A szankciónak semmilyen jogalapja nincsen
Martin Schulz, az Európai Parlament szocialista elnöke (szocialista politikus – szerk. megjegyzése) szerint a bizottságnak el kellene gondolkodnia azon, nem kontraproduktív-e a súlyos gazdasági helyzetben lévő országok, például Magyarország esetében forrásokat elvonni? (Nb, 12. 03. 02) Csaba László szerint önmagában már az is kérdéseket vet fel, ha egy recessziós környezetben a GDP 2,5 százalékénak megfelelő megszorításokat vár el az unió egy országtól. (MN, 12. 03. 03.) Csaba László szerint a kohéziós alap befagyasztását pedagógiai okokból helyezte kilátásba csak velünk szemben az Európai Bizottság. A fizetésképtelenség szélén álló Görögország vagy Írország esetében egy ilyen szankciónak már a bejelentése is óriási pánikot keltene a piacokon. Marad tehát a középmezőny, benne Magyarország. Könnyen belátható: ennek a szankciónak semmilyen jogalapja nincsen. Tökéletesen ellentétes a lisszaboni szerződéssel. A bizottság és a befektetők szeretnék tudni, hogy miképp képzeli a kormány a hiánycsökkentést az egyszeri intézkedések kifutása után. De ez egy közgazdasági vita, ebbe nem fér bele egy jövőbeli költségvetési hiány miatti szankcionálás. (168 óra)
A szakadék tovább mélyül
Szabó Anna szerint az uniós átlagnál szegényebbeknek járó források zöme a fejlesztésekkel megbízott külföldi kivitelezők révén gyakorlatilag visszafolyt a gazdagabb államokhoz. A fizetési mérlegek régóta óriási eltérést mutatnak a gyengébbek kárára, vagyis a tőke és az áru szabad áramlása a fejletteknek kedvez. Az egyenlő bánásmód Európájában a szegény és a gazdag tagországok közötti szakadék tovább mélyül. Hazánk helyzete az unió hitelességi válságának csak egy fejezete, de a méltánytalanságnak sajnos az eddigi legjobb példája. Így lehetett a Malévot épp most 80-100 milliárdos bírsággal sújtani tiltott állami támogatás miatt, miközben ugyanez az állami támogatás a bankok és a multinacionális nagyvállalatok esetében megengedett. Így lehetett 0,25 százalékpontnyi feltételezett deficitkülönbség miatt a nekünk jogosan járó felzárkózási alapokat befagyasztani, és az összesen 2000 uniós kötelezettségszegés közül csak hazánk elleni ügyekről vitanapokat tartani az Európai Parlamentben. (MN, 12. 03. 03.)
Az Európai Bizottság felelőssége
Mohi Csaba szerint az Európai Bizottság és annak elnöke számos reá bízott feladatot nem teljesít. Nem csupán Görögországnak, de egész Európának, sőt a globális monetáris rendszernek okozott súlyos károkat azzal, hogy tíz éven keresztül elmulasztotta a görög adósságállomány szigorú és folyamatos ellenőrzését, pedig az kötelező feladata lett volna. A lisszaboni szerződés öt éve tiltja az „uniós polgárok közötti diszkriminációt, az alapvető emberi jogok sérelmét, és egyúttal megköveteli a nemzeti hagyományok az anyanyelv használatához való jog, az emberi méltósághoz való jog és általában az emberi jogok ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartását.”. A Bizottság azonban tűri, hogy az unió két tagállamában intézményes alapon kollektív bűnösnek minősítsenek két uniós nemzetet (Benes-dekrétumok), vagy hogy Szlovákiában betiltották a magyar nyelv (tehát az unió egyik hivatalos nyelvének) használatát. A magyar állampolgárság felvétele miatt szlovák állampolgárságától megfosztott felvidékiek esetében nem érvényesítik a letelepedés és a munkavállalás szabadságát, az európai parlamenti és a helyhatósági választásokon való szavazati jogot vagy az egészségügyi, szociális ellátáshoz és a nyugellátáshoz való alapvető jogot. (MN, 12. 03. 03.))
A felvidéki magyarokról
A 2011-es szlovákiai népszámlálási adatok szerint a felvidéki magyarok száma a lélektani határ, azaz félmillió alá csökken. Szlovákiában 458 ezer magyar nemzetiségű lakos él, ami az össznépesség 8,5 százalékát teszi ki. A 2001-es népszámláláshoz képest 62 ezres fogyás tapasztalható, és az elmúlt húsz év alatt 109 ezer magyarral lett kevesebb Szlovákia területén. Száz év alatt 30-ról 8,5 százalékra csökkent a magyarok aránya Szlovákiában. A mostani adatokban megdöbbentő, hogy 382 ezer ember nem vallotta be nemzetiségét, ami a népesség hét százalékát jelenti. A 2001-es népszámláláskor ez csak egy százalék (54 személy) volt. 508 ezer személy magyar anyanyelvűnek vallotta magát, 10,1 százalék magyarul beszél a családjával. Felmerül a kérdés: aki otthon magyarul beszél, az nem magyar nemzetiségű? (MN, 12. 03. 05)
Hass, alkoss, gyarapíts...
Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort;
Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!
Kölcsey Ferenc, Huszt
A "Fóti dalból"
"Minden ember legyen ember
És magyar"
Fóti dal - 1842 - részlet
Vörösmarty Mihály (1800-1855) - költő, író, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia tagja
Petőfi koszorúi
Kelj, magyar ifjúság, légy te virág magad!
Nem drótos fűzérbe görbítve - légy szabad
virág szabad földön!
hogy árván maradva megrablott birtokán
mondhassa a magyar: "Kicsi az én szobám,
kicsi, de nem börtön!"
Babits Mihály, Petőfi koszorúi
Nemzetközi színházi fesztivál Sepsiszentgyörgyön
Sepsiszentgyörgyön Tamási Áron Színházban megrendezték a nagyszabású nemzetközi színházi fesztivált, a Reflex2-t.
Egy hét alatt hét ország díjnyertes előadásait láthatta a közönség. Ezek mellett a színházi biennálén a szakma legnagyobbjai vettek részt többek között Vilniusból, Krakkóból, Budapestről, Bukarestből.
Előadás és kiállítás a türi Magyar Ház felújításáért
A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház Mustármag című, Wass Albert írásaiból összeállított előadást mutatott be a Csíkszeredai Református Templomban.
A fotókiállítással egybekötött karitatív előadással a Tomcsa Sándor Színház csatlakozik az Erdélyi Magyar Televízió akciójához, amelyet a Balázsfalva mellett fekvő Tür nevű szórványmagyar falu plébánosa, Kémenes Lóránt indított útjára, és amely az ottani, az államtól használhatatlan állapotban visszakapott Magyar Ház felújítását tűzte ki célul.
A láthatatlan változat
Szabadkán bemutatták „A láthatatlan változat” című, tizenöt szerző tanulmányát tartalmazó kötetet, melyhez egy CD-t is mellékeltek amelyen megtalálható a négy évtizede alapított délvidéki Létünk folyóirat eddigi teljes anyagát is.
A Forum Könyvkiadó és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet gondozásában megjelent kötet CD-melléklete tartalmazza a Létünk negyedéves folyóirat eddigi minden lapszámának digitalizált változatát, és válogatást a lapban megjelent, az elmúlt négy évtizedet és a lapot jellemző tanulmányokból. Az 1971 vége óta a gazdasági és ideológiai válságok és a délszláv háborúk ellenére folyamatosan megjelenő Létünk eredeti célja az volt, hogy foglalkozzon a vajdasági magyar kulturális és művészeti élettel és társadalmi kérdéseivel.
Bencze Réka, aki 2007 óta a Létünk főszerkesztője hangsúlyozta, hogy a szakmailag mindvégig korrekt és tudományosan magas színvonalú folyóirat ma az egyetlen olyan magyar nyelvű tudományos lap Szerbiában, amelyben anyanyelvükön tudnak publikálni a vajdasági magyar kutatók, tudósok. Négy évtizedes működése alatt lényegében minden, a délvidéki magyar kulturális és tudományos életben szerepet játszó szerző írt a lapba.