Az eltelt két esztendő nagy átalakítása nem volt hiábavaló, 2013-ban már jönnek az eredmények: csökken a rezsi, nőnek a bérek, a nyugdíjasoknak is több jut, mint a pénzromlás üteme, javulni fog a foglalkoztatási helyzet, az államnak pedig van pénze arra, hogy segély helyett egyre több közfoglalkoztatottat állítson munkába. A változások közé sorolható a járási rendszer január 1-i létrehozása, amely csak kisebb zökkenőkkel járt, valamint az oktatási rendszer átalakítása. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ irányítása alatt működő oktatási szisztéma elindulását is csak apróbb döccenések kísérték, tehát az élet fennakadás nélkül folytatódik az iskolákban - mondta Orbán Viktor Vásárosnaményi sajtótájékoztatóján.
Majd folytatta: a tíz év alatt létrejövő egymillió új munkahely tervét akkor is meg kell valósítani, ha cigány gyerekek potyognak az égből, vagy ha Brüsszelben válság van. Méréseink alapján az emberek döntő többsége egyetért a segély helyett munka elvével, vagyis azt várják, a kormány teremtsen lehetőséget arra, hogy segély helyett munkából lehessen megélni, és segélyből ne lehessen több pénzhez jutni, mint munkából. Ez egy elementáris állampolgári igény Magyarországon.
Ha az ország GDP-je zsugorodik, akkor az állami szektorban nem jár jutalom, márpedig 2012-ben az európai válság következtében nem volt gazdasági növekedés Magyarországon. Veszteséges vállalatoknál, veszteséges országban nem lehet jutalmat fizetni, mert ha ezt tesszük, tönkretesszük a jövőnket.
Az egyébként nagyon jó munkát végző miniszterek sem kaptak jutalmat, az önkormányzati vezetők is az ország vezetői közé tartoznak, ezért a tavalyi gazdasági helyzet miatt esetükben sem indokolt, hogy plusz pénzt vegyenek fel. Ez erkölcsi kérdés. Mivel nem a mi beosztottainkról van szó, ezért parancsot nem tudunk nekik adni, de erőteljes kérést tudunk hozzájuk intézni, ezt meg is tettük. Majd ha lesz gazdasági növekedés, ha lesz eredmény, akkor az állami szektorban fogunk fizetni jutalmat.
Az állam saját hatáskörében valósítja meg az elektronikus útdíjszedési rendszert. Miután visszalépett az elektronikusútdíj-tendertől a nyertes Getronics, a kabinet két lehetőséget mérlegelt: új pályázat kiírását és az állami, tehát közbeszerzés nélküli megvalósítást. Végül az utóbbi mellett döntöttünk.
Köszönjük szépen, nagyon jót szórakoztunk, jó mulatság volt, kiírtuk a pályázatot, beadták a cégek, elbíráltuk, szerződni akartunk, aztán nem írták alá. Még egyszer ezt a kabarét nem adjuk elő. Az államnak igenis rendelkeznie kell azzal a képességgel, hogy ha be akar vezetni egy használatarányos útdíjat, akkor azt mindenfajta külső segítség nélkül meg tudja oldani.
A költségvetésben rendelkezésre fog állni az a bevétel, amelynek az e-útdíjból kell befolynia. Ugyanez igaz a pénztárgépeknek az adóhatósághoz történő bekötésére is. Mindenki tudja, hogy Magyarországon divatos jövedelemforrás az áfacsalás, a kormány azonban lépésről lépésre gátat akar szabni ennek. Az új rendszer bevezetésében nem lehetséges olyan csúszás, amely a tervezettnél nagyságrendileg kevesebb bevételt hozna ebből a forrásból a költségvetésnek.
Mindegyik költségvetést, amelyet mi terjesztettünk be a parlament elé, a kormány képes volt végrehajtani. Most is ez a helyzet. Mindenki nyugodjon meg, ez a költségvetés - éppúgy, mint a 2012-es, a 2011-es - meg fog állni a lábán, és meg fogja hozni a biztonságot, a kiszámíthatóságot és a kívánt pénzügyi eredményeket. Mind a bevételeket, mind a kiadásokat illetően az ország biztonságban érezheti az idei központi büdzsét.
A rezsicsökkentéssel kapcsolatban a kormány szerdai ülésén megvitatta a bonyolult számlák kérdését. Olyan számlaképet kell előállítaniuk a szolgáltatóknak, hogy megértsék az emberek, mi a fészkes fenét tartanak a kezükben. A Fónagy János államtitkár vezette kormányzati bizottság és a Németh Szilárd irányította fideszes munkacsoport február elején tesz jelentést a kabinetnek, és reméljük, ezekből kiderül, hogy megvalósult-e a január 1-jétől hatályos tízszázalékos gáz-, villany- és távhőárcsökkentés, továbbá hogyan fog kinézni az új számla. Akkor tudunk dönteni további csökkentésekről, ha látjuk az első lépés eredményeit.
A rezsicsökkentéshez komoly nagyipari és nemzetközi vitákat kell sikeresen megvívni - mert valakik ezt a pénzt eddig zsebre tették, de Magyarország olyannyira megerősödött az elmúlt két évben, hogy a kabinet érvényt tud szerezni a magyarok érdekét szolgáló döntéseknek.
Patrióta Európa Mozgalom
A magyarok elmúlt kétéves erőfeszítése nem volt hiábavaló; arra az ösvényre állította Magyarországot, amelyen ha végigmegyünk, akkor sikeres és erős országgá válhatunk. Orbán Viktor sajtótájékoztatója Vásárosnaményban - 2013. január 23.
Szemerédi Endre tudós, Ábel-díjas matematikus, az MTA rendes tagja és Pócs Éva néprajztudós, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára az Európai Kutatási Tanács (EKT) tapasztalt kutatók számára kiírt rangos, Advanced Grants elnevezésű pályázatán nyert támogatást.
Mint az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének közleményében kiemeli, „az Advanced Grants nagytekintélyű, vezető kutatóknak ítélhető oda, függetlenül állampolgárságuktól vagy életkoruktól. Előírás viszont, hogy tudományos szempontból függetlenül dolgozzanak, és kutatási teljesítményük alapján az adott szakterület(ek)en vezető tudósoknak számítsanak”. A legújabb Advanced Grants-pályázatra 2300 pályamű érkezett, 4,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
Az ösztöndíjasokat 25 elismert nemzetközi tudósokból álló grémium választotta ki, a rendelkezésre álló 680 millió eurót 302 tapasztalt kutató között osztották meg, akik 24 európai ország 160 intézetében kívánnak kutatásokat végezni. A kiválasztott kutatók átlagéletkora 51 év, több mint 15 százalékuk nő, ami a tavalyi 12 százalékos arányszámhoz képest emelkedő tendenciát mutat. A projektek 45 százaléka a „természettan és műszaki tudományok”, 37 százaléka az élettudományok, 18 százaléka pedig a „társadalomtudományi és humán kutatás-fejlesztés” területéhez köthető.
A nyertes projekteket egyenként 2,5 millió euróig terjedő összeggel támogatják. A közlemény szerint a finanszírozás lehetővé teszi a kutatók számára, hogy csapatukkal együtt megvalósítsák úttörő elképzeléseiket.
A kutatásait az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben végző Szemerédi Endre akadémikus pályázatának címe Regularitás és irregularitás a kombinatorikában és a számelméletben. Pócs Éva a Pécsi Tudományegyetemen folytatja kutatásait, ő a keleti és nyugati kereszténység határán élő népek hitéletével foglalkozik.
Magyar Nemzet
Nem vagyok kampányszakértő, a reklámokat, plakátokat szívből utálom, de azt hiszem, alapvetően elhibázott az MSZP kormányellenes óriásplakát-akciója. Nem jó ötlet a gyűlölt ellenfél képmásának népszerűsítése bármilyen negatív tartalmú felirattal, mert az emberek többsége az ilyesmit nem szereti.
Szentmihályi Szabó Péter
Magyar Hírlap, Patrióta Európa Mozgalom
Az utóbbi egy-két évben sorra alakultak a különböző „hálózatok”. A felületes szemlélőnek e csoportosulások tevékenységét, mondandóját figyelve olyan érzése lehet, hogy 2010-ig az oktatás területén minden rendben zajlott, majd a kormányváltás után elkezdődött az ágazat „szétverése”. A korábbi évek liberális oktatáspolitikája melletti kiállás „állampolgári jog” – csakhogy e hálózatok ezt az egykori SZDSZ-es holdudvarral és a párt korábbi prominens politikusaival a soraik között teszik: „civilként”.
Az Oktatói Hálózat (Ohá) tagjai akár egy „tiltakozó levél” aláírói is lehetnének. A csoportosuláshoz tartozik (a teljesség igénye nélkül) az immár MSZP-s Braun Róbert, továbbá Ferge Zsuzsa, Fleck Zoltán, György Péter, Heller Ágnes, Kis János, Radnóti Sándor és Vásárhelyi Mária. Ráadásul LMP-s platformjával az Együtt 2014 felé kacsingató Jávor Benedek is csatlakozott a hálózathoz.
Máté András, az ELTE Filozófiai Intézetének tanszékvezetője – alapító tagként – a HVG múlt heti számában arról beszélt, „csak szakpolitika, egy centivel sem azon túl”. Ehhez képest az Ohá múlt szerdai sajtótájékoztatóján Máté András hajtókáján Kossuth-címerrel állt a nyilvánosság elé, amelynek viselésére Mesterházy Attila MSZP-elnök szólította fel „a demokratákat”. Máté András ráadásul olyan „szakpolitikai tüntetéseken” is részt vett, mint a lapunk elleni, mintegy húszfős flashmob.
A Hálózat a Tanszabadságért (Hát) nevű csoportosulásról már írtunk, tagjai között Tamás Gáspár Miklós „filozófus, tud. kutatóval” vagy Magyar Bálint „szociológussal”, az 1996–98 és 2002–2006 közötti oktatási miniszterrel. Hát-alapítóként talán nem véletlen, hogy a PDSZ maradt az egyetlen pedagógus-szakszervezet, amely továbbra is sztrájkkal fenyegetőzik.
A legnagyobb diáktüntetések élére álló Hallgatói Hálózat (Hahá) fiatal tagjai még nem futhattak be ilyen „pályát”, de – mint azt több lap megírta – soraik között számos LMP-s és DK-s aktivista található. Politikai indíttatásukról sokat elárul, hogy előszeretettel emlegetik az 1968-as párizsi diáklázadást, amely köztudottan kommunista jelszavakat tűzött zászlajára.
„Hálózat vagyunk, nincs szervezetünk, nincsenek tisztségviselőink” – mondta Máté András. Éppen ezért abszurdnak tekinthető a bármiféle felhatalmazás nélkül álló „hálózatok” határozott követelése, hogy „érintett szervezetekként” a szakminiszter tárgyaljon velük.
Magyar Hírlap
Eredetileg a Duna-Tisza közén terjedt el a magyar pulyka. Elsősorban fekete és fehér színben tenyésztették. Idővel a fekete színváltozat száma nagyon lecsökkent és a 19–20. század fordulójára a fehér színváltozat került túlsúlyba. A fehér magyar pulykát később a mexikói fehér pulykával nemesítették a testsúly növelése érdekében.
A fehér magyar pulyka tolla igen értékes árucikknek számított, különösen a hónalj alatti, ún. “marabutollak”. A Kárpát-medence egyes területein – elsősorban a Délvidéken és Erdélyben – a fekete és a fehér magyar pulyka mellett különböző parlagi színváltozatok (fehér-tarka, szürkésbarna, világosbarna) is előfordulnak.
Lovas István példák sorával bizonyítja, hogy az Egyesült Államok kettős mércét használ Magyarország rovására. Budapesti nagykövetségének internetes honlapja az új évet ezzel a hírrel vezette be: az Egyesült Államok a leghatározottabban ítéli el azokat a megjegyzéseket, amelyek az Országgyűlés padsoraiból hangzottak el a Jobbik parlamenti képviselőjétől.
Ezzel szemben nyoma sincs a helsinki amerikai nagykövetség a tiltakozásának, amikor Pertti Salolainen, a finn parlament külügyi bizottságának alelnöke, a kormányzó Nemzeti Koalíciós Párt tagja kijelentette: „Az amerikai zsidóknak megvan a pénzük, és a médiát jelentős mértékben a markukban tartják, és ez megakadályozza az amerikai kormányt, hogy semleges legyen a palesztinok irányában.”. Görögországban az Arany Hajnal nevű párt képviselője, Iliasz Kaszidarisz a Cion bölcseinek jegyzőkönyvéből olvasott fel részleteket a görög törvényhozásban. Tettét a görög politikai élet részéről tökéletes csönd követte.
A francia amerikai követség honlapja – ismét a budapestivel szöges ellentétben - az antiszemitizmus kifejezésre egyetlen dokumentumot sem dobott ki.
Holott tavaly március 19-én négy embert gyilkoltak le a toulouse-i Ozar Hatorah zsidó iskola előtt. Szeptember 19-én egy franciaországi kóser élelmiszerboltban robbantottak. Októberben röplapokat terjesztettek azzal a szöveggel, hogy űzzék ki a televíziót, rádiót és a filmeket beszennyező zsidókat az országból.
Olaszországban több fasiszta párt működik. De az Egyesült Államok római nagykövetségét ez nem izgatja.
A State Department hágai nagykövetségét sem irritálja Geert Wilders és rasszista Szabadság Pártjának tevékenysége, illetőleg az, hogy az kívülről támogatta a tavaly megbukott liberális holland kormányt.
Egy német neonáci csoport tíz gyilkosságot is elkövetett éveken át. Mindennek semmi nyoma a berlini amerikai nagykövetség honlapján.
Magyar Nemzet