletbeli tagjává választotta, útirajza is Londonban jelent meg először.
1865 és 1904 között a budapesti tudományegyetemen a keleti nyelvek tanára. Bár a magyar tudós társaság nem osztotta a népünknek nem finnugor, hanem török eredetét valló Vámbéry elveit, 1876-ban az MTA rendes tagja lett.
A magyar államfő 2011-es közép-ázsiai útja során Buharában emléktáblát leplezett le Vámbéry Ármin tiszteletére. A tábla állításához a megyei üzbég önkormányzat és a Magyar Tudományos Akadémia közösen járult hozzá. Schmitt Pál joggal mondhatta, hogy Vámbéry egyaránt fontos a magyaroknak és az üzbégeknek, hiszen hiteles információkkal látta el a világot a nyugati civilizációtól akkor még elzárt térségről, első kézből számolt be az oroszok közép-ázsiai terjeszkedéséről.
A buharai emlékek mellett 2013 őszén Hívában is Vámbéry Ármin emléktáblát avattak.
Az avató ünnepségen elhangzott beszédében Kövér László, az Országgyűlés elnöke aláhúzta, hogy a magyar és az üzbég nép történelmi összefonódása olyan kapocs országaink között, melynek ápolása mindannyiunk érdeke.
Egyben megköszönte Davron Alakulievnek, Híva város kormányzójának az emléktábla elhelyezéséhez nyújtott támogatását. „Vámbéry kijelölte a magyar turkológia kutatási irányait, neki köszönhetjük a nyelvközösség és az etnikum történetének különválasztását, ami kiállta az idők próbáját, és a mai világban is korszerűnek tekinthető” – tette hozzá Kövér László.
Magyar emlékek a nagyvilágban - Turul-szobor a magyar hősök emlékére - Melbourne - Ausztrália
Az 1956-os magyarországi eseményekre a világ legtávolabbi pontjain is felfigyeltek. Különösen így volt ez Ausztráliában, ahol az ez időben megrendezett melbourne-i olimpián a magyarok ügye melletti szimpátia számos megnyilvánulására nyílt mód.
Az ötödik kontinensen ekkoriban 15 ezer ember vallotta magát magyar származásúnak.
Az 1956 utáni menekülthullám csaknem megduplázta a magyarság számát az ötödik földrészen. Kezdeményezésükre és anyagi hozzájárulásukkal 1968-ban emlékművet állítottak fel, amely valamennyi magyar hős előtt tiszteleg, aki 1848 és 1956 között életét áldozta a hazáért. (A világon itt foglalták először térplasztikával emlékbe a II. világháború magyar halottait.)
A melbourne-i Carlton temetőben emelt öt és fél méter magas márványoszlop tetején hárommázsás bronz turulmadár őrzi az elhunytak dicsőségét.
A művészeket – Valler Károlyné szobrászt és Dévényi Ferenc építészt – az a cél is vezérelte, hogy alkotásuk emlékeztessen az erdélyi Fehéregyháza egykori csataterén, Petőfi eltűnésének színhelyén emelt obeliszkre.
Az avatáson a magyar szervezetek több száz tagja mellett részt vettek a lengyel és az ukrán emigránsok képviselői, valamint az ausztrál kormány megbízottja is.
Azóta hagyománnyá vált, hogy az Ausztráliában járó magyar hivatalos vendégek is elhelyezik itt az emlékezés virágait.
Magyar emlékek a nagyvilágban - Rostás Pál huszár szobra - Budanje - Szlovénia
Szlovén-magyar összefogással állították helyre az olasz határhoz közel fekvő Budanjében Rostás Pál ( ? -1813) egykori magyar huszár emlékművét, halálának 200-ik évfordulóján.
A napóleoni háborúk során az 5. Radetzky-huszárezred közvitéze egymaga kitartott hatvan francia gyalogos és hét lovas ellen, az egyenlőtlen viadalban harminc lövés érte.
A halálos tusa szemtanúi, a közeli Wippach (Vipava) lakói a franciák távoztával az elesett huszárt díszes temetéssel búcsúztatták, sírja fölé emléket állítottak.
Idővel a helyi lakosok és az egykori ezred tagjai gyűjtést indítottak, a befolyt összegből – 1845-ben – életnagyságú szobrot emeltek.
Később az emlékmű súlyosan megrongálódott, maradványait a Nova Gorica-i múzeum kőtárában őrizték.Ezeket és az egykori dokumentációt felhasználták az új szobor megalkotásához.
A budanjei önkormányzat – a ljubljanai magyar nagykövetséggel egyeztetve – rendezte a környéket és helyreállíttatta a talapzatot.
A helyi, tiszta szlovén iskolában önképzőköri téma volt a szobor története, a gyerekek adakoztak elsőként.
Az újraállítás költsége elérte a 17 ezer eurót, ebből tízet a szlovének álltak, a fennmaradó részt a magyar fél vállalta magára.
Teleki Pál (1879-1941) - geográfus, politikus, miniszterelnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, tiszteletbeli főcserkész
"A vezetés elsősorban példa." Teleki Pál (1879-1941) - geográfus, politikus, miniszterelnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, tiszteletbeli főcserkész
Teleki Pál (1879-1941) - geográfus, politikus, miniszterelnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja
"Nekünk kötelességünk annyi önismerettel, annyi szerénységgel és annyi nemzeti érzéssel telítve lennünk, hogy önmagunk közül a vezetésre hivatottakat előre toljuk." Teleki Pál (1879-1941) - geográfus, politikus, miniszterelnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, tiszteletbeli főcserkész
A mai neoliberális "globális politika" a fehér ember társadalmának és fizikai létének a teljes megsemmisülése felé sodorja világ eseményeit - rövid lapszemle
Szabó László Zoltán, szakíró szerint a Nyugat és elsősorban az Egyesül Államok ironikus módon nem azért vált a radikális mozlimok katonai célpontjává, mert a keresztény vallás permanens fenyegetést jelentett volna az iszlamistáknak, hanem a keresztény vallás gyakorlati megszűnése miatt.
A dzsihadisták szemében a Nyugat hitetlensége, erkölcstelensége, és az egész világot behálózó kulturális dekadenciája miatt vált sokkal ördögibbé, mint korábban a nyugati kereszténység.
Napi Gazdaság
Francois Fillon korábbi francia miniszterelnök: az USA háborúba rángatja Európát Oroszország ellen - rövidke lapszemle
Lovas István politikai szakújságíró szerint az amerikai hadügyminisztérium módszeresen hergeli Európa népeit, és olyan hangulatot gerjeszt, amelyben az Egyesült Államok legvadabb háborús lépései is természetes „védekezésnek” tűnhetnek Oroszország ellen.
Nyugaton olykor kicsúsznak illetékesek szájából vigyázatlan mondatok is. Mint a NATO egyik szóvivőjéből, aki a minap elhatárolódott az amerikai hadsereg terveitől, és azt kizárólagosan washingtoni indíttatásúnak nevezte.
Francois Fillon korábbi jobboldali francia miniszterelnök egy interjúban azzal vádolta a Fehér Házat, hogy az „keresztes háborúba” rángatja Európát Oroszország ellen.
Amerikát ismét a neokon szellem uralta el. Minden problémára az ellenséggyártás, a rettegés manipulatív felkeltése, a lázadók pénzelése és felfegyverzése, a nagy ütemű fegyverkezés, majd a közvetlen vagy másokkal viseltetett háború a soros gyógyír, mint Irakban, Afganisztánban, Libanonban, Palesztinában, Líbiában vagy Jemenben. Most Európán a sor?
Magyar Hírlap