A nyugat jólétének ára a perifériák periférián tartása
Fricz Tamás szerint nem vettünk észre, hogy a Nyugat jólétének ára nem más, mint hogy a centrumországok a perifériákat folyamatosan a periférián tartják, használja és kihasználja a periféria energiáit, piacait, munkaerejét, kiszivattyúzza onnan az erőforrásokat, ezzel újabb dinamikát adva a centrumszerep megőrzéséhez. Sajátos csapdahelyzetben vagyunk: a centrum érdeke az, hogy mi – miközben soha sem érhetjük el az ő színvonalukat – kritika nélkül álmodozzunk és ábrándozzunk róluk. Mi lenne, ha egyszer csak szakítanánk az alávetettség érzésével? Ha a Nyugatot tárgyilagosan szemléljük, azt is észrevesszük, hogy szabadságjogaik, mérhetetlen liberalizmusuk mögött vér, újra vér és elnyomás húzódik meg a történelemben. „Most ne beszéljünk az összes fontos nyugati ország híresen kegyetlen gyarmatpolitikájáról, s a „legszabadabb” Egyesült Államokról, amelyik a történelmét a bennszülött indiánok kegyetlen lemészárlásával és a feketék rabszolgamunkára kényszerítésével alapozta meg. Hol is voltak akkor az emberi jogok, a szabadságjogok, uraim?” Felnőtté és büszkévé kell válnunk nekünk, közép- és kelet-európaiaknak. És érdemes azokhoz fordulnunk, akikkel az érdekeink egyeztethetők. (MH 12. 03. 24.)
A pénzhatalom diktál
Ádám Attila, a Magyar Polgári Demokráciáért Alapítvány igazgatója szerint az Európai Unió intézményeinek működése és a kodifikált alapelvei elváltak egymástól, folytonos összeütközésben vannak. Az unió és azok szervei a nemzetközi pénzügyi, üzleti érdekek szatelit intézményeivé váltak. Ehhez igazodik szellemiségük, értékrendjük. Nem áll érdekükben az, hogy Magyarországon keresztény gyökerű értékek alapján berendezett társadalmi, gazdasági viszonyok szilárduljanak meg. Ezzel azonban saját alapértékeikkel kerülnek ellentmondásba. A magyar törvényhozásnak és kormánynak a magyar társadalom szempontjából nézve a szolidaritás jegyében hozott közteher-viselési, patrióta gazdaságirányítási, családvédelmi, erkölcsvédelmi, fogyasztóvédelmi, nemzetegyesítési stb. intézkedéseinek kifogásolt szellemisége nem az európai integráció érdekeit sérti, hanem a globális üzleti érdekek hegemóniája elleni, pénzben is kifejezhető sérelmet okozó támadásnak minősülnek.
A valódi konfliktus a nemzeti társadalmi szolidaritás és a nemzetközi üzleti érdekek között feszül. A nemzetközi üzleti érdekek hadrendbe állították valamennyi olyan eszközüket, amellyel a kormányváltás előtti status quo visszaállítását igyekszenek kikényszeríteni. Pénzügyi és politikai intézmények, közvéleményt formáló médiumok, jogvédő szervezetek, nemzetközi igazságszolgáltató centrumok, tagállami kormányok mozgósítását rendelték el. Ha a védendő érdekeik felől nézzük, tulajdonképpen nem aránytalan a reakció. Hiszen óriási kockázatot jelent nekik, ha széles körben követendő példává válik a globális üzleti érdekek újrapozícionálása a közteherviselés, illetve a hatalmi irányítás területén. (MN 12. 03. 27.)
Programozd át a gondolkodásodat!
„…változzatok meg értelmetek megújulásával…” (Róma 12:2)
Minden cselekedetünk mögött egy gondolat van. Ha tehát komolyan gondolod, hogy változtatni akarsz életeden, először a gondolkodásodon kell változtatnod. Ez nem könnyű, és nem történik meg egyik pillanatról a másikra. Képzeld el, hogy egy hajón vagy, amelyet robotpilóta irányít egy bizonyos irányba, de te hirtelen más irány mellett döntesz. Első lehetőség: akaraterő. Megragadod a kormányt, és abba az irányba kényszeríted, amerre te akarod; nyers erővel felülkerekedsz a robotpilótán. De folyamatosan érzed az ellenállást. Karod elfárad, és amikor elengeded a kormányt, vajon mi történik? A hajó újból az előre beprogramozott irányba fog haladni. Érted a lényeget? Ez történik akkor, amikor az életedet az akaraterőddel akarod megváltoztatni: „Arra kényszerítem magam, hogy abbahagyjam az ivást / ne csaljam többé a házastársamat / hagyjak fel a mértéktelen evéssel” és ehhez hasonlók. Akaraterőd csak rövid távú változást tud eredményezni, miközben állandó stresszt okoz, mert nem kezelted a dolog gyökerét a gondolataid átprogramozásával. A változás nem tűnik természetesnek, ezért végül feladod, visszatérsz a régi viselkedésmintákhoz, és ezt mondod: „Azt hiszem, én már csak ilyen vagyok. Sosem fogok megváltozni.” Második lehetőség: Isten ereje. Ez a jobb módszer!
A Biblia azt mondja: „… engedjétek, hogy Isten újjáformáljon titeket gondolkodásmódotok megváltoztatásával!” (Róma 12:2 NLT). A változás mindig az elmédben kezdődik! Gondolkodásmódod meghatározza érzéseidet, érzéseid pedig meghatározzák cselekedeteidet. Azt kérded, hogyan tudod megváltoztatni gondolkodásmódodat? Azzal, ha elmédet minden nap Isten Igéjével programozod be. „Hogyan tarthatja tisztán életútját az ember? Úgy, hogy megtartja igédet” (Zsoltárok 119:9 NKJV).
Áldott napot mindenkinek!
(maiige.hu)
Töhötöm
Orbán Viktor a kecskeméti Mercedes-gyárban
Orbán Viktor, miniszterelnök jelenlétében indították el a sorozatgyártást Kecskeméten. A miniszterelnök többek között arról beszélt megnyitójában, hogy a Mercedes-gyár megnyitása az utóbbi idők egyik legjelentősebb sikere Magyarországnak. Kecskemét a magyar járműipar újabb erődítménye, amely egy nagy lépéssel közelebb visz ahhoz a célhoz, hogy Magyarország a világ autóiparának egyik termelési centruma legyen.
A Mercedes-gyár magyar dolgozói hozzájárulnak a magyar járműipar szárnyalásához és a német-magyar gazdasági együttműködés erősítéséhez. Az autógyártás a teljes magyar gazdaság csaknem egytizedét kitevő iparág. A csütörtöki gyáravatás is azt mutatja, jó úton járunk, és német barátaink az élő bizonyítékai annak, hogy ezen az úton nem egyedül megyünk. Egy olyan autóipari vállalat sikeres gyáralapítását ünnepeljük, amelynek nevéhez nem kisebb innováció kötődik, mint az autó feltalálása. Az első autó történetéből kiderül: amikor merész újítók meg akarják változtatni a világot, a világ első reakciója az, hogy megpróbálja lebeszélni magát a nagy változásról. De hiába, a nagy változásokat nem lehet feltartóztatni.
Európának megújulásra van szüksége, a Mercedes-gyár avatása utat és reményt mutat nemcsak nekünk, hanem egész Európának. Európát pedig éppen Németország és Közép-Európa együttműködése tudja megújítani: a hagyományosan erős német gazdaság és a legnagyobb növekedési tartalékokkal rendelkező Közép-Európa közös erővel fogja felrázni az egykor szebb napokat látott kontinensünket, és fel fogja pörgetni Európa gazdaságát. Magyarország mindig is szövetségesének tekintette Németországot.
A kecskeméti üzemnyitás több egy egyszerű befektetésnél, ez egy értékteremtő szövetség: a Mercedes-gyárat üzemeltető Daimler AG valódi együttműködésre készül, hosszú távon számol, ugyanis kutató-fejlesztő tevékenységet is szeretne Magyarországra telepíteni, részt venni magyar szakemberek képzésében, és szeretne magyar beszállítókra támaszkodni. Magyarország tisztelettel fogadja az ilyen befektetőket, azokat, akiknek nemcsak a piacunk kell, akik nemcsak a biztos bevételt hozó monopolpozíciókra vadásznak, hanem értékteremtéshez keresnek partnereket a magyarokban.
-
A Mercedes-gyár mutatja a jó irányt, amely olyan jövőbe vezet, amelyben Európa maga mögött hagyhatja nyomasztó válságát, mert újra megtanul dolgozni - mondta végezetül.
Bérközgazdászok
Renaud Lambert mindenekelőtt arra emlékeztetett, hogy az Egyesült Államokban milyen hatalmas botrányt kavart Charles Ferguson könyve, amelynek a címe Inside Job volt, amit Belső Munkának fordíthatunk. Ferguson meggyőzően bizonyította, hogy a nemzetgazdasági elemzéseket végző, a közönség előtt semleges "egyetemi tanár" vagy "elemző professzor" címmel megjelenő közgazdászok nagy része mellékállásban általában nagy bankok vagy más nagyvállalatok tanácsadója és igazgatósági tagja.
Ők az elmúlt évek során dollárszázezreket kaptak azoktól a nagyvállalatoktól, ahol mellékesen dolgoztak. Ugyanakkor ezek a szakértők rendszerint nagyvonalúan elfelejtették a nemzetgazdaság helyzetét elemző publikációik során megemlíteni kötődéseiket az üzleti világhoz, és csak szerényen egyetemi és kutatóintézeti címeiket tüntették fel.
...ahogy Lambert írja a "közgazdászok igazán tudják, hogy nincsen ingyenebéd", vagyis a professzorok és a kutatók meg is szolgálják a közvéleményhez szóló megszólalásaikban és elemzéseikben a nagyvállalatoknak ezt a pénzt.
...Természetesen az önmagában nem baj, hogy a nagyvállalatok is kíváncsiak a nemzetgazdasági szakértők véleményére, és meg is fizetik azok munkáját. A baj ott kezdődik, hogy ezek az emberek semleges, elfogulatlan professzorokként jelennek meg a közvélemény előtt, egy szót sem szólva arról, hogy egyébként kitől kapják a fizetésüket.
Árva László
(MN)
Károlyi szobra
Azt mondják, a politikának nem feladata a múlt „helyretétele”, sokkal fontosabb, hogy a jelennel, és főleg a jövővel foglalkozzék. Még ebben is van némi igazság, csak az a baj, hogy ilyen több évtizedes diktatúra után ez csaknem lehetetlen. Amíg akadnak emberek, akik Károlyiban, sőt Kun Bélában találják meg a magyar demokrácia és a „progresszió” csíráját, addig baj van....Mellette (Károlyi Mihály mellett) fognak felszólalni és felvonulni mindazok, akik gyűlölik mindazt és mindazokat, akik Magyarországot naggyá tették, vagy legalább megpróbálták. Károlyi monumentálisan ronda szobra Siófokra kerül, a diadalív árnyékában....Mellette (Károlyi Mihály mellett) fognak felszólalni és felvonulni mindazok, akik gyűlölik mindazt és mindazokat, akik Magyarországot naggyá tették, vagy legalább megpróbálták. Károlyi monumentálisan ronda szobra Siófokra kerül, a diadalív árnyékában.
Szentmihályi Szabó Péter
(MH)
A Kárpát-medence magyar kulturális öröksége nemzeti önazonosságunk alapvető hordozója
A nemzeti örökségről szóló határozati javaslatot nyújtottak be kormánypárti képviselők az Országgyűlésnek szerdán. Az indítvány elfogadásával a törvényhozás egyebek mellett elkötelezné magát az iránt, hogy "Kárpát-medencei nemzeti kulturális örökségünket utódaink, valamint az emberiség számára megőrizze és továbbadja".
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője, Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter, a KDNP elnöke és L. Simon László, a parlament kulturális bizottságának fideszes elnöke azt kezdeményezi, hogy az Országgyűlés erősítse meg: Kárpát-medencei kulturális örökségünk nemzetünk múltjának és jelenének pótolhatatlan és egyedi forrása, valamint az európai és az egyetemes kultúra elválaszthatatlan összetevője.
A Ház a javaslat elfogadásával rögzítené, "határozottan támogatja a magyar-magyar örökségi turizmust annak érdekében, hogy a XX. században a történelem viharai által szétszakított nemzetrészek ismét egymásra találjanak" és elkötelezné magát amellett, hogy a Kárpát-medencei nemzeti kulturális örökséget az utódok, valamint az emberiség számára megőrzi és továbbadja. A Kárpát-medence magyar kulturális öröksége nemzeti önazonosságunk alapvető hordozója, s egyúttal nemzeti közösségünk hozzájárulása Európa és a világ kultúrkincséhez - olvasható az indoklásban, amely kitér arra is, hogy a határozati javaslatot várhatóan 2012 áprilisában, a műemléki világnap hónapjában és a magyar állami örökségvédelem intézményes működésének 140. évfordulóján fogadják el a képviselők.
Az indítvány szövege hivatkozik a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló 2010. évi törvény és a január elseje óta hatályos alaptörvény egyes, nemzetpolitikát érintő passzusaira is, és kifejezi azt a meggyőződést, hogy "a kulturális sokszínűség eszményét az egyesülő Európában több ezer éves közös múltunkra és hagyományaikra alapozva lehet megtölteni konkrét tartalommal".
(MTI.)
Az államadóságról
Csaba László szerint a görögök megmentésével nagyot fordult a nemzetközi hangulat, a dél-európai államok csődveszélye is kisebb, ezért, ha a kormány elég ügyes, elkerülhetjük az EU-IMF hitelfelvételt. Véleményét egy szűkebb körű megbeszélésen Orbán Viktorral is közölte.
Csaba szerint tíz százalékkal erősebb lenne a forint, ha a kabinet nem megy neki a Magyar Nemzeti Banknak. (MH, 12. 03. 20) Német Dávid, az ING szenior elemzője szerint egyik fél sem törekszik arra, hogy létrejöjjön a megállapodás. A nemzetközi környezet és Európa megítélése annyit javult, hogy egyelőre Magyarország nem jelentene fertőzésveszélyt az eurózóna országaira. (NG. 12. 03. 20) Róna Péter szerint a deficit érdemi csökkentéséhez Orbánéknak uniós kényszerre kell hivatkoznia. A pénzügyminiszterek tanácsa megszavazza a felfüggesztést, Orbán pedig elmondhatja, milyen buták és igaztalanok. De hát mit lehet tenni? Megszorítunk. (168 óra)
„Mocskos lejárató kampány indult hazánk ellen”
Mocskos lejárató kampány folyik Magyarországgal szemben, amelynek egyik eleme, hogy vélelmezett dolgok alapján hoznak ítéletet – hangsúlyozta Mohi Csaba egy fővárosi beszélgetésen. A jogász szerint az európai nemzeteknek meg kell őrizniük a szuverenitásukat.
Reméljük, hogy Európa egy svájci mintára fölépülő állam lesz, amelyben a helyi hatalmak megtartják a szuverenitásukat – mondta el Mohi Csaba, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára a Pesthidegkúti Polgári Körök Szövetségének és a Dombok Budai Polgári Egyesületnek közös, Pesthidegkúton megtartott háttérbeszélgetésén, ahol az esemény házigazdája Makra Krisztina, a II. kerület 13. számú egyéni választókörzetében, április 22-én tartandó időközi önkormányzatiképviselő-választás Fidesz–KDNP-s jelöltje volt.
Mohi úgy látja, az 1957-es római szerződés aláírása nagyrészt az 1956-os magyar szabadságharcnak köszönhető, mivel a szovjet lerohanás komoly félelmet váltott ki az európai nemzetekben. Tudomásul kell venni, hogy Schengennel fölszámolódtak a trianoni határok – tette hozzá. Az uniós tagsággal nem egy országot, hanem egy szétszakított nemzetet kell integrálnunk, ami sokkal komolyabb feladat, mint Görögország vagy Spanyolország esetében – vélekedett a szakértő.
Mocskos kampány
Mohi szerint mocskos lejárató kampány folyik Magyarországgal szemben. A jogász rámutatott: a lisszaboni szerződés is előírja, hogy az államháztartási hiány ne legyen magasabb 3 százaléknál, de azon országok esetében kedvezményeket kell érvényesíteni, akik rövid idő alatt nagyot csökkentettek. „Az már a középkor, amikor vélelmezett dolgok alapján hoznak ítéletet.”
„Mi történne, ha valaki július 14-én a francia nemzetet Párizsban gyalázná?” – tette föl a kérdést Mohi annak kapcsán, hogy francia szocialisták tüntettek március 15-én Budapesten, és hazánkat gyalázták. „Vajon az Egyesült Államok ügyészsége előtt egy színpadról lehetne-e szidalmazni a független intézményeket?”
Csak egy lehetőség van
A jogász rámutatott arra, hogy Európa három alapra épül, ezek: a Golgota, a Parnasszus és a Capitolium, „ezzel vagyunk többek, mint bármelyik más földrész”. Amerika rendkívül nagyban hozzájárult az uniós integrációhoz, egészen a brit bővítésig – hangsúlyozta a szakértő. 1973-at követően a brit–amerikai együttműködés különutassá vált, ami rendkívül nagy károkat okoz, és többek között akadályozza a közös európai külpolitika megvalósítását – tette hozzá.
Az IMF-hitel kapcsán kijelentette: azokban az országokban, amelyek eladósodtak a valutaalappal szemben, később jelentős zavargások törtek ki. Mohi szerint egy politikai támadás ellen nem tud hatékonyan védekezni a hozzánk hasonló méretű ország, csak egy lehetőség van: a diszkrimináció szigorú tilalma.
(MN)
Billegünk a vékony pallón
Három főbűn terheli a nyolc év szocialista kormányosait. Az egyik az, hogy felrúgták azt a rendszerváltáskor kialakult hallgatólagos megállapodást a politikai erők között, amely úgy szólt: soha többé nem finanszírozunk jóléti kiadásokat külföldi hitelekből, mint a Kádár-rendszer utolsó évtizedében, és nem kergetjük újabb adósságcsapdába ezzel az országot. Ha egy ország nyolchavi nyugdíjat termel meg, akkor nem lehet 13 havit kifizetni! (Mint ahogy nyilvánvalóan fenntarthatatlan az a felsőoktatási rendszer is, amelyben százezres nagyságrendű diákhiány van, vagyis csaknem 25 százalékkal nagyobb a kapacitása a tényleges igényeknél.) Ennek a pazarló költekezésnek és a befolyó pénzek leplezetlen lenyúlásának lett a következménye az adósságszint 25 százalékos növekedése a hazai össztermékhez (GDP) viszonyítva. Pedig a szocialisták padsoraiban nem hülyék ültek, akik nem tudták, milyen következményei is lesznek tetteiknek. Medgyessy Péter az utóbbi húsz év egyik legtapasztaltabb és legképzettebb bankárai közé tartozott, aki a rendszerváltás utáni transzfer rubel- átállástól a kormányprogramok kidolgozásáig, sok mindent levezényelt, vagyis folyamatában ismerte a gazdaság belső mozgásainak törvényszerűségeit. Tisztában kellett lennie azzal tehát, hogy a gazdasági válságok menetrendszerűen ismétlődnek, mivel a hetvenes évek óta gyakorlatilag minden évtized meghozta a maga krízisét. Az új évezred első évtizedének derekán, amikor hirtelen óriási pénzbőség mutatkozott a piacon, ki lehetett találni, hogy ez az állapot aligha tarthat örökké, és tartalékokat lehetett volna képezni a nehezebb időkre. Erről azonban az osztogatás-fosztogatás eufóriájában éppen úgy elfeledkeztek, mint a reformokról, amelyeknek az elmaradása a második fő bűnük. A nemzetközi piacok boldogan kifizették volna a szerkezetváltás, valamint az új elosztórendszerek első évei alatt a lakossági terhek kompenzációjának költségeit. Fájdalom nélkül át lehetett volna állítani tehát az országot egy fenntartható növekedési pályára.
Szalontay Mihály
(MH, 12. 03. 27.)