Kárpátaljai " rémkörkép" - "A férfiak eldobálták az ukrán papírjaikat, hogy ne tudják megfogni őket" - rövid lapszemle
Borsodi Attila szakújságíró szerint kevesebb, mint másfél év alatt az összeomlás szélére sodródott Kárpátalja magyar kisebbsége, a tavaly óta tartó orosz-ukrán háború miatt elképesztő nehézségekkel kell megküzdenie a 150 ezres közösségnek.
Ukrajnában az árak átlagosan 300 százalékkal emelkedtek. Az önkormányzatok a csőd felé haladnak, a családok nélkülöznek, a férfiak pedig jellemzően Magyarországra menekülnek a besorozások elől.
A polgármesteri hivatalokban már két hónapja nem tudnak fizetni a dolgozóknak. Pedig a hivatalok munkatársai körülbelül 20 ezer forintot keresnek. Egy nyugdíjas pedig csupán 15 ezer forintnyi hrivnyát kap havonta.
Az emberek korábban nem is akarták annyira a magyar állampolgárságot, de amióta kitört a háború, mindenkinek jól jön az uniós útlevél.
A férfiak eldobálták az ukrán papírjaikat, hogy ne tudják megfogni őket. A nehézségek miatt egyre többen járnak lopni, rabolni a falvakba. Leginkább azok a cigányok járnak át, akik a gyerekeik után a Janukovics-érában komoly támogatásokat kaptak.
Ezeket azonban megvonták, a szociális háló megszűnt. Félő, hogy télen, a magas gázszámlák miatt éhezni vagy fázni fognak az emberek, és ismét az utcára vonulnak – mutat rá Hegedüs Attila, Beregsom polgármestere, aki szerint néhány hónap múlva újra lángba borulhat a Majdan, Kijev főtere.
Napi Gazdaság
Gál Mária ellenzéki újságíró szerint alapvető kérdés képes lesz-e Petro Porosenko államfő valamint Arszenyij Jacenyuk kormánya nyíltan és egyértelműen elhatárolódni a szélsőjobboldali erőktől, amelyek az ukrajnai puccs, Majdan óta tulajdonképpen szövetségeseik.
A másik kérdés az, képes lesz-e megfékezni a hatalom az immár nem elhanyagolható fegyveres erőt képező önkéntes alakulatok ámokfutását, vagy enged, ha tényleges ellenállásba ütközik?
A nagyközönség elsősorban hazafiaknak tartotta őket sokáig, a hatalom pedig szövetségesnek, annak ellenére, hogy nemzetközi jogvédő szervezetek kezdték szóvá tenni rémtetteiket, s leszögezni, hogy háborús és emberiségellenes bűncselekményeket követnek el.
Az önkéntes alakulatok legtöbbje nem hajlandó elismerni a minszki egyezményt, a kelet-ukrajnai háború folytatását akarják és provokálják is a keleti frontvonalon. (Nv 15)
Kijev hímes tojásként bánik a Majdanon megerősödött, és önállóvá vált paramilitárisokkal. Az egykori szövetségesek ugyan kínossá váltak a hatalom számára, Kijev azonban fél erőteljesen fellépni velük szemben.
Ezt a szélsőségesek is érzik, ezért aztán kompromisszumok helyett inkább fenyegetően lépnek fel a hatalommal szemben.
Magyar Nemzet
A Jobboldali Szektor nevezetű szervezet gyakorlatilag túszul ejtette az új ukrán kormányzatot. A Munkácson készült döbbenetes videofelvételeken látszik, milyen hidegvérrel akciózott a maroknyi, állig felfegyverzett, alighanem a kelet-ukrajnai fronton edződött PSZ-harcos.
Megdöbbentő volt, hogy a hatalom milyen határozatlanul (vagy talán félelemmel) kezeli az ügyüket. Egészen másként bánnak velük, mint kelet-ukrajnai szakadárokkal: a Munkács környéki erdőkbe visszavonult fegyveresekkel alkudozás kezdődött.
A kárpátaljai események az egyik legrémisztőbb forgatókönyv megvalósulásának veszélyét vetítik előre: ha folytatódik a szélsőséges nacionalisták erőszakos térnyerése, a keleti mellett Ukrajna nyugati végén is tűzfészek alakulhat ki, ami már a magyarokat is veszélyeztetheti.
Pedig a választók ezt biztosan nem akarják, és a tavalyi parlamenti választásokon a Jobboldali Szektor a szavazatok 1,8 százalékát kapta.
Népszabadság
Az EU nyomására Görögország megállapodott a hitelezőkkel, olyan áron, amit higgadtabb szakértők is a nemzeti szuverenitás teljes lerombolásának, bosszúnak tartanak, vagy, ahogy a világhálón is terjed, puccsnak: az eurózóna elitje puccsot hajtott végre egy tagállam ellen.
Hallgassa meg hanganyagot! Kattintson!
http://109.199.58.1/1Vaw_4gEJtkC6CN_7Zp-SWvf8gDqQKBZacAQ=/4638/_demand/0080ca29_6892171.mp3
Mi történhetett a háttérben, hogy a görög miniszterelnök elfogadta ezt, miközben a népszavazás elutasította a további megszorításokat? A Vasárnapi Újságban Boros Imre és Bogár László közgazdász igyekezett válaszokat találni a kérdésre.
Boros Imre szerint Athént egyértelműen megzsarolta a trojka vezette nemzetközi pénzhatalom, amelynek csodálatos képessége "saját disznóságait más cipőjébe helyezni". Szerinte a görögöknek azt mondhatták, ha ezt a megállapodást nem írjátok alá, ti voltatok azok, akik az országot bedöntöttétek, és a bajokat a népre zúdítottátok.
„Diszkrét beszélgető hálózat”
Bogár László is úgy látja, hogy a háttérben egy ismeretlen és megnevezhetetlen főszereplő, hatalmi struktúra áll. Ez a „diszkrét beszélgető hálózat” tartja szerinte kezében a globális hatalmi rendszert, és egyre több jel utal arra, hogy nem jó felé viszi a világot. Úgy véli, azt a félreértést is el kellene végre oszlatni, hogy ezt a tenger sok pénzt, amelyet a görögök kaptak, ők használták, pazarolták volna el. Görögország ugyanis - hívja fel a figyelmet - az elmúlt 4-5 évben nem növelte, hanem körülbelül 100 milliárd euróval még csökkentette is a felhasználását, a pénzeket pedig, csakúgy, mint korábban, hitelezői kapják.
Az Európai Központi Bank már az előző körben is bőven visszapótolta a német és francia bankoknak a korábban elengedett adósságot az ezermilliárd eurónyi olcsó forrással, amin végül többet kerestek, mint vesztettek - emlékeztet Boros. Aztán 240 milliárd eurót dobtak össze az államok, hogy átfolyatva a pénzt a görögökön a bankoknak fizessék ki, most pedig arról van szó, hogy a görög adósságkockázati mutató meredek emelkedését kihasználva a spekulatív tőke megvesz száz egység adósságot harmincért, és százat kap vissza érte a görögöknek címzett pénzből, azaz a befektetés több száz százalékos profitot hoz – értékeli a helyzetet a szakember.
Mesterségesen keltett hisztéria
Görögország 2008-ig körülbelül 6 százalékon kapott kölcsön, ez 2012-re 36 százalékra nőtt, és egy mesterségesen keltett hisztériával – a görög gazdasági összeomlással fenyegetve – egy óriási adóssághegyet építtettek a görögökkel, akik persze ezt sosem fogják tudni megfizetni. Ezért aztán az adósságukat mindig új pénzekkel terhelik meg, ám ezeket nem ők kapják, hanem a hitelezők, akik, miközben az euró-alapkamat 0,2 százalék, a görög pánikot kihasználva ennek a hozamnak a sokszorosát tehetik zsebre.
Magyarország kitört
Ebbe a játékba akarták beleforgatni Magyarországot is, és ezt a játékot kapcsolta ki az Orbán-kormány „bűnös módon”, és, bár mi is toljuk még az adóssághegyet, a finanszírozás már sokkal olcsóbb – mondják a közgazdászok. A töréspont szerintük valahol 2011-12 fordulóján következett be, amikor 11,5 százalékon volt a most 1,5 százalékos magyar alapkamat, és hasonlóan próbáltak velünk is elbánni, Orbán Viktor azonban egy másik utat választott: nem megszorított, hanem belföldre forgatta vissza a jövedelmek egy részét, a Magyarországon nagy profitot termelő szektorokat pedig alaposan megadóztatta, és végül sikerült kibújni a szorításból.
A FED-nek kell az eurózóna
A folytatásról Boros azt mondta, úgy látja, az Egyesült Államok minden áron egyben akarja tartani majd az eurózónát, ezért a "madzagokat rángató" amerikai magánintézmény, a központi bank szerepét betöltő FED mindent meg is tesz majd azért, hogy egy pénzügyi irányítás alatt tartson (az Egyesült Államokkal és Kanadával együtt) 800 millió embert, és tovább nyomtatja majd a bankót.
pólus online
Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke szerint Romániában beindult egy külső hatalom által manipulált folyamat, aminek a célja, hogy egy külföldre elkötelezett új elit váltsa fel a régit, amelyet éppen a korrupció elleni – amúgy méltán népszerű és aktuális – harc jegyében próbálnak diszkreditálni.
Ennek azonban nagyon durva következménye van a magyar közösségre nézve is. A korrupcióellenes tisztogatás ürügyén több polgármesterünket is elvezettek anélkül, hogy komolyabban vehető vádakat felsorakoztattak volna velük szemben.
Ugyanilyen hamis alapon megpróbálják semmissé tenni a kommunizmus idején államosított tulajdon visszaszármaztatására vonatkozó összes döntést, amely a magyar közösségnek szolgáltatott igazságot.
Erdélyben túlzás nélkül ismét önvédelemre kell berendezkedni, s ehhez a legszorosabb – de megegyezésen alapuló – nemzeti egység kell.
pestisracok.hu
Szent István maga döntötte el, hogy országába kit fogad be, és kit nem. Csak az léphetett az ország területére, aki erre engedélyt kapott.
Elképzelhetetlen volt, hogy a „zöldhatáron” idegenek tömegei akadálytalanul tóduljanak be az országba, engedély nélkül.
Magyar Hírlap
Nabil Saat veterán palesztin diplomata szerint az oslói folyamat kudarcot vallott. 15 évvel a végleges békeszerződés elméleti időpontja után a zsidó telepesek száma megnégyszereződött, 160 ezerről 650 ezerre.
Ciszjordániát ellepték, eltulajdonították, a kilencvenes évek elején 1,8 százaléka fölött rendelkeztek, ma 62 százaléka fölött. A vízkészlet nyolc százaléka kerül a palesztinokhoz, 92 százaléka pedig a telepesekhez.
Az ásványkincsek 100 százalékát hasznosítják ők. Ha – mert Amerika engedi - a megszálló megváltoztatja a status quót, akkor semmi nem fogja arra indítani, hogy megállapodjon.
Az amerikaiak felelősek, bűnösek, hogy ezt megengedték nekik. Az izraeliek soha nem fogadták el a 67-es határokat, s ma is azt mondják, soha nem lehet független palesztin állam, pedig ezekről megállapodások, ENSZ-határozatok vannak.
Az amerikaiak nyilván nem fognak változni, bármennyire is ígérte Barack Obama. Ezért van szükség egy új, ha úgy tetszik, dél-afrikai stratégiára.
„Nyomást fogunk gyakorolni Izraelre, hogy a megszállás nagyon sokba kerüljön neki. Azt akarjuk, hogy a nemzetközi közösség bojkottálja az illegális izraeli telepek termékeit.
A nyomás nemzetköziesítése és az erőszakmentes ellenállás azt eredményezheti, hogy vissza tudunk térni a tárgyalóasztalhoz”.
„Az a célunk, hogy ne legyen fegyveres felkelés. Garantálni nyilván nem tudjuk”. Izraelnek mindig szüksége volt ellenségekre, hiszen azok fényében úgy tűnhet, mintha ők lennének az áldozatok.
Napi Gatdaság
Facsinay Kinga, szakújságíró szerint nehéz is lenne ésszerű magyarázatot adni arra, miért kockázatosabb kölcsönadni hazánknak, mint például Bulgáriának, Namíbiának vagy Törökországnak.
A tények szemlátomást nem zavarják különösebben a Moody’s elemzőit. Tavaly 3,6 százalékkal nőtt a magyar GDP, ami a második legjobb eredmény volt az Európai Unióban.
Az Orbán-kormány már három éve tartja jóval az unió által elvárt három százalék alatt a GDP-arányos államháztartási deficitet. Ezen eredményeket a piacok is látják, és az ő minősítésük régóta sokkal kedvezőbb, mint a három nagy ügynökségé.
Nem véletlen, hogy a bóvli kategóriás magyar állampapírokat egy jó ideje alacsonyabb hozamok mellett vásárolják a befektetők, mint a szomszédos Romániáéit, amely pedig befektetésre ajánlott besorolású.
13 év óta először hároméves lejáratig még az öt adóskategóriával fölöttünk minősített lengyel állampapírok után is magasabb hozamot fizetnek, mint a magyar papírok után.
Már rég kirántották volna hazánkat a bóvliból, ha a kormány 2012-ben elfogadta volna a Nemzetközi Valutaalap gyámkodását, vagy ha eltörölte volna a különadókat, főként a bankadót.
Mintha elvárás lenne, hogy nem szabad elismerni a renitens magyar intézkedések eredményeit, mert a végén még más peremállamok is kedvet kapnak az önállóskodáshoz.
Napi Gazdaság
A visegrádi vár erődítmény a Dunakanyarban. A Visegrádi-hegység magas sziklacsúcsától le egészen a Duna partjáig húzódik.
A középkori vár fontos politikai és katonai szerepet játszott a magyar történelem során egészen a 17. század végéig, amikor hadászati jelentőségét elvesztette.
A történelem folyamán több erődítményt is emeltek, hogy ellenőrzésük alatt tarthassák a szoroson átvezető utat. Az 1241–1242-es tatárjárás viharai által romba dőlt ispánsági vár köveiből IV. Béla király építtette fel az újabb veszedelem elleni félelmében a hatszög alakú, vastag falú lakótornyot, amit a néphagyomány később Salamon-toronynak nevezett el.
Míg az uralkodó a Duna parton építkezett, addig felesége, Mária királyné a magas sziklacsúcsot erődíttette meg az eladott ékszerei árából befolyt pénzen.
A következő időszakban megépíttették a kényelmesebb lakhatást biztosító Duna folyó melletti Palotát, így a zordon kővárban csak a helyőrség állomásozott.
Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején a felsővárbeli ötszögletű öregtoronyban őrizték a Szent Koronát.
A következő évszázadokban már a könyörtelen időjárás és az emberek bontásai alaposan lefogyasztották mind a várkomplexum, mind az egykori királyi Palota épületeit.
Bár korábban is végeztek feltárásokat, de csak az 1960-as évektől indult meg korszerű műemlékvédelmi helyreállítása a magyar történelem fontos színteréül szolgáló visegrádi várnak, melynek munkálatai még sok generációnak adnak feladatot.
"Legtöbb ember egy életet tölt el azzal, hogy módszeresen, izzadva, szorgalmasan és ernyedetlenül készül a boldogságra.
Terveket dolgoznak ki, hogy boldogok legyenek, utaznak és munkálkodnak e célból, gyűjtik a boldogság kellékeit, a hangya szorgalmával és a tigris ragadozó mohóságával.
S mikor eltelt az élet, megtudják, hogy nem elég megszerezni a boldogság összes kellékét. Boldognak is kell lenni, közben."
Márai Sándor (1900-1989) - író, költő