Kárpátaljai " rémkörkép" - "A férfiak eldobálták az ukrán papírjaikat, hogy ne tudják megfogni őket" - rövid lapszemle
Kárpátaljai " rémkörkép" - "A férfiak eldobálták az ukrán papírjaikat, hogy ne tudják megfogni őket" - rövid lapszemle
Borsodi Attila szakújságíró szerint kevesebb, mint másfél év alatt az összeomlás szélére sodródott Kárpátalja magyar kisebbsége, a tavaly óta tartó orosz-ukrán háború miatt elképesztő nehézségekkel kell megküzdenie a 150 ezres közösségnek.
Ukrajnában az árak átlagosan 300 százalékkal emelkedtek. Az önkormányzatok a csőd felé haladnak, a családok nélkülöznek, a férfiak pedig jellemzően Magyarországra menekülnek a besorozások elől.
A polgármesteri hivatalokban már két hónapja nem tudnak fizetni a dolgozóknak. Pedig a hivatalok munkatársai körülbelül 20 ezer forintot keresnek. Egy nyugdíjas pedig csupán 15 ezer forintnyi hrivnyát kap havonta.
Az emberek korábban nem is akarták annyira a magyar állampolgárságot, de amióta kitört a háború, mindenkinek jól jön az uniós útlevél.
A férfiak eldobálták az ukrán papírjaikat, hogy ne tudják megfogni őket. A nehézségek miatt egyre többen járnak lopni, rabolni a falvakba. Leginkább azok a cigányok járnak át, akik a gyerekeik után a Janukovics-érában komoly támogatásokat kaptak.
Ezeket azonban megvonták, a szociális háló megszűnt. Félő, hogy télen, a magas gázszámlák miatt éhezni vagy fázni fognak az emberek, és ismét az utcára vonulnak – mutat rá Hegedüs Attila, Beregsom polgármestere, aki szerint néhány hónap múlva újra lángba borulhat a Majdan, Kijev főtere.
Napi Gazdaság
Kárpátalján tűzfészek alakulhat ki, ami már a magyarokat is veszélyeztetheti - rövid lapszemle három ellenzéki lapból
Gál Mária ellenzéki újságíró szerint alapvető kérdés képes lesz-e Petro Porosenko államfő valamint Arszenyij Jacenyuk kormánya nyíltan és egyértelműen elhatárolódni a szélsőjobboldali erőktől, amelyek az ukrajnai puccs, Majdan óta tulajdonképpen szövetségeseik.
A másik kérdés az, képes lesz-e megfékezni a hatalom az immár nem elhanyagolható fegyveres erőt képező önkéntes alakulatok ámokfutását, vagy enged, ha tényleges ellenállásba ütközik?
A nagyközönség elsősorban hazafiaknak tartotta őket sokáig, a hatalom pedig szövetségesnek, annak ellenére, hogy nemzetközi jogvédő szervezetek kezdték szóvá tenni rémtetteiket, s leszögezni, hogy háborús és emberiségellenes bűncselekményeket követnek el.
Az önkéntes alakulatok legtöbbje nem hajlandó elismerni a minszki egyezményt, a kelet-ukrajnai háború folytatását akarják és provokálják is a keleti frontvonalon. (Nv 15)
Kijev hímes tojásként bánik a Majdanon megerősödött, és önállóvá vált paramilitárisokkal. Az egykori szövetségesek ugyan kínossá váltak a hatalom számára, Kijev azonban fél erőteljesen fellépni velük szemben.
Ezt a szélsőségesek is érzik, ezért aztán kompromisszumok helyett inkább fenyegetően lépnek fel a hatalommal szemben.
Magyar Nemzet
A Jobboldali Szektor nevezetű szervezet gyakorlatilag túszul ejtette az új ukrán kormányzatot. A Munkácson készült döbbenetes videofelvételeken látszik, milyen hidegvérrel akciózott a maroknyi, állig felfegyverzett, alighanem a kelet-ukrajnai fronton edződött PSZ-harcos.
Megdöbbentő volt, hogy a hatalom milyen határozatlanul (vagy talán félelemmel) kezeli az ügyüket. Egészen másként bánnak velük, mint kelet-ukrajnai szakadárokkal: a Munkács környéki erdőkbe visszavonult fegyveresekkel alkudozás kezdődött.
A kárpátaljai események az egyik legrémisztőbb forgatókönyv megvalósulásának veszélyét vetítik előre: ha folytatódik a szélsőséges nacionalisták erőszakos térnyerése, a keleti mellett Ukrajna nyugati végén is tűzfészek alakulhat ki, ami már a magyarokat is veszélyeztetheti.
Pedig a választók ezt biztosan nem akarják, és a tavalyi parlamenti választásokon a Jobboldali Szektor a szavazatok 1,8 százalékát kapta.
Népszabadság
Ciprasz görög miniszterelnököt megfenyegették - Hanganyag
Az EU nyomására Görögország megállapodott a hitelezőkkel, olyan áron, amit higgadtabb szakértők is a nemzeti szuverenitás teljes lerombolásának, bosszúnak tartanak, vagy, ahogy a világhálón is terjed, puccsnak: az eurózóna elitje puccsot hajtott végre egy tagállam ellen.
Hallgassa meg hanganyagot! Kattintson!
http://109.199.58.1/1Vaw_4gEJtkC6CN_7Zp-SWvf8gDqQKBZacAQ=/4638/_demand/0080ca29_6892171.mp3
Mi történhetett a háttérben, hogy a görög miniszterelnök elfogadta ezt, miközben a népszavazás elutasította a további megszorításokat? A Vasárnapi Újságban Boros Imre és Bogár László közgazdász igyekezett válaszokat találni a kérdésre.
Boros Imre szerint Athént egyértelműen megzsarolta a trojka vezette nemzetközi pénzhatalom, amelynek csodálatos képessége "saját disznóságait más cipőjébe helyezni". Szerinte a görögöknek azt mondhatták, ha ezt a megállapodást nem írjátok alá, ti voltatok azok, akik az országot bedöntöttétek, és a bajokat a népre zúdítottátok.
„Diszkrét beszélgető hálózat”
Bogár László is úgy látja, hogy a háttérben egy ismeretlen és megnevezhetetlen főszereplő, hatalmi struktúra áll. Ez a „diszkrét beszélgető hálózat” tartja szerinte kezében a globális hatalmi rendszert, és egyre több jel utal arra, hogy nem jó felé viszi a világot. Úgy véli, azt a félreértést is el kellene végre oszlatni, hogy ezt a tenger sok pénzt, amelyet a görögök kaptak, ők használták, pazarolták volna el. Görögország ugyanis - hívja fel a figyelmet - az elmúlt 4-5 évben nem növelte, hanem körülbelül 100 milliárd euróval még csökkentette is a felhasználását, a pénzeket pedig, csakúgy, mint korábban, hitelezői kapják.
Az Európai Központi Bank már az előző körben is bőven visszapótolta a német és francia bankoknak a korábban elengedett adósságot az ezermilliárd eurónyi olcsó forrással, amin végül többet kerestek, mint vesztettek - emlékeztet Boros. Aztán 240 milliárd eurót dobtak össze az államok, hogy átfolyatva a pénzt a görögökön a bankoknak fizessék ki, most pedig arról van szó, hogy a görög adósságkockázati mutató meredek emelkedését kihasználva a spekulatív tőke megvesz száz egység adósságot harmincért, és százat kap vissza érte a görögöknek címzett pénzből, azaz a befektetés több száz százalékos profitot hoz – értékeli a helyzetet a szakember.
Mesterségesen keltett hisztéria
Görögország 2008-ig körülbelül 6 százalékon kapott kölcsön, ez 2012-re 36 százalékra nőtt, és egy mesterségesen keltett hisztériával – a görög gazdasági összeomlással fenyegetve – egy óriási adóssághegyet építtettek a görögökkel, akik persze ezt sosem fogják tudni megfizetni. Ezért aztán az adósságukat mindig új pénzekkel terhelik meg, ám ezeket nem ők kapják, hanem a hitelezők, akik, miközben az euró-alapkamat 0,2 százalék, a görög pánikot kihasználva ennek a hozamnak a sokszorosát tehetik zsebre.
Magyarország kitört
Ebbe a játékba akarták beleforgatni Magyarországot is, és ezt a játékot kapcsolta ki az Orbán-kormány „bűnös módon”, és, bár mi is toljuk még az adóssághegyet, a finanszírozás már sokkal olcsóbb – mondják a közgazdászok. A töréspont szerintük valahol 2011-12 fordulóján következett be, amikor 11,5 százalékon volt a most 1,5 százalékos magyar alapkamat, és hasonlóan próbáltak velünk is elbánni, Orbán Viktor azonban egy másik utat választott: nem megszorított, hanem belföldre forgatta vissza a jövedelmek egy részét, a Magyarországon nagy profitot termelő szektorokat pedig alaposan megadóztatta, és végül sikerült kibújni a szorításból.
A FED-nek kell az eurózóna
A folytatásról Boros azt mondta, úgy látja, az Egyesült Államok minden áron egyben akarja tartani majd az eurózónát, ezért a "madzagokat rángató" amerikai magánintézmény, a központi bank szerepét betöltő FED mindent meg is tesz majd azért, hogy egy pénzügyi irányítás alatt tartson (az Egyesült Államokkal és Kanadával együtt) 800 millió embert, és tovább nyomtatja majd a bankót.
pólus online
Románia annyira "demokratikus" állam, hogy Erdélyben a magyaroknak ismét önvédelemre kell berendezkedni - rövid lapszemle
Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke szerint Romániában beindult egy külső hatalom által manipulált folyamat, aminek a célja, hogy egy külföldre elkötelezett új elit váltsa fel a régit, amelyet éppen a korrupció elleni – amúgy méltán népszerű és aktuális – harc jegyében próbálnak diszkreditálni.
Ennek azonban nagyon durva következménye van a magyar közösségre nézve is. A korrupcióellenes tisztogatás ürügyén több polgármesterünket is elvezettek anélkül, hogy komolyabban vehető vádakat felsorakoztattak volna velük szemben.
Ugyanilyen hamis alapon megpróbálják semmissé tenni a kommunizmus idején államosított tulajdon visszaszármaztatására vonatkozó összes döntést, amely a magyar közösségnek szolgáltatott igazságot.
Erdélyben túlzás nélkül ismét önvédelemre kell berendezkedni, s ehhez a legszorosabb – de megegyezésen alapuló – nemzeti egység kell.
pestisracok.hu
Az én házam, az én váram - az én hazám, az én országom - rövidke lapszemle
Szent István maga döntötte el, hogy országába kit fogad be, és kit nem. Csak az léphetett az ország területére, aki erre engedélyt kapott.
Elképzelhetetlen volt, hogy a „zöldhatáron” idegenek tömegei akadálytalanul tóduljanak be az országba, engedély nélkül.
Magyar Hírlap
A Közel-Keleti válság Európa békéjét is veszélyezteti - Amerikai gyámkodás mellett a zsidó telepesek ellepték, elorozták Ciszjordániát - rövid lapszemle
Nabil Saat veterán palesztin diplomata szerint az oslói folyamat kudarcot vallott. 15 évvel a végleges békeszerződés elméleti időpontja után a zsidó telepesek száma megnégyszereződött, 160 ezerről 650 ezerre.
Ciszjordániát ellepték, eltulajdonították, a kilencvenes évek elején 1,8 százaléka fölött rendelkeztek, ma 62 százaléka fölött. A vízkészlet nyolc százaléka kerül a palesztinokhoz, 92 százaléka pedig a telepesekhez.
Az ásványkincsek 100 százalékát hasznosítják ők. Ha – mert Amerika engedi - a megszálló megváltoztatja a status quót, akkor semmi nem fogja arra indítani, hogy megállapodjon.
Az amerikaiak felelősek, bűnösek, hogy ezt megengedték nekik. Az izraeliek soha nem fogadták el a 67-es határokat, s ma is azt mondják, soha nem lehet független palesztin állam, pedig ezekről megállapodások, ENSZ-határozatok vannak.
Az amerikaiak nyilván nem fognak változni, bármennyire is ígérte Barack Obama. Ezért van szükség egy új, ha úgy tetszik, dél-afrikai stratégiára.
„Nyomást fogunk gyakorolni Izraelre, hogy a megszállás nagyon sokba kerüljön neki. Azt akarjuk, hogy a nemzetközi közösség bojkottálja az illegális izraeli telepek termékeit.
A nyomás nemzetköziesítése és az erőszakmentes ellenállás azt eredményezheti, hogy vissza tudunk térni a tárgyalóasztalhoz”.
„Az a célunk, hogy ne legyen fegyveres felkelés. Garantálni nyilván nem tudjuk”. Izraelnek mindig szüksége volt ellenségekre, hiszen azok fényében úgy tűnhet, mintha ők lennének az áldozatok.
Napi Gatdaság
Nem szabad elismerni a renitens magyar intézkedések eredményeit, mert a végén még mások is kedvet kapnak az önállóskodáshoz - rövid lapszemle
Facsinay Kinga, szakújságíró szerint nehéz is lenne ésszerű magyarázatot adni arra, miért kockázatosabb kölcsönadni hazánknak, mint például Bulgáriának, Namíbiának vagy Törökországnak.
A tények szemlátomást nem zavarják különösebben a Moody’s elemzőit. Tavaly 3,6 százalékkal nőtt a magyar GDP, ami a második legjobb eredmény volt az Európai Unióban.
Az Orbán-kormány már három éve tartja jóval az unió által elvárt három százalék alatt a GDP-arányos államháztartási deficitet. Ezen eredményeket a piacok is látják, és az ő minősítésük régóta sokkal kedvezőbb, mint a három nagy ügynökségé.
Nem véletlen, hogy a bóvli kategóriás magyar állampapírokat egy jó ideje alacsonyabb hozamok mellett vásárolják a befektetők, mint a szomszédos Romániáéit, amely pedig befektetésre ajánlott besorolású.
13 év óta először hároméves lejáratig még az öt adóskategóriával fölöttünk minősített lengyel állampapírok után is magasabb hozamot fizetnek, mint a magyar papírok után.
Már rég kirántották volna hazánkat a bóvliból, ha a kormány 2012-ben elfogadta volna a Nemzetközi Valutaalap gyámkodását, vagy ha eltörölte volna a különadókat, főként a bankadót.
Mintha elvárás lenne, hogy nem szabad elismerni a renitens magyar intézkedések eredményeit, mert a végén még más peremállamok is kedvet kapnak az önállóskodáshoz.
Napi Gazdaság
Fellegvár a Dunakanyarban - Visegrád - Dunántúl
A visegrádi vár erődítmény a Dunakanyarban. A Visegrádi-hegység magas sziklacsúcsától le egészen a Duna partjáig húzódik.
A középkori vár fontos politikai és katonai szerepet játszott a magyar történelem során egészen a 17. század végéig, amikor hadászati jelentőségét elvesztette.
A történelem folyamán több erődítményt is emeltek, hogy ellenőrzésük alatt tarthassák a szoroson átvezető utat. Az 1241–1242-es tatárjárás viharai által romba dőlt ispánsági vár köveiből IV. Béla király építtette fel az újabb veszedelem elleni félelmében a hatszög alakú, vastag falú lakótornyot, amit a néphagyomány később Salamon-toronynak nevezett el.
Míg az uralkodó a Duna parton építkezett, addig felesége, Mária királyné a magas sziklacsúcsot erődíttette meg az eladott ékszerei árából befolyt pénzen.
A következő időszakban megépíttették a kényelmesebb lakhatást biztosító Duna folyó melletti Palotát, így a zordon kővárban csak a helyőrség állomásozott.
Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején a felsővárbeli ötszögletű öregtoronyban őrizték a Szent Koronát.
A következő évszázadokban már a könyörtelen időjárás és az emberek bontásai alaposan lefogyasztották mind a várkomplexum, mind az egykori királyi Palota épületeit.
Bár korábban is végeztek feltárásokat, de csak az 1960-as évektől indult meg korszerű műemlékvédelmi helyreállítása a magyar történelem fontos színteréül szolgáló visegrádi várnak, melynek munkálatai még sok generációnak adnak feladatot.
Figyelmezzük csak az író szavát! És próbáljuk megszívlelni - boldogságunk érdekében!
"Legtöbb ember egy életet tölt el azzal, hogy módszeresen, izzadva, szorgalmasan és ernyedetlenül készül a boldogságra.
Terveket dolgoznak ki, hogy boldogok legyenek, utaznak és munkálkodnak e célból, gyűjtik a boldogság kellékeit, a hangya szorgalmával és a tigris ragadozó mohóságával.
S mikor eltelt az élet, megtudják, hogy nem elég megszerezni a boldogság összes kellékét. Boldognak is kell lenni, közben."
Márai Sándor (1900-1989) - író, költő
Wass Albert igazsága: tanulj meg örvendeni! – rövid VIDEÓ!
kattints a VIDEÓRA – érdemes!
https://www.youtube.com/watch?v=SUPrJ03XMbM