A nap verse - Füzesi Magda: Tempora mutantur...

                                Tempora mutantur...   "Cirkuszt s kenyeret a népnek!" szólt egy bölcs uralkodó. Több kenyeret, kisebb cirkuszt kérte az alattvaló.   Ám ha engem kérdeznének, nem mondhatnék egyebet: ha kenyér van, cirkusz nélkül valahogy csak megleszek...    Forrás: Füzesi Magda: Biztató című kötete, Intermix kiadó, Ungvár-Budapest, 1992  

Bayer Zsolt: Miskolctól Kolozsvárig - (teljes cikk)

                        Miskolcon a helyi szocialista korifeusok ismételten románozásba kezdtek. Nem hiszik? Pedig igaz. Egészen pontosan az történik Miskolcon, hogy a szocialista frakció vezetője felszólította a polgármestert, nevezze meg, a városházán dolgozók, illetve a helyi közigazgatásban és kulturális életben tevékenykedők közül ki született a határon túl, egészen konkrétan Romániában. Ezután azt is hozzátette ez a minősíthetetlen gazember, hogy a miskolci önkormányzati ülések már román nyelven zajlanak – ezzel nyilván arra utalva, hogy akik a határon túl (értsd: Erdélyben) születtek, azok románul beszélnek, hiszen románok.   Bontsuk ki ezt a gusztustalan csomagot. Ma a miskolci szocialisták vezetője emberek születési helyére, ezzel tehát konkrétan emberek származására kíváncsi. Ma a miskolci szocialisták vezetője embereket a származásuk alapján listáz. Ma a miskolci szocialisták vezetője annyira tudatlan, ostoba barom, hogy azt gondolja, aki Erdélyben született, az szükségképpen román, és románul beszél. Ma a miskolci szocialisták vezetője numerus clausust óhajt bevezetni Miskolcon, ugyanis aljas listázásának egyetlen indoka az lehet, hogy a születési hely és a származás alapján meghatározza, hány itt vagy ott született, ilyen vagy olyan származású ember dolgozhat a városi önkormányzat kötelékében. Ma a miskolci szocialisták vezetője nyilván hangosan és obligát módon elítéli Gyöngyösi Márton zsidólistára vonatkozó elmebeteg ötletét, majd hazamegy, és odvas vackának félhomályában listákat készít a határon túl született magyarokról. Ma a miskolci szocialisták vezetője ott folytatja, ahol dicstelen és nyomorult elődei, Kovács Lászlóval és Gyurcsány Ferenccel az élen, abbahagyták: a huszonhárommillió román aljasságánál, a kettős állampolgárságról szóló népszavazáskor a NEM melletti undorító kampányolásnál. A miskolci szocialisták vezetője éppoly érzéketlen, tahó, nyomorult alak, mint amilyenek azok voltak. A miskolci szocialisták vezetője gyékényen árulja a nemzetet és a hazát az ilyesmire fogékony lumpenproliknak. A miskolci szocialisták vezetője Ron Werber utasításait hajtja végre, mert nincs sem önálló gondolata, sem önálló világnézete, sem meggyőződése, sem becsülete. A szocialisták országos vezetője mindeközben Kolozsvárra ruccan álságos Canossa-járásra. A szocialisták országos vezetője azért teszi ezt, mert Ron Werber ezt tanácsolta neki. Hiszen a szocialisták országos vezetőjének önmagától fogalma sincs a határon túli magyarokról, Erdélyről, s a szocialisták országos vezetője azt sem tudta eddig, hol van Kolozsvár. A szocialisták országos vezetőjének az égvilágon semmit sem jelent az erdélyi magyarság, a felvidéki magyarság, a délvidéki magyarság, a kárpátaljai magyarság, a burgenlandi magyarság. A szocialisták országos vezetője annak a Gyurcsány Ferencnek volt a famulusa, kávéfőzője, sunyi kis talpasa, ócska segédje, aki levezényelte a 2004-es nemzetáruló gyalázatot. És kilenc esztendőn át nem jutott eszébe bocsánatot kérni. Most, hogy a határon túli magyarok szavazati jogot kaptak, Ron Werber szólt neki, hogy kell a voks, menni kell oda is kampányolni. Kiment hát Mesterházy Kolozsvárra utcafelelősnek, háztól házig vérdisznónak, s a legtökéletesebben egy helyi fiatal foglalta össze a nagy zarándoklat lényegét: „Gyalázat, hogy egy ilyen szarembert küldenek ide!” Ehhez nincs is mit hozzátenni. Miskolc és Kolozsvár így ér össze a szocialisták és Ron Werber rothadt agyában. Bayer Zsolt

A globális pénzvilág Megint üzent hazánknak, hogy bármit is teszünk, nem eresztenek minket a markukból

                        Szabó Anna szerint Matolcsy napok óta nem is szerepelt a médiában. Ezért a Heti Válasz hasábjain rendszeresen megjelenő egyik könyvajánlójából mérhetetlen rosszindulattal kiollóztak egy mondatfoszlányt, amely arra utal, hogy az erős forint sem tudta megakadályozni a magas inflációt. Majd megpróbálták mindezt a forintot bedöntő, sorsdöntő nyilatkozatnak beállítani. (A miniszter pontosan ezt írta: „az ortodox gazdasági gondolkodás szerint ésszerűnek tűnt alacsony kamatra svájci frankban és euróban hitelt felvenni, az államadósság zömét külföld felé felhalmozni, bőséges hitel idején eladósítani mindenkit, az uniós forrásokat nem a vállalatoknak adni, mert azok vegyenek fel olcsó hitelt, erősen tartani a forintot, mert az fékezi az inflációt, 3 százalék feletti költségvetési deficitet megengedni. Ezek a döntések katasztrofálisnak bizonyultak a válság utáni új korban, amikor megszűnt az olcsó és bőséges hitel, büntetik a magas államadósságot és államháztartási deficitet, majd az unió számon kéri a korábbi évek tékozló politikáját”.) Szabó joggal mutat rá: Matolcsy az ország külföld felé eladósítását, az uniós források célszerűtlen felhasználását, a lakosság túlzott hitelfelvételét és a magas deficitet kritizálta a 2002-2010-es időszakkal kapcsolatban, megjegyezve, hogy a forint erősen tartásával sajnos nem sikerült leküzdeni az inflációt – ami igaz. Elég nagy kihívás mindebbe belemagyarázni, hogy a piacok úgy értelmezik ezt a nyilatkozatot, hogy a kormány gyengébb forintban gondolkodik. Az IMF uralmát itthon szívesebben látó „piacok” a 2012-es nagyon alacsony államháztartási hiány közlése és a magyar kötvényeink elkapkodása után üzentek: hiába gazdálkodunk fegyelmezetten, hiába bocsátunk ki sikeresen eurókötvényt is, hiába kerülünk ki a túlzottdeficit-eljárás alól, nem eresztenek minket a markukból. Magyar Nemzet

Lakatos Attila cigány vajda: Semmi sem jár alanyi jogon, mindenért mindenkinek meg kell dolgozni

                            Ózdon két rablógyilkos mindössze kétezer forintot zsákmányolt. A gyanúsítottak egyike sem dolgozott még életében folyamatosan. Csak alkalmi munkáik voltak. Az ózdiak szerint Táblában még nappal is rettegnek az ott élők, akik többsége idős, védtelen nyugdíjas.   Nem ritka, hogy fényes nappal támadják meg őket az utcán portyázó cigányok. A Blikknek több városlakó is arról beszélt, hogy a közbiztonság gyakorlatilag nulla, még a város központi részében is. Lakatos Attila Borsod megye cigány vajdája öt éve mondja a többi roma vezetőnek, hogy magyarázzák el a cigányoknak, hogy mit lehet tenni és mit nem. Szerinte a romáknak le kell szokniuk arról, hogy polgármestert, jegyzőt és mindenki mást szidnak, de ők maguk nem tesznek semmit. Semmi sem jár alanyi jogon, mindenért mindenkinek meg kell dolgozni. Magyar Nemzet   Több mint hatmilliárd forinttal károsította meg több uniós állam költségvetését az a győri áfacsaló fémhulladék-kereskedő bűnszervezet, amelyet egy nemzetközi nyomozócsoport számolt fel. A hatóságok 19 luxusautót foglaltak le összesen 230 millió forint értékben. A házkutatások 62 millió forintnyi készpénzt, ékszerek, műtárgyak és hat kilogramm arany is előkerült. Magyar Nemzet

A főpolgármester sajnálja, hogy az ombudsman nem lép ki hivatali szobája melegéből

                              Szabó Máté ombudsman továbbra is ragaszkodik "liberális maszlagjához" a hajléktalanok ügyében, ugyanakkor elismerte, hogy többen laknak közterületen, amióta az Alkotmánybíróság megsemmisítette azt a törvényt, amely pénzbírsággal büntette az utcán, az aluljáróban élőket,  A főpolgármester leszögezte, sajnálja, hogy az ombudsman továbbra sem lép ki hivatali szobája melegéből. Márpedig hajléktalankérdésre liberális könyvekből nem fog választ kapni, csak az életből. A fedél nélküliek ügyében éppen azt tették, amit a Szabó európainak nevez, a civil szervezetekkel együttműködve férőhelyeket bővítettek, szélesítették az ellátást. Magyar Nemzet  

A tisztesség ezt kívánja

                      Az 1970 és 2010 közötti negyven évben az államadósság kétszeresének megfelelő mozgótőke hagyta el Magyarországot, a kormány pedig szeretné megakadályozni a jövőben a tőke magyarországi adórendszerből való kivonását - mondta Giró-Szász András kormányszóvivő az M1 Az este című műsorában csütörtökön.   Giró-Szász András emlékeztetett arra, hogy 2011-ben indult az adóamnesztia, amely a tőke repatriálást volt hivatott szolgálni, és amelynek keretében 2012 novemberének végéig 67 milliárd forintot utaltak vissza Magyarországra. Hozzáfűzte, hogy december 31-ig volt lehetőség a pénzek hazahozatalára, így a 67 milliárdnál magasabb lehet a végösszeg. A kormányszóvivő kifejtette: "A tisztesség úgy kívánja, hogy aki igénybe veszi egy állam szolgáltatásait, használja az infrastruktúráját, az egészségügyét, az oktatási intézményeit (...), akkor az az adójával járuljon hozzá ennek a fenntartásához". Becslések szerint 1000 milliárd forintnyi magyar eredetű vagyon lehet svájci bankszámlákon, míg egy tavalyi becslés szerint 275-320 milliárd forint hagyta el Magyarországot egy év alatt - hívta fel a figyelmet Giró-Szász András. Emlékeztetett arra, hogy az Observer tavaly állított össze egy tanulmányt azokról az országokról, amelyekben a legmagasabb az ilyen típusú pénzkiáramlás, és Magyarország is a listán volt. A kormányszóvivő ugyancsak az Observer adataira hivatkozva kiemelte, hogy az 1970 és 2010 közötti 40 évben összesen 242 milliárd amerikai dollár értékű mozgó tőke hagyta el Magyarországot, amely a magyar államadósság kétszerese. Giró-Szász András szólt arról is, hogy az elmúlt két évben Ausztria, Nagy-Britannia és Németország is kormányközi megállapodásokat kötött a svájci kormánnyal, amelyek alapján "ezek az országok is hasonló elvárásokat és eredményeket fogalmaztak meg". Ezen szerződések alapján az a gyakorlat alakult ki, hogy a Svájcban számlával rendelkező ügyfél forrásadót fizet a svájci kormánynak, amely a kiinduló államnak egyben átutalja ezt az összeget anélkül, hogy felfedné a számlatulajdonos személyét. Ausztria esetében 15 és 38 százalék között, Nagy-Britanniában és Németországban pedig 20 és 40 százalék között mozog az adó - jelezte. MTI, fidesz.hu, Patrióta Európa Mozgalom

Záródnak a kiskapuk?

                            A svájci anonim számlákat ma már Franciaország és Olaszország is tűz alá vette, és válaszút elé próbálják kényszeríteni az ide menekített pénzek tulajdonosait. Svájc a ránehezedő óriási nyomás miatt az eddigi forrásadót 30 százalékkal felemelte. Ennél több azonban csak akkor történne, ha az unió tagállamai nem egyesével kötnének kétoldalú szerződéseket az alpesi állammal, hanem következetesen és egységesen lépnének fel az összes adóparadicsom ellen.   Már az is döbbenetes, hogy erre eddig nem került sor, és az általánosságokat tartalmazó irányelvek hangoztatásán túl Brüsszel nem volt képes többet felmutatni. Aligha véletlen, hogy a társadalmi nyomás eddig csak a tagállamok politikusait érintette, ezért is maradhatott a probléma kezelése tagállami szinten. Egy ilyen fajsúlyos kérdés esetében látszik igazán az uniós vezetők iránti bizalmi deficit, amely a társadalmi felhatalmazottságuk hiányának egyenes következménye. Szabó Anna Magyar Nemzet

Kölcsey, az irodalmár

                        A magyar kultúra napján a Himnusz születésére, a magyar nemzeti kultúra születésére is emlékezünk. A globalizálódó, szinte már kontra­produktív módon techni­cizálódó s kissé analfa­betizálódó világban álljon itt egy további gondolatokra serkentő idézet a csekei remete Mohács című művéből: „Minden nemzet, mely elmúlt kora emlékezetét semmivé teszi, vagy semmivé lenni hagyja, saját nemzeti életét gyilkolja meg; s akármi más kezdődjék ezentúl: az a régi többé nem leszen.” Kovács Emőke  Magyar Hírlap

Rövid lapszemle a Főlúd egy újabb dilettáns tervéről

                            Bajnai Gordon több alkalommal nevezte a magyar gazdaság egyik problémájának a minimálbér „magas” összegét. A Haza és Haladás Alapítvány tanulmánya felveti a minimálbér befagyasztását is.   A legkisebb bér összegét területenként differenciálnák, és az átlagbér harminc százalékára csökkentenék. Egyes régiókban 66 ezer forint lenne a minimálbér. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetsége elnöke szerint a minimálbér csökkentése társadalmi és gazdasági szempontok szerint is teljesen irreális felvetés. A legkisebb bér ma sem fedezi a létminimum költségeit. Magyar Hírlap   Gazdag László szerint Bajnai Gordon elképzelése nemcsak közgazdasági dilettantizmus, de erkölcstelen is. Ezzel esne az amúgy is gyenge vásárlóerő, ami végzetes lenne a magyar gazdaság számára. Ismét előtérbe kerülne a humántőke leértékelése, ami már évtizedek óta a legnagyobb rákfenéje ennek az országnak. Az első Orbán-kormány idején, amikor drasztikusan nőtt a minimálbér és általában a munkabér, nyoma sem volt a növekvő inflációnak. Bogár László szerint éppenséggel ez, a gyarapodó reálbér – 1998-2005 közötti – időszaka volt a rendszerváltás utáni Magyarország aranykora. A tartós gazdasági visszaesést az irreálisan alacsony munkabér okozza. Magyar Nemzet

Régi magyar filmcsillagok - Szörényi Éva (1917-2009)