Izrael miniszterelnöke manipulálja a hazai és a nemzetközi közvéleményt - állítja egy korábbi miniszterelnökük
Netanjahu izraeli miniszterelnök mindent megtett az elmúlt két évben, hogy a hazai és nemzetközi figyelmet elterelje a társadalmi problémákról. Ennek egyik eszköze volt az Irán atomlétesítményei elleni megelőző csapás állandó lebegtetése. Az iráni atomfenyegetést fiktívnek mondta egy hétvégi nyilatkozatában Ehud Olmert volt kormányfő. Szerinte Netanjahu feleslegesen költött erre dollármilliárdokat.
Népszabadság
Olajozott werberi gépezet
Az MSZP elnöke által beígért werberi háztól házig való zaklatással a munkásmozgalmi agressziót melegítik fel. Egy no name elnökségi tag szerint óriásplakátokat helyeznek el, s a közterületeken fogják győzködni a gyanútlan lakosságot az Orbán-kormány ellen. Hogy egy neve senkit tuszkoltak ki a sajtó elé, jelzi: ők is érzik, mennyire ciki az emberek inzultálása. Ha majd nem válik be az ávós-werberi tömeguszítás, ne a legfelsőbb pártvezetéshez kötődjön a fiaskó.
Megyeri Dávid
Magyar Nemzet
Kárpátaljai magyar értékek
Popovics Béla munkácsi helytörténész megtalálta azt a földrajzi pontot, ahol Feszty Árpát a híres Körképet mintázta. A kárpátaljai magyar közösség hamarosan emlékhelyet állít ezen a Munkácshoz közeli hegyen.
Ungvár, Munkács, Nagyszőlős, Ilosva, Huszt, Beregszász –magyar helységnevek, amelyek államhatáron túli településeket neveznek. kilencvenhárom éve a trianoni diktátummal szakították el ezeket a városokat is Magyarországtól, így az itt lakó magyarok úgy lettek határon kívüliek, egy egy tapodtat sem tettek otthonukból. A Kárpátalján élő magyarok két, már nem létező országban is éltek: Csehszlovákiában és a Szovjetunióban. Miközben ki sem tették a lábukat szülőföldjükről... Mindamellett ez a föld is a magyar történelem és művelődés értékeit rejti, s itt keresi jövőjét egy ma is létező magyar nemzetrész.
KárpátaljaMa, Patrióta Európa Mozgalom
A kárpátaljai magyar értékekről Popovics Béla munkácsi helytörténésszel Molnár Pál beszélgetett a Magyar Rádióban.
Hallgassa meg a felvételt!
másolja be a linket, és hallgassa meg a rádióriportot:
http://www.mr1-kossuth.hu/mrplayer.php?d=00687e5c_5559961.mp3
Egy kiváló máréfalvi asszony újabb kötete
Mihálykó Ferencné Győrffi Ilona Régi idők szép napjai című kötetének bemutatóját tartották a máréfalvi (Erdély) művelődési házban. A szerző, akit különösebben nem kellett bemutatni a jelenlévőknek, hiszen a 71. életévében járó asszony egész életét a falujában, odahaza töltötte.
Hét elemi osztályt végzett, s bár nem tudott továbbtanulni, írásra adta a fejét, az évek során nemcsak tájszavakat gyűjtött, énekeket és történeteket „mesélt", hanem összeszedte a paraszti élet szokásait karácsonytól adventig. Az általa látottakat és megtapasztaltakat vetette papírra. Ez a sokadik máréfalvi vonatkozású néprajzi gyűjtéseket és kulturális antropológiai írásokat, illetve visszaemlékezéseket tartalmazó kötete, amely szakemberek örömére is szolgál.
A könyvet a szerkesztő, P. Buzogány Árpád szerkesztő mutatta be. Kitért arra, hogy az itt szereplő gyermekjátékokat tartalmazó fejezetet már kölcsön is kérték egy udvarhelyszéki gyűjteményes kötethez, hogy majd Zetelakán, Felsőboldogfalván és Székelyudvarhelyen is megismerhessék, megtanulhassák a hajdani máréfalvi gyermekjátékokat.
„Az évek, évtizedek gyors múlásával úgy hetven év körül az ember elkezd visszapillantani az elmúlt évekre, és úgy érzi akarva-akaratlan, ezek emlékeiből kap erőt a mindennapok gondjaira, az öregségnek átéléséhez. Úgy érzem, a gyermekkor szép emlékei erőt adnak az öregkor méltó elviseléséhez" – fogalmazott a szerző.
szekelyhon.ro, Patrióta Európa Mozgalom
Marosvásárhelyen szakadatlanul olvastak
Idén második alkalommal is nekivágtak a felolvasók, hogy a magyar kultúra napja alkalmából bizonyítsák, lehet 24 órán át éjt nappá téve olvasni – mégpedig marosvásárhelyi vagy épp erdélyi kortárs szerzőktől. Az olvasnivaló nem fogy ki, s a tervek szerint a felolvasó sem.
Pontban éjfélkor nekivágtak a Studium szakkönyvtárban a 24 órás felolvasó maratonnak. Nem rekordot dönteni készülnek a részvevők, éppen csak ezt a módját választották a magyar kultúra napja megünneplésének. Így ezen a napon magyar szerzőtől olvasnak, az biztos, de leginkább marosvásárhelyitől, erdélyi kortárstól vagy épp valamelyik évfordulós szerzőtől.
A házigazda Vass Levente kezdte meg a felolvasások sorát, majd az unitárius főjegyző, Nagy László követte őt a sorban, s közben érkeztek a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház színészei is: Bányai Kelemen Barna, Berekméri Katalin, László Csaba, Gecse Ramóna és Varga Andrea is megidézte egy-egy kedves szerzőjét, s felidézte egy-egy kedves történetét, míg Kárp György lányával hajnalig olvasott és hallgatta a felolvasásokat. A színészeken kívül persze mások is betértek a maratonra, hogy Molter Károlyt, Székely Jánost, Wass Albertet olvassanak vagy épp Tündérbogyó történeteit, amelyeket Kádár Annamária Mesepszichológiájából olvastak fel fáradhatatlanul.
szekelyhon.ro, Patrióta Európa Mozgalom
A magyar kultúra napja: A horvátországi magyarság is ünnepel
A magyar kultúra napja: A horvátországi magyarság is ünnepel Kiállításokkal, verssel és zenével ünnepli a magyar kultúra napját a horvátországi magyarság. A zágrábi Ady Endre Kultúrkör korondi kerámiákból, kalotaszegi hímzésekből és a szecesszióval foglalkozó könyvekből rendezett kiállítást a magyar kultúra napjának tiszteletére. "Alkalom ez arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket" - mondta Szelmann Marianna, a kultúrkör elnöke a tárlat nyitóünnepségén. A magyar nemzeti himnusz szövege egy kis faluban, Szatmárcsekén született - emlékeztetett ünnepi beszédében Dezső János zágrábi kulturális attasé, aki szerint ez is azt bizonyítja: "bárhol, többségben, kisebbségben, határon innen és túl, a világ közepén és a végén is lehet nagyot merni és nagyot alkotni". A rendezvényt az egyesület tagjai Kányádi Sándor, Wass Albert, Reményik Sándor gondolataival, Bartók Béla zenéjével, népdalokkal gazdagították, a résztvevők megkóstolhatták a székelyföldi és más erdélyi ételeket. A program társszervezője a zágrábi nagykövetség, Zágráb Város Kisebbségi Tanácsa és a Horvátországi Magyar Tudományos és Művészeti Társaság. A kiállítás január 27-ig látogatható a Kultúrkörben. A Horvátországi Magyarok Ifjúsági Közössége (HMIK) szervezésében a drávaszögi Laskón, valamint Pélmonostoron a Magyar Egyesületek Szövetsége (MESZ) rendez ünnepi műsort a magyar kultúra napja alkalmából. VajdaságMa, MTI, Patrióta Európa Mozgalom
Bajnai és a minimálbér
Puskás Imre komoly támadásnak tartja a Bajnai Gordon által jegyzett Haza és Haladás alapítvány anyagát – ha úgy tetszik választási programját -, mely szerint a minimálbér mértékét a mindenkori átlagjövedelem 30 százalékában kellene megállapítani. Óriási különbség van a 98 ezer forintos, és a 66 ezer forintos minimálbér között – hívta fel a figyelmet a a számvevőszéki bizottság fideszes alelnöke szombati sajtótájékoztatóján.
Puskás Imre emlékeztetett, 2013-ban, megállapodás keretében a vállalkozói szféra képviselői is igent mondtak a 98.000 ezer forintos minimálbérre. Ez a bér kigazdálkodható, elviselhető, tartható mértékű – fűzte hozzá.
A fideszes politikus aláhúzta, egy ilyen 66.000 ezer forintos minimálbér teljes mértékben ellehetetlenítené a családok többségét. A jelenlegi 98.000 ezer forintos minimálbér még lehetővé teszi a családok számára, hogy a rezsidíjat, az élelmiszer és ruházati költségeket, a hétköznapi élet mindenfajta költségét teljesíteni tudják, de ez egy 32 ezer forintos csökkentéssel már nem volna elképzelhető – fejtette ki.
Puskás Imre felhívta a figyelmet arra, ha Bajnai Gordon lehetőséget kapna a kormányzásra, és arra hogy többek között ezt a törekvését is megvalósítsa, az újra komoly szociális válságot eredményezne. Ismét olyan helyzet alakulna ki, amely a 2002 és 2010 között volt, amely elsősorban a nagyvállalkozók, milliárdosok, multik, és a bankok érdekeit szolgálta, az emberekkel szemben. Ez számunkra megengedhetetlen – szögezte le a fideszes képvisel
Puskás Imre bízik abban, hogy nem lesz Magyarországnak újra olyan kormánya, amely nem az emberek, a családok érdekeit szolgálja, hanem a milliárdosokét, a multinacionális vállalkozásokét.
fidesz.hu
A vesztes az, akiből csak az ész nélküli ellendrukkerségre futja
A kormány Balog Zoltán útján megegyezett a HÖOK képviselőivel. Nem mindenkinek és nem százszázalékos megelégedésére, de a tárgyalások természete már csak ilyen. Valamit adok, másban engedek. Intelligens tárgyaló felek közt, demokráciában ez így szokás. Az oktatási irányítás – egyeztetve a kormányfővel – képes volt saját korábbi álláspontját mérlegre tenni. Nagyon nagy bűn ez? Nem erről szól a demokrácia? (...) A vesztes az, akiből csak az ész nélküli ellendrukkerségre futja.
Körmendy Zsuzsanna
Magyar Nemzet, Patrióta Európa Mozgalom
Régi magyar filmcsillagok - Muráti Lili (Nagyvárad, 1912 – Madrid, 2003)
Igazi nagy színésznő és bálvány volt, és nemcsak az 1930-as, 40-es évek Magyarországán, hanem Spanyolországban is, ahová közvetlenül a második világháború után, nagy nehézségek árán menekült.
Sejtelmes hangjával, egyedi humorával elbűvölte a nézőket. Általában a határozott, kissé kacér, de nagyon is tudatos nő típusát alakította a filmvásznon, aki minden helyzetben feltalálja magát és mindent önállóan megold.
Rákosi Szidi színésziskolájában tanult, mielőtt Bárdos Artúr felfedezte tehetségét.
1932-ben a Művész Színházban, 1932–34 között a Belvárosi Színházban, 1934-ben a Magyar Színházban, 1934–41 között párhuzamosan a Vígszínházban és a Pesti Színházban, 1943–1944 között az Andrássy Színházban (mai Új Színház) szerepelt.
Mivel a háború után a kommunisták koncepciós vádakkal illették, férjével és egyben menedzserével, Vaszary Jánossal külföldre menekült, mezítláb, végig koldulva Ausztriát.
1947-ben Madridban telepedtek le. Előbb a Madridi Rádió magyar adásában olvasott fel kommentárokat. Fél év alatt megtanult spanyolul, majd rövidesen férjével saját társulatuk lett.
1950–1963 között velük járta a spanyol színpadokat.
Először 1975-ben látogatott haza, majd a rendszerváltás után visszakapta magyar állampolgárságát, valamint életművéért megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje állami kitüntetést.
Közel fél évszázad kihagyás után, 1994-ben a Karinthy Színház A nagymama című darabjában tért vissza újra magyar színpadra.
18 magyar és számos spanyol filmben játszott.
Stróbl Alajos: Anyánk
Stróbl Alajos (Liptóújvár, 1856- – Budapest, 1926)