Orbán Viktor interjút adott az Infó Rádióban
A mi kormányzásunknak, az elmúlt két év Magyarország-történetének van határozott iránya, olyan iránya, amit az emberek is érzékelnek, és aminek a fönntartásában a magyarok többsége érdekelt is. Ebből fakadóan összességében a következő évre gondolva is ennek az iránynak a folytatását javasoljuk - mondta Orbán Viktor az Infó Rádióban. A társadalmi feszültségek jelentik majd Európa számára a legnagyobb kihívásokat a következő esztendőkben, ezért nekünk éppen a társadalmi stabilitás megőrzése kell, hogy legyen az elsődleges célunk, ez pedig csak úgy lehet, ha az embereket megpróbáljuk bevonni a kormányzásba. Ezt nevezzük együtt kormányzásnak. Minden szakmai kérdés megoldásának, sikeres megoldásának előfeltétele a társadalmi összefogás, egység, konzultáció fönntartása.
A magyar gazdaságot állítsuk a saját lábára. Tehát a magyar gazdaság legyen képes arra, hogy biztos megélhetést, egzisztenciális kiszámíthatóságot, biztonságot és előrelépési lehetőséget adjon az embereknek.
Ehhez arra van szükség, hogy Magyarország tízmillió állampolgárából legalább ötmillió folyamatosan dolgozzon, és ebben a minőségében adót is fizessen. Amíg ezt nem érjük el, addig a magyar gazdaság nem képes a társadalom többsége számára tisztességes munkából tisztességes megélhetést biztosítani.
Magyarországnak termelési központtá kell válnia. Nekünk gyártelepeket kell létrehoznunk, végrehajtani egy modern újraiparosítást. Ez a folyamat zajlik, újabb és újabb modern, korszerű, magas technológiai színvonalon teljesítő gyárak nyílnak meg az országban, csak még több, sokkal több kellene belőlük.
Mivel az EU nem fogadta el a válságadók hosszú távú fenntartását, e terheket a kormány olyan új adókkal váltja ki, amelyek állandó elemei lesznek a magyar gazdaságpolitikának.
Az európai bürokraták állásfoglalása miatt a válságadókból származó bevételeket Brüsszel nem volt hajlandó a költségvetés rendes bevételeiként elfogadni, úgy tekintették, mintha a hiányunk egyébként jóval magasabb lenne, holott a válságadókkal ezt jelentősen leszorítottuk. Ezzel Magyarországot nehéz helyzet elé állították, amire valamilyen választ kell adni.
Ezért azt javasoljuk, hogy a válságadókat vezessük ki, de az érintett bankok, nagy cégek mégis maradjanak a közteherviselés rendszerében, mégpedig úgy, hogy most már ne válság- és átmeneti adókat, hanem állandó adókat vessünk ki, és így biztosítsuk az ország működését és a méltányos közteherviselést.
Ezen adók mértéke és struktúrája (távközlési és tranzakciós adó) tekintetében már nincs titok, hiszen be is jelentettük ezeket. Vagyis a méltányos közteherviselés alanyai, pénzügyi szolgáltatók és multinacionális cégek nem változnak, csak a közcélokhoz való hozzájárulásuknak a módszere, a módja, a kiszámítása, az eszközrendszere változik meg.
A Takarékbankban való állami szerepvállalás egy átfogó hadműveletnek a része. Már a 2010-es választás előtt több körben is tárgyaltunk a magyar takarékszövetkezeti szektor vezetőivel az ágazat megerősítéséről, és most, hogy a Takarékbank német tulajdonosai úgy döntöttek, kiszállnak, lehetőség nyílik az állami szerepvállalásra. Így a takarékszövetkezetekkel megegyezve, együttműködve, néhány új jogszabályt megalkotva egy rendkívül erős, stabil, a lakossághoz nagyon közel álló, számukra könnyen elérhető, sőt számukra a megtakarításokon keresztül tulajdonosi részvételi lehetőséget is kínáló pénzügyi szolgáltatói intézmény jöhet majd létre.
Ki kell várni azokat az üzleti lehetőségeket, amikor az állam beléphet az alapvető közszolgáltatások piacára, mert Magyarország akkor jár jól, ha az emberek létfenntartását meghatározó szolgáltatásokat saját kézben tudja tartani az állam, ám a tulajdon szentsége miatt nem lehet ezeket csak úgy visszavenni. Jó példa, hogy a főváros visszavásárolta a vízműveket: lesznek még hasonló akvizíciók a jövőben is, és a magyar államnak ezeket érdemes támogatnia, sőt magának is aktívan részt vennie ebben.
Kormányzati célkitűzés, hogy a lakossági megtakarítások minél magasabbak legyenek, s hogy elérhessék az állampapír-vásárlás körülbelül tíz százalékát.
Nehezen érthető, hogy a magyar emberek, akiknek van megtakarításuk, miért engedik át ezt az üzletet a külföldieknek, miért nem a magyar emberek vásárolják meg az állampapírokat?! Akkor ők keresnének rajta sokkal többet, mint egy egyszerű betéten, szemben a nyugati bankárokkal és brókerekkel, akik viszont megveszik ezeket a papírokat, és elég jó hozamot keresnek rajta.
Mindezek miatt a jövőben olyan akciókat indítunk, hogy a befektetni akaró magánszemélyek interneten és a lehető legkisebb erőfeszítéssel, akadály nélkül tudjanak vásárolni jó hozamot biztosító magyar állampapírt.
Nem tudunk olyan EU-s országról, ahol a minimálbér alacsonyabb lenne, mint Magyarországon. Egyensúlyt kell találni, azaz támogatni kell a vállalkozásokat, mert munkahelyekre szükség van, de támogatni kell a minimálbér-emelést is, hiszen az embereknek nemcsak dolgozniuk kell, hanem meg is kell tudniuk élni a munkájukból.
Ezért feltesszük a kérdést az új nemzeti konzultációban: inkább emeljük a minimálbért, vagy inkább ne emeljük, tekintettel arra, hogy akkor a vállalkozások versenyképessége csökken?.
A kis- és középvállalkozások támogatásának kérdésében két javaslat vitára érdemes: az egyik a szabad vállalkozási zónarendszer bevezetése, amely alapján a legmagasabb munkanélküliséggel sújtott területeken megpróbálhatnánk adómentes vállalkozási zónákat létrehozni. A másik lehetőség az, hogy a kisebb cégek számára valamilyen egyszerű átalányadózást lehetne bevezetni.
A Magyarországról való elvándorlás ügyéről: a közeljövőben áthelyeződik a növekedés és a gazdasági teljesítőképesség súlypontja Közép-Európába, ezért néhány éven belül várható egy visszaáramlás. Csökkenteni kellene ugyanakkor a kiáramlást is, amihez elsősorban munkalehetőségre van szükség
Elfogadhatatlan a magyarok bántalmazása Szabadkán
A nemzetpolitikai államtitkárság szerint elfogadhatatlan, hogy ma Szabadkán még mindig előfordulhat az, hogy nemzetiségi hovatartozásuk, magyar beszédük miatt támadnak meg fiatalokat.Az államtitkárság közleményében azt írta: elvárják, hogy a szerb rendőrség az eset súlyának megfelelően, az etnikai indíttatást figyelembe véve, minél hamarabb vizsgálja ki az esetet.
Mint felidézték, múlt hét szombaton több magyar fiatalt bántalmaztak szerb huligánok a Fasizmus áldozatainak terén, a multikulturalizmusáról híres Szabadkán. Tekintettel az eset súlyosságára az elmúlt héten többször is tájékoztatást kértek a szabadkai magyar főkonzulátus munkatársaitól és a vajdasági Magyar Nemzeti Tanácstól az áldozatokról, illetve a szerb hatóságok intézkedéseiről.
Aggasztó, hogy továbbra is rendszeresen fordulnak elő nemzetiségű alapú támadások, és mint azt már korábbról tapasztalhattuk semmilyen visszatartó hatása nincs a hasonló jellegű bűncselekményekor kiszabott/vagy éppen ki sem szabott büntetéseknek - olvasható a kommünikében.
Az újvidéki Magyar Szó internetes kiadása a hét közepén arról számolt be: viperákkal és vasrudakkal vertek meg Szabadkán magyar fiatalokat, akik közül az egyik bordatörést szenvedett és kórházban van.
A még szombat éjjel, a szerbiai "múzeumok éjszakáján" megtámadott fiatalok zöme a Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium tanulója, de volt köztük egyetemi hallgató is. A fiatalok elmondták, hogy nem először kerültek összetűzésbe az őket megtámadó szerb fiatalokkal, akik már több alkalommal beléjük kötöttek.
Négy lány és hét fiú beszélgetett egy parkban, amikor megjelent egy 15-20 tagú, szerb fiúkból álló csoport. Odamentek a magyar fiatalokhoz, s annyit mondtak: jobb lesz, ha elmennek, ha nem akarják, hogy baj legyen, hogy megverjék őket. Azonnal el is indultak, de a szerbek üldözőbe vették őket, s két fiút sikerült elkapniuk.
Az egyiknek a száján és a fején okoztak sérüléseket, a másik pedig bordatöréssel kórházban fekszik. A támadók viperákkal és vasrudakkal verték őket a Magyar Szó beszámolója szerint.
A Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium Iskolaszékének tagjai levelet írtak a Magyar Nemzeti Tanács elnökének, s kérték, hogy ha a megtámadott fiatalok szülei igénylik, nyújtsanak nekik jogi segítséget. Kérték egyben: értesítsék az illetékeseket, és szólítsák fel őket arra, hogy reagáljanak az eseményekre, annál is inkább, mivel rendszeresen "járőröző" fiatalok csoportjáról van szó, akik "vadásznak” a magyarul beszélő fiatalokra, és ha kellő fölényben vannak, megtámadják őket.
MTI-fidesz.hu
Mi izgatja az uniót?
Ha széthullik az Európai Unió, a határon nemcsak koporsót, hanem magyar könyveket sem lehet majd átvinni megint, az ostobaság és a rosszindulat legyőzhetetlen. Az unió önmagát veri szét, amikor kezdettől fogva azt az álláspontot képviseli, hogy a nemzeti kisebbségek ügyét a kétoldalú államközi kapcsolatokban kell tisztázni.Az uniót csak a rasszizmus, antiszemitizmus és homofóbia kérdése izgatja. A friss hír szerint az Európai Parlament határozatban ítélte el a homofóbiát, a szexuális orientáción és nemi identitáson alapuló hátrányos megkülönböztetés megnyilvánulásait.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap
Most Nyírőért szól a harang
Rónai Zoltán feljegyzéséből ismerjük Nyírő József utolsó fohászát, igazán székelyesre sikeredett a madridi rákkórházban. Arra kérte népét, hogy küldjön utána egy „kurta, futó Miatyánkot”. Ennél többről van szó, törleszthetetlenül sokkal tartozunk a feledésre ítélt, elhallgatott írónak.Tartsuk magunkat ahhoz, hogy Nyírő-ügyben sem itthon, sem kinn soha többé nem védekezünk. Mi tudjuk, hogy nem volt nyilas, nem volt háborús bűnös, és nem inaslegényként sürgött-forgott a magyar irodalom nagy céhében. De erről ne kezdjünk semmiféle vitát pecsenyéjüket sütögető román és RMDSZ-es politikusokkal, és ne értékeljük az irodalmi és politikai örökséget hitvány, ostoba, semmirekellő itthoniakkal.
Mindennemű védekezés helyett, az emberség és a hazaszeretet nevében inkább követeljünk helyet a száműzött Nyirő Józsefnek a Romániához csatolt Székelyföldön és Budapesten egyaránt. És olvassuk, keressük a könyveit régi polcokon, boltokban.
Szentesi Zöldi László
Magyar Hírlap
Magyarországgal szembeni kettős mérce tekintetében jobb a helyzet az EU-ban a korábbinál
A kettős mérce szempontjából jelenleg sokkal jobb a helyzet az Európai Unióban, mint korábban volt, lassacskán a Magyarországgal kapcsolatos összes vitakérdés európai összehasonlító keretbe kerül - vélte Orbán Viktor kormányfő csütörtöki brüsszeli sajtótájékoztatón. Elmondta: az említett európai keret alapján kiderül, hogy Magyarországon nincsen semmilyen olyan jogi megoldás a gazdaságban és az alkotmányos rendszerben, amely ne lenne ismert valamelyik másik tagállamban. Jelezte Orbán Viktor azt is, hogy a legjobb reményekkel tekint a következő hetekben a Magyarország elleni deficiteljárással kapcsolatban esedékes uniós döntések és találkozók elé.
Kövér: Csak közös ügyeink vannak
Az erdélyi és a magyarországi magyarságnak nincsenek külön ügyei, valamennyi ügy közös - jelentette ki a Magyar Polgári Párt (MPP) székelyudvarhelyi országos fórumán Kövér László, az országgyűlés elnöke, az MPP tiszteletbeli elnöke.Kövér László úgy vélte, nincsenek határon inneni és határon túli magyar emberek, csak magyar emberek vannak. A tiszteltbeli elnök önmagában is győzelemnek tartotta, hogy az MPP négy évvel a megalakulása után is talpon maradt, és megsokasodva, megerősödve állhat a választók elé.
Ezt azért tartotta jelentős eredménynek, mert - mint fogalmazott - az MPP jelöltjének lenni négy éve sem volt jó üzlet, és most sem az. "Aki ezekben a sorokban ül, az többet kockáztat, mint amennyit haszonként remélhet" - fogalmazott Kövér László. A házelnök mindezt nem tartotta bajnak, úgy vélte, mindez a jelöltek erkölcsi meggyőződését jelzi.
Egy délvidéki falu tanítójának a szavait idézve kifejezte meggyőződését, hogy a világ jobb, szebb, emberibb, tisztességesebb a Fidesszel és az MPP-vel, mint e két párt nélkül.
MTI
Nemzeti konzultáció a munkahelyteremtésről
Új nemzeti konzultáció kezdődik, ezúttal elsősorban a munkahelyteremtéssel összefüggő kérdésekben kéri ki az emberek véleményét a kormány - közölte Orbán Viktor az MR1-Kossuth Rádióban. A miniszterelnök szerint Magyarország jelenlegi helyzetében életveszélyes lenne, ha az államadósság felduzzasztása árán érnénk el gazdasági növekedést.A kérdések közül a kormányfő példaként említette a méltányos tehermegosztás ügyét, amellyel kapcsolatban felidézte a 2010-ben kivetett bank- és válságadót. "Miután lejárt a három év, most ismét el kell döntenünk azt a kérdést, hogy ezek csak egy átmeneti válságintézkedésnek voltak-e tekinthetőek, vagy pedig azt akarják a magyarok, hogy hosszabb távon is mindez maradjon része a magyar közteherviselés rendszerének. Én az utóbbira fogok szavazni, amikor kitöltöm a kérdőívet"
Arra a kérdésre, hogy mennyit befolyásolnak majd a kérdőívek, hiszen a jogszabályok egy része már átment a parlamenten, azt válaszolta: "részben átmentek, részben nem, részben majd új jogszabályok következnek belőlük".
A 16 kérdésből álló konzultációs íveket várhatóan kedden kezdik kiküldeni a mintegy nyolcmillió nagykorú állampolgárnak. Ez már a negyedik konzultáció - jelezte Orbán Viktor, emlékeztetve az új alkotmánnyal, a szociális kérdésekkel kapcsolatos konzultációra, valamint a nyugdíjasokkal folytatott egyeztetésre.
MTI
Tessék választani…
Nos, civilként ilyesmiken érdemes gondolkodni, s nem szabad megfelelni a korszellem elvárásainak semmilyen téren sem. Van viszont néhány alapvető kérdés, amit mindjárt a legelején tisztázni kell. Az egyik, hogy mi, civilek, akik most széles egységbe tömörülünk, miképpen viszonyuljunk a kormányzó hatalomhoz. Határozott meggyőződésem, hogy nekünk e hatalom alapvető céljait szükséges képviselnünk, és segítenünk kell azok megvalósulását. Azon egyszerű oknál fogva, hogy éppen a célok tekintetében nincs különbség közöttünk. Pontosan a Békemenet, az elmúlt húsz esztendő legnagyobb civil megmozdulása mutatta meg e tétel igazságát.
A „nem leszünk gyarmat” akarása, s a bibói „ahogy lehet” etikájának összekapcsolása, vagyis a realitások figyelembevétele és a járható úthoz való ragaszkodás pecsételi meg ezt a szövetséget.
S e szövetségen kívül kétségtelenül létezik két másik út is: az egyik a szocialisták útja, amely a teljes önfeladás és a gyarmattá válás útja. A másik a Jobbiké, amelyik nem törődik sem az „ahogy lehet” realitásaival, sem a humanitás legalapvetőbb értékeivel és törvényeivel.
Ez a választék. Tessék választani…
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
A kiegyezés messze van
A liberálisok két ténykedésükkel járultak hozzá a mai szélsőséges közhangulathoz. Az egyik a gyűlöletbeszéd meghonosítása a közéletben, a másik a mindenfajta hagyomány és érték lenullázása. A médiaipar folyamatosan a kezükre játszott, hiszen a minden pártot könnyedén megzsaroló médiaelit soha nem titkolta, hogy kénye kedve szerint alakítja a közéletet.
Seszták Ágnes
Magyar Nemzet
Hamis elméletek a kormányzóról
Történelmileg egyébként kriminális a baloldaliak rugdalózása Horthy Miklós ellen. A história megadta az esélyt nekik itthon és Európában is. 1918 és 1920 között a lakosság is, a győztes nagyhatalmak is megismerhették Károlyi Mihályt, Kun Bélát és Horthy Miklóst. A három politikust tehát egymáshoz is mérhetjük. Mindhármukat az utánuk következő Rákosihoz is. Az említett szituációban sem a magyarságnak, sem Európának - a bolsevista útra tévedő és abba belerokkanó Oroszországot kivéve - nem kellett Károlyi sem, Kun Béla sem. Horthyra maradt, hogy megfékezze a vörös- és fehérterrort, hogy a bolsevikok végiggyilkolta, a románok végigrabolta, a különítményesek bosszújától véres, a győztesek megcsonkította országban életlehetőséget teremtsen. Olyat, amilyet a viszonyok engedtek.
Ez is történelem. Nem vidám, csak megkerülhetetlen. Nem annyira álságos és felületes, mint amilyent Dániel Péter, Bánó András, Kálmán Olga, Ágh Attila és ama "Szabó historikus" nyomán a Heti Hetes Hócipő-szagú humoristái akarnak elhitetni. Talán - ha marad a demokrácia - a naiv és doktriner felelőtlenek mai utánzói sem hamisíthatják háborítatlanul a történelmünket.
A Horthyra kent vödörnyi festékkel sem feledtethetik Károlyi tehetetlenségét és a bolsevikok kegyetlenkedéseit. Talán - mielőtt elvakult ítéleteiket világgá kürtölik - a lehetőséghekhez is mérik majd a tragikus huszadik századi magyar történelem szereplőit.
Takács Péter
Magyar Nemzet