Orlai Petrics Soma (1822-1880) festményeiből

 

Felvidéki eredetű evangélikus családban született, anyai ágon Petőfi Sándor másod-unokatestvére. Középiskoláit Mezőberényben, Szarvason és Sopronban végezte,

 

Pápán pedig jogi végzettséget szerzett. Tanulmányai egy részét Petőfivel és Jókaival töltötte, hatásukra írogatott is. 1846-tól festészeti tanulmányokat folytatott Bécsben Ferdinand Georg Waldmüllernél, Münchenben Wilhelm von Kaulbachnál, később Rómában és Párizsban.

 

Egy ideig Debrecenben arcképfestésből jól megélt, majd ismét Bécsben telepedett le, de a pesti állandó műtárlat megalakulása után 1855-ben Pestre költözött.

 

1851-től használta az Orlai nevet. 1861-től az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat igazgató-választmányi tagja, olyan neves festők társaságában, mint Barabás Miklós, Zichy Jenő, Than Mór.

Adventre készülünk, a kegyelmi idő kiteljesedésére - kegyelem csak a bűnbánóknak jár

 

Fodor Lajos írta Halmiból - Partium

 

Igaz az Úr! Elszaggatja a gonoszok kötelét (Zsoltárok 129)

 

Sokunkban felmerül az a kérdés, érdemes-e istenfélő, keresztyén életet élni, mi a hasznunk abból, hogy Isten törvényét megtartjuk. A világ mást mutat: az erőszakosoké, a törtetőké a jövendő.

 

Az egyik szülő így biztatta gyermekét: “Ne légy olyan csendes és hátrahúzódó, harcold ki magadnak osztálytársaid előtt, ami téged megillet”.

Még “tanítással” is alátámasztotta igazát: ”Az életben is az érvényesül, aki legyőzi a másikat.”

 

A zsoltáros azokra panaszkodik, akik ifjúsága óta elnyomták, kisemmizték, sokszor emberségéből is kivetkőztették Izráelt. Az elmúlt héten emlékeztek azokra, akiket ” malenykij robotra” vagy a Gulákra hurcoltak. Kevesen tértek vissza közülük.

 

Az egyik idős asszony azt mondotta, hogy egyáltalán nem tekintették embernek őket. A másik vélemény pedig arra a valóságra mutat rá, hogy a pribékek egyáltalán nem akartak senkit életben tartani, de ki akarták használni az embertömeg utolsó energia tartalékait, ezért dolgoztatták őket kíméletlenül.

 

A háborús bűnösök vagy a tömeggyilkosok legtöbbje megkapta már méltó büntetését, de még sok helyen tabutéma az ártatlanok szenvedtetése.

 

Léteznek ” tabuemberek”, akik rejtőznek, nem mernek a világ elé állni. Titkos bűnök is léteznek, amelyek még nem kerültek felszínre mind a mai napig.

 

A zsoltáríró szerint Isten igazsága érvényesül előbb vagy utóbb, a bűnösöket utoléri a büntetés. Advent van, a kegyelmi idő kiteljesedése.

A kegyelem csak a bűnbánóknak jár. Ámen!

refszatmar.eu

Áldott hetet mindenkinek!

Magyar népi díszítések - Beregi hímzés - Kárpátalja - Alföld

 

A beregi keresztszemes mintáknak megszámlálhatatlan változata van. Piros és fekete, vagy kék és fekete színezéssel készülnek.

 

A mintáknak jelentése van: találunk tulipánt, pávát, szarvast, vagy éppen gránátalmát, szegfűt. Régen a kézzel szútt vászonba hímeztek, ma már inkább fehér kongréba kerülnek a színek.

 

A keresztszemes hímzés - ahogyan a neve is mutatja - szemenként, öltésenként kerül az anyagra. Nincs előrajzolva a minta, a hímzők meglévő hímzéseket másolnak át öltésről-öltésre haladva.

 

Érdemes megfordítani ezeket a munkákat, s megnézni a hátoldalukat: elképesztő pontosságot és finomságot mutat a hímzések fonákja is.

 

A minták párnákat, abroszokat, apró terítőket, használati tárgyakat díszítenek. A színviláguk miatt jól illenek modern stílusú lakásokba is.

 

A fonalak és a vászon tartós, így nem kell a "tisztaszobában" érintetlenül tartani, nyugodtan lehet használni terítéknek az asztalon.

 

kattints a képekre - érdemes!

Kárpát-medence madarai - Vadlúd sokadalom az Öreg tó felett - Tata - Dunántúl

 

A tatai madártalálkozó Magyarország egyik különleges természeti és természetvédelmi jelensége és eseménye.

 

A tatai Öreg-tavon késő ősszel több ezer vadlúd találkozik, hogy itt teleljenek, ha nem túl hideg a tél.

 

A vadludak mellett számos más madár is látogatja az Öreg tavat.

A világ legkülönlegesebb vízesése - Bigér-vízesés - Bánsági-hegyvidék - Bánság

 

Listát állított össze a világ különleges vízeséseiről a The World Geography szaklap, amelynek élére a Bánsági Bigér vízesés került.

 

A zuhatag a Krassó-Szörény megyei Oravicabánya város szomszédságában található, és ez a természeti szépség még Erdélyben, illetve Magyarországon is alig ismert.

 

A vízesés különlegessége hogy a víz nem egyetlen tömegben, hanem kis ágakra válva zubog lefelé, és 45 párhuzamos sugárban folyik. A robosztus, mohával fedett vízesés a Bánsági-hegyvidék erdőségében található, és egy föld alól előtörő folyó táplálja.

 

A listára olyan természeti különlegességek kerültek még fel, mint az USA-ban található Eternal Flame Falls, amelynek érdekessége, hogy a zuhatag barlangjának belsejében gáz is képződik, így a víz mögött egy 10-20 centiméteres láng gyújtható, ami nem alszik el az előtte lezúduló víztől.

 

A Fülöp-szigeteki Asik-Asik vízesés 60 méter magas és 140 méter széles, a növényzet szinte függönyt képez a sziklafalon, ahonnan lezúdul, és a helyiek szerint a víznek gyógyereje van.

 

A listán a negyedik egy ausztráliai vízesés, amelynek érdekességét az adja, hogy vízszintesen esik a víz.

 

Az Antarktisz Véres vízesése is felkerült a legfurcsábbak közé, amely nevét a vöröses színe után kapta, az érdekes elszíneződést a kioldott vasoxid okozza. A víz különlegessége még, hogy a tengernél négyszer több sót tartalmaz, ami miatt a vízesés még mínusz 10 fok alatt sem fagy meg.

 

A Svartifoss, vagyis Fekete vízesés az izlandi Skaftafell Nemzeti Parkban található, fekete láva oszlopokról zuhan alá.

 

A libanoni Baatara Gorge vízesés olyan barlangot alakított ki maga alatt, amelyben három egymás fölé elhelyezett híd fut, a víz pedig ezek mögött zuhan a szakadékba.

 

A listára került mexikói Hierve el Agua pedig valójában nem is vízesés, hanem egy vízesést formázó kő képződmény.

 

kattints a képekre - érdemes!

A Bánság teteje - Szárkő-hegység - Bánság

 

A Szárkő név az ómagyar “szár” szóból származik, aminek jelentése kopasz kő. A sípályái révén ismert, Kishavast (1802 méter) is magában foglaló Szárkő-hegység a Déli-Kárpátok északnyugati részén helyezkedik el, Hunyad és Krassó-Szörény megyék területén. A Szárkő-csúcs magassága 2190 méter.

 

A hegység nyugati határa Temes folyó – amely a Szörényi-Érchegységtől választja el - északon – a Pojána-Ruszka hegység irányában – a Bisztra folyó határolja ; délkeletről pedig a Hideg, a Sík és a Sebes – patakok völgye választja el a Cserna-, a Godján-, és a Retyezát-hegységektől.

 

A Szárkő-hegységet könnyen meg lehet közelíteni, hiszen Temesvártól csupán 130 kilométerre található.

 

Lugos és Karánsebes érintésével, Borlón keresztül végig műút vezet egészen a Kishavasra induló libegő alsó állomásáig.

Kárpát-medence virágai - Fekete hunyor - népies nevén karácsony rózsája, vagy krisztusgyökér

 

A hunyorok a kert legkorábbi évelői. Száznál is több fajuk létezik, melyek mindegyike mérgező. A kertekbe csak 1-2 fajt, és a rengeteg hibridet ültetnek.

 

A fekete hunyor (Helleborus niger) napsütötte helyeken sokszor már karácsonyra virágzik főleg a Mecsekben, a Magas-Tátrában. Szépsége miatt pedig méltán megérdemli a népi elnevezését: karácsony rózsája, vagy krisztusgyökér

Régi magyar filmcsillagok - Dajka Margit (1907, Nagyvárad-1986, Budapest)

 

Már kilencéves korában szerepelt színpadon szülővárosában, Váradon. Kamasz lányként Kolozsváron Hetényi Dömény Elemér színiiskolájában tanulta a mesterséget. Tizenöt évesen szerződtette a nagyváradi színház. 1924-ben kapta első felnőttszerződését Kolozsvárott.

 

1927-ben indult magyarországi pályája, Horváth Árpád meghívta Hódmezővásárhelyre vendégszereplésre. 1927-ben szerződtette a miskolci színház, innen 1928-ban Szegedre, majd 1929-ben Budapestre a Vígszínházhoz kerül.

 

Fellépett a Nemzeti Színházban, a Belvárosi és a Pesti Magyar Színházban, játszott a Kamara, Andrássy úti, Erzsébetvárosi és Vidám színpadon is.

1945 után a Belvárosi, Petőfi, 1963-tól 1968-as nyugdíjba vonulásáig a Thália tagja volt. A hetvenes években a Madách Színházban szerepelt, és sokat filmezett.

 

1983-ban Budapesti Operettszínházban a Szerdán tavasz lesz című darabban lépett fel. Élete utolsó éveiben Nemes Nagy Ágnes Bors nénijeként szórakoztatta a gyerekeket.

 

Naiva szerepekkel kezdte pályáját, gyakran szerepelt zenés játékokban szubrettként, később inkább drámai hősnő, majd az anyaszínésznő szerepét alakította.

 

Nagy hatású, sokoldalú színészetében tragikai és komikusi elemek is hitelesek voltak.

 

1932 óta filmezett, kezdettől fogva vezető főszerepeket alakított, amelyekben temperamentuma és fanyar szépsége érvényesült.

 

Vezető egyénisége lett a magyar filmművészetnek is, a Liliomfi vénkisasszonya és az Ismeri a szandi mandit? alkoholista öregasszonya, vagy a Szindbád Majmunkája és a Macskajáték Orbánné szerepeire emlékezve.

 

Filmes szereplései:

Piri mindent tud (1932) - Piri, Bognár felesége

Rákóczi induló (1933) - Vilma, Jób lánya

A torockói menyasszony (1937) - Patkós Nagy Rózsi

Mai lányok (1937) - Kati, a cselédlány

A falu rossza (1937) - Finom Rózsi

A harapós férj (1937) - Lina, Péter elvált felesége

Az ember néha téved (1937) - Zizus, az utcalány

Az elcserélt ember (1938) - Anna, Benedek Péter felesége

Borcsa Amerikában (1938) - Borcsa

János vitéz (1938) - Iluska

Vadrózsa (1939) - Éva

Pénz beszél (1940) - Julcsa

Sárga rózsa (1940)

Háry János (1941) - Örzse

Szakitani nehéz dolog (1942), rendezte: Mártonffy Emil

Szerelmi láz (1942) - Éva, rendezte: Lázár István

A zenélő malom (1943) - Bogár Cica, pesti dizőz, rendezte: Lázár István

Liliomfi (1954) - Kamilla

Szakadék (1956) - Bakos néni

A tettes ismeretlen (1957) - Nagymama

Vasvirág (1958) - Racsákné

Akiket a pacsirta elkísér (1959)

Égrenyíló ablak (1959)

Zápor (1960)

Amíg holnap lesz (1961)

Az orvos halála (1965)

Szentjános fejevétele (1965)

A férfi egészen más (1966)

Hogy szaladnak a fák… (1966)

Változó felhőzet (1966)

A völgy (1967)

Elsietett házasság (1968)

Tiltott terület (1968)

Diák szerelem (1968) rövidfilm

Az oroszlán ugrani készül (1969)

Pokolrév (1969)

Ismeri a szandi mandit? (1969)

N.N., a halál angyala (1970)

Szindbád (1971)

Volt egyszer egy család (1972)

141 perc a befejezetlen mondatból (1974)

Macskajáték (1974)

Ballagó idő (1975)

Az öreg (1975)

Herkulesfürdői emlék (1977) - Öreg primadonna

Legato (1977) - Zarkóczy Amálka

A kedves szomszéd (1978) - Iduka

Csontváry (1979) - Mama

Égig érő fű (1979) - Oszkár nagyanyja

Vőlegény (1982) - Gyengusné

A nagymama (1985) - Szerémi grófnő

 

Televíziós filmjei:

Ivan Iljics halála (1965) MTV

Kristóf, a magánzó (1965) MTV

Jövedelmező állás (1965) MTV

Tűvétevők (1966) MTV

Tüskevár 1-8. (1967) MTV - Tutajos nagymamája

A nagybácsi álma (1967) MTV

Élő Antigoné (1968) MTV

Földindulás (1970) MTV

Fekete macska (1972) MTV - Zsófi néni

És mégis mozog a föld (1973) 1-3 MTV

A bóhoc felesége (1975) MTV - Nudicsné

Szürkezakós és a mama (1976) MTV

Haszontalanok (1976) MTV

A kisfiú meg az oroszlánok (1979) - Bruckner Szilvia

Képviselő úr (1979) – „nagyanyós”

Társkeresés No. 1463 (1980) MTV - Ring Anikó, a pótnagyi

Bors néni (1981) MTV - Bors néni

A nagymama (1985) MTV - Szerémi grófné – Csiky Gergely A nagymama, címszerep, 1985.