Lapszemle a kormány és IMF szándékairól
Mráz Ágoston Sámuel szerint Magyarország nem a szociális szférába való újabb megszorításokkal szeretné elérni a valutaalap által követelt alacsony költségvetési hiányt, hanem munkahelyteremtéssel és az abból származó új adóbevétellel.
Ha az IMF-nek nem a bankadó eltörlése az érdeke, vagy a kormány politikai öngyilkosságba kényszerítése a megszorítások által, hanem kizárólag a költségvetési hiány tartós csökkentése, el kellene fogadnia ezt az ajánlatot.
Magyar Nemzet
Kiszelly Zoltán szerint Orbán elsősorban azokat a társadalmi csoportokat szólította meg, amelyek korábban a Fideszre szavaztak, de most nem érzik át, hogy az ő bőrükre megy a játék az IMF-tárgyalásokon. A kormányfő azt igyekezett vázolni, hogy a kormánypártok értük küzdenek a megbeszéléseken. A bizonytalan szavazók visszaszerzésére tett ezen kísérlet a középosztály és a leszakadó rétegek közötti korábbi szövetség megerősítését célozza.
Magyar Nemzet
Abraham Lincoln mondta
A legvégén nem az fog számítani, hogy mennyi év volt életedben, hanem hogy mennyi élet volt éveidben.
Abraham Lincoln
Orbán Viktor mondta
A kormány Magyarországon egy munkaalapú társadalmat szeretne létrehozni a jelenlegi munkahelyek megőrzésével és olyan fejlesztési beruházások elősegítésével, amelyek aztán új munka- és kutatási lehetőséget jelentenek; Európában elsőként ebben a szellemben indítottuk el a munkahelyvédelmi akciótervet.
Orbán Viktor miniszterelnök, az Egis új kutatás-fejlesztési épületeinek avatásán mondta, 2012. szeptember 25.-én
Élőholt lelkek
Némelyik nyugati sajtóorgánum meghatódott a gyurcsányi éhségsztrájkon, pedig nem is igen olvasták a koplaló blogján az ütős bolgár recepteket. A Kossuth téri táborozókat annak idején, az őszödi botrány után permanensen szidó ballib sajtót ezúttal hidegen hagyta, hogy a politikai diétázók vajon hol végzik el a kisdolgukat, ám a cirkuszi elemek elterelik a figyelmet az alapkérdésről: vajon tényleg antidemokratikus-e a feliratkozás módszere? Ezt ugyanis ex cathedra kijelentik, jogkorlátozásként állítva be. De vajon erről van-e szó?
...Moziba nem lehet jegy nélkül menni, operálni sem orvosi diploma nélkül: ezt vita nélkül elfogadjuk. Miért természetes akkor, hogy hogy szavazók tömegei voksolnak úgy, hogy nincsenek tisztában tetteik következményeivel, magával a műfajjal, s döntéseiket egy szappanopera-szintre süllyesztett, butított politikai kampány benyomásai alaján hozzák meg?
Csontos János
Magyar Nemzet
A siker és annak titkai
De vajon vannak-e egyáltalán kétségbevonhatatlan kritériumai, pontos mérőszámai egy ország sikerességének? A dolog azért lényeges, mert egy nemzet számára társadalom-lélektanilag nagyon fontos, hogy sikernek vagy kudarcnak látja-e mindazt, ami vele történik. S mivel mi, magyarok történelmi okok folytán hajlamosak vagyunk borúlátásra, különösen a jövőnket illetően, így valóban van jelentősége annak, hogy helyesen látjuk-e önmagunk helyzetét. Kérdés, hogy el tudjuk-e kerülni részben az önáltatás hurráoptimizmusát, részben a „nekünk úgy sem sikerül soha semmi” bénító pesszimizmusának csapdáját.
Bogár László
Magyar Hírlap
Nagyvizit
Tegnap óta európai parlamenti delegáció vizsgálja Budapesten, rendben mennek-e dolgaink ...
A háborgók mellett ezúttal a magyar kormány képviselőit is megkérdezik az érdeklődő brüsszeliek.
A látogatás egyik előzménye, hogy korábban az Európai Parlament baloldali többséggel (kinti szocialistáink lelkes egyetértésével) elfogadott egy Magyarországot elítélő határozatot, aminek lényege, Brüsszel súlyosan aggódik értünk. Még ajánlásokat is megfogalmaztak a kontinens atyák, hogyan kellene az Orbán-kormánynak dolgoznia, hogy abban ők is kedvüket leljék. Megjegyzem, az ember néha Brüsszelért is súlyosan aggódik. Sőt, olykor ajánlásai is lennének...
Pilhál György
Magyar Nemzet
A Nobel-díjas világhírű magyar tudós a magyar pirospaprikáról
Szent-Györgyi Albert (1893-1986) - Nobel-díjas és Kossuth-díjas orvos, biokémikus - A C és a P vitaminok feltalálója a pirospaprikában
Az Orbán-kormány és a mozgásterét biztosító magyar emberek milliói is Einstein tételét erősítik - a korábban elképzelhetetlen is elérhető, ha sokan akarnak egy célt, és hajlandóak feladni kishitűségüket
"A világ amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye; nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk megváltoztatása nélkül." Albert Einstein (1879-1955) - elméleti fizikus; tudományos és laikus körökben egyaránt a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják
Orbán Viktor beszéde az Egis üzemavatóján
A kormány munka alapú társadalmat szeretne létrehozni a jelenlegi munkahelyek megvédésével és olyan fejlesztési beruházások elősegítésével, amelyek aztán új munka- és kutatási lehetőségeket biztosítanak a magyarok számára. A kabinet ennek szellemében indította Európában elsőként munkahelyvédelmi akcióját, és ez az elv vezérelte akkor is, amikor az Egis beruházásához 226 millió forintos támogatást adott. Minden olyan kezdeményezés mellé örömmel állunk oda, ami értéket és új munkahelyet teremt Magyarország számára - mondta a miniszterelnök az Egis üzemavatóján.
Az Egis meghívását azért tartjuk örömtelinek és megtisztelőnek, mert a gyógyszeriparnak jelentős a súlya a magyar nemzetgazdaságon belül, és a magyar kutatás-fejlesztési költések közel felét adja az ágazat, amely 40 ezer család megélhetését biztosítja - folytatta.
A francia tulajdonos személye miatt is örömmel vettük a meghívást, Franciaország általában a monopol helyzetű iparágakban van jelen Magyarországon, az Egis fontos és érdekes kivétel, mert itt a versenygazdaságban vesz részt a francia tőke. Kiváló az együttműködés a gyár francia többségi tulajdonosa és a kormány között, valamint korrekt partnerség alakult ki az Egis gyár, annak vezetői és a magyar egészségügyi kormányzat között is.
Európában ma a hírek leginkább gyárak bezárásáról, munkahelyek megszűnéséről és válságról szólnak, míg Magyarországon most két új üzemet is átadnak.
Az Egis jogelődje, a Dr. Wander Gyógyszer- és Tápszergyár Rt. 1932-ben hozta létre Magyarországon az első saját kutatás-fejlesztési laboratóriumát, ami jól példázza, hogy a gazdasági világválságra a cég nem emberek elbocsátásával, hanem munkahelyteremtő beruházással felel most is, éppen úgy, mint 80 évvel ezelőtt. Figyelemreméltó az is, hogy az Egis Kelet-Közép-Európa összes iparvállalata közül a negyedik legnagyobb összeget, 11,6 milliárd forintot költ kutatás-fejlesztésre, amely a cég árbevételének 9 százaléka.
Az Egis egy magyar vállalat, ezen nem módosít az a tény, hogy 51 százalékban francia tulajdonban vannak a részvényei. Magyarország örül a Franciaországból érkező beruházásnak és reméli, hogy még hosszú távú lesz ez az együttműködés.
A gyár jövőre ünnepli alapításának 100. évfordulóját, működése olyan sikertörténet, amely magyarországi tudásra, munkaerőre és kapacitásra alapoz. Az Egis ma már egy világszerte ismert és meghatározó magyar cég.
A most átadott két új beruházás eredményeként létrejött kutatás-fejlesztési kapacitások növekvő számú, új, magas hozzáadott értéket képviselő termékek fejlesztését teszik majd lehetővé.
A magyar innovációnak ez egy újabb központja, és hozzásegít ahhoz, hogy a magyar gyógyszeripar továbbra is a világ élvonalában maradhasson. A vállalat arra törekszik, hogy a budapesti bázisról kiindulva minél messzebbre terjeszkedjen a világban. Miközben azonban a világ több mint 60 országába exportál, addig a gyógyszerkutatás és -gyártás minden fázisát Magyarországon végzi.
Az Egis azzal segíti Magyarországot, hogy nyereségének mintegy 90 százalékát visszaforgatja a magyarországi kutatás-fejlesztésbe, termelési és egyéb beruházásokba.
A magyar kormány stratégiai szövetségesként tekint az Egisre.
Meggyőződésünk, hogy ilyen és ehhez hasonló történetekben rejlik Magyarország megújulásának és eljövendő gazdasági sikerének a titka. Ilyen beruházások és fejlesztések közelebb vihetik az országot ahhoz, hogy megerősödve, a közép-európai térség meghatározó országaként hagyja maga mögött a válságot, és Magyarország egy olyan ország legyen, amelyet 5-5,5 millió ember értékteremtő munkája visz előre.
Ha ezt a receptet követjük, Magyarország újra vissza fog kerülni a sikeres nemzetek sorába.
patriotaeuropa.hu