Janus-arc
Éppen elég volt már az MSZP-ből, meg általában a baloldalból. A Jobbik nevű tagozatukra sincs semmi szükség. Az útjuk végállomása ugyanaz. Ugyanaz a választói bázisuk is. A tájékozatlanok, az irigyek, a sikertelenek, a gondolkodni lusták, akik számára minden betegség egy recepttel gyógyítható, s az is fontos, hogy a kezelés ismertetése beleférjen két rövid mondatba. Az egyik eszköze a passzív önfeladás, a másiké a harcias önsorsrontás. Magyarország szempontjából e két metódusnak ugyanaz az eredménye. Mást mondanak, de ugyanoda jutnának vele. Az egyik szerint mindenkivel jóba kell lenni, a másik szerint mindenhonnan ki kell lépni. Az egyik mindenbe beleegyezik, a másik mindent elutasít. Nemzeti érdeket érvényesíteni egyik esetben sem lehet.
Csermely Péter
Magyar Nemzet
Az RMDSZ román pártokkal igen, magyar alakulatokkal nem működik együtt
Borbély Zsolt Attila szerint a polgármesteri funkció egy rátermett ember kezében nemzetstratégiai eszköz lehet Marosvásárhely magyarságának védelmében. Ezzel a nézettel ütközik az RMDSZ politikáját védelmező Máté András Levente, aki szerint az RMDSZ „első célja”, hogy ott legyen a parlamentben: a kormánynak a részesei akarunk lenni. Ha elfogadjuk, ha nem, Bukarestben döntik el a sorsunkat, és nem a helyi önkormányzatokban. Gergely Balázs az Erdélyi Magyar Néppárt alelnökét meglepi, hogy az RMDSZ több román párttal is gond nélkül koalícióra tudott lépni, de a magyar alakulatokkal képtelen az együttműködésre.
Magyar Hírlap
Nem kellene csodálkozni azon, hogy a görögök nem dalolva mennek a vágóhídra
Pósa Tibor szerint a görögök soha nem voltak elég érettek a közös valutához, és ma sem azok. Világos, hogy a görögök érdeke a kilépés. Csak ezzel tudjuk megadni az esélyt az országnak, hogy – hosszú távon egyszer majd lábra álljon. Vajon nem ugyanilyen hatást váltott volna ki Német- és Franciaországban vagy a Nyugat bármely államában, ha ilyen, a történelemben soha nem alkalmazott gazdasági szigor politikáját akarják elfogadtatni a lakossággal? Annak nem lettek volna politikai következményei? Vajon miért gondolták a nyugati vezetők, hogy bármely nép, amelytől a jövő ígéretét veszik el, majd örömmel rábólint erre? Talán nem kellene csodálkozni azon, hogy a görögök mégsem dalolva mennek a vágóhídra.
Magyar Nemzet
Az olaszok fellázadtak "a független hitelminősítők" ellen
Hivatalosan fel fogjuk kérni az olasz és európai hatóságokat, hagyják figyelmen kívül a hitelminősítői értékeléseket, amikor megítélik egy bank stabilitását és hitelezési helyzetét – jelentette be az olasz bankszövetség elnöke. A döntés mögött az áll, hogy a Moody’s leminősített 26 olasz bankot. Indoklásában épp annak a szigorú reformcsomagnak a rövid távon várható negatívumaira hivatkozott, amelyet ő maga is elvárt a kormánytól. Európai banki vezetők újra azzal próbálkoznak, hogy csökkenteni lehessen a három nagy hitelminősítő szavainak súlyát.
Napi Gazdaság
Egy józan zsidó politikus
Ehud Olmert volt izraeli kormányfő felszólította az izraeli vezetőket: mondjanak le az egyesített Jeruzsálemről, ha valóban békét akarnak.
Magyar Nemzet
Világraszóló skandalum: a tartalékot arra használták, amire hivatalosan való
A személycserén kívül más is hátráltatja a tárgyalások elkezdését. Az IMF-nek új problémája támadt. A szabályozás értelmében ugyanis az MNB devizatartalékairól a Monetáris Tanács döntene, nem a jegybankelnök. Az IMF attól tart, megismétlődik a korábbi eset, amikor Ukrajna az IMF hitelkeret befagyasztása után felhasználta a devizatartalékait, hogy stabilan tartsa fizetőeszköze értékét.
Népszava Patrióta Európa megjegyzése: Világraszóló skandalum: a tartalékot arra használták, amire hivatalosan való; pedig hát nemhivatalosan az a célja, hogy a spekuláns tőke akadálytalanul tudja ide-oda váltani a pénzét… Ennek nem szabad megismétlődnie!
A Magyartanárok Egyesülete-féléknek konszenzus az, ha mindenki elfogadja az ő álláspontjukat
A Magyartanárok Egyesülete szerint elfogadhatatlan, hogy az új NAT-ba politikai nyomásra olyan szerzők kerültek bele, akiknek az értékelésében viszonylagos tudományos konszenzus sincs. Szabó Dezső, Nyírő József és Wass Albert nem nemzeti konzervatívok, hanem nemzeti radikálisok. (Vajon most miért számít a politikai meggyőződés, miért nem a művész teljesítmény a lényeg?) Hoffmann Rózsa szerint az említett szerzők jeles, az adott korra nagy hatást gyakorló személyiségek voltak, akik méltán kaptak helyet az alaptantervben.
Magyar Nemzet
Bayer Zsolt Paul Johnson nyomán leszögezi: egy nemzetet halálra lehet éheztetni, el lehet venni a hazáját, ki lehet rabolni – de nem lehet elvenni a múltját, a hőseit és a legendáit, mert abba vagy belehal, vagy iszonyatos bosszút fog állni. Iszonyatosat és irracionálisat, amelybe aztán szintúgy ő hal bele. Nos, ha nem ez a cél, akkor kéretik vigyázni egy kicsit. Hátrébb az agarakkal Nyírőtől, de hátrébb a székely himnusztól is.
Magyar Hírlap
Az EU vezetése nem Európa nemzeteinek az oldalán áll
Bogár László szerint a megszorítás az a folyamat, amelyben az állam a belföldi szereplőktől anyagi erőforrásokat csoportosít át a külföldi szereplők felé. A megszorítás fontos eleme az uralkodó beszédmód által strukturális reformnak nevezett cselekvéssor, amelynek során az államháztartás kiadásainak szerkezetét úgy változtatják meg, hogy a lokalitás népének közösségi rendszerei rovására (főként egészségügyi-szociális és oktatási-kulturális szféra) igyekeznek növelni a lokalitásban tevékenykedő globális hatalmi tényezők (multinacionális vállalatok és globális bankok) által elsajátítható erőforrások részarányát (kivitt profit és kamat). Nyilvánvaló, hogy a globális birodalom mohósága a végső ok; az, hogy a mesterségesen keltett hisztériák nyomán egekbe vitt kamatokkal „túlszívatja” Európa lokalitásait. A helyzet abszurditását jelzi, hogy miközben az euró alapkamata fél százalék körül van, a görög társadalomnak mégis ötvenszázalékos kamatot kell fizetnie az államkötvények tulajdonosainak.
A franciák és a görögök is ez ellen a folyamat ellen léptek fel, ám nagy valószínűséggel arra számíthatunk, hogy a győzelmet megszerző jelölt némi kis tétovázás és taktikázás után ugyanott folytatja, ahol elődje abbahagyta. A szédítő iramban erősödő „proteszt” pártok az elvadult, destruktív indulaton kívül más „tudással” nemigen rendelkeznek.
Valóban fordulatra volna szükség. Csakhogy ehhez az egész globális hatalmi rendszer megváltoztatásán keresztül vezet, pontosabban -vezetne az út. Ám a tényleges erőviszonyok egyelőre teljesen illuzórikussá tesznek minden ilyen kísérletet, mint ahogyan azt Magyarország példája is bizonyítja. Még az egész földrész lényeglátásra épülő összefogása is kevés lenne egy ilyen kísérlethez.
Márpedig az Európai Unió a szigorú „paktummal” éppen az év elején indult el végzetesen hamis irányba. A két választás legfőbb tanulsága az a vészjósló tény, hogy Európa társadalmai sem tudással, sem kellő bátorsággal nem rendelkeznek, és így sorsuk megpecsételődni látszik.
Magyar Hírlap
Amikor értelmezhetetlenné válik a kereszténység
Kövér Tibor szerint a szabadságharc a pénzügyi szolgaság és kiszolgáltatottság elleni küzdelem. A szabadság hiánya, ha egy hitelezőnem csupán pénzének kamatos visszafizetését várja el, hanem hitelei által egy nép életformájának is irányt akar szabni. A hitelezőnek az életmódra, társadalomszervezésre irányuló elvárásait is teljesíteni kell. A pénz a szokásokban, életformában és erkölcsi értékrendben is társadalmi egyenértékest kíván. A kereszténység, amely egy uzsorást józan mérsékletre és felebaráti szeretetre biztat, vagy az iszlám, ahol hitük szerint tilos „pénzből pénzt csinálni”, azaz pénzkölcsön után kamatot szedni, kifejezetten ellenség. Így lesznek a pénztőkének kedvesek, akik bármilyen okból megtagadják a hitet, míg ellenséggé válnak, akik hordozzák a keresztet.
Ebben a tekintetben Hollandia ért el a legmesszebb, mert ott már értelmezhetetlen a kereszténység jelenléte, s az sem véletlen, hogy éppen a holland újságírók és politikusok támadják Magyarországot a legdühödtebben.
Magyar Hírlap