A magyar Alaptörvény jelentős hozzájárulás az európai alkotmányos kultúrához
Tanácskozást szerveztek az új magyar alkotmány megvitatására Münchenben. Sokan olvasatlanul bírálták az alkotmányt – jelentette ki Rupert Scholz volt védelmi miniszter, aki több szempontból is példamutatónak tartja az alaptörvényt. Scholz a kritikusokat arra biztatja: tanulmányozzák át az alaptörvény szövegét, mert „jelentős hozzájárulás az európai alkotmányos kultúrához”.
Magyar Hírlap
Azokat a külföldi tulajdonú cégeket nem kell becsben tartani, amelyek csak pénzszivattyúként működnek hazánkban
Boros Imre szerint korrekt statisztikai elszámolással kellene rendet teremteni a magyar gazdaság kérdésében. Tudni kellene, hogy a különböző tulajdonosi struktúrák milyen értékben állítanak elő értéket, és abból milyen hazai jövedelmek keletkeznek. Azonnal világos lenne, hogy melyik külföldi befektető hoz hasznot az országnak, és melyik van arra ráállva, hogy csak jövedelmet vigyen ki.
Gyorsan kiderülne, hogy a hazai jövedelemtermelőket a külföldiek közül a termelő cégeknél érdemes keresni. Velük csak az osztozás mértékében kellene megegyezni, megbízható módon, hosszú távra. A kizárólagos értékelszívókat nem kellene a jelenlegi nagy becsben tartani. Ők már eddig is a hazai munkahelyek százezreit tették tönkre.
Ilyenek találhatók bőven a kereskedelemben, a pénzügyi szektorban. Külön kell említeni egyes intellektuális foglalkozásokat, amelyeknél az embereket saját hazájukban sikerült olcsó bérű bedolgozókká tenni. Ilyen esetek vannak tömegével a jogi, gazdasági, adótanácsadói, a számviteli a mérnöki-tervezői, a minőség-ellenőrzési szakmákban és újabb más szellemi segédmunkák területén is.
Magyar Hírlap
Mi azon vagyunk, hogy legyen megállapodás
Lehet megállapodás a magyar hatóságok és a nemzetközi szervezetek között, de a magyar kormánynak is vannak feltételei - mondta Varga Mihály hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter pénteken. A miniszter a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) által szervezett budapesti kerekasztal-beszélgetésen úgy fogalmazott: a tárgyalások sorsa azon múlik, hogy mennyire értik meg Brüsszelben és Washingtonban, hogy ennek a kormánynak van saját elképzelése, saját programja, és egy hitelmegállapodással hozzá lehet tenni ehhez a programhoz.
Mint mondta, ha ezt nem ismerik fel, akkor nagyon sokáig fognak húzódni a tárgyalások, és a végén nem lesz eredmény. "Mi azon vagyunk, hogy legyen megállapodás" - szögezte le. A tárca nélküli miniszter megismételte korábbi kijelentését, amely szerint a magyar kormány mind az Európai Bizottságnak, mind a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) megküldte a nemzetgazdasági miniszter által bejelentett kiigazítási lépéseket. Ezeket most értékelik a nemzetközi szervezetek, és az Európai Bizottság november 7-én közli új makrogazdasági előrejelzéseit - mondta.
Varga Mihály szerint az
"valószínűleg november eleje-közepe táján jelzi, hogy hogyan gondolják: tovább tárgyalunk vagy nem tárgyalunk tovább". A miniszter hangsúlyozta: nem volna szabad a 2008-as IMF-hitelhez hasonló alapokon megállapodást kötni, mivel az akkori mentőcsomagnak "húsbavágó, az embereket kőkeményen érintő következményei voltak".
Úgy fogalmazott: "itt van az alapvető különbség, hogy van olyan kormány, ami szolgai módon mindenféle megszorítást végrehajt, és van olyan, ami sarkára áll és megpróbálja saját nemzetének érdekeit képviselni". Szerencsére vannak korrekt megállapodások is - tette hozzá.
Varga Mihály megszavaztatta a rendezvény mintegy száz emberből álló hallgatóságát. A válaszadók többsége úgy gondolta, hogy Magyarországnak nem kell megállapodást kötnie a nemzetközi szervezetekkel.
MTI, fidesz.hu
Történet, újrajátszva
A baloldali sajtó szerint a kormány a demokrácia megszüntetésére spekulál. De nem csak spekulál, egyenesen rombolja is nap nap után a legkülönfélébb politikai és gazdasági döntések formájában. Természetesen ide férfi kell, aki szép sorjában visszarakosgatja majd a demokrácia nagytemplomának erőszakosan letaszított tégláit. Férfi kell, mondjuk egy Bajnai. Az az érdekes az egészben, hogy az ő személye még a baloldalt, illetve a hozzá kapcsolódó, civilszervezeteknek álcázott politikai tömörülések tagságát és pártolóit is erősen megosztja.
Sinkovics Ferenc
Magyar Hírlap
Végre együtt
Persze Bajnainak sem könnyű. Kuncze Gábor például bejelentette: szívesen csatlakozik a formációhoz a maga hiteles Szabadelvű Polgári Egyesületével. Márpedig ez nem növeli a szövetség renoméját, mint ahogy az sem, hogy Gyurcsány és DK-ja is bejelentkezett, mondván, rájuk biztosan számíthatnak.
Igaz a mindenhova hívatlanul betoppanó pártvezér még úgy nyilatkozott hetvenkét órával a Milla-rendezvény előtt, hogy óriási hiba Bajnaitól, hogy külön útra lép, de aztán fészekrakó ösztöne győzött szárnyaló gondolatai felett és felajánlotta támogatását, sőt még az is eszébe jutott, hogy Bajnainál nincs alkalmasabb miniszterelnök-jelölt.
Forró Péter
Magyar Hírlap
Össze van fogva
De az Együtt 2014 mozgalmat alkotó, egyelőre három társaság sem lehet biztos a saját szerepében. A hátralévő másfél évben a mozgalom, szervezetileg, ideológiailag s természetesen személyileg, úgy átalakul, hogy alig lehet ráismerni. Gondoljunk a másfél évvel ezelőtt fellépő civil mozgalmakra. Mi maradt, mi lett belőlük?
A Szolidaritást még emlegetik, de jelentőségét vesztette. A 4K! nevű formációt már nem is emlegetik. Kónya Péter még szónokolt, Árok Kornél nem kapott szót. (Nem mintha hiányzott volna bárkinek is.) Viszont aligha képzelhető el, hogy a Szabadelvű Polgári Egyesület nevében csatlakozó, a politikától már visszavonult Kuncze Gábor vagy az általa kijelölt famulus ne kapjon valami tisztséget.
Ugró Miklós
Magyar Nemzet
Orbán Viktor bejelentései az „Önkormányzatok az adósság csapdájában” című budapesti rendezvényen
Eljött az ideje annak, hogy a kormány megnyissa az eladósodás elleni küzdelem harmadik frontját, ez pedig a települések megmentése.
Az MSZP-kormányok 2002 és 2010 között programszerűen hajtották végre az ország, az emberek és az önkormányzatok eladósítását. Az ország, az emberek és az önkormányzatok tönkremenetelén néhányan nagyon jól kerestek, olyanok, akik ott voltak az előző szocialista kormányokban vagy azok közelében - mondta a rendezvényen.Majd folytatta: az elmúlt időszakban sokan próbálták eltéríteni a magyar kormányt az adósság elleni küzdelemtől, elég elolvasni azokat a sunyi, rókafajta írásokat, amelyek arról szólnak a lapokban - időnként politikusoktól is -, hogy nem is az adósság a legfontosabb dolog. Ez a gondolkodásmód elfogadhatatlan, a kabinetnek ki kell tartania az adósrabszolgaságból való kijutás mellett.
A mai napon bejelentjük, hogy az önkormányzatok függetlenségének helyreállítása érdekében kiszabadítjuk a településeket az adósságcsapdából. Összesen 612 milliárd forintnyi adósságot vesz át az állam 1956 önkormányzattól.
Az ötezernél kevesebb lakosú települések adósságát teljes mértékben, szőröstül-bőröstül átvállalja az állam. Az országos adósságállomány körülbelül nyolc százaléka oszlik meg mintegy 1700 ilyen település között. Ennek konszolidációja a települések napi működési nehézségeit oldaná fel. Mindezek miatt az adósság teljes mértékű, közvetlen, célhoz kötött támogatással történő átvállalása látszik megvalósíthatónak. Az átvállalás 1673 önkormányzatot érint, amelyek mindösszesen 97,3 milliárd forint adósságállománnyal rendelkeznek. Ebből 23,2 milliárd forint működési, 74,1 milliárd forint fejlesztési célú adósság. A kötvények állománya 35,1 milliárd, a hiteleké pedig 62,2 milliárd forint.
Az ötezer lakosúnál nagyobb települések adósságállományának egy részét is átveszi az állam, mégpedig úgy, hogy ezek esetében egyenként - az egy főre jutó helyi adóbevételek alapján - számoljuk ki az adósságátvállalást. A gazdagabbaknak kisebb mértékben segítünk, az ötezernél nagyobb lélekszámú települések adósságállományát átlagosan 40 százalékos mértékben vállalja át a központi kormányzat. Azoknál az önkormányzatoknál, ahol az egy főre jutó helyi adóbevétel az átlagnál kevesebb, ott az állam nagyobb segítséget nyújt.
Ha egy ötezer lakosnál nagyobb település önkormányzatának egy főre jutó - az említett módszer alapján képzett - mutatószáma a településkategória átlagának 100 százalékával egyezik meg vagy meghaladja azt, az adósságállományt 40 százalékos mértékben konszolidálja az állam. Ez 134 önkormányzat 244,7 milliárd forint adósságállományának átvállalását jelenti. Ebbe a kategóriába tartozik például a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok, Budakalász vagy Sárvár.
Ha az említett mutatószám a településkategória átlagának 75 és 100 százaléka közé esik, az adósságállomány felét konszolidáljuk, ami 54 önkormányzat - köztük Pápa és Szigetvár - esetében összesen 145,1 milliárd forint adósságátvállalást jelent.
Ha a mutatószám a településkategória átlagának 50 és 75 százaléka között van, az adósság 60 százalékát veszi át a központi kormányzat, amely ezzel 57 önkormányzaton segít, összesen 79,4 milliárd forintnyi adósság átvállalásával. Idetartozik például Törökszentmiklós és Gyula.
Amennyiben a mutatószám a kategória átlagának felét sem éri el, az adósságállományt 70 százalékban konszolidáljuk. 38 önkormányzat - köztük Komló és Isaszeg - élhet majd ezzel a megoldással. Esetükben a segítség összesen 45,6 milliárd forint adósság átvállalását jelenti.
Komoly erőcsoportok, amelyek úgy gondolják, hogy elveszítették a sápszedés egy formáját, meg fogják támadni a most bejelentett kormányzati lépést.
El kell kerülni, hogy újabb önkormányzati adósságok keletkezzenek.
MTI, Patrióta Európa Mozgalom
Bayer Zsolt: Méterek és emberek - Álláspont - (teljes cikk)
Soha életemben nem gondoltam volna, hogy ennyire ostobák, és ekkora gazemberek. Pedig ennyire ostobák és ekkora gazemberek. A januári békemenet után egyszer már eljátszottuk mindezt, akkor így foglaltam össze a dolgok lényegét: „A hétfői Népszabadságban Fekete Gy. Attila kolléga figyelemre méltó írásban számolta ki, hányan is voltunk szombaton a kormány melletti tüntetésen. (Tüntetésszámtan, NSZ., január 23.)
Azt írja a kolléga, hogy a Hősök terétől a Kossuth térig 3,5 km a távolság, 30 méter széles az út, négyzetméterenként két fővel lehet számolni, ennek alapján 180 ezer ember fér el ott. (…) Ehhez tegyük még hozzá azt a sokaságot, amely megérkezésünkkor már megtöltötte a Kossuth teret – s hogy ne beszéljünk a levegőbe, hívjuk segítségül a Hvg.hu-t.
Ott január 4-én Tömegbecslés Google-térképpel: hányan lehettek az Operánál? címmel olvashatunk írást, amely szintén nagyon logikusan így érvel: a Kossuth téren 180 ezer ember fél el, de a szerző megjegyzi, hogy a tér alapterületébe beleszámolta a Parlamentet is, ahová nyilván nem állhat senki sem. Ezért én megfelezem ezt a számot, és hozzáadom a 180 ezerhez a 90 ezret, így kijön 270 ezer.
(…) Nos, innen nézvést különösen érdekes, miképpen becsülték meg a résztvevők számát a baloldali lapok és hírportálok, amikor az Opera előtti ellenzéki tüntetésről tudósítottak. Lássuk hát: Népszava online, január 2. »percről percre«: »A tömeg az Opera előtt felállított színpadtól már a Nagymező utcáig ért 18 óra után, aztán az egész Andrássy út megtelt az Oktogonig.
(…) megvan az első hivatalos létszámhirdetés: majdnem 100 ezer fő sereglett össze!« Nézzük a Nol.hu-t: »Százezren kint, ezren bent: jéghegynek ütközött az alkotmány ünnepe« címmel tudósít az eseményről Nyusztay Máté.
(…) tehát a baloldali sajtóban a január 2-i, Operától az Oktogonig érő ellenzéki tömeg százezer fő. A január 21-i, Hősök terétől a Bajcsy-Zsilinszky útig érő, valamint a Kossuth teret ezen felül színültig töltő tömeg szintúgy százezer fő. És Fekete Gy. Attila nem készített akkor tüntetésszámtant, most pedig azon vihognak, hogy a »hülye jobbosok négyszázezret hazudnak«. Nos, én nem számolok utána, csak rögzítem: az Operától az Oktogonig kb. háromszáz méter a távolság. A Hősök terétől a Bajcsyig meg kb. két és fél kilométer. És akkor ott van még a megtelt Kossuth tér. Hogy férhet el e két helyen ugyanannyi ember? Úgy, hogy hazudoztok, kedves kollégák, mert mást nem tehettek.”
Január 25-én írtam ezt. És nézzük most az október 23-i számháborút. Tudjuk tehát, hogy a baloldali sajtó szerint pontosan annyi ember fér el az Operától az Oktogonig húzódó 300 méteren, mint a Hősök terétől a Bajcsy-ig húzódó két és fél kilométeren plusz a Kossuth téren. Ebből a nonszenszből kiindulva lássuk tehát az újabb számokat: a Milla tüntetésén az Erzsébet híd pesti hídfőjétől egészen a Puskin moziig ért a tömeg. Ez jóindulattal négyszáz méter. Az utca kb. húsz méter széles. Akkor ez így 8000 négyzetméter, Fekete Gy. kolléga számításai alapján akkor ez 16 ezer ember, továbbá ezrek álltak a hídfő két oldalán, hát legyen 25 ezer a létszám.
Lássuk a békemenetet. A menetről tudósító és elég kevéssé kormánypárti HVG beszámolója szerint: „A békemenet órákon keresztül vonult Budáról Pestre, a tömeg jelentős része már a téren táborozott, amikor a vége elérte a Margit hidat.” Továbbá: „A Kossuth tér már Orbán beszéde előtt megtelt, az ünnepségre megérkezett a békemenet is….” Akkor számoljunk: a Margit híd hossza 600 méter, szélessége 21 méter.
Ha tehát a híd zsúfolásig tele van, akkor 25 ezer ember van rajta, amennyiben négyzetméterenként két főt számolunk. A híd budai hídfőjétől a Nyugatin át a Kossuth térig minimum három kilométer hosszú a távolság, a körút és a Bajcsy szélessége járda nélkül nagyjából azonos a híd szélességével, tehát 21 méter. Így számolva ez 126 ezer ember. Tehát a 150 ezer tökéletesen megfelel a valóságnak. S mivel az első sorban mentem, láttam, hogy a HVG igazat ír: mikor odaértünk, zsúfolásig tele volt a Kossuth tér.
Mint januárban, ez akkor legyen ismét 90 ezer ember. Akkor ez mindösszesen 240 ezer ember. (Megjegyzem, egészen bizonyos, hogy nem két ember állt négyzetméterenként a téren és az Alkotmány utcában, hanem legalább három. Ezért bátran adok hozzá a tömeghez még minimum 100 ezer főt, s így kijön a 340 ezres létszám. S mivel láttam, hogy a Millások is zsúfolásig töltötték meg a saját területüket, ezért hozzájuk is adjunk bátran még legalább 10 ezret – s akkor ők is voltak minimum 35 ezren. Másképpen nem lehet, mert a megtöltött terek nagysága adott, kár ezen vitázni…)
Innen érdemes aztán megnézni, miket hazudoznak a gazemberek a hazai és a külföldi sajtóban. Innen érdemes felidézni az osztrák közszolgálati televíziót, ahol „ezrek Orbán mellett, tízezrek ellene” címmel tudósítottak október 23-ról. És ezek óbégatnak a sajtószabadságért. Ezek a nyomorult, gyáva, hazug disznók. Megérdemlik mind a Paul Lendvai-emlékérmet.
Bayer Zsolt
Magyar Hírlap
Így ünnepelték '56-ot a határon túli magyarok - Kárpátalja
A szabadság azt jelenti, hogy kézbe vesszük az életünket, és magunk alakítjuk; 1956-ban a műegyetemi fiatalok a szabadság útját járták – mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter hétfőn a Műegyetemen, az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékünnepségén. A megemlékezésen felhívta a figyelmet azokra a határon túli ’56-os hősökre, akik kisebbségi létük és a várható retorziók ellenére is bátran kiálltak a magyar forradalom ügye mellett. A miniszter emlékeztette hallgatóságát, hogy az elszakított magyarság is együtt lélegzett a nemzettel, és követte a hazai eseményeket, hiszen tüntetések voltak Erdélyben, és Kárpátalján is voltak fiatalok, akik megmozdultak.
Így ünnepelték '56-ot a határon túli magyarok - Erdély
Koszorúzásokkal, istentisztelettel, szavalással egybekötött ünnepségekkel, fáklyás felvonulásokkal emlékeztek meg 1956-ról Erdély több városában is. Az ünnepi istentiszteleten Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke arról beszélt, hogy az egykori vérengzések felelőseit még mindig nem sikerült elszámoltatni.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke kedden mondott ünnepi beszédet a csíkszeredai 1956 - Gloria Victis emlékműnél. Azt hangsúlyozta, hogy a szabadságvágy mindig összetartotta a nemzetet. A Bukarest melletti Snagovon, Nagy Imre és társai száműzetésének helyszínén, Füzes Oszkár magyar nagykövet és az 1989-es román forradalmárok szervezete koszorúzta meg a mártír miniszterelnök emlékoszlopát.
Kolozsváron a sétatéri ’56-os emlékműnél tartottak megemlékezést a Kolozsvár Társaság, a Kolozs Megyei Magyar Diáktanács (KMDT) és a Kolozs megyei RMDSZ szervezésében. Dávid Gyula volt politikai elítélt beszédében rámutatott: az ’56-os forradalom során egységesen lépett fel a szétdarabolt magyar nemzet, és a kommunista hatalom épp ennek akart a későbbiekben véget vetni.
Semjén Zsolt, a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a sepsiszentgyörgyi 1956-os emlékpark avatóünnepségén mondott beszédében a nemzet közjogi egyesítését, az állampolgárság kiterjesztését nevezte a magyar megmaradás mai parancsának. Úgy vélte, akkor maradhat meg a magyarság, ha minden magyar nemzetrész megmarad. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha Magyarország a közjog kötelékével, az állampolgársággal egyesíti a világ magyarságát.
kitekintő.hu