Őshonos háziállataink - Magyar szürke marha
A magyar szürke marha honfoglaló őseinkkel érkezett a Kárpát-medencébe. Feszty Árpád körképén is szürke marhákból álló ökörfogatot ábrázolt.
Magyarországon őshonos, törvényileg védett háziállatok egyike. Valódi hungarikum, amely szépségével, szilajságával, őserőt sejtető impozáns megjelenésével az Alföld világszerte ismert jellegzetességeihez tartozik. Az alföldi pusztákon rideg tartásban tenyésztik.
A 13–18. század között Közép-Európa legkiválóbb hústermelője volt, állománya átvészelt súlyos történelmi időket, és évszázadokon keresztül jelentős szerepet játszott a magyar gazdaság egészében.
A magyar szürke marha tartásának és takarmányozásának ma is legfontosabb eleme a legeltetés. Évente átlagosan 215 legeltetési nappal számolnak a tenyésztők, de ez erősen időjárásfüggő. A legeltetés általában az első hóig tart, s közben a marhák nem kapnak sem abrakot, sem más kiegészítést.
Alkotmányos szabad út
Akik vádaskodnak, hogy a kormány eleve számolt az alkotmánybírák és az ellenzék várható reakcióival, ezért történt létfontosságú elemek - pl. a külföldön "életvitelszerűen" tartózkodó magyar állampolgárok jegyzékbe vétele, szavazásának biztosítása - mellé odaaplikálva egy-két (szerintük) kevésbé lényeges passzus, azokat már eleve a rosszindulat hevíti. Az ellenzék hiába örvendezik, hogy a Fidesznek nem jött be minden, mert a kormány azt, amit igazán el akart érni, keresztülvitte. De ez miért baj? Nem erről szól a politika?
Megyeri Dávid
Magyar Nemzet, Patrióta Európa Mozgalom
Orbán Viktor interjúja a Kossuth Rádióban
2013 már nem a vetésről, hanem az aratásról, vagyis a nagy átalakítások eredményének a begyűjtéséről szól majd - mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádióban.
2013-ban a tények világossá teszik, hogy Magyarország emelkedni kezd, és az elmúlt két és fél évben összegyűjtött erőnket a mindennapi élet könnyítése, Magyarország emelkedése érdekében tudjuk majd használni folytatta.
2013-ban néhány fontos kérdést - például a földtörvényt és az "alkotmány-egybeszövegezési" feladatokat - leszámítva nagy átalakítási törvényeket már nem szándékozik megvitatni a kormánytöbbség, mert az ország túléléséhez, jövőbeni versenyképességének megteremtéséhez szükséges nagy változásokat és az azokat megalapozó jogszabályokat elfogadta az Országgyűlés.
Rezsicsökkentés, minimálbér- és nyugdíjemelés, csekély mértékben, de javuló foglalkoztatási mutatók, munkahelyvédelmi akcióterv, valamint az önkormányzatok adósságkonszolidációja: ezek az országgal közösen elvégzett két év munkájának eredményei.
Az idei év gazdasági kérdései közé tartozik a munkahelyvédelmi akcióterv végrehajtása, az esetleges második, a víz- és a szemétszállítási díjakra is kiterjedő rezsicsökkentés, a foglalkoztatás növelése, a nyugdíjak további emelése, valamint a bérből és fizetésből élőknek szóló, új akcióterv az év közepén.
Ami az Alkotmánybíróság által megsemmisített átmeneti rendelkezéseket illeti: az érintett passzusok nem teljesen az eredeti formájukban kerülnek be az alkotmányba, mert az ember mindig tud jobban dolgozni, mint az előző napon tette. Így reméljük, hogy fogalmazásában elegánsabb, jogi, esztétikai szempontból szebb, de minden fontos kérdést azonos módon szabályozó formában kerülnek be az átmeneti rendelkezések tartalmilag az Alaptörvény törzsszövegébe.
Ez tehát egyúttal lehetőséget ad arra, hogy egy kisebb felülvizsgálatot is végrehajtsunk, hiszen az alkotmány elfogadása óta már sok idő telt el, és egyértelműbb alkotmányszöveget tudunk így teremteni.
Semmilyen konkrét személyi döntés nem született még , de az biztos, hogy offshore-spekuláns még egyszer nem lesz a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Minden döntésnél azt nézzük, mi teszi könnyebbé, egyszerűbbé, biztonságosabbá és kiszámíthatóbbá Magyarország életét.
Patrióta Európa Mozgalom
Kristály Lehel: Levél Mesterházynak
Istenem, mióta vártam ezt a pillanatot.
Hányszor reméltem, hogy ott álltok erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, zuglói és isten tudja még milyen nehéz sorsú magyarjaink előtt, és vezekeltek.
Sőt arra vártam a leginkább, hogy abban a pillanatban majd megnyílik alattatok a föld, s aztán fintorogva mégis kivet magából.
Csak azért, hogy megtudjátok, milyen trianoni magyarnak lenni.
Mégsem történt meg.
Kilenc évig kellett várnunk, míg végül megtettétek. Odajárultatok Markó Béla színe elé Kolozsváron, és ott vallottatok. Hogy természetesnek és jogosnak tartjátok az ellenetek tiltakozó fiatalok véleménynyilvánítását. Hogy új alapokra helyezitek nemzetpolitikátokat.
Az tetszett a legjobban, hogy azt is elismertétek, a nemzetpolitika sem a szocialista kormányok, sem az MSZP politikájában nem kapott kellő hangsúlyt, ezért jogosan kritizálták a baloldalt Magyarországon és a határon túl. Hogy 2004. december 5-én az MSZP egy rossz politikai kérdésre rossz választ adott, kárt okozva ezzel a magyar–magyar kapcsolatoknak, és olyan érzést keltve, amely joggal sértette a határon túl élő honfitársaitokat. Hogy ez olyan téves politikai döntés volt, amiért elnézést szeretnétek kérni mindenkitől, akit ezzel megsértettetek.
Ti ezzel nem megsértettetek Attilám. Ti ezzel legyilkoltátok az álmainkat. Az ideált, hogy testvérek és egy nemzet vagyunk! És akkor most azzal jössz, hogy ti ezt mennyire nem is gondoltátok át?
Mikor higgyünk nektek, ha 2004-ben ezt szajkóztátok heteken át: „Az MSZP nemzetpolitikája: Ne fizessünk álmainkkal, mert nehezedik a lakáshelyzet! A kettős állampolgárság a határon túliak számára nem megoldás, viszont az országnak és nekünk jelentős teher.”
Most, kilenc év után meritek azt mondani, hogy nem kellett volna!?
Persze, hogy nem kellett volna!
Tudjátok, van a bocsánatkérés, és van, ami azt megelőzi. Utólag már a bocsánatkérés is csak olyan, mint a csók a halottnak. Miközben megbocsátani lehet ugyan, sőt, kell is.
Talán egyszer majd meg is fogjuk tenni, mert a bocsánat ugye, ahogy az igaz szeretet, feltétel nélküli.
De amíg megbocsátunk, mégis elgondolkodunk szépen azon is, hogy ez nem véletlenül gyűlöletkarmesteretek legújabb húzása-e?
Attilám, tedd a kezed szíved feltételezett helyére: nem hívott-e az elmúlt napokban Ron félre egy áporodott sarokba, és nem mondta-e azt, hogy eljött az ideje a köldöknézésnek? És te még el is hitted ennek a kérges lelkű heccmesternek, hogy most és éppen a te fejedre kell hamut szórni? Hát jól megúszta a Laci, az Ildikó, meg a Fletó is.
Legyen, hogy te viszed el a balhét, de hülyének ne nézzétek a magyart! Hogy ti majd elmentek kincses Kolozsvárra, és az igazságos Mátyás szülővárosában – apropó, hallottatok már e dicső uralkodónkról, vagy igaz szocialistáknak ne emlegessek királyokat? – azt hazudjátok, megbántatok mindent, és ezután majd bármit is ellenkezőleg tesztek és gondoltok ezért az általatok lerongyosított nemzetért?
Adná a Jóisten, hogy komolyan gondoljátok. Hogy végre komolyan felfogjátok, milyen gonosz játékot űztetek velünk éveken át. Hogy megérezzétek annak a gombócnak a keserűségét, amit úgy tuszkoltatok le a torkunkon 2004. december 5. estéjén, hogy közben fuldokoltunk a könnyeinktől, és nem bírtuk felfogni, hogy mi már a mieinknek sem kellünk.
Tudod Attilám, tényleg bátor húzás volt. Ahhoz képest, hogy rosszabbul is végződhetett volna, simán kijöttetek a csávából. Köszönhetitek a kolozsvári román rendőröknek, akik megvédtek a feldühödött erdélyi magyaroktól. Azoktól, akik tudják, miként dobog egy magyar ember szíve.
A meteorológusok ismét nagy havazásra figyelmeztetnek. Azt kellene most csinálni (mert ti úgyis belehúztok, és mindent megcsináltok), hogy beszereztek néhány tucat piros hólapátot, és szembementek a téllel.
Annak talán lenne értelme, s vezeklésnek sem lenne utolsó.
De nem kérünk sem a régi, sem az új nemzetpolitikátokból, sőt semmilyen agymenésetekből.
Sokat ne reméljetek a kolozsvári húzástól.
Szavazatszámban sem.
Kristály Lehel
Magyar Hírlap
A nagy összeborulás
Végül is az MSZP a kisebbik baj. Hisz őket jól ismerjük, emlékszünk még, hazugságkampányuk során miként románoztak bennünket, a legaljasabb eszközöktől sem riadtak vissza, hogy ellenünk uszítsák magyar nemzettársainkat, láttuk, miként züllesztették az anyaországot a legmélyebb gazdasági és – ami még fájóbb – erkölcsi válságba.
Bölcsebb annál az erdélyi magyar közösség, semhogy bedőljön álságos bocsánatkéréseknek, mézesmázos szavaknak, és komolyan vegye e hirtelen támadt érdeklődést irányunkban. Nem véletlen ugyanis e nagy Erdélybe vonulás: jövő évben választások lesznek Magyarországon, és ezúttal – Gyurcsányék és Mesterházyék minden mesterkedése ellenére – mi, Magyarország határain kívül élő magyar állampolgárok is szavazhatunk.
De miként várhatnak erdélyi magyar voksokat azok, akik szűk három hónappal ezelőtt a Kárpát-medencei magyarság legfőbb egyeztető fórumának számító Magyar Állandó Értekezlet ülésén határozottan ellenezték a külhoni magyarok szavazati jogának biztosítását, és alá sem írták az erről is rendelkező zárónyilatkozatot? Hogyan kérhetné bizalmunkat az a szocialista párt, amelynek képviselői Kolozsváron új alapokra helyezett nemzetpolitikáról beszélnek – ugyanezen időben pedig, néhány száz kilométerrel odébb, Miskolcon újfent románozással mérgezik a közhangulatot, azzal riogatva a polgárokat, hogy városukban túl sok erdélyi kap vezető tisztséget?
Voksokra ácsingóznak tehát a szocialisták, de mintha maguk is tudnák, sok babér aligha terem nekik itt, ezért aztán közvetlen szövetségeseikhez fordultak. Szerdán Markó Béla volt RMDSZ-elnök, tegnap Kelemen Hunor, a szövetség jelenlegi vezetője is fogadta az MSZP küldöttségét, mi több, megállapodást írt alá a két alakulat.
És bizony, ebben a történetben ez a nagyobbik baj. Az RMDSZ csúcsvezetőségének magatartása. Az, hogy a titkos paktumok nagy mesterei ismét nyíltan szembemennek választóikkal – aligha hihető ugyanis, hogy a tagság, az RMDSZ-szavazók táborában oly nagy lenne a magyar szocialisták szimpátiaindexe. A nagyobbik baj az a cinikus arrogancia, amellyel Markó Béla csak úgy odaveti az MSZP-vezetők ellen tiltakozó fiataloknak: „azzal kokettálunk, akivel helyesnek tartjuk”.
Egy előnye azért mégiscsak van e nagy összeborulásnak. Immár világossá vált, ki kivel szövetkezik, ki kinek elv- vagy harcostársa. És talán a számonkérés sem marad el, merthogy sokakban felmerülhet a kérdés: ki hatalmazta fel az RMDSZ vezetőit arra, hogy választóik voksait rossz kofákként áruba bocsátva azokkal „kokettáljanak”, akik megtagadtak bennünket?
3szek.ro, Szatmári Monitor
Világhírű magyar tudósok, feltalálók - Kandó Kálmán (1869-1931)
Mérnök, a nagyfeszültségű háromfázisú váltakozóáramú vontatás első alkalmazója mozdonyoknál, a fázisváltó kidolgozója, a vasút-villamosítás úttörője. Régi nemesi családból származott. Gimnáziumi tanulmányait az 1904-ben épült Fasori lutheránus gimnázium elődjének számító, Sütő utcai Budapesti Evangélikus Gimnáziumban kezdte. A villamosság korán felkeltette érdeklődését. Műszaki egyetemi negyedéves hallgatóként pályadíjat nyert az egyik elektrotechnikai dolgozatával. Tanulmányait kitűnő minősítéssel végezte el. Gépész- és villamos ismereteit későbbi pályafutása során sikeresen kamatoztatta. Az indukciós motorok gyártására kidolgozott egy teljesen új szerkesztési–számítási eljárást, amely gazdaságos villanymotorok gyártását tette lehetővé. Szabadalmainak száma 69. A szabadalmak a villamos vasúti motorok, többfázisú váltóáramú motorok, önműködő kapcsolóberendezések, felső vezetékek és erőátviteli telepek témái köré csoportosíthatók.
Bencsik András: A piranhák tévedtek
Ha messzire akarsz jutni a sakálhadon át, van egy jól bevált módszer. Dobj eléjük egy méretes cubákot, arra mind ráveti magát, és amíg marakodnak, te biztonságban átjutsz. A közép-amerikai indiánok például egy beteg marhát hajtottak a folyóba s megvárták, amíg a piranhák rátámadnak. Amikor már véresen forrt a víz a szerencsétlen állat körül, szép nyugodtan áthajtották a többi marhát a folyón. Valahogy így történt ez a regisztrációval.
A fene sem akarta igazán, bár szó ami szó, ha félreteszi az ember az álszent fontoskodást, hogy így az emberi jogok, meg úgy az Európai Unió, akkor azért fölvethető, hogy ugyan miért kellene szavazati jogot adni olyan nyomorult alakoknak, akiknek fogalmuk sincs a körülöttük lévő világról, akik gondolkodás nélkül egy sörért, vagy egy féldeci kevertért bárkinek eladnák szavazati jogukat.
De mindegy, ne menjünk bele, ez ilyen világ. Ha arról van szó, hogy ki vezethessen autót, senki sem háborog, hogy csak az, aki előbb érvényes vizsgát tesz. Ha arról van szó, hogy ki szavazhasson a Mol, az OTP vagy bármelyik részben vagy egészben állami nagyvállalat közgyűlésén, az emberjogisták valahogy nem sírnak fel amiatt, hogy akinek nincs részvénye, az nem szavazhat.
Az egész ország sorsába azonban emberjogistáink szerint bármelyik suttyó bele kell hogy szóljon. Miért? Azért. Mert ez így demokratikus. Rendben van. Regisztráció törölve. Az öntudatlan alkoholistákat és az agyi analfabétákat majd mentőautóval hurcolják szavazni az erre fölkent demokratikus ápolók. Remélhetőleg az ikszet is behúzzák majd helyettük a megfelelő helyre…
De azért mi ne kövessük el azt a hibát, hogy ne vegyük figyelembe a tényeket. Egy súlytalan és lényegtelen, őszintén szólva a jobboldalon is kétes támogatást élvező, bár értelmes és hasznos javaslatot meszelt el az önmaga fontosságától lassan megkukulni látszó Alkotmánybíróság. Nem nagy veszteség.
A mérleg másik serpenyőjében ott van ugyanis mindaz, amire a kormánybuktatásra éhes értelmiségiek elfelejtettek ugrani, miközben egymást félrelökdösve cibálták a regisztráció nyomorúságos teteméről még lerágható koncot: Mostantól alkotmányos a határon túli magyarok szavazati joga. A következő parlament létszáma már csak 200 fő lesz, igazságosan osztották el a választókerületeket, és mindezeken túl a választás csupán egyfordulós lesz, vagyis egyéniben a győztes – a legerősebb pártformáció jelöltje – mindent visz.
Ezekre elfelejtettek ráugrani a szélsőjobboldali és balliberális elemzők, pedig ezeken aztán lett volna rágni való bőven.
Az egyfordulós választás ugyanis a még mindig magabiztosan vezető jobbközép koalíció győzelmét ígéri. A választókörzetek átalakításával ledőlt az utolsó vörös bástya is, a határon túli magyarok pedig remélhetőleg nem felejtik el jövőre, hogy kik uszítottak ellenük s kik álltak ki mellettük. Biztos, ami biztos, nekik előzetesen regisztrálniuk kell, ami jó eséllyel szűri ki közülük a sajnos létező, morálisan sérült egyedeket.
Vagyis az ellenzék jól teszi, ha lecsillapodik és belátja, sok hűhó volt itt semmiért. Semmit sem tudtak megakadályozni abból, ami fontos. Minden úgy történt, ahogy a kétharmados fölhatalmazással megbízott többség ezt eltervezte. Ami pedig az Alkotmánybíróságot illeti, talán ideje volna az Országgyűlésnek megfontolnia egy mondat beiktatását az Alaptörvénybe: „Láthatatlan alkotmány pedig nincs”. A jogalkalmazás ugyanis nem népköltészet.
Bencsil András
Demokrata
Ha Gyurcsány visszajöhetne
Jó érzés tudni, mi várna Magyarországra, ha visszatérne a régi, szép 2010 előtti demokrácia. Ezt megtudhatjuk a Demokratikus Koalíció politikai programjából, amelynek főbb téziseit a Népszabadság ismertette Tandíj, ingatlanadó és megszűnő legfőbb ügyész című cikkében. Szabad, európai világ köszönt ránk.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap, Patrióta Európa Mozgalom
Az Erdélyi Magyar Ifjak közleménye Mesterházy Attila kolozsvári látogatása kapcsán
Ismét bebizonyosodott: Erdély nem kér a magyart a magyar ellen uszító politikusokból
Úgy tűnik, az MSZP és az RMDSZ azt hiszi, az ifjúság memóriája is olyan véges, mint a szavazóiké, s elég néhány év ahhoz, hogy elfelejtsék, milyen bűnöket követtek el nemzetünk ellen néhány évvel korábban. 2005-ben Eckstein-Kovács Péter próbálkozott Eörsi Mátyással Kolozsváron, most pedig, több év elteltével Markó Béla hívta az őt nemrég kitüntető elvtársát Mátyás király városába.
Az ifjúság azonban nem felejt, s nem dől be az immár nemzeti érzelemre hangolt kampányfogásoknak sem: az RMDSZ politikusai testükkel megvédve, rendőrök segítségével kísérték be a tüntetőkkel szóba állni gyávának bizonyuló Mesterházy Attilát az előadóterembe.
Az RMDSZ ugyanakkor leszerepelt a demokrácia és a szólásszabadság tiszteletben tartásából is: sajtóban és plakátokon meghirdetett eseményre a szervezők nem engedték be azokat az EMI-s fiatalokat és más, általuk nem ismert személyeket, akik véleményüket szerették volna kifejteni. Az RMDSZ Kolozs megyei elnöksége ujjal mutogatva jelezte, kik azok, akik bemehetnek, és kik azok, akik nem. Így nem szembenézésre és véleményütköztetésre, hanem odarendelt RMDSZ-es pártkatonák előtti összeborulásra került sor.
Azokat a fiatalokat, akiket nem szúrtak ki, és mégis bekerültek, nem hagyták szóhoz jutni a kérdések során, tehát az előadóteremben is tovább folyt az RMDSZ és az MSZP által diktált cenzúra.
Egyértelműnek tartjuk, hogy az MSZP „új politikáját" nem a megbánás vezérli, hanem az elszakított területeken lévő magyar állampolgárok szavazatának megszerzése, hiszen 2004 óta köze tíz év állt a rendelkezésükre bocsánatot kérni vagy politikájukon változtatni. Nem tették, és nem is fogják soha, mert képtelenek nemzetben gondolkodni. Az MSZP velünk kapcsolatos legőszintébb megnyilvánulása az volt, amikor a Kempinskiben Erdély elcsatolására koccintottak vezető román politikusokkal. Ne feledjük, akkor is ott volt az RMDSZ...
Szeretnénk tudatni Mesterházy Attilával és párttársaival, és mindenkivel, aki az egységes magyar nemzet ellen bűnt követ el, hogy ezután sem lesznek Erdélyben megtűrt személyek.
Kolozsvár, 2013. január 16.
Hétköznapi hősök
Az elmúlt évszázadokban Európa e táján ritka vendég volt a béke és a függetlenség, de amikor a béke és a szabadság egy-két évtizednél tovább tartott, a magyarság látványosan emelkedni kezdett, a hősies védekezést és a még hősiesebb talpraállásokat követően a szorgalmas munka mindig meghozta gyümölcsét. Bencsik András Demokrata